A 26-os malac: most a betegségek ellen módosítják a géneket

Az első klónozott állatot, Dolly-t létrehozó Roslin Intézet tudósai bejelentették, hogy az első „génszerkesztéssel” módosított malac megszületésével igazi mérföldkőhöz érkeztek a fertőzéseknek ellenálló állatok létrehozására irányuló legújabb kutatásukban.

A kutatók szerint a génszerkesztés elvileg százszor pontosabb és hatékonyabb, mint a korábbi génmódosító technológiák és nem alkalmazza a sok kritikát kapott, antibiotikumokkal szemben rezisztens géneket.

A 26-os malac tavaly augusztusban született és a „jelenleg létező legkisebb genetikai mutációk” segítségével hozták létre.

„A 3 milliárd alapból pontosan azt az egyet vettük ki, amelyiket akartuk és ez egy rendkívül egyszerű művelet,” nyilatkozta Bruce Whitelaw professzor a Roslin Intézettől az Independent-nek.

„Minden nyom nélkül el tudjuk végezni. Amennyiben nem folytat le valaki egy nyomvonal ellenőrzést, nem fog kiderülni, hogy a mutáció miként ment végbe. Akár természetes úton vagy egy DNS szerkesztővel is történhetett volna,” tette hozzá.

A tudósok azt mondják, hogy ez a módszer nem alkalmazza a korábban használt, bonyolult klónozási folyamatot, nem vesz igénybe antibiotikum rezisztens markereket és a közönséges szövetsejtek helyett a megtermékenyített petesejten is el lehet végezni műveletet.

Whitelaw professzor elmondta, hogy a módszerrel a korábbi 1 százalékos sikerarányhoz képes 10-15% százalékos a hatékonyság és a kívánt mutáción kívül nem hagy más nyomot az állat génállományán.

„Az új módszerrel közvetlenül a megtermékenyített petesejten dolgozhatunk és a 10-15 százalékos hatékonyság azt jelenti, hogy minden alomban lesz legalább egy állat, amelyik hordozni fogja az editált DNS-t. Nincs szükség az antibiotikum rezisztenciára és bizonyos esetekben a maganyag átviteli technológiára sem. Azt hiszem a klónozás elég sok származékos folyamattal jár,” mondta a professzor a sajtótájékoztatón.

A 26-os malac egy olyan projekt része, aminek célja a betegségekkel, például az afrikai sertéspestissel szemben rezisztens egyedek létrehozása.

A tudósok azt remélik, hogy a mutáns DNS-sel rendelkező állatokról a rezisztencia idővel átterjed az afrikai vadmalacokra is.

A genetikailag módosított élelmiszerekkel szembeni ellenállás lelassította a fejlesztési folyamatot, de az Egyesült Államokban tapasztalható fejlemények miatt az első termékek hamarosan a polcokra kerülhetnek. Az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság (FDA) például várhatóan hamarosan megadja az engedélyt a genetikailag módosított lazacra.

A Massachusetts-it Aquabounty Technologies által a Chinook lazac génjével módosított hal kétszer gyorsabban éri el a kívánt sújt, mint genetikailag nem módosított társai. Az FDA döntése az idei év végére várható, de azt már kijelentették, hogy a genetikailag módosított lazac semmilyen komoly veszélyt nem jelent az egészségre és a környezetre nézve.

Forrás: RT.com