2013. szeptember 8., vasárnap

Valami sötét van kialakulóban a láthatáron

Valami sötét van kialakulóban a láthatáronA cionista terrorista háború növeli a végső crescendot. Az embereknél a tartalom, a közelgő végzet megközelítése? A pszichológusok szerint, a legtöbb ember valamilyen mértékű és megnyilvánulású normális elfogultságban szenved, de az idézgetést kicsit későbbre hagyom. A tét nagy, mi több, óriási! Az USA-Izrael-Nagy-Britannia álháborús indok generálásáról, és a német, tudjuk kinek a tulajdonában lévő sajtó uszításáról a szíriai amerikai fellépést illetően, elég egységes a vélemény világszerte. Mindenki tudja, hogy a III. Világháború a tét, és az uszítók a zsákmányra éhes "tulajdonos befektetők", akik dróton rángatják a korrupt kormányokat, miközben saját sírjukat ássák. Még az USA-ban is csak 10%-ra tehető azon nyomorult idióták száma, akik támogatják a szíriai "csapásmérést", nem gondolkodva azon, hogy milyen alapon formál jogot akár az amerikai Bilderberg báb, Obama, vagy a NATO arra, hogy mások feje felett döntsön olyasmiben, amihez sem illetékessége, se joga, sem támogatottsága nincs. Ítélkezésre, a végső ítélkezésre pedig végképp nincs jogalapjuk. Sokan úgy tekintenek a katonákra, mint akarat nélküli bábokra, főleg azok, akik "alkalmazzák" őket.


A mai viszonyok szerint a katona nem normális, amikor azért vesz fel fizetést, hogy akár a saját édesanyjára, testvéreire, vagy apjára is rátámadjon parancsra. Mindegy, hogy más gyereke gyilkolja le az apját, anyján, testvéreit, de ugyanarra a "csapatra" esküdtek fel. Eladták a lelküket az "ördögnek" egy tál lencséért, ami még a harminc ezüsttől is kevesebb. Az ilyet úgy hívják magyarul, hogy "bérgyilkos", de már a katonák is zúgolódnak, fellépnek parancsnokaik ellen. Minden szarházi tolvaj politikus és milliárdos "tolvaj, rabló befektető" felbujtóként az hiszi, hogy pénzért mindenre kapható mindenki a saját hosszabb távú életben maradási érdekei ellenére. Aki "nagyban játszik", azt hiszi, el lehet bújni mindig a hatalom mögé, mint csatlós. Kipróbálják azokat a helyzeteket, amelyeknél a lakosság reakcióit vizsgálják, és kíméletlenül lemészárolják azokat, akiknek még van mit veszteni, felhasználva az olyan tömegeket is, akiknek már csak a csupasz fenekük maradt. De a hatalom karcsúsodik, és vele együtt az ereje is. Közben a tűrőképességet tesztelik. Szeretnék, hogy a levágásra ítélt kecske még hízzon egy kicsit, de ne a káposztán. A kettő együtt nem megy. Most mi mondhatjuk azt a katonákkal, rendőrökkel, és önkéntes, de szintén kárvallott segítőkkel, hogy ugyanolyan, egyenértékű áldozatai vagyunk a hatalom bitorlóinak, a már meg sem bízottaknak. Kétféle módon lehet visszaszerezni azt, amit elloptak, elraboltak tőlünk. Az egyik, hogy próbálunk rést keresni a művi úton kitermelt, álhumánus és álnemzeti jogrendszeren, vagy maga felé hajló, és idegen érdekeket képviselő látszólag "önálló" politika gyökeres megváltoztatása, helyesen fogalmazva, kiirtása az út.


Politika mindig lesz, amíg három ember él a Földön. A kettő esetén már eleve az egyikre nézve diktatúra... Ádám és Éva első súlyosabb problémája akkor következhetett be 100%-os valószínűséggel, amikor végig kellett nézniük a testvérviszályt, Ábel halálát. A hülyeség beetetésének elsődleges aktusa volt, amikor megpróbálta a judeokereszténység berkein belül bemagyarázni a "hívőknek", hogy minden fajból elég volt két példány a "bárkán" a vízözön idején. Ez magyarra fordítva annyit jelent, hogy minden élőlény vérfertőzött, egymás közt szaporodott, genetikailag hibás egyed, mert Káinnak sem volt jobb híjján más lehetősége, mint megdugni az anyját... Igaz, más választása nemigen lehetett az ismertetett felállásban... Semmilyen faj esetében se csak egy pár egyedre vezethető vissza a teremtés, ahogy Sét és Lillit létéről is hírt adott az akkori, a jelenlegihez hasonló tulajdonoskörrel bíró "sajtó", a Tóra, de egy biztos: A "testvérgyilkosság" sehol sem menő és elfogadott elfoglaltság. Káin "népe" nem fér a bőrében...

Kevesen tudják, de az Egyesült Államok és Oroszország is "hatalmas nukleáris veszélyt" jelent, mivel a "rakéta-szállítások" különleges helyzetet előidéző események a Földközi-tengeren. A nukleáris háború közvetlen veszélye, és a szenátus előzetes döntése a szenátus külügyi bizottságának támogatásával, nem csak egy rakéta kampány, de az al-Kaida erői közvetlen támogatásával jár Szírián belül. A katonai vezetők jelentős része elvesztette hitét az amerikai parancsnoki struktúrában. Furcsa irányba mozdultak el a demokráciapárti erők az eddigi legdrasztikusabb fordulat, az amerikai politika 9/11 változása óta. Szilárd bizonyítékok, és a hírszerző közösség is megerősíti, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ismerte az augusztus 21-i Sarin támadások előtt a terveket. Több bizonyíték, többek közt elfogott e-mailek mutatják, hogy a Pentagon magas rangú tisztviselői részt vettek a támadás megtervezésében.

Érdekes és trükkös fejlemény volt a júliusi izraeli tesztelő tengeralattjáró támadás, ami Szíria fejlett Yahont P800-as anti-hajó rakétáit tesztelte, milyen hatékonysággal képesek elpusztítani az amerikai rakétarombolókat, miközben az USA elrejti nukleáris arzenálját. Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az USA átalakította fő nukleáris parancsstruktúráját egy előre látható konfrontáció miatt Oroszországgal és Szíriával, valamint az amerikai erők várható lázadása miatt. Több mint 2000 nukleáris fegyvert és két nukleáris bombázó alakulat költözött közvetlenül a Fehér Ház parancsára egy régi tengeralattjáró bázisra. A B2-es bombázók egy része valóban eltűnt. Senki sem tudja, hol vannak, de az sokan tudják, hogy a Sarint Törökországon keresztül szállították Szíriába. A helyi tisztviselők (Hatay tartomány, Törökország) megerősítették, hogy a határátlépésre használt tranzit pontokat már elárasztották a Moszad, a CIA és más nyugati hírszerző ügynökségek emberei.

Top Pentagon tisztviselők minősített e-mailekben valójában hencegnek a 2003. augusztus 1-i szíriai támadás megtervezésével és végrehajtásával, amelyről azt mondják, hogy megölt 1400 embert. A helyzet kísértetiesen hasonlít a WTC tornyainak összeomlásakor táncoló zsidók "véletlen egybeesésére". A tervezet többszörös biztosítással futott, mivel nem csak török oldalról, de Szaud-Arábia és Katar felöl is gondoskodtak, hogy hamis zászló alatt támadást lehessen indítani a szíriai kormány ellen, de Amerika már át van itatva a félelemmel. Több mint 200 kongresszusi képviselő tudomásul veszi, hogy a saját kormányuk vesz részt hamis zászló alatt a terrorizmusban. Rádiós személyiségek és a szélsőjobboldal már nyíltan elismerik, hogy támogatják az al-Kaida terroristákat Szíriában. Az amerikai nukleáris képességről van szó. Fegyverek kerültek engedély nélkül, valamint a flottabombázók tűnnek el, valószínűleg egy tengerentúli helyre.


Remélhetően az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága (American Israel Public Affairs bizottság - AIPAC), a legerősebb az izraeli lobbi csoport az USA-ban, kampánytámadását megakadályozzák a háború ellenes csoportok, és az is nagyon remélendő, hogy a háborúra uszító 250 AIPAC vezető és aktivista, valamint John Kerry amerikai külügyminiszter, a republikánus Mitch McConnell, a texasi John Cornyn és a francia külügyminisztert, Laurent FabiusAIPAC érdekei szerint a szenátus tagjai ismételten megfizethetik a székhez jutásuk adósságát a Capitol dombon. Szerdán, a szenátus külügyi bizottsága elfogadta a határozattervezetet, amely jóváhagyja az erőszakot Szíria ellen. A dokumentum teljes értékű jóváhagyásához szükséges a kongresszus mindkét háza előtti elfogadás, ami tekinthető egyfajta engedélynek az amerikai kormány számára a kongresszus részéről, hogy megtámadhassák Szíriát.
is "elnyeri" méltó jutalmát, vagyis agyonverik őket a szenátusra való nyomásgyakorlás miatt, ami nevezhető zsarolásnak is, választóik érdekei és határozott nemtetszése ellenére . A kántálás folyamatos, mivel az
Oroszország nem engedi meg, ahogy az ukrán hadvezetés számára is kijelölték nyílt parancsban a magyarországi zsidó-fertőzött településeket célpontként. Valószínűleg az az 50 ezer tisztogatásra Szíriába "látogató" orosz és egyéb országokból származó önkéntes, volt katona sem fog engedni a készenlétben tartott iráni bajasiSzíriából a nyugati pénzmaffia által Szíriába küldött "lázadókat". A szárazföldi USA-izraeli rablóhadjárat már csak ezért is nehezen elképzelhető és nem árt emlékeztetni a sokkal rosszabbul felfegyverzett Hezbollah 1987-es győzelmére sem, mert most ultramodern fegyverekkel felszerelt, orosz biztosítású csapatok ellen kell harcolni. 87-ben is elverték őket Libanonban, de Amerika és Izrael függ a "Samson Option-tól", egy nukleáris támadási tervtől Irán ellen, hogy "megmentse" Izraelt a tömeges megtorlástól. Ugyanakkor Oroszország felajánlotta, hogy meghosszabbítja a légvédelmi ernyőjét ártalmatlanná téve bármilyen izraeli támadást. Tel Aviv elparázslik, az Iron Dome (Vaskupola) gyorsan égne, de ki profitál azok közül, akik ezt csinálják? Ha az Új Amerikai Évszázad projekt elintézte, hogy a 2000-ben államcsínyt hajtsanak végre, és a 9/11 támadásokat, az tudta, hogy a tervben tett állásfoglalás szerint Amerika elpusztítaná a hét nemzetet. Most már egyértelmű, hogy a "New American Century", az Új Amerikai Évszázad projektnek soha nem volt célja, hogy tartalmazza az amerikai nép érdekeit. Egyezés csak a Yinon-tervvel kapcsolatban mutatkozik, de a tényleges szándékokat jól lehet látni. Fogyatkozó haderő mellett viszont nehéz lesz külföldön háborúzni, ha a nyugati hadseregek is szétszakadnak belülről. Polgárháborúk helyett a zsidó vezetésnek elkötelezett vs. lakosság pártjára álló katonák-polgári milíciák közötti háborúra lehet számítani, bár ez sem fog kevés áldozattal járni... alakulatokkal, akik kiseprik
/Tulok /
1173789_524248807643426_572895871_n

A kormánynak "gőze sincs"?

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Úgy tűnik, gőze sincs…Ezért igyekeznek változatlanul a társadalomban felgyűlt “gőzt” lecsapolni semmitmondó szájkaratéval.
Ezt most már a tárgyilagosságáról kevésbé, ám ferdítéseiről annál inkább ismert index.hu is le merte írni, ami tőlük nagy teljesítmény.
A különböző, eddig bedobott “adósmentő akciók” elemezgetésén túl íme egy érdekes megjegyzés:
“Forrásunk szerint (meg nem nevezett bankszövetségi,elnökségi tag ) Rogánék is tudják, hogy a felszólítással ellentétben nincs egyetlen olyan devizahiteles-szervezet sem, ami minden adóst legitim módon képviselne egy esetleges tárgyalássorozatban, 560 ezer ügyféllel – ennyi most az adós – pedig nem lehet két hónap alatt személyesen tárgyalni, még kevésbé közös megegyezéssel szerződést módosítani.”
Megkaptuk. Tehát azért nem ültetik tehát tárgyalóasztalhoz a civil szervezetek képviselőit, mert a Bankszövetség álláspontja szerint EGYIK SEM KÉPVISELI MIND AZ 560 EZER ÜGYFELET (valamint a szerződésenként legalább 2-3 adóstársat, kezest, jelzálogkötelezettet). És ami a Bankszövetség álláspontja, az a kormányé is. Legalábbis ők így látják, és nyilván nem véletlenül.
Tegyük fel a kérdést: a Bankszövetség TALÁN MIND AZ 560 EZER ÜGYFELET KÉPVISELI, HOGY TÁRGYALHAT A SORSUKRÓL?
Ki hatalmazta fel a Bankszövetséget, hogy tárgyalni merjen 560 ezer adós plusz “járulékainak” nemhogy a NEVÉBEN, hanem a MEGKÉRDEZÉSÜK NÉLKÜL, EGYOLDALÚAN?
Tegyük fel a másik kérdést: szükséges-e 560 ezer ügyfél meghatalmazása ahhoz, hogy a civil szervezetek képviselői bemutathassák a bűnszervezetben, előre megfontolt szándékkal elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékaikat a nagy nyilvánosság előtt?
Ja, hogy erről a Bankszövetség és a kormány nem hajlandó tudomást venni, és ezért számukra nem is létezik? Nem úgy van pedig! De  ehhez mi kellünk. És hangosnak kell lennünk!
Ha bűncselekmény történt, akkor is megtörtént, ha egyetlen ember tesz feljelentést. A BAÉSZ feljelentését kb. 22 ezren írták alá beadása időpontjában. Kásler Árpádot kb. 21 ezren hatalmazták fel, hogy a nevükben harcoljon. Rajta kívül ügyvédek, közgazdászok állítják megalapozottan, évek óta, hogy a bankok becsapták ügyfeleiket.
Milyen képviseletet hiányol tehát a Bankszövetség?
Akit elzárnak az információtól, akit megfélemlítenek, aki azt sem tudja, hogy egyáltalán lenne esélye harcolni, azt nem képviselheti senki? Van ebben az országban olyan, akinek az az érdeke, hogy fizethesse az uzsorát, és kár érné, ha valamelyik szervezet képviselője elérné, hogy szabaduljon ebből a gyilkos kötelemből?
Ez az egész képtelenség csak egy dolgot támaszt alá:
A Bankszövetség és kormány is úgy fél a valódi civil szakértőktől
, -legyenek azok ügyvédek, közgazdászok, vagy csak évek tapasztalatát felhalmozó, nagy tárgyi tudással rendelkező laikusok- mint ördög a tömjéntől. Mert érdemi kérdésekre képtelenek válaszolni, ezek a civilek pedig érdemi kérdéseket tennének fel!
A helyzet most vált tarthatatlanná. Többé már nincs hová kenni a dolgot. A kormány nem tud mit kezdeni a helyzettel, csak akkor, ha kimondják a büntetőjogi felelősséget. Ezt értelemszerűen addig húzzák ,amíg lehet, hiszen ez a halálos ítéletüket jelentheti politikai értelemben. A Bankszövetség nem tud mit kezdeni a helyzettel, mert szájzárat kapott, képtelen elengedni a prédát.  Változatlanul hagyni pedig nem lehet, és a látszatmegoldások ideje is lejárt, ezt mindketten tudják.
Ideje, hogy színre lépjen a “harmadik erő”, és mindkettőn jól elverje a port! Az adósok képviselőinek már nem csak tárgyalni kell, hanem tetemre hívni! Higgye csak el a Bankszövetség és a kormány is, hogy emiatt egyetlen “nem képviselt” devizaadós sem fog tiltakozni!

http://kaslerarpad.hu/?p=4879

Hegyi Iván: Három a magyar hazugság

Podgoricától Bukarestig, avagy jobban csak a futball agitprop teljesít
“Divatbabáink” divatosan öltözött szöv. kap.-ja garatulál a szabadidőruhás győztesnek! Legalább divatosak vagyunk.
Az egyetlen (viszonylag) jó dolog, amelyet Bukarest után említeni tudok: legalább nem a Mladost Podgorica volt az ellenfél. A román válogatott játékosai nagyságrendekkel jobbak, mint a montenegrói együttes félamatőrjei – értsd: a foglalkozásukra nézve labdarúgók, a „tudásukat” illetően műkedvelők –, és a hazai klubfutball jelenlegi „zászlóshajója” még ezzel a csapattal szemben is zátonyra futott. Ahogyan júliusban kiselejtezték az összes többi „európai” – azazhogy nagyon is provinciális – kuparésztvevőt.
En bloc: a magyar futballt.
Miért hát az a döbbenet, amely a vb-selejtezőn elszenvedett 3-0-s vereséget kíséri? Csalódásában a Magyar Nemzet kiküldött tudósítója odáig ment, hogy „az Egervári-korszaknak vége”. Mintha a kapitány tehetne mindenről. A második félidőben játékosmegalázásba forduló, értékelhetetlen teljesítményért persze a szakvezető is felelős, csakhogy vb-n huszonhét esztendeje nem járt a magyar válogatott, így józan ésszel nem lehetett elvárni, hogy a szűk – de még milyen szűk! – három évtized után hirtelen felemelkedik a nemzeti együttes. Szerintem Egervári azok között van, akik a legjobban tudják, mi a különbség a nyolcvanas évek közepének lehetőségei és a mostani távlatok között, elvégre ő másodedzőként ott volt a legutóbbi Mundial-szereplést kivívó garnitúra mellett is. A labdarúgás ellen azóta elkövetett sorozatos itthoni merényletek következménye a bukaresti csőd is, amely egyáltalán nem lóg ki a hosszú sorból, pusztán egy állomás a kudarcok hovatovább beláthatatlan távolságú vonalán.
Kilencszáznyolcvanhattól napjainkig az MLSZ tizenkilencszer váltott szövetségi kapitányt. Ha másban nem is, e tekintetben a világ „élvonalában” van a magyar futball. A trendet nem tudta megfordítani Komora Imre, Verebes József, Garami József, Bálint László, Bicskei Bertalan, Mészöly Kálmán, Glázer Róbert, Jenei Imre, Puskás Ferenc, Csank János, Gellei Imre, Lothar Matthäus, Bozsik Péter, Várhidi Péter, Erwin Koeman sem. (Közülük Verebes, Bicskei és Mészöly egyaránt két periódusban volt szakvezető. Pontosabban Mészölyt háromszor is kinevezték, de először még 1980-ban.) Mindenki megbukott. Nem mindenki azért, mert nem volt megfelelő készlete – mondjuk, Verebes „mágus” 1987-es, garabás, détáris, kipriches választékáért mit adnánk ma! –, de ahogyan telt az idő, úgy került mind messzebb a minőségtől a kollekció.
Mára oda jutottunk, hogy az utóbbi tizenöt esztendő leggyengébb kvalitású, nemzetközi klasszist talán fel sem vonultató román válogatottja kategóriakülönbséggel győzi le a magyar csapatot. Nem becsülöm én alá az ellenfelet, sőt a bukaresti Nemzeti Arénában látottak alapján csak sóhajthatok, hogy hol van nekünk Torjénk, Pintiliink vagy Maricánk – ha valakit vigasztal: Marica grófnőnk akad –, de azért ez korántsem Hagi-, Raducioiu-, Dumitrescu-féle színvonal. Még csak nem is Chivu-, Moldovan-, Ilie-féle, hogy egy újabb korosztályt említsek. Viszont a mai román fiúk éppúgy elszórakoztak boldogtalan honfitársainkkal, akár a korábbi, nagy és kevésbé nagy generációk tagjai. Nem mellesleg: Románia válogatottját harminckét, Bukarestben ötvenöt éve nem sikerült felülmúlni.
Miért éppen most kellett volna?
Talán csak azért, mert a legújabb kori, azaz az alapvető képességeket és minden eredményt nélkülöző, a gólok gyártása helyett a hazugságok nagyüzemi termelésében élen járó magyar futballban is unikum az a hamuka- (kamuka-) mennyiség, amely az utóbbi években zúdul ránk. A sikerpropaganda csúcsra jár, miközben a nyúlfarknyi nemzetközi nyár negatív országos rekordot dönt, de nyomják, csak nyomják a rettenetes „rizsát”, hogy valamiképpen meg lehessen magyarázni, miért ömlik a forint – mindenféle stratégia, strukturális elgondolás, hát még mélyre hatás nélkül – a minimális nívót alapul véve nem létező hazai labdarúgásba. Ócska politika lett a futballból, miközben az változatlan maradt, sőt talán még romlott is (ami kétségkívül nem akármilyen bravúr). A mai idők korifeusai dicsérni jönnek, nem temetni, csak hát abban a pillanatban, ha bármelyik magyar csapat átlépi az országhatárt, erről a rózsaszínbe bújtatott labdarúgásról fehéren-feketén kiderül: jobban bizony nem teljesít.
A FourFourTwo című brit szaklap magyar kiadása azt írta a román–magyar 3-0-ról: „Tri-anon.” De nem Bukarest a tragédia, hanem az, hogy a magyar futball sosem látott mértékű verbális felemelése közben végképp nincs esély a valódi újrakezdésre, hiszen az immár állami megrendelésre készülő púderözönben még annál is nehezebb elvergődni a „0” kilométerkőhöz, mint eddig. Pedig el kellene találni a kiindulóponthoz.
Hogy egyszer eltaláljuk a labdát is.
(VH)

Fizetős lesz a börtön

Elkezdődött az új büntetés-végrehajtási kódex társadalmi egyeztetése. A tervek szerint jövőre életbelépő jogszabály új eleme a fogvatartottak költségtérítése.
Felszámítanák a szándékos egészségsértés vagy fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket, az iratmásolás és továbbítás költségeit, de meg kell fizetni egyebek mellett a szintén új elemként megjelenő reintegrációs őrizet megszüntetésének bűnügyi költségeit is.
Megszűnik az ingyenes konditerem használat, a jövőben fizetni kell bizonyos többletszolgáltatásokért is, mint például a merülőforraló, hűtő, televízió, telefonálás költségeit is az elítélt állja.
A törvénytervezet rögzíti azt is, hogy a fogvatartottak által végzett termelőmunka szervezésénél törekedni kell arra is, hogy a börtönök önellátók és részben önfenntartók legyenek.
Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője hangsúlyozta, a régi alapelvek, a törvényesség, a fokozatosság, a normalizáció mellett új elemként jelenik meg a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus az egyéniesítés a szabadságvesztés végrehajtásában.
A szabályozással összefüggésben újdonságnak nevezte, hogy az elektronikus távfelügyeleti eszköz is helyet kap a szabadságvesztés végrehajtása során. Az őrzött területeken kívüli munkáltatás esetén az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása a költségek mellett, a biztonsági kockázatot, valamint a személyi állomány leterheltségét is csökkenti - mondta.
A törvénytervezet erősen disztingvál, a társadalomra kevésbé veszélyes fogvatartottak - első bűntényesek, vagy gondatlan, például közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek - külső kapcsolattartási szabályait is új alapokra helyezné és megváltoztatná az intézeten belüli mozgásukról rendelkező előírásokat is. Ugyancsak a kisebb súlyú, vétség miatt elítélteket kérelmükre a társadalmi kötődés programba helyeznék, aminek lényege, hogy a programban előkészítik a szabadulás utáni befogadó környezetet, segítik a korábbi munkahelyre történi visszahelyezését, továbbá elősegítenék a lakhatását. Ha a korábbi munkahelyre visszahelyezés nem lehetséges, akkor új munkahelyet derítenek fel a számára, vagy a közfoglalkoztatás keretében térhetne vissza a munka világába.
Azok az elítéltek, akiket első alkalommal ítélnek szabadságvesztésre és fogházban vagy börtönben töltik 5 évnél nem hosszabb büntetésüket, ha vállalják, a szabadulást megelőző fél évvel reintegrációs őrizetbe helyezhetők.
Garamvölgyi szerint ez a szabadság teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. A büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást az elítélt csak a határozatban megjelölt célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy gyógykezelés céljából, meghatározott időben és útvonalon hagyhatja el.

MTI