2009. március 5., csütörtök

Feszült tibeti helyzetkép: riport a felkelések évfordulója előtt

A lappangó ellenállás jelei
A kínai hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket hoztak a tibeti fennsík nagy részén, katonák ezreit vezényelték a térségbe, attól tartva, hogy a tibeti lázadók tavalyi támadásainak és az 50 évvel ezelőtti felkelés évfordulói újabb zavargásokra adnak alkalmat - jelentette a The New York Times riportere a helyszínen általa tapasztaltak alapján.
Március 10-én lesz az 50. évfordulója a kínai uralom elleni, levert tibeti felkelésnek, amelynek nyomán a dalai láma indiai száműzetésbe kényszerült. A lappangó ellenállásra sok jel utal. A múlt héten a Kínában élő hat millió tibeti közül sokan nem ünnepeltek a tibeti Újév napján, mert a tavalyi összecsapások tibeti áldozatait gyászolták. Csinghaj (Qinghai) és Szecsuán (Sichuan) tartomány egyes részein a szerzetesek gyűléseket tartottak. Múlt pénteken a szecsuáni Kirti kolostor egyik buddhista papja felgyújtotta magát egy piactéren, a biztonsági erők tisztjei ezért tibeti csoportok közlése szerint rálőttek - a helyi hatóság ezt cáfolta.
A kínai hatóságok a tavaly tavaszi szecsuáni földrengés óta a legnagyobbnak tekinthető katonai erőket vezényelték a térségbe. A NYT riporterének kivételes alkalma nyílt ennek megfigyelésére, bár a hatóságok őrizetbe vették és visszaküldték Pekingbe a Tibettel szomszédos Kanszu (Gansu) tartományból.
A nyugat-kínai térség gyér népességű, tibetiek lakta területei az újságíró beszámolója szerint militarizált övezetté változtak. A városok közepén védett őrhelyeket állítottak fel, az országutakon katonai konvojok közlekednek, a milícia őrjáratai kutatják át az autókat. Lhászában, a tibeti fővárosban kijárási tilalmat léptettek életbe. 
„A tibeti etnikai helyzet nagyon súlyos" - mondta a milícia (a NYT elnevezése szerint a Fegyveres Népi Rendőrség) egyik tisztje, miután őt és három külföldi társát feltartóztatta egy havas hegyi úton. „A tibetiek bajt keltenek. Ezek nagyon nehéz idők."
A fiatal tiszt és féltucatnyi kollégája, akik az ellenőrző ponton feltartóztatták a külföldieket, elmondták, hogy egységük Pekingben állomásozik, ők az olimpia idején a Madárfészek stadionnál teljesítettek szolgálatot. A múlt hónapban Tibetbe vezényelték őket, egyik feladatuk az, hogy távol tartsák a külföldieket - bár nem kell külön engedély a térségbe való utazáshoz.
A NYT riportere, Edward Wong és két társa éjszaka jutott el a térségbe sofőrükkel, mielőtt a milícia őrizetbe vette volna őket. Maqu és Hezuo városba vitték őket kihallgatásra, ezután Lanzhouba, Kanszu tartomány székhelyére szállították őket gépkocsin, majd feltették őket egy Pekingbe induló gépre.
Tavaly tavasszal több évtizedre visszamenőleg a legnagyobb tibeti felkelés tört ki azt követően, hogy a kínai biztonsági erők szétverték a szerzetesek lhászai tiltakozását. Az Új Kína hírügynökség akkori jelentése szerint legalább 19 személy vesztette életét, többségük kínai - han - polgári személy. Az ezt követő megtorlásban 220 tibeti halt meg, csaknem 1300-an megsebesültek és mintegy 7000 embert vettek őrizetbe vagy börtönöztek be a kínai  hatóságok az Indiában működő száműzött tibeti kormány szerint. A kínai kormány a dalai lámát, a tibetiek szellemi vezetőjét vádolta az erőszak szításával. A dalai láma autonómiát követel Tibetnek a kínai fennhatóság elismerése mellett, de elhatárolja magát az erőszaktól és azt hangoztatja, hogy nem kívánja a tartomány elszakadását Kínától.
A legvéresebb lázongások tavaly márciusban a tibeti Kannan (Gannan ) autonóm körzet területén voltak, ahol a tibetiek, a kínaiak és a muzulmán hujok világa érintkezik egymással. Tavaly márciusban legalább 94 személy sebesült ott meg. A körzet nyugati részén lévő Hsziahö (Xiahe) városban lévő Labrang kolostorban élő több mint ezer szerzetes két napon át tiltakozott és kormányépületeket támadott meg. Most az ott élők szerint nincs jele tiltakozásnak, mivel a várost teljesen elzárták más térségektől. A nemrég készült fotókon az látható, hogy az utcákon rohamrendőrök masiroznak. „Mindenütt biztonsági erők vannak, minden sarkon, éjjel-nappal: ne jöjjön ide!" - mondta egy tibeti nő, akit az újságíró hívott fel. A nőmásokhoz hasonlóan, akiknek telefonált a riporter, nem volt hajlandó elárulni a nevét.
Hezuoban, Kannan körzet székhelyén, amelynek közelében tavaly márciusban lóháton érkező nomádok dúltak fel egy iskolát és a kínai zászló helyébe tibetit tűztek ki, az újságíró körkörös homokzsák-posztot látott mintegy fél tucat őrködő katonával, mint egy frontvonalon. Ám Cairang Dao'erqu, a helyi külügyi hivatal egyik tibeti tisztviselője, aki kínai nevét használja, kijelentette az újságírónak, hogy a városban nincs szó semmiféle etnikai konliktusról. „Nézze az utcákat - minden békés. A kínaiak, a tibeti és a huj emberek jól kijönnek egymással" - jelentette ki egy ebéden... a szerző rövid fogvatartása idején.
A tibetiek azt mondják, sejtelmük sincs arról, mi lesz március 10-én, az 50 évvel ezelőtti bukott felkelés évfordulóján. A dalai láma a múlt héten arra szólította fel őket, ne hagyják magukat provokálni a kínaiak részéről, mert bármiféle radikális lépés ürügyet szolgáltathatna a kínai kormánynak még szigorúbb intézkedések meghozatalára. „Nehéz elképzelni értelmes eredményt életek feláldozásával" - mondta a dalai láma. 

http://www.nytimes.com/2009/03/05/world/asia/05tibet.html?th&emc=th