A lappangó ellenállás jelei
A
kínai hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket hoztak a tibeti
fennsík nagy részén, katonák ezreit vezényelték a térségbe, attól
tartva, hogy a tibeti lázadók tavalyi támadásainak és az 50 évvel
ezelőtti felkelés évfordulói újabb zavargásokra adnak alkalmat -
jelentette a The New York Times riportere a helyszínen általa tapasztaltak alapján.
Március
10-én lesz az 50. évfordulója a kínai uralom elleni, levert tibeti
felkelésnek, amelynek nyomán a dalai láma indiai száműzetésbe
kényszerült. A lappangó ellenállásra sok jel utal. A múlt héten a
Kínában élő hat millió tibeti közül sokan nem ünnepeltek a tibeti Újév
napján, mert a tavalyi összecsapások tibeti áldozatait gyászolták.
Csinghaj (Qinghai) és Szecsuán (Sichuan) tartomány egyes részein a
szerzetesek gyűléseket tartottak. Múlt pénteken a szecsuáni Kirti
kolostor egyik buddhista papja felgyújtotta magát egy piactéren, a
biztonsági erők tisztjei ezért tibeti csoportok közlése szerint
rálőttek - a helyi hatóság ezt cáfolta.
A kínai hatóságok a
tavaly tavaszi szecsuáni földrengés óta a legnagyobbnak tekinthető
katonai erőket vezényelték a térségbe. A NYT riporterének kivételes
alkalma nyílt ennek megfigyelésére, bár a hatóságok őrizetbe vették és
visszaküldték Pekingbe a Tibettel szomszédos Kanszu (Gansu)
tartományból.
A nyugat-kínai térség gyér népességű, tibetiek
lakta területei az újságíró beszámolója szerint militarizált övezetté
változtak. A városok közepén védett őrhelyeket állítottak fel, az
országutakon katonai konvojok közlekednek, a milícia őrjáratai kutatják
át az autókat. Lhászában, a tibeti fővárosban kijárási tilalmat
léptettek életbe.
„A tibeti etnikai helyzet nagyon súlyos" -
mondta a milícia (a NYT elnevezése szerint a Fegyveres Népi Rendőrség)
egyik tisztje, miután őt és három külföldi társát feltartóztatta egy
havas hegyi úton. „A tibetiek bajt keltenek. Ezek nagyon nehéz idők."
A
fiatal tiszt és féltucatnyi kollégája, akik az ellenőrző ponton
feltartóztatták a külföldieket, elmondták, hogy egységük Pekingben
állomásozik, ők az olimpia idején a Madárfészek stadionnál
teljesítettek szolgálatot. A múlt hónapban Tibetbe vezényelték őket,
egyik feladatuk az, hogy távol tartsák a külföldieket - bár nem kell
külön engedély a térségbe való utazáshoz.
A NYT riportere, Edward
Wong és két társa éjszaka jutott el a térségbe sofőrükkel, mielőtt a
milícia őrizetbe vette volna őket. Maqu és Hezuo városba vitték őket
kihallgatásra, ezután Lanzhouba, Kanszu tartomány székhelyére
szállították őket gépkocsin, majd feltették őket egy Pekingbe induló
gépre.
Tavaly tavasszal több évtizedre visszamenőleg a
legnagyobb tibeti felkelés tört ki azt követően, hogy a kínai
biztonsági erők szétverték a szerzetesek lhászai tiltakozását. Az Új
Kína hírügynökség akkori jelentése szerint legalább 19 személy
vesztette életét, többségük kínai - han - polgári személy. Az ezt
követő megtorlásban 220 tibeti halt meg, csaknem 1300-an megsebesültek
és mintegy 7000 embert vettek őrizetbe vagy börtönöztek be a kínai
hatóságok az Indiában működő száműzött tibeti kormány szerint. A kínai
kormány a dalai lámát, a tibetiek szellemi vezetőjét vádolta az erőszak
szításával. A dalai láma autonómiát követel Tibetnek a kínai
fennhatóság elismerése mellett, de elhatárolja magát az erőszaktól és
azt hangoztatja, hogy nem kívánja a tartomány elszakadását Kínától.
A
legvéresebb lázongások tavaly márciusban a tibeti Kannan (Gannan )
autonóm körzet területén voltak, ahol a tibetiek, a kínaiak és a
muzulmán hujok világa érintkezik egymással. Tavaly márciusban legalább
94 személy sebesült ott meg. A körzet nyugati részén lévő Hsziahö
(Xiahe) városban lévő Labrang kolostorban élő több mint ezer szerzetes
két napon át tiltakozott és kormányépületeket támadott meg. Most az ott
élők szerint nincs jele tiltakozásnak, mivel a várost teljesen elzárták
más térségektől. A nemrég készült fotókon az látható, hogy az utcákon
rohamrendőrök masiroznak. „Mindenütt biztonsági erők vannak, minden
sarkon, éjjel-nappal: ne jöjjön ide!" - mondta egy tibeti nő, akit az
újságíró hívott fel. A nőmásokhoz hasonlóan, akiknek telefonált a
riporter, nem volt hajlandó elárulni a nevét.
Hezuoban, Kannan
körzet székhelyén, amelynek közelében tavaly márciusban lóháton érkező
nomádok dúltak fel egy iskolát és a kínai zászló helyébe tibetit tűztek
ki, az újságíró körkörös homokzsák-posztot látott mintegy fél tucat
őrködő katonával, mint egy frontvonalon. Ám Cairang Dao'erqu, a helyi
külügyi hivatal egyik tibeti tisztviselője, aki kínai nevét használja,
kijelentette az újságírónak, hogy a városban nincs szó semmiféle
etnikai konliktusról. „Nézze az utcákat - minden békés. A kínaiak, a
tibeti és a huj emberek jól kijönnek egymással" - jelentette ki egy
ebéden... a szerző rövid fogvatartása idején.
A tibetiek azt
mondják, sejtelmük sincs arról, mi lesz március 10-én, az 50 évvel
ezelőtti bukott felkelés évfordulóján. A dalai láma a múlt héten arra
szólította fel őket, ne hagyják magukat provokálni a kínaiak részéről,
mert bármiféle radikális lépés ürügyet szolgáltathatna a kínai
kormánynak még szigorúbb intézkedések meghozatalára. „Nehéz elképzelni
értelmes eredményt életek feláldozásával" - mondta a dalai láma.
http://www.nytimes.com/2009/