A zöldség- és
gyümölcslevek mentették meg Joe Cross életét, akinek lassan kultusszá
váló juice programját milliók követik. Nem találta fel a spanyol
viaszt, csak éppen formába itta magát. Egy pár napot esetleg mi is
rászánhatunk, mondjuk, az új fürdőruha kedvéért.
„Kövéren, betegen, féllábbal a sírban”
(Fat. Sick and Nearly Dead). Ezt a kijelentést Joe Cross tette
dokumentumfilmjében, amely először az USA-t, majd Európát rendítette
meg. A betegséggekkel és feles kilókkal küzdő Cross egy saját zöldség-
és gyümölcslé kúrával böjtölte ki magát a végzetet jelentő gyógyszeres
fiolák mögül. Ráadásul több számmal kisebb nadrágba.
A kúra alatt az USA-ba utazott, hogy
elgondolkoztassa az embereket az étkezési szokásaikról és követőket
keressen. A dokumentumfilm ezt az (önfelismerő) utat dolgozza fel,
megrendítő eredménnyel. A mai Joe nem csak szilfid, de kicsattanóan
egészséges is, és semmilyen gyógyszert nem szed.
Története pedig elég tanulságos azoknak,
akik ezerrel pörögnek a mókuskerékben. Az ausztrál származású Joe
Cross a karrierje csúcsán volt, és az egész üzleti világ a lába előtt
hevert. Életében egymást érték a partik, az all inclusive nyaralások, a
fékevesztett zabálós vacsorák, amelyeket lehetett elegánsan gourmet
jelzővel is illetni. Az egyik üzleti útjának reggelén azonban mindennek
vége szakadt. A fickó különös kiütéssekkel ébredt, a teste tele lett
égető és viszkető karfiolszerű kelésekkel. Az orvosok egy elhízással
kapcsolatos autoimmun betegséggel diagnosztizálták, diétára,
önmegtartóztatásra és a négy fal közé ítélték. Elkezdődött a
tablettaszedés. A szteroidok és egyéb gyógyszerek még jobban
lebetegítették, és a tévé elé kényszerítve, a pizzát és a hamburgert
sem volt könnyű ejtenie.
Joe élete egyre inkább korlátok közé
szorult, és a kétségbeesés arra ösztönözte, hogy a vagyona egy részét
elit egészségügyi szakértőkre, és sokat reklámozott, alternatív, inkább
vajákos gyógymódokra költse.
A 40.(!) születésnapja környékén egy
reggel belenézett a tükörbe: felismerhetetlenre puffadt, kövér alak
nézett vissza. Tudta, ha élni akar, akkor sürgősen változtatnia kell
életmódján, újragondolni a szokásait, átreformálni az életét, mert a
javulás – ha van még esély rá – most már csakis belülről lehetséges.
A megoldás, amire rátalált nem a saját találmánya, csak a módszer, ahogy alkalmazta.
A dzsúszolás tudományának felfedezője ugyanis Norman W. Walker, aki már a 80-as évek derekán tudott a titokról,
és bőszen reszelgetett és trancsírozott csak azért, hogy a
zöldségekből és gyümölcsökből nyert koncentrátumok testre gyakorolt
hatását elemezhesse. Az ő kimerítő és eredményekkel teli munkájának
köszönhetjük az első kis konyhai présgépek megjelenését, és a zöldség-
és gyümölcslevek elterjedését.
A táplálkozási szakértők természetesen
mindjárt tovább is gondolták Walker elméleteit, mert a présgépek
megjelenése megoldást talált a fent említett problémára, és azt
jelentette, hogy eddig soha nem látott mennyiségben fogyaszthatunk
zöldséget és gyümölcsöt, és élvezhetjük azok testre gyakorolt jótékony
hatását.
Egy liter juice nagyjából 2 almát, 1
narancsot, 4 répát, 1 kígyóuborkát és 1 nagy zacskónyi spenótot vagy
kínai kelt jelent. A legtöbb program átlagosan napi 2-3 liter juice
elfogyasztását ajánlja.
Innentől érezhető, hogy egy ilyen
időszakos és koncentrált program profán hatással lehet a
szervezetünkre. A zöldségek és gyümölcsök leve pedig nem csak
egészséges, de viszonylag alacsony kalória tartalmú is. Emellett a
folyékony tápanyagbevitel tisztítja a beleket és szünetet kínál a
szervezetünknek, hogy az helyreállító programra válthasson.
Joe-t – beteg lévén – ez utóbbi tulajdonság vonzotta a leginkább, amikor a dzsúszolást
választotta. Úgy gondolta, hogy ha fejest ugrik egy ilyen programba,
akkor a szervezete végre lassíthat, hogy öngyógyításra kapcsolhasson. Ez
az idő pedig alkalmas arra, hogy ízlelőbimbóit visszaprogramozza,
életvitelét átállítsa, testét hozzá szoktassa egy könnyebb, frissebb és
tápanyagokban gazdagabb étrendhez.
Ebben segítségére volt Roni DeLuz teljesen juice alapú Martha's Vineyard diétája (az erről írt könyv hónapokig a New York Times bestsellere volt), az önmagát Juice Mesternek nevező, Jason Vale receptjei, és vagy több tucat más kiadvány, amely a fenti gondolatokon alapul.
Cross szétszedte és leegyszerűsítette
ezeket a diétákat. Kiszedte belőlük a keresztülvihetetlen elemeket,
megszüntette a pepecselést (hiszen a mai gépek egy almát már
hámozatlanul, magostul akár egészben is lenyelnek), a bűntudatébresztő
hangnemet pedig józan észre és humánus hangvételre változtatta. Az így
megszületett Újraindító programja annyira egyszerű, hogy akár két pontban is összefoglalható:
1. Végy egy présgépet, vagy gyümölcscentrifugát
2. Szivárvány színekben fogyasszuk a juice-okat mindennap
Az újraindító kúra alatt, semmi mást nem
fogyasztunk, csak növényi eredetű táplálékot, juice formájában. Nyáron
a piacon minden frissen adva van nekünk egy kis átprogramozáshoz.
Tarthatunk 3, 5, 15 napos kúrát is, legyen szó egy hosszú hétvégéről,
vagy a nyári szabadságról, amikor egyébként is szeretnénk új bikiniben
virítani.
A cél, hogy egy kis szünettel megtörjük
az egészségtelen táplálkozási ciklust, és újraindítsuk a szervezet
öngyógyító, helyreállító tevékenységét. Már említettük, hogy a
színesebb növények több tápanyagot tartalmaznak. A zöldségek (kivéve a
paradicsom) és gyümölcsök azonban főzés közben elveszítik tápértékük
nagy részét. Ezért minden zöldség és gyümölcs kizárólag nyersen
fogyasztandó.
Azoknak, akik komolyan fogyni
szeretnének, a zöldség-gyümölcs arány 80%-20% javallott, akik inkább az
egészségre törekednek, azok egy kicsit eltolhatják ezt az arányt a
gyümölcsök irányába, de a főszerep mindig a zöldségeké legyen. A banán,
a mangó magas cukortartalma miatt, az avokádó a zsírtartalma miatt nem
ajánlott.
S most lássuk, milyen lesz egy szivárványos nap:
Reggelire narancs vagy piros levet fogyasszunk.
Tízóraira, ebédre és uzsonnára igyunk zöld levet.
Vacsorára jöhet ismét narancs vagy piros, esetleg lila juice.
Egy adag juice nagyjából fél liter. Az ajánlott napi adag, 5-6 pohár, de ha éhesek vagyunk, igyunk többet.
Kezdjünk minden napot citromos
gyógynövény teával, vagy gyömbéres, citromos forró vízzel. Ez nagyon
fontos, mert a citrom – bár meglepő – nem savasítja, hanem lúgosítja a
szervezetet, amely az éjszakai emésztés után majdnem mindig savas.
Napközben igyunk meg legalább 4 nagy
pohár vizet is a juice mellé, a hidratálásnak fontos szerepe van a
méregtelenítésben. Joe a kókuszvizet (nem a tej) ajánlja, mert az tele
van elektrolitokkal és potassziummal, ezt azonban nálunk csak igen
ritkán lehet kapni.
Mi az ásványvízre voksolunk. A
proteinhiányt azzal pótolhatjuk, hogy leveles zöldségeket rakunk a
juiceba. A kínai kelben és a spenótban elég protein van, ahhoz hogy pár
napig megéljünk belőle, és egy zacskónyi levél úgy eltűnik a
juice-unkba, hogy szinte észre sem vesszük.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ha
rágcsálunk, akkor hátráltatjuk az újraindítást. Ha hiányzik a rágás,
nyugodtan nasizzunk a préselendő zöldségekből, vagy készítsünk a kezünk
ügyébe az esti tévézéshez egy kis tálnyi koktélparadicsomot. Rágjuk
meg jól az ételt, ha a szervezetünket használjuk présgépnek, kevésbé
érezzük csalásnak a rágást.
Nyers zöldségen és gyümölcsön kívül azonban semmi mást ne fogyasszunk!
+ Tippek
- A gyökereket, a citrusféléket mindig
hámozzuk meg (a répákat nem kell, és a tetejét is nyugodtan rajta
hagyjatjuk), de a narancson hagyjunk rajta annyi fehér kérget, amennyit
lehetséges. A csontmagvas gyümölcsféléket magozzuk ki.
- Ha lehet, a piacon vegyük a
hozzávalókat. Vásároljunk több termelőtől, több fajtát, hogy a
növényvédő szereket, a viaszolást, a klóros vízben mosott termékeket
lehetőség szerint elkerüljük.
- A hozzávalóinkat érdemes alaposan
átmosni préselés előtt, ez eltávolítja az esetleges szennyeződéseket.
Használjunk egy spriccolós flakont, töltsünk bele vizet citromot és 2
teáskanál ecetet. Ezzel a fürdetővel fújjuk le a gyümölcsöket/zöldségeket, suvickoljuk meg őket, majd öblítsük le a keveréket róluk.
- A juice hűtőben egy napig tárolható
különösebb állagromlás nélkül. A fagyasztás – bár lehetséges – nem
ajánlott. Rázzuk fel a juice-t fogyasztás előtt, mert a zöldség- és
gyümölcslé hamar szeparálódik.
- A leveles zöldségeket mindig préseljük a
szilárd zöldségek előtt, vagy velük együtt, mert így magasabb hozamot
tudunk kihozni belőlük. A pépes végterméket mindig préseljük újra
alacsony fokozaton, mert még legalább fél decinyi manna rejlik a
pépgyűjtő konténerben.
- A legjobb, ha a pépes konténert
kibéleljük egy zacskóval, így komolyabb rendetlenség nélkül tudunk
megszabadulni a végterméktől. A gyümölcs és zöldség pépekből remek
leveseket vagy főzelékeket készíthetünk, és sütésre is felhasználhatók.
HVG