Washington
az ENSZ biztonsági tanácsától mandátumot nem kapott Szíria ellen, de
még hűséges szövetségesei is hezitálnak támogatni az akciót. Az
Egyesült Államok megint háborúba megy. Ezúttal Szírián próbálja ki
fegyvereit. Washington arra hivatkozik, hogy nem tetszik neki, de
nagyon, amit Bassár el-Aszad szíriai elnök tesz a saját népével,
politikai ellenfeleivel, “amivel hatalmát meg akarja őrizni.”
Washington ezért felhatalmazva érzi magát, hogy rakétákat indítson
Szíria stratégiai célpontjainak megsemmisítésére, holott senkitől, főleg
az ENSZ biztonsági tanácsától erre mandátumot nem kapott, de még
hűséges szövetségesei is hezitálnak támogatni az akciót. Berlin mellett
London is inkább ki akarna maradni az ügyből. Ez a háború a nemzetközi
jog szerint teljesen törvénytelen, mindenképpen illegitím lesz, annak
ellenére, hogy a Nobel-békedíjas Barack Obama rendeli el.
A közvetlen indok a háborúskodásra az, hogy “a szír kormány vegyi
fegyvereket vetett be a felkelők, de még inkább a saját polgárai ellen”,
aminek persze valójában semmi jelentősége nincs, mert ha ez sima
hazugság is, Szírai akkor sem menekülne meg az amerikai csapástól. Éppen
úgy, ahogy elég volt az iraki háború elindításához az alaptalan
híresztelés, hogy Szadam Husszein iraki diktátornak vegyi fegyverei
vannak, amelyeket ide-oda hurcol az országában, hogy ne tudják az
ellenőrök megtalálni. A háború beindítására, de kimenetelére sem bírt
semmilyen befolyással, hogy később kiderült, az amerikai vádból egy szó
sem volt igaz.
Nem
számít most sem, ha kiderülne, nem Aszad használt vegyi fegyvereket nők
és gyereke ellen. Miközben nem világos, hogy ha már vegyi fegyvert
vetett be a szíriai elnök, akkor fegyveres ellenfelei helyett, vajon
miért nők és gyerekek ellen, akik halála semmilyen katonai előnnyel nem
járt számára, viszont fegyvert ad legnagyobb ellenfele az Egyesült
Államok kezébe.
Gondoljuk
végig logikusan! A brutális vegyi támadás ártatlan nők és gyermekek
ellen, azok után, hogy korábban Obama amerikai elnök bejelentette: az
Egyesült Államok számára ez a vörös vonal, vagyis egy ilyen atrocitás
után, kész a katonai beavatkozásra, a legkevésbé lehetett Aszad érdeke.
Sőt, megkockáztathaó kijelenteni azt, hogy Asszad elnök inkább hét
lakatot rakatott a vegyi fegyverire, nehogy ezek esetleges felhasználása
kiprovokálja az USA beavatkozását. Vagyis – talán szörnyű ezt
megfogalmazni -, élnünk kell a gyanúperrel, hogy ezeket a szörnyű
fegyvereket azok vetették be, akiknek létérdeke volt az Egyesült Államok
belépése a konfliktusba. A formális logika szabályai szerint ez a
valaki a legkevésbé valószínű, hogy Aszad szíriai elnök lett volna.
Valószínűbb,
hogy az Egyesült Államoknak csak ürügyre volt szüksége, jól
kommunikálható, a nemzetközi közvéleményt megrázó indokra, hogy
beélesítse rakétáit. Még valószínűbb, hogy az indokra azoknak volt
szükségük Szíriában, akik számára létkérdés az USA katonai erejének
aktivizálása az ő oldalukon Szadammal szemben.
A
zűrzavar totális Szíriában és Szíria körül. Az amerikai külpolitikai
intézet, a Council on Foreign Realtions elemzése az ügyről azzal a
mondattal kezdődik, hogy az „Aszad-rezsimet meg kell büntetni”. Obama és
csapata szerint azért, nehogy Iránnak, vagy Észak-Koreának is eszébe
jusson tömegpusztító fegyverekhez nyúlni. Világos legyen számukra az
marikai reakció. Közben ugyanennek az elemzésnek már a címe is kemény
figyelmeztetést tartalmaz a Fehér Ház számára, mert így szól: „Egy
intervenció a Szíria megsegítésére irányul törekvések részeként, Szíria
összeomlását eredményezheti”.
Ami
a tanulmány szerint, ellentétes az Egyesült Államok hosszú távú
céljaival, mivel – miközben Libanonban drónokkal folytat ádáz háborút az
al-Kaida ellen, addig a Szíriai beavatkozással ugyanennek az
al-Kaidának a malmára hajtja a vizet. És ami még ennél is nagyobb
veszély, hogy az ádáz harc Szíria ellenőrzéséért az ország határain
belül, a közvetlen környezetében folyó kemény hatalmi vetélkedés részévé
válik, amelynek tétje nem más, mint hogy, kié lesz a vezető szerep a
térségben az Egyesült Államok mellett, vagy helyett. Szaúdi-Arábia,
Katar, Törökország, Irán közül ki jön ki megerősödve ebből a
vetélkedésből, ami véres csatatérré változtathatja a térséget, ahol
ezzel soha nem látott lehetőségek nyílnak meg az al-Kaida
terrorszervezet messianizmussal átitatott erőszakos térnyerése számára.
Minden
jónak tűnő szándék ellenére hasonló következményei lehetnek Szíria
alaposan megindokolt megtámadásának, mit annak a provokációnak, amely
1939. szeptember elsején a II. Világháború kitöréséhez vezetett. Akkor a
Lengyelország lerohanására kreált ürügy Berlin számára az volt, hogy a
lengyelek egy német rádióadót támadtak volna meg. Az ottani német
provokációban elesett áldozatok száma a nullával egyenlő, azokhoz a
milliókhoz képest, akik aztán az így kirobbantott II. Világháborúban
vesztették életüket. Már tudjuk, Németország maga szervezte az akciót,
amelyet lengyel egyenruhába bújtatott németek hajtottak végre. Ma
fogalmunk nincs arról, és az ENSZ szakértőinek nem is volt arra
mandátumuk, hogy vizsgálják, vajon ki vetette be a vegyi fegyvereket a
polgári lakosság ellen Szíriában. Mert talán tényleg nem is lényeges.
A
jelszó így is úgy is: Aszadot meg kell büntetni, Szíriát meg kell
támadni. Majd meglátjuk néhány évtized múltán, kinek volt ez jó. Az
mindenesetre már most is kétséges, hogy az USA jól jön ki ebből az új
konfliktusból, de nem lehet tudni azt sem, hogy nyer-e ezen a világ, és
ha igen mit. Csak egy látszik biztosnak, mégpedig az, hogy Szíria
lakóira újabb megpróbáltatások várnak, miközben senki nem képes
garantálni, hogy mindezek nyomán a vérengzésnek vége szakad. Még a
szinte korlátlan hatalmúnak tűnő és hatalmával egyre gyakrabban
visszaélő Egyesült Államok sem.
Obama gondolkodóba esett!
Az
amerikai képviselőház republikánus elnöke üdvözölte Barack Obama elnök
bejelentését, hogy a kongresszus felhatalmazását kéri a Szíria elleni
támadáshoz, és közölte, hogy a szövetségi törvényhozás a szeptember 9-én
kezdődő héten dönthet az ügyben.
John
Boehner méltatta az elnök döntését, amely szerinte válasz volt azokra a
“komoly és lényegi kérdésekre”, hogy vajon a végrehajtó hatalom
vezetőjének jogában áll-e önállóan elindítani egy katonai akciót. “Az
elnökkel konzultációban állva arra számítunk, hogy a képviselőház a
szeptember 9-én kezdődő héten dönt az intézkedésről. Ez időt ad az
elnöknek, hogy elmagyarázza álláspontját a kongresszusnak és az amerikai
népnek” – mondta Boehner. A házelnök és a képviselőházi ellenzéki
csoport vezetői közös nyilatkozatban üdvözölték Obama bejelentését.
A
republikánus többségű szövetségi képviselőház tagjait vasárnap
tájékoztatják majd az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács tagjai a kormány
Szíriával kapcsolatos álláspontjáról. A zárt ajtók mögött megtartandó
tanácskozáson titkos hírszerzési információkkal is megismerkedhetnek a
képviselők. A szenátorokat már szombaton informálták.
Az
amerikai kormányzat a határozati javaslatot már elküldte a
kongresszusnak. Harry Reid, a demokrata szenátorok vezetője
közleményébenJohn Boehrerhez hasonlóan azt mondta: a testület – Obama
kérésének megfelelően – legkésőbb a szeptember 9-vel kezdődő héten
szavaz a határozatról.
Amerikai kormánykörökből származó értesülések szerint a Fehér Ház
biztos abban, hogy a kongresszus – Izrael és az Egyesült Államok más
térségbeli szövetségeseinek vegyi fegyverek általi fenyegetettsége miatt
– jóvá fogja hagyni a Szíriára mérendő katonai csapást.
Obama
péntek éjjel határozott úgy, hogy a katonai akcióhoz a törvényhozás
felhatalmazását kéri, noha arra jogi értelemben nem lenne szüksége, és
ezt a tanácsadói sem javasolták neki. Meggyőződése szerint ugyanis a
vita és a szavazás egyesíteni fogja a fellépés ügye mögött a háborúba
belefáradt országot. A
honatyák első reakciói, noha többségük pozitívan hangzott, nem voltak
egyöntetűek. Peter King republikánus képviselő, az alsóház belbiztonsági
bizottságának volt elnöke például úgy vélekedett, hogy az elnök
“lemondott főparancsnoki felelősségéről, és aláássa a jövő elnökeinek
tekintélyét”.
“Az
elnöknek nincs szüksége a kongresszus 535 tagjára ahhoz, hogy
betartassa a saját vörös vonalát” – fogalmazott King. (Obama “vörös
vonalként” emlegette az amerikai tűréshatárt, és figyelmeztette Aszad
szíriai elnököt, hogy azt ne lépje át a vegyi fegyverek bevetésével.)
Mitch
McConnell, a szenátusi republikánus kisebbség vezetője Boehnerhez
hasonlóan üdvözölte Obama elhatározását, rámutatva, hogy “az elnököt
mindig megerősíti főparancsnoki szerepében az, ha a kongresszus
kifejezett támogatását élvezi”.
Igenlő
szavazatot helyezett kilátásba Bob Corker, a szenátus külügyi
bizottságának rangidős republikánus tagja is, Carl Levin, a felsőházi
katonai bizottság republikánus elnöke pedig “bölcsnek” nevezte a
döntést.
Az
ugyancsak republikánus – a vegyifegyver-támadás megtorlását régóta
szorgalmazó – John McCain és Lindsey Graham szenátor azonban olyan közös
közleményt adott ki, amely szerint nem tudják “nyugodt lelkiismerettel”
támogatni a Szíriára mérendő, elszigetelt katonai csapásokat, ha azok
nem képezik egy szélesebb körű stratégia részét, amelynek célja a harci
cselekmények menetének megváltoztatása és Aszad elmozdítása.
Robert
Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke
figyelmeztette Damaszkuszt, hogy ne becsülje alá Washington
eltökéltségét, és jelezte, hogy támogatni fogja a támadás mielőbbi
engedélyezését. Arról Obama már a kongresszusi felhatalmazást kérő
nyilatkozatában beszámolt, hogy bírja Harry Reid, a szenátusi demokrata
többség és Nancy Pelosi, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetőjének
támogatását.
(HVG)
Az
atlantisták -élükön az USA cionistáival-, az általuk megrendelt és a
banditák által végrehajtott harcigáz-támadással az Asszad rendszer
elleni agressziójukat akarták érzelmileg elfogadtatni a világ
közvéleményével. A világ azonban kiismerte ezt a hazug módszert, az
iraki események felnyitották az emberiség szemét. Nem maradt más az USA
számára, mint menteni a zsoldosait -az emberevő kannibálokat, a
gyermekgyilkosokat, a keresztényölőket-, és ezért fenyegetésekkel
nyomást akar gyakorolni az arab hadseregre. A megfélemlítési művelet
teljesen hatástalan.
Az
izraeli kormány tartalékosok mozgósítását hagyta jóvá. Az USA mellett
Izrael is készül arra, hogy lerohanja Szíriát, és újabb arab földeket
szerezzen meg.

Lefekszik Orbán az amerikaiaknak?
Miután
a brit parlament nemet mondott a Szíria elleni háborúra, és vonakodnak a
franciák és a németek is, az amerikai kormány taktikát váltott. Most a
kis NATO-országokat, a balti államokat és Magyarországot akarja
belekeverni a Szíria elleni háborúba. Most kiderül: az Orbán-kormány
csak pofázik a nemzeti függetlenségről vagy nemet mer mondani az
amerikaiaknak.
Nem akarunk háborút! El a kezekkel Szíriától!
A
világon számos országában, köztük Görögországban is, az emberek
tiltakoznak az USA háborús tervei ellen. A világ 60 kommunista pártja,
köztük a Magyar Munkáspárt emelte fel szavát a háború ellen.
“Már… nem csak Szíriáról van szó, hanem a világ békéjéről is.”
2013.
augusztus 31. szombat. – Alább közreadjuk Simó Endre beszédét, melyet a
Külügyminisztérium előtt mondott a civilek békedemonstrációján a
Szíriával szemben tervezett háború ellen:
“Augusztus
21-én valakik szarin harci gázt vetettek be a szíriai polgárháborúban.
Nem tudni, kik voltak, csak azt tudni, hogy az Aszadhoz hű hadsereg
győzelemre állt. Aki győzelemre áll, nem szokott tömegpusztító
fegyverekhez nyúlni. Van persze egy kivétel: a Hirosimára ledobott
atombomba. Amerika most azt állítja, hogy ezt a bűntényt a szír kormány
parancsára követték el. De hiába várjuk, hogy súlyos vádját bizonyítsa
is. Meg kellene elégednünk azzal, hogy Amerika mondja, és amit Amerika
mond, ahhoz – ugyebár – nem férhet kétség…
Vagy
mégis? Hiszen Irak ellen azért indított támadást az USA, mert szerinte
Irak tömegpusztító fegyvereket tárolt. Kit érdekelt a tény, melyet a CIA
is kénytelen volt elismerni: hogy Irak nem tárolt ilyen fegyvert?!
Miért
kellene hitelt adnunk azoknak, akik úgy akarják alakítani a világ
sorsát, benne a miénkét, ahogyan önös profit érdekeik diktálják? Miért
kellene hitelt adnunk az amerikai hadiipari trösztök háborús érdekeit
szolgáló politikának? Nem feltételezhető, hogy egy ilyen érdekcsoport
attól sem riad vissza, hogy provokáljon? Egyáltalán honnan származik a
gáz? Kitől került Szíriába?
Az
a különös, hogy Barack Obama elnök személyében most egy olyan amerikai
elnök akar háborús igazságot szolgáltatni, akit Nobel békedíjjal
tüntettek ki, és akit a világ úgy ismerhetett meg, hogy az emberi jogok
élharcosa. Elnök Úr! Nem kellene megvárni az ENSZ szakértők vizsgálati
eredményét? Nem kellene okulni a múltból? Tényleg úgy látja, hogy nem
volna helyénvaló az óvatosság? Már csak azért is, mert nem csak
Szíriáról van szó, hanem a világ békéjéről is?!
Ezt
jelzi, hogy a Biztonsági Tanácsban ma már nem csak Oroszország és Kína
áll a Szíria elleni hadviselés útjában, hanem Nagy-Britannia is!? Hiszen
David Cameron miniszterelnököt saját parlamentje szavazta le, amikor
kardot rántott Szíria ellen, az Ön kérésére.
Olaszország
pedig egyenesen megtagadta a NATO támaszpontok használatát Amerikától,
és ezen az álláspontján csak a Biztonsági Tanács felhatalmazásával volna
hajlandó változtatni. A franciák többsége napok alatt szembefordult
Hollande elnök háborús politikájával. Azt mondták neki, nem ezért
választottunk meg!
Obama
elnök Úr! Ön nálunk is jobban tudja, hogy a háború Amerikában sem élvez
népi támogatást. De akkor miért kérte Ön a magyar kormánytól, hogy
Budapest ítélje el a szír kormányt a szarin használata miatt? Netán’
azért, mert tudta, hogy a magyar kormány erre kapható lesz? S a magyar
kormányt sem a tények érdeklik, hanem a gazda szava? Megint lépre
akarnak csalni minket, mint tették a Medgyessy kormány idején, Irak
ellen? Mi ebben a barátság elnök úr? Mi ebben a tisztesség és a
felelősségtudat? Azt akarja, hogy mostani politikai vezetésünk is
elhitesse a néppel: a kisebbik rossz a háború? Ezt a gyalázatos
próbálkozást mi visszautasítjuk itt, a magyar külügyminisztérium előtt.
A
magyar társadalom békét akar a Közel-Keleten és elutasítja a háború
tervét Szíria ellen. Szerdán még kértük, ma pedig követeljük az Orbán
kormánytól, hogy a NATO és az EU keretében mindent kövessen el a béke
megvédéséért, a politikai megoldásért Szíriában, és ne biztosítson
támaszpontokat, sem logisztikai támogatást a NATO tervezett katonai
beavatkozásához Szíria ellen.
A
politikai higgadtság megőrzése a háborús indulatokkal, és a hadiipari
érdekekkel szemben annál is inkább indokolt, mivel a térség
destabilizálása súlyos következményekkel járhat Európa, benne hazánk
biztonsági és gazdasági érdekeire nézve is.
Nem szabad hagyni, hogy a magyar haderőt is belekeverjék egy irakihoz hasonló háborúba.
Szíriában
minden kétséget kizáróan meg kell állapítani, valóban használt-e a
polgárháborúban érintett felek valamelyike gázt, és honnan szerezte. A
tényeket a Biztonsági Tanács elé kell tárni.
Követeljük
a magyar kormánytól, hogy meghunyászkodás helyett vesse latba
tekintélyét és diplomáciáját a közel-keleti béke megőrzése érdekében, és
azért, hogy a nemzetközi jogi normáknak megfelelően ne indulhasson
katonai intervenció a szuverén Szíria ellen, a Biztonsági Tanács
megkerülésével.
Tisztelt
Egybegyűltek! Köszönöm, hogy kiálltatok a békés, emberi megoldás
mellett! Lehet, hogy nem utoljára leszünk itt. Merítsünk bátorságot
kiállásunkból a jövőre nézve is! A béke és az igazság közös ügyünk. Nem
mondunk le róla!”
A szíriai csapatok teljes harci készültségben állnak, hogy reagáljanak minden kívülről érkező katonai beavatkozásra.
Az
állami televízió idézte a miniszterelnök, Wael Al-Halqi szavait arról,
hogy a hadsereg a ravaszon tartja az ujját és készen áll bármilyen
kihívásra válaszolni.
Egyes jelentések szerint a szíriai hadsereg haditechnikát helyez el lakott területeken a Nyugat esetleges támadására számítva.
Az
amerikai Fox News csatorna szombaton azt feltételezte, hogy Barack
Obama elnök úgy is a Szíria elleni támadásra adhat utasítást, ha a
Kongresszus a katonai akció ellen szavazna.
(Oroszország Hangja)