2011. május 26., csütörtök

Kadarkúti Égi Beszédek - 106 - Szentlélek: Ott ül a Mindenható....

2011. május 25.
Szentlélek: „Ott ül a Mindenható Atyaisten jobbján…” (Hiszekegy)
Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a harmadik Isteni személy. A Hiszekegy következő mondata, a mai tárgyunk: Ott ül a mindenható Atyaisten jobbján.”
Miután Jézus leélte földi életét: szenvedett, meghalt és feltámadott, azután fölment a mennybe, végre elfoglalhatta régi helyét, ahol mindig is ült, a mindenható Atyaisten jobbján. Mindenekelőtt arról kell beszélnünk, mit is jelent, hogy az Atyaisten MINDENHATÓ. Ezt emberi értelemmel tökéletesen megérteni nem lehet. A mindenhatóság az Anyaszentegyház hittétele, amit el kell fogadnotok. Ez Istennek egyik akarati tulajdonsága.
Az ember azért érti ezt meg nehezen, mert az ő akarata határok közé van szorítva. Pl. gondoljatok arra az emberre, aki már évek óta nem talál munkahelyet magának, pedig saját erejéből minden megtesz, hogy ez sikerüljön. Ez azért van, mert az ő összes akarata és törekvése kevés ehhez. Vagy hiába akar meggyógyulni egy utolsó stádiumban szenvedő rákos beteg, mert a természet törvényei szerint meg fog halni. Isten akaratát nem lehet az emberéhez hasonlítani, mert az mindenható. Ez azt jelenti, hogy Isten mindent megtehet, amit csak akar. Nála semmi sem lehetetlen. Istennek nincs szüksége semmiféle eszközre, hogy akaratát végrehajtsa. Egyetlen elhatározással megvalósít mindent. Nem fárad el, Neki semmi sem nehéz és számára nincs lehetetlen.
Nemcsak az bizonyítja mindenhatóságát, hogy Ő mindent megtehet, hanem az is, hogy képes egyszerre mindent látni, hallani. Képzeljétek el az óvodában az óvó nénit, akinek egyidejűleg 25 gyermek hangosan mondja a magáét. Befogja a fülét és azt mondja: Elég! Így nem értek semmit, ha mindenki beszél. Szépen, sorba, egyenként mondjátok. Isten egészen más. Ő is egyszerre hallja az imádkozók millióinak hangját, mégis mindegyikre tökéletesen tud figyelni és egyenként megérti, hogy mit beszélnek. Még a gondolatainkban is olvas.
Mindenhatóságának legkülönlegesebb bizonyítéka a világmindenség megteremtése. Csak akarta, hogy legyen, és lett is minden. Akarta, hogy minden ember elnyerje az örök életet. Ezért, hogy az Ő akarata teljesüljön, mindig így imádkozzatok: „Legyen meg a te akaratod” Hiszen Isten a legjobbat akarja nekünk, az üdvösségünket.
Képzelhetitek mekkora örömünnep lehetett a Menny lakóinak az a nap, mikor Jézus Krisztus visszament a Mennyországba. Az angyalok kitárták a kaput és leborulva imádták, ahogy belépett. A Mennyei Atya és Én, a Szentlélek Isten elé siettünk, forrón átöleltük, és az Atya jobbjára ültette. Az angyalok százezrei dicsőítették Őt a Földön letöltött életéért, szenvedéséért, haláláért és feltámadásáért. Az Atya megköszönte neki engedelmességét, hogy áldozatos kereszthalálával vállalta az emberiség megmentését a kárhozattól. Megmutatta neki a megváltás eredményét: a szentek, vértanúk, hitvallók népes seregét, akik majd benépesítik a Mennyet és szüntelenül dicsőítik a Szentháromságot. Azután megmutatta Neki, mi lett volna, ha nem vállalja a szenvedést. Minden ember a pokol martaléka lett volna. Erre Jézus Krisztus letérdelt a Mennyei Atya előtt és megköszönte neki, hogy rábízta ezt a felelősségteljes és fontos feladatot, és hálásan megköszönte, hogy nagy erősítéseket küldött neki. Az Atya és Én, a Szentlélek elmondtuk neki, hogy a vérrel verejtékezés első pillanatától fogva az elfogatáson, ostorozáson, töviskoronázáson, keresztúti szenvedésen át a keresztrefeszítéséig és haláláig együtt szenvedtünk vele lélekben. Az Ő kínszenvedése és a kínhalála jelentős mértékben növelte az egész Szentháromság dicsőségét.
Hogy Jézus az Atya jobbján elfoglalta az Őt megillető helyet, az nem azt jelenti, hogy ott ül tétlenségben és mozdulatlanságban. Ellenkezőleg. Mint Isten, Ő is mindenható. Betölti az egész világot, egyszerre ott van mindenütt. Drága Engesztelő Gyermekeim! Mellettetek is ott van. szent Testével, Vérével, Lelkével és Istenségével betölti egész lényeteket. Ha elfog benneteket a vágy Iránta, csak ennyit kell mondanotok a rejtekben, szobátok mélyében: „Jöjj, édes Jézusom, ölelj meg és engedd, hogy én is átöleljelek!” Ekkor már ott is áll veletek szemben és Szent Szívére ölel. Ilyekor egy pillanatra se képzeljétek, hogy ez csak a ti fejetekben van, ő valóban átölel. Ha pedig szomorúak vagytok, mert igazságtalan ítélkezések, rágalmazások értek, akkor így szóljatok Hozzá: „Drága Jézusom, nagy szükségem van Rád. Most ne hagyj magamra, vigasztalj meg!” Erre Ő ott terem, előtted áll hófehér ruhájában, ujjaival áladat felemeli, együttérzően rád néz, letörli könnyeidet és homlokodra egy vigasztaló csókot ad. Ezt se tekintsd képzelődésnek, mert ha hívod, azonnal ott van.
Jézus, azzal, hogy fölment a Mennybe, nem hagyott magára benneteket, hű teremtményeit, mert az Oltáriszentségben itt maradt veletek. Minél gyakrabban járuljatok szentáldozáshoz! Jézus, a ti Megváltótok csak így tud erősíteni és védeni benneteket a megpróbáltatásoktól, a rátok zúduló, egyre gyakoribbá váló támadásoktól. Ugyanis a támadóitokkal szemben megbocsátó szeretetet ültet belétek. Szent Vérem a kezdődő indulatot azonnal letörli lelketekről és az így megtisztult szívetekkel azonnal imádkozni kezdtek értük. Így egyszerre saját lelketeknek és ellenségeitek lelkének is a javát munkálja.
Ti, Kicsinyeim, akik minden szerdán hűségesen engeszteltek, különleges kegyelmet kaptok, mert Jézus, aki a Mennyben lakik, az engesztelés kezdetétől a végéig itt van köztetek, és mindig hallhatjátok szavait. Belegondoltatok-e már, hogy milyen hatalmas kegyelem részesei vagytok? Most az idők végén van néhány hely a Földön, ahol égi üzeneteinkkel érintjük meg gyermekeink szívét. De ami veletek történik, az nagyon ritka ajándék. Ha szemetekkel nem is láthattok, ha fületekkel nem is hallhattok, de szavainkat eszközünkön keresztül megérthetitek.
Most pedig próbálom képekben elétek tárni jelenlétünket. Csukjátok be szemeteket! Eltűnik ez a terem, és helyette egy üde zöld, különlegesen szép virágokkal borított rét tárul elétek. A Szűzanya lehajol és a legszebb virágokból egy gyönyörű liliomos koszorút fon, a végén, mikor elkészül, olyan, mint egy korona. Ott van a fűben két trón. Az egyiken ül a Mennyei Atya csillogó koronával a fején, araszínű palástban, piros ruhában. A jobb keze felől a másik trónon, az Atyától jobbra ül Jézus Krisztus. A Szűzanya hosszú, fehér, virágmintákkal díszített ruhában van, a fején fehér tüllfátyol. Most odalép Szent Fiához és a fejére helyezi a liliomos virágkoszorút. Jézus hálából mosolyog rá, és nagy gyermeki szeretettel megcsókolja a kezét. Én, a Szentlélek Isten fehér galamb alakjában köröket írok le a fejetek fölött, drága Engesztelőim, és azt súgom nektek, hogy gondolatban ti is szedjetek sok szép színes virágot és szórjátok oda Jézus és a Mennyei Atya ölébe és a lábaikhoz. Ezek a virágok jócselekedeteitek szimbólumai: a hétköznapi szentmiséké és szentáldozásoké, a májusi litániáké, a szerdai engeszteléseké, a csütörtöki virrasztásoké és a fárasztó zarándokutaké és a hűséges kötelességteljesítéseké.
Én, a Szentlélek galamb alakomban kis piros csőrömmel leszakítom a rét legszebb liliomát és belehelyezem Jegyesem, a Szűzanya kezébe. Azután a vállára szállok, és onnan áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.