Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2014. január 13., hétfő
Klicskot rendesen megszivatták!
A
hétfőn közzétett ukrán médiajelentések emlékeztettek arra, hogy a
keresetet Klicsko nyújtotta be a parlamenttel és Viktor Janukovics
elnökkel szemben. A törvényt a verhovna rada október 24-én fogadta el,
az államfő november 8-án írta alá, és január 1-jével lépett a jogszabály
hatályba. Az
adótörvénybe bekerült egy új kitétel, amely szerint azok a személyek,
akiknek valamely másik államban van tartózkodási engedélyük, nem
tekinthetők ukrajnai lakosnak. Az elnökválasztásokon pedig csak az
jelöltetheti magát az államfői tisztségre, aki a választásokat megelőző
tíz évben folyamatosan Ukrajnában élt. Eszerint viszont az Ütés párt
vezére, aki profi ökölvívóként Németországban kapott tartózkodási
engedélyt, jogilag nem indulhat a jövő évi elnökválasztásokon.
Több mint két évvel vagyunk a magánnyugdíj-pénztári rendszer szétverése után.
A Ténytár a kezdetektől nyomon követte a változtatásokat, így most a megmaradt magánnyugdíjpénztárak 2013-as hozamainak nyilvánosságra kerülése apropóján összegezzük, ami az elmúlt három évben történt a nyugdíjrendszerben.
A
kormány szerint meg kell védeni a nyugdíjakat az azokat eltőzsdéző
magánnyugdíjpénztáraktól, ezért az elmúlt 3 évben semmilyen módszertől
nem riadtak vissza, hogy visszazsarolják az embereket az állami
nyugdíjrendszerbe, ami majd jól megvédi őket a tőzsdecápáktól.
Mi
úgy gondoljuk, cinikus az állami nyugdíjrendszer megbízhatóságáról
beszélni akkor, amikor az elmúlt 3 évben változott az indexálás, a
korhatár, elvették a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat, és mind ez
idáig nem hozták létre a beígért egyéni számlás rendszert sem.
Megtévesztő
eltőzsdézett pénzekről beszélni akkor, amikor az adatok szerint a
megmaradt manyupok reálkamatot hoznak a bennmaradt kisebbségnek,
miközben az állami kasszába beolvasztott nyugdíjvagyont feléli a
kormány. A 2013-as adatok alapján tehát újra le kell szögeznünk, hogy az
eltőzsdézett vagyonokról szóló propaganda nettó hazugság, a megmaradt
magánnyugdíjpénztárak az állami nyugdíjrendszernél jobban teljesítenek.
Előzmények
A
nyugíjügy kirobbanásakor a kormány az emberek eltőzsdézett pénzéről,
veszteséges magánnyugdíjpénztárakról, és rosszul menedzselt pénztárakról
beszélt, amikor azt mondta: „Ha a manyupok állampapírba fektettek volna
minden pénzt, ma 700 milliárddal több lenne a számlákon.” Akkor
kiszámoltuk, hogy a kormány számításai nem csupán hibásak, hanem szöges
ellentétei a valóságnak, ahogy az a lenti táblázatból részletesen
látszik is.
Nem
tisztünk eldönteni, hogy a kormánynyak csupán nem telik kockás füzetre,
vagy tudatosan félrevezet, de az egyik eshetőség nyilvánvalóan fennáll.
Manyup einstand I.
Magyarországon
2011-ig a magánnyugdíj-pénztári szektor hárommillió magyar állampolgár
több mint háromezer milliárd forintnyi vagyonát kezelte. Matolcsy
György, akkori nemzetgazdasági miniszter elsőként 2010. november 24-én
mondta: „Elveszíti jogosultságát az állami nyugdíjra az, aki úgy dönt,
hogy magánnyugdíj-pénztári tag marad”. A nyilvánvalóan zsarolás hatására
a nyugdíjrendszer második pilléréből, az ún. kötelező
magánnyugdíjpénztárakból a tagok 96.8 százaléka visszalépett az állami
nyugdíjrendszerbe.
Kormányunk
cinikusságát jól mutatja, hogy a „nyugdíjvédelmi megbízott” mindezt úgy
interpretálta: „A nyugdíjvédelmi program keretében a
magánnyugdíj-pénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami
nyugdíjrendszert.” Ahogy arról a korábbiakban már írtunk, a választás
helyett a környezetnek megfelelőbb lenne a zsarolás szó alkalmazása,
amelynek csak a kemény mag, kb. 100 ezer ember mert ellenállni. Később
kiderült, ők jártak jól, hiszen a kormány (talán a strasbourgi
bírósághoz fordulás belengetésétől beijedve, talán az Ab döntésétől
tartva) csak blöffölt, az utolsó pillanatban az országgyűlés eltörölte a
„kiszerződés” jogintézményét. Így végül az a százezer ember is
részesülhet majd az állami nyugdíjból, akik nem léptek vissza a
rendszerbe.
Manyup einstand II.
2011
decemberében úgy döntött a kormány, hogy a megmaradt Manyup-tagok
pénzét is behúzza a mindent elnyelő költségvetésbe. Sőt, az országgyűlés
költségvetési bizottsága törvénymódosításban kezdeményezte, hogy
magánszemély csak az állami nyugdíjalapba fizethessen járulékot. Akik
maradtak a Manyup-rendszerben, úgy tudták, hogy csak egy évig fizetnek
az állami alapba, utána újra a saját számlájukra utalják a járulékot.
A
kormány ezt az ígéretét felrúgva, teljesen ellehetetlenítette a
magánnyugdíj-pénztárakat, és velük azokat, akik az öngondoskodás e
formáját választanák. A 48 milliárd forintnyi megtakarítást a
túlköltekező állam pofátlan módon éppen a költségvetési lyukak
betömésére használta fel.
Elherdált nyugdíjvagyon – de nem a Manyupoknál
2012-ben
aztán borult a bili, kiderült, hogy a maszlag a nyugdíjvagyon
megmentéséről nem volt más, csupán egy újabb tündérmese. A tőke
átcsatornázására pusztán azért volt szükség, hogy éppen a kormány
tőzsdézhesse el az emberek megtakarításait. Ezt bizonyítja a
magánnyugdíjak 2011-es eredményeinek és az államhoz került nyugdíjvagyon
alakulásának összehasonlítása. A magánnyugdíjpénztáraknak nem volt jó
éve 2011-ben, átlaghozamuk -2,87 százalék volt, amely nagy eltérések
eredménye, a legrosszabb hozam -10 százalékos volt, míg a legjobb 8,5
százalékot ért el.
Az
államhoz került 1342 milliárdos vagyonon mindeközben egy év alatt -10
százalékos veszteséget halmozott fel, ami kétszázmilliárdos veszteséget
jelent. Ezzel az állam messze alulmúlta a magánnyugdíjpénztárak
teljesítményét, 7 százalékkal rosszabbul teljesített, mint a szektor
egésze, a legjobb hozamot pedig 19 százalékponttal múlta alul. Közben a
beígért egyéni számlás rendszernek nem volt se híre, se hamva.
2012-ben
a talpon maradt 8 pénztár kivétel nélkül komoly hozamot produkált. Sőt,
a pénztárak jócskán túlteljesítették az 5 százalékos inflációt és a
bankok hozamát is. A többségük bőven 15 százalék feletti hozamot
produkált, a legjobb 18,8 százalékot, miközben a bankokban átlagosan
5,46 százalékos kamatot kaptak az ügyfelek – a kamatadó megfizetésével –
a lekötött pénzük után.
Eközben
az állami rendszer olvasztótégelyéről, a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alapról mindössze annyit lehet tudni, hogy az
államadósság csökkentésére fordított összegek mellett 2012 novemberben
172,4 milliárd forintot innen fizettek ki a Nemzetközi Valutaalap
hitelének törlesztésére. Az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyonnak
így már csak a hatoda volt meg.
Akik túléltek, pörögnek
2013-ban
a megmaradt nyugdíjpénztárak ismét jól teljesítettek, nem voltak nagy
bukások, és minden alap hozama felülmúlta az inflációt – tehát 2013-ban
is jobban járt az, aki a magánnyugdíjpénztárakban tartotta a pénzét az
állami rendszer helyett. Csaknem mindegyik alap 5 százalék feletti
hozamokat ért el, a legalacsonyabb hozam 4,64 százalék volt, ami még
mindig jóval magasabb az 1 százalékos, inflációkövető állami
nyugdíjrendszernél.
Mindeközben
2013 decemberére a majdnem 3 ezer milliárd forintnyi nyugdíjvagyonból
mindössze 157,9 milliárd forint maradt, ez az eredeti nyugdíjvagyonnak
csupán 5,4 százaléka. Ebből az államadósság csökkentésére 63,5 százalék
ment el, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számára az összeg 6,7 százaléka
került át, a reálhozam-kifizetés 7,9 százalékát emésztette fel a bevont
nyugdíjpénzeknek.
Kijelenthető
tehát, hogy az állam lassan elkölti a 2011-ben magán megtakarításokból
zsákmányolt vagyont, ami tulajdonképpen a jövőbeli nyugdíjak fedezete
lett volna azoknak, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe. Ezzel
a kormány felélte a mostani aktív réteg nyugdíj-megtakarításait, amit
így évtizedek múlva egy akkori kormány ennyivel többet kényszerül majd
elvenni azoktól, akiktől éppen el tudja. Az egyéni nyugdíjszámlák
kialakítása pedig ismét várat magára, a legújabb határidő 2014 júliusa.
2010-ben
a kormány egy átfogó nyugdíjreformról beszélt, azonban mostanra
kiderült, 4 év alatt a nyugdíjvagyon elherdálásán kívül nem sokat tett a
kormány a nyugdíjpolitika megújítására.
(tenytar)
Bal-Rad komm
: Amiket teljes bizonyossággal állithatunk: A magánnyugdijpénztárakba
való bekényszerités egy jól kifundált, spekuláns-kör ötlete volt-nem is
minden hátsó szándék nélkül.
Idejük viszont-nekik-nem maradt a “mű” befejezésére!
A döbrögista horda viszont minden kétséget kizáróan-szó szerint-elherdálta ezt a pénzt!
A
következmény katasztrofális lesz-már valószinűleg egy éven belül!
Munkahelyek hiján egyre kevesebb befizető-ezzel szemben növekvő
kiadások!
Az egyenleg már régen felborult!
Mostmár maga a rendszer fog borulni.
Gazdagok a gazdagokért
Az
amerikai parlamenti képviselők fele milliomos.- derült ki egy
felmérésből. Olyan is az amerikai politika. A gazdagok csinálnak
politikát a gazdagoknak.

A Vérhold elmélet – Tények és tévhitek
A (magyar feliratos) videó anyagának szövege:
Az eredetileg Mark Biltz által kitalált, úgynevezett Vérhold elmélet, nagyon sok figyelmet kapott mostanában.
John
Hagee könyve, a Négy Vérhold, ami nem egyéb, mint Mark Biltz
elméletének az átfogalmazása, jelenleg az Amazon bestseller listájának
élén áll.
Azok kedvéért, akik még nem hallottak róla, elmondanám, hogy mi is ez az elmélet.
A Jóel 2:31-ben ez áll:
„A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja.”
Mark Biltz arra gondolt, hogy ez esetleg egy együttes hold- és napfogyatkozásra is utalhat.
Hogy
kíváncsiságát kielégítse, felkereste a NASA nap- és holdfogyatkozásokra
specializálódott weboldalát, ahol minden i.e. 2000 és i.sz. 3000
közötti hold- és napfogyatkozás megtalálható.
A NASA oldalának segítségével Biltz láthatta, hogy számos nap- és holdfogyatkozás lesz a jövőben.
Őt leginkább azok érdekelték, amik a hold tetrádokkal estek egybe.
Ilyen akkor van, amikor hozzávetőleg két év leforgása alatt négy holdfogyatkozás történik.
Ezt
követően Biltz összevetette a tetrádok dátumait a zsidó naptárral. Azt
vette észre, hogy sok tetrád, valamint más napfogyatkozások, zsidó
ünnepekre estek.
Biltz
kíváncsi volt, hogy ilyen előfordult-e a múltban is. Hat olyan esetet
talált a történelemben, amikor a holdfogyatkozás tetrád egybeesett egy
zsidó ünneppel.
Amikor
ezeket a dátumokat összevetette a zsidó történelem eseményeivel, a
következő összefüggéseket vélte felfedezni ezek között a tetrádok és a
zsidókat érintő jelentős történelmi események között:
Például azt mondja, hogy a 1493 és 1494 közötti tetrád egybeesett a spanyol inkvizícióval.
Az 1949 és 1950 közötti tetrád pedig úgy gondolja, hogy egybeesett az 1948-as függetlenségi háborúval.
Az 1967 és 1968 közötti tetrád pedig a Hatnapos háborúval.
Biltz
és John Hagee azt mondják, hogy mivel a vérhold tetrádok idején
jelentős események történtek a zsidó történelemben (legalábbis az ő
modelljük szerint), a 2014 és 2015 közötti vérhold tetrád is ilyen, és
ezért a bibliai próféciák szempontjából fontos események hírnöke lesz,
azt állítva, hogy ezek a holdfogyatkozások a napot, a holdat és a
csillagokat érintő bibliai próféciák beteljesedései lesznek.
A kérdés az, hogy mennyire állja meg a helyét ez az elmélet a Biblia és a józanész tükrében.
A válasz: nem nagyon.
A következőkben számba veszünk néhányat a számos ellenérv közül.
Elsőként
azt kell megvizsgálnunk, hogy amiről Biltz és Hagee beszélnek
megegyezik-e azzal, amit a Biblia ír. A Biblia több helyen is említi a
napot, a holdat és a csillagokat, az idők jeleinek részeként.
Itt van például a Jelenések 6:12-13:
„És láttam, amikor feltörte a hatodik pecsétet: nagy földrengés támadt, és a nap elsötétült, mint egy fekete szőrcsuha, a telihold olyan lett, mint a vér, és az ég csillagai lehullottak a földre, ahogyan a fügefa hullatja éretlen gyümölcsét, amikor nagy szél rázza;”
Ilyen rész a Máté 24:29 is:
„Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek.”
A teljes szöveget megvizsgálva egyértelműen láthatjuk, hogy a nap és a hold mellett a csillagok is sötétek lesznek.
A
Biblia egy globális sötétséget ír le, ami az egész földet érinti majd.
Akármi legyen is ez, az nemcsak a nap és a hold elsötétedése lesz, hanem
a csillagoké is. Ez mindenképpen több mint egy nap- és holdfogyatkozás.
Ha
találgatnom kéne, azt mondanám, hogy ez valamiféle atmoszférikus
esemény lehet, ami az egész eget eltakarja, és persze lehet egy
természetfeletti esemény is, ami egyetemes sötétséget eredményez.
Biltz
és Hagee csak úgy tudják ezt a kérdést megkerülni, hogy szinte minden
esetben kizárólag a Jóel 2:31-et idézik, mert abban a részben csak a nap
és a hold kerülnek említésre. Azonban ha 21 verset visszamegyünk a
fejezetben, egyértelműen láthatjuk, hogy maga Jóel is egyértelművé
akarta tenni olvasóinak, hogy az esemény a csillagokat is érinteni
fogja.
A Jóel 2:10 ezt mondja:
„Reszket előtte a föld, megrendül az ég. A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket.”
Ezékiel könyvében maga Isten is egyértelművé teszi, hogy egyetemes sötétségről van szó. Az Ezékiel 37:7-8-ban ezt olvashatjuk:
„Amikor kimúlsz, befedem az eget, és elsötétítem csillagait; a napot felhővel takarom el, a hold fénye sem világít. Minden égitestet elsötétítek miattad, és országodat sötétségbe borítom! – így szól az én Uram, az ÚR.”
Tehát,
amennyiben Biltz és Hagee nem képesek magyarázatot adni arra, hogy ezek
a fogyatkozások miként sötétíthetik el a nap és a hold mellett a
csillagokat és minden más égitestet is egyazon időben, be kell lássák,
hogy ők nem ugyanarról beszélnek, mint amit a Biblia jósol.
Ennek
az eseménynek más helyeken történő említéseiből azt is tudjuk, hogy
ezzel egy időben földrengés is lesz. Ahogy az előbb is olvastuk a
Jelenések könyvében, János „nagy földrengésnek” nevezte.
Jóel pedig azt mondja, hogy „reszket előtte a föld”.
Ez ugyanazt a problémát veti fel.
Ez
a bizonyos nagy földrengés fontos része a napban, a holdban és a
csillagokban megjelenő jeleknek. Semmi olyasmi nincs egy fogyatkozásban –
akkor se, ha egymáshoz közel négy történik – ami földrengést idézne
elő.
Emellett
elég egyértelmű bárki számára, aki ezeket az Igéket olvassa, hogy ezek
az események szimultán történnek, ugyanazon a napon és ugyanazon időben.
Az pedig lehetetlen, hogy egy nap- és holdfogyatkozás egyszerre menjen
végbe.
Nem
kell mást tenni, mint megnézni, hogy pontosan mi történik egy nap- vagy
holdfogyatkozáskor és azonnal megértjük, miért nem lehet a kettő egy
időben.

Tehát egyértelmű, hogy ez az elmélet semmiképpen sem lehet a bibliai „nap, hold, csillag” jelek beteljesedése.
Nézzük
meg, hogy esetleg nem lehetnek-e ezek a fogyatkozások Isten
figyelmeztetései Izrael számára bizonyos érkező eseményeket illetően.
Más
szóval, mivel (Biltz és Hagee szerint), amikor a tetrádok zsidó
ünnepekre estek a múltban, fontos események következtek be Izraelben,
így lehet, hogy 2014-2015-ben is így lesz.
Tehát
félretesszük az elképzelést, hogy ezeknek az eseményeknek bibliai
jelentősége lehet, és csak azt vizsgáljuk, hogy szolgálhatnak-e ezek a
tetrádok valamiféle figyelmeztetésként Izrael számára, függetlenül
attól, hogy nem bibliai próféciákhoz kapcsolódnak.
Az első dolog, amit meg kell említenünk:
Megvizsgálva
Biltz állításainak történelmi pontosságát, miszerint a holdfogyatkozás
tetrádok a zsidóság szempontjából fontos történelmi eseményekkel
egybeestek, azt találjuk, hogy egyáltalán nem pontosak.
Tehát elsőként vizsgáljuk meg Biltz és Hagee feltételezéseit a tetrádok és a jelentős események egybeesését illetően.
Az emberek sokszor készpénznek veszik az ilyen állításokat, és ahogyan látni fogjuk, ez jelen esetben komoly hiba lenne.
Sokan
nem tudják, de Biltz két másik tetrádot is talált a NASA adatbázisban,
amik zsidó ünnepekkel egybeestek. Ezeket nem szereti említeni, mert,
ahogy ezt ő maga is kimondja, ezekkel semmilyen fontos esemény nem esett
egybe.
Ez már önmagában elgondolkodtató.
Rendben. Akkor honnan tudjuk, hogy a 2014-15-re várható tetrád nem lesz ezekhez hasonlóan eseménymentes?
Tehát saját állításuk szerint is, ezeknek a tetrádoknak majdnem a fele semmi különös jelentőséggel nem bír.
Egy
másik fontos észrevétel, hogy a történelmi események dátumai,
amelyekkel a tetrádok állítólag egybeesnek, nem valami pontosan
illeszkednek a tetrádok dátumaihoz.
Például
a spanyol inkvizíció körülbelül 15 évvel az 1493-94-es tetrád előtt
kezdődött és hozzávetőleg 350 évvel később fejeződött be. Azzal
próbálnak némi hitelt adni ennek az összefüggésnek, hogy a tetrádot az
1492. március 31-én kiadott Alhambrai királyi paranccsal hozzák
összefüggésbe, amellyel hivatalosan száműzték a zsidókat
Spanyolországból. De még ezt figyelembe véve is meg kell jegyezni, hogy
az első fogyatkozás több mint egy évvel, a második pedig több mint két
évvel ezután következett be.
Hacsak nem akarják azt mondani, hogy Isten egy egész évvel elkésve adta a figyelmeztetést, ezt nehéz lenne egybeesésnek nevezni.
A
következő állítólagos egybeesés Izrael függetlenségének 1948-as
kikiáltásával és a függetlenségi háború megnyerésével kapcsolatos. Ebben
az esetben is az 1948-49-es tetrád egy egész évvel később kezdődött és a
fogyatkozások egyike sem esett egybe Izrael bármelyik győzelmével, vagy
azzal a nappal, amikor az ENSZ elismerte az államot vagy bármilyen
másik fontos dátummal.
Biztos
vagyok benne, hogy amennyiben a tetrádok valós dátumainak lett volna
bármi jelentősége, arról hallottunk volna. Ahogy azt látni fogjuk, a
„legpontosabb” egybeesés is 10 hónapot csúszott az adott eseményhez
képest.
Tehát
azt mondják, hogy az utolsó tetrád a Hatnapos háborúval esett egybe, de
a valóságban a tetrád a háború befejezése után 10 hónappal kezdődött.
Az utolsó fogyatkozás pedig még egy teljes évvel ezután.
Ez
a három, egybeesésnek éppen nem nevezhető esemény még rosszabbul néz
ki, ha figyelembe vesszük, hogy két másik tetrádot már eleve figyelembe
se vettek, mert egyetlen történelmi eseményt sem találtak a közelükben.
Szóval ez a három a legjobb, amit fel tudnak mutatni és ez elég szomorú.
Eszerint
számukra, ha valami két éven belül volt, az már egybeesés. Eszerint
manapság a „megközelítő” nemcsak a patkók és kézigránátok, de a Vérhold
elméletek terén is elfogadható.
Amennyiben
Biltz és Hagee azt akarják mondani, hogy Isten a tetrádokon keresztül
figyelmezteti Izraelt fontos jövőbeli eseményekkel kapcsolatban, akkor
hol voltak a figyelmeztetések a tényleg fontos és sokkal súlyosabb
események alkalmával?
Miért
nem a holokauszttal kapcsolatban figyelmeztette őket, vagy az i.sz.
70-ben történt Rómából való kiűzetésük és az azt követő üldöztetés
alkalmával? Ami ennél is elgondolkodtatóbb, hogy mennyi mindent kell
kihagyni az elméletből, ahhoz, hogy némiképp hihető legyen. Miért
figyelmeztetett volna Isten a spanyol inkvizícióval kapcsolatban, de
mással kapcsolatban nem? És amennyiben ez egy figyelmeztetés akart
lenni, miért késett egy évet, amikor már semmit sem lehetett tenni?
Emellett
miért van az, hogy némelyik tetrádot jó, némelyiket pedig rossz
eseményekkel hoznak összefüggésbe? A spanyol inkvizícióval szemben ott
van a Hatnapos háború győzelme. Ebben nincs logika.
A következő kérdés:
Izrael
holdnaptárt használ és az ünnepek dátumait is a hold fázisai alapján
számítják ki. Csupán ez alapján, a logika azt diktálja, hogy a
holdfogyatkozások bizonyos rendszerességgel zsidó ünnepekre kell
essenek.
Az
Answers in Genesis oldalon, Biltz Vérhold elméletével kapcsolatban
közzétett cikk is beszél arról, hogy vajon ritka eseménynek számít-e,
amikor a holdfogyatkozások a Pászka vagy Szukkot idejére esnek:
„Nem, egyáltalán nem ritka. Vegyük figyelembe, hogy holdfogyatkozás csak telihold idején van. Ma a világ nem a holdnaptárt követi, de sok ősi nép, így a zsidók is, ezt használták. A hónap a kifli-alakú újhold megjelenésével kezdődött, ami körülbelül egy nappal a mai újhold után volt (a hold és a nap hosszirányú együttállása). Ezt figyelembe véve, tizennégy nappal később, vagyis a hónap 15. napja mindig egybeesik az újholddal.”
A
cikk ezt követően arról beszél, hogy milyen gyakran estek a
holdfogyatkozások a Pászka vagy Szukkot ünnepére. Ez ugyanaz a két
ünnep, amelyek a Vérhold elméletben is szerepelnek. Először megtudjuk,
hogy a XX. században ez 37 alkalommal fordult elő:
„…elmondhatjuk, hogy a holdfogyatkozások mind a 37 alkalommal egybeestek a Pászka vagy a Szukkot ünnepével. Ez az összes holdfogyatkozás (teljes, részleges és prenumbrális) egy hatoda (37/230), ami teljesen logikus, mert az év 12 hónapjából kettőben van Pászka vagy Szukkot. A viszonylag magas gyakoriság a holdhónap tizenötödik napának meghatározása miatt van. Tehát a holdfogyatkozásoknak és ezeknek az ünnepeknek az egybeesése sokkal gyakoribb, mint azt Biltz gondolja.”
Szóval mit is állít a cikk?
Azt
mondja, hogy a holdfogyatkozások olyan gyakoriak ezeken a bizonyos
zsidó ünnepeken, hogy egyedül a XX. században 37-szer volt rá példa.
Tehát olyan gyakoriak, hogy Biltz és Hagee csak az alábbihoz hasonló gondolatmenet alapján indulhatott el:
„Rendben,
a holdfogyatkozások állandóan zsidó ünnepekre esnek, de mi van akkor,
ha két éven belül kétszer történik ilyen? Ja, hogy ez is gyakori?
Viszont mi van akkor, ha négy holdfogyatkozás van két éven belül? Hogy
ez is gyakori? Rendben. Akkor kettőt söpörjünk félre és csak azt a
hármat vizsgáljuk meg, némiképp kicsavarva, amik alapján könyvet
írhatunk.”
Tehát
összességében vizsgálva, a Mark Biltz és John Hagee által felvázolt
Vérhold elmélet nem áll meg a Bibliából ismert, a napot, a holdat, a
csillagokat és földrengéseket érintő próféciák tükrében, amelyek az Úr
Napjának eljövetelét hirdetik. Egyetlen olyan összefüggést sem hoz fel
Izrael múltjával kapcsolatban, ami megállná a helyét és alapos vizsgálat
után leginkább csak felhajtásnak és szószaporításnak tűnik.
Összegzésképpen
elmondhatom, hogy egyetértek a feltevéssel, hogy jelentőségteljes
események láthatók a horizonton Izraelt illetően, amelyek akár bibliai
jelentőségűek is lehetnek, de azt mondani, hogy az elkövetkezendő néhány
év jelentős eseményeinek bármi köze lehet a 2014-15-ben várható tetrád
holdfogyatkozásokhoz, az olyan, mintha azt mondanám, hogy a csapatom
azért nyerte meg a bajnokságot, mert a szerencsemezemet viseltem.
A cikkhez használt egyéb források:[1] http://eclipse.gsfc.nasa.gov/eclipse.html
[2] http://en.wikipedia.org/wiki/Spanish_Inquisition
[3] http://en.wikipedia.org/wiki/Six-Day_War
[4] http://en.wikipedia.org/wiki/The_Holocaust
[5] http://www.answersingenesis.org/articles/2013/07/12/lunar-eclipses-cause-blood-moons
Forrás: Bible Prophecy Talk, Chris White írása
Valaki tényleg bepöccent – És valóban fölrobbantotta a bankot…
Hajnali
4 óra körül egyelőre ismeretlen okból felrobbant, majd kiégett
Budapesten egy bankfiók. Azt a pár tényt, amit lehet tudni az esetről, a
hírműsorok szajkózásának köszönhetően már biztos unalomig ismerik az
olvasók. A média találgat, a devizahitelesek ünnepelhetnek, hisz
sokuknak az életét tették tönkre az uzsorahitelekkel.
Kérdés,
hogy tényleg egy bátor hitelkárosult volt a tettes, vagy valami egész
más folyik. Tudjuk, hogy a világon a legmániákusabb robbantgatók a
cionisták (és bérenceik). Ha kell az orosz metróban robbantanak, ha kell
a világkereskedelmi központot New York-ban... Valami okuk mindig van
rá. Elkezdődött Magyarországon is a "terrorveszély" felfokozása, és jön
majd a magyar "patriot act"? Vagy titkosszolgálat szeretne valakik ellen
bizonyítékokat koholni? Vagy tényleg elkezdtek felrobbani a bankok?
Lenne rá ok...
Katona Mátyás

- De előbb elküldte előle a hajléktalant -
Nem akármilyen üzenet: A robbanás következtében, – a bank bejárati ajtaja átrepült az utca másik oldalára.
...”Lényegében hat, azaz 6 bank fiókjának az élete bénult le hétfőn reggel és délelőtt, – a robbantás miatt…”
Felrobbantotta
valaki a Budapest XIII. kerületi Lehel utcában lévő CIB bank bejáratát,
január 13-án hétfő hajnalban 4 óra 18 perckor. Ám az akció előtt
elküldte onnan, az ott éjszakázó hajléktalant.
A
robbanás akkora erejű volt, hogy a Bank bejárati ajtaját átröpítette az
utca túlsó oldalára. A környező házak ablakai betörtek, az utcát a
detonáció után üvegcserepek lepték el.
Személyi
sérülés nem történt. A rendőrség megállapítása szerint; a robbanást
ismeretlen szerkezetű és ismeretlen típusú robbanóanyag okozta, a
bűncselekmény nem emberi élet kioltására, vagy személyi sérülés
okozására irányult.
A CIB bank kommunikációs vezetője szerint szerint; “A bank fiókjában jelentős anyagi kár keletkezett.”
Ám,
mivel a robbantás helyszínén több bank is üzemel, az imént említett;
CIB, valamint az Erste, a Budapest Bank és az FHB bank, – így a robbanás
más bank portáljában is károkat okozott. Betört a Budapest Bank
portálja is. De a detonáció helyszínétől nem messze van az UniCreditnek
és az OTP banknak egy-egy fiókja is. – Vagyis lényegében hat, azaz 6
bank fiókjának az élete bénult le hétfőn reggel és délelőtt, – a
robbantás miatt.
A
reggel és a délelőtt folyamán, mind a gyalogosok, mind a közúti
forgalom elől lezárta a területet a rendőrség, – a Béke tértől egészen a
Róbert Károly körútig. A gyalogosokat is csak lakcímkártyával engedik
be.
A robbanás egy újépítésű ház alsó üzletsorán történt az épületegyüttes beszögellésében, ahol a több bankfiók is van.
A
területen található üzletek egy része ki sem nyitott, amelyek pedig
nyitva vannak, ott arra panaszkodnak az eladók, hogy kicsi a forgalom, a
betérő emberek jellemzően arról számolnak be, hogy hangos robbanásra
ébredtek. – A robbanás a helyszíntől 200 méterre is erős hanghatású
volt.
Szem és fültanúk számoltak be arról, hogy egy, a bank tövében éjszakázó hajléktalant valakik elküldtek a helyszínről.
Az
üvegszilánkokat a robbanás ereje a Lehel utca másik oldaláig, mintegy
nyolcvan méterre röpítette, még délelőtt is elborították az úttestet. A
szilánkokat a rendőrök nyomrögzítő eszközökkel vizsgálták. A helyszínen a
hatóságok nem nyilatkoznak a történtekről.
A
Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, – robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel visszaélés, illetve közveszély okozása bűntett
elkövetésének gyanúja miatt, indított eljárást ismeretlen elkövető
ellen.
Szemtanúk egy motorost láttak elhajtani a bank épülete elől, – a robbanást megelőző pillanatokban.
A
bűncselekménnyel összefüggésben a rendőrség keresi azt az ismeretlent,
aki a helyszínről egy cross enduro jellegű, tarka színű, forgalmi
rendszám nélküli, 150-170 cm3-es, robogónál nagyobb méretű
motorkerékpárral elhajtott.
Egy
biztonságpolitikai szakértő szerint: A hétfő hajnalban elkövetett
budapesti robbantás helyszínének kiválasztása üzenetértékű lehet –
nyilatkozta az MTI megkeresésére Jasenszky Nándor biztonsági szakértő.
Úgy
vélte: a helyszín kiválasztását egyfelől motiválhatta az is, hogy a
környéken számos bankfiók van, ugyanakkor a bűncselekmény irányulhatott
céltudatosan az adott bankfiókra is.
Szabad Riport/Garbolczy János
Források: Hungária Távirati Iroda – Magyar Távirati Iroda – Police.hu – Velvet helyszínelő – Metropol
Hétfőn 4 óra 18 perckor a Lehel utcában egy bank épületének utcafronti fala robbanás miatt kidőlt. Az okot vizsgálják, senki sem sérült meg. A Béke tér és a Róbert Károly körút között teljes szélességében lezárták az utat, ami a villamosközlekedést is érinti – mondta a rendőrség sajtóügyeletese az Indexnek.
A
helyszínről érkező információk szerint a CIB Bank fiókja robbant fel, a
4 sávos út és a villamos sínek túloldalán is törmelék borítja az utat,
járdát.
Az
Index meg nem erősített információja szerint robbanószer robbant. Ezt
az értesülésünket a rendőrség szóvivője, Kovács Viktória alezredes sem
megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, mondván, egyelőre még vizsgálják,
mi történt pontosan.
Értesülések
szerint a biztonsági kamerák rögzítették, ahogy egy férfi egy csomagot
helyez el az épület előtt, majd sietve elhagyja a helyszínt. Szemtanúk
egy motorost láttak elhajtani a bank épülete elől – értesült az MTI
helyszínen lévő tudósítója, aki azt látta, hogy az út mindkét oldalán
betörtek az ablakok és feltehetően a bank bejárati ajtaját repítette az
út túloldalára a detonáció.
A
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Kisdi Máté az
InfoRádió kérdésére elmondta: mintegy tíz négyzetméter területen
kirobbant egy bank épületének oldalfala a Lehel utcában, ahol két,
egyenként nyolcemeletes épület közötti átjáró részben több bankfiók is
található, ezek egyikénél történt a robbanás.
(Inforádió)
(Inforádió)
Bal-Rad komm : Szerencsére áldozat-sérült nincs! Jól eltervezett akcióról lehet szó-precizen kivitelezve. (Csak rosszul kiválasztott célponttal)
Nem szabad viszont egy esetleges provokáció lehetőségét kizárni. Túlságosan nagy már a feszültség Magyarországon-a hatalom pedig már retteg!
Egy ilyen robbantás (adott esetben) “KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKNEK” is megágyazhat! Hiszen “választások” lesznek nem is olyan sok idő múlva!
Nem szabad viszont egy esetleges provokáció lehetőségét kizárni. Túlságosan nagy már a feszültség Magyarországon-a hatalom pedig már retteg!
Egy ilyen robbantás (adott esetben) “KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKNEK” is megágyazhat! Hiszen “választások” lesznek nem is olyan sok idő múlva!
11-óra:
Egy helyi pék a rendőrök beszélgetéséből azt hallotta, hogy hajnalban, a
robbanás előtt egy férfi jelent meg a bankfiókoknál, és az árkádok
alatt fekvő hajléktalanokat felszólította, hogy menjenek onnan.
Egy
rendszám nélküli tarka motort keresnek a hétfő hajnali bankrobbantás
miatt. (Reméljük nem találják meg. De ha mégis, az már ki van égve!)
Továbbá az a honlap, ahol a legtöbb banki maffiamódszert írtak le, reggel óta nem elérhető, talán ez sem véletlen. Az, hogy a bankárok bűnhödjenek, arra még várni kell, de ahogyan haladunk affelé, minden elképzelhető, de előtte ki kellene szabadítanunk országunkat a fenevad fogságából, nem így gondoljátok?
"Nem várt" fordulat Cipruson
Oroszország
földközi-tengeri katonai jelenléte mindezidáig egy pilléren nyugodott:
attól függött a földközi-tengeri flotta működése, hogy az
Asszád-rendszer hatalmon marad-e és így Oroszország rendelkezésére
bocsátja-e a tartusi kikötőt.
Ciprus
lett volna egy másik alternatíva: a márciusi IMF-puccs következtében
azonban átmenetileg úgy tűnt, az ország nyugati beavatkozásra kiveti
magából az orosz érdekeltségeket.
Az
orosz magánvagyonok lefoglalását azonban nem várt fordulat követte,
Moszkva elérte, hogy a lefoglalt vagyonok tulajdonosai kárpótlásként
részesedést kapjanak a csőd szélére jutott központi bank tulajdonosi
szerkezetében. A nyugati puccsra adott ellenreakciót hamar politikai
változások is követték, - mára Ciprus újra a Moszkvával való
együttműködések bővítésére törekszik.

Mostanra
az orosz fegyveres erők engedélyt kaptak, hogy használatba vegyék a
ciprusi Andreas Papandreou légibázist, valamint Limassol város
kikötőjét. És bár a ciprusi honvédelmi miniszter szerint ez csak
"sürgősségi és humanitárius" missziókat jelent, a döntés egyértelműen
mutatja, hogy a nyugati tömb szép lassan elveszített egy újabb országot.
Oroszország pedig újabb hídfőálláshoz jutott a Földközi-tengeren, ami
nemhogy visszaállíthatja a '90-es évek előtti hatalmi egyensúlyt
Európában, de visszájára fordíthatja azt a groteszk helyzetet, ami a
NATO két évtizeddel ezelőtti terjeszkedésével előállt.
http://www.hidfo.net/2014/01/13/nem-vart-fordulat-cipruson
Év eleji hadgyakorlat Japánban
Japán ejtőernyős
alakulatok foglaltak vissza egy ellenséges ország által megszállt
szigetet abban a hadgyakorlatban, melynek megtartására a védelmi
miniszter a Kelet-Kínai-tengeren kiújuló területi viták miatt adott
utasítást.

A
közelmúltban Kína bejelentette légvédelmi térségének kiterjesztését a
Kelet-Kínai-tengeren. A japán hadsereg most vasárnap Tokiótól keletre
válaszul megkezdte a Sziget Védelem nevű hadgyakorlatot, melyben az elit
ejtőernyős alakulatok egy ellenséges ország (Kína) által megszállt
sziget visszafoglalását gyakorolják. Ez a hadgyakorlat fő vonulata,
második alkalommal tartanak ilyen jellegű nyilvános, demonstratív
akciót, miután Kína, Tajvan és Japán is bevallottan igényt tart a
vitatott hovatartozású, jelenleg japán fennhatóság alá tartozó
szigetcsoportra.
Itsunori
Onodera védelmi miniszter személyesen is megtekintette a
hadgyakorlatot, és bejelentette, Japán minden körülmények közt
sajátjának tekinti a szigeteket. Onodera beszédében elmondta, nem
hunynak szemet afölött, hogy Kína sorozatosan megsérti a japán
felségterületet, miközben folyamatos diplomáciai nyomást gyakorolnak a
japán kormányra a terület átadásának céljával.

A
Kínában Diaoyu-, Japánban Senkaku-szigetek néven ismert szigetcsoport
év elején került újra a területi viták középpontjába. Alig két héttel
ezelőtt Kína Hainan provinciájában érvénybe lépett az új halászati
törvény, ami kimondja, hogy minden, a területre belépő külföldi
halászhajónak a helyi kormányzat által kiadott működési engedélyre van
szüksége. Ezt a törvényt Kína a már kiterjesztett területekre
vonatkoztatná, amit a térségben rendszeresen megjelenő kínai
haditengerészet is nyomatékosít. A vitatott "halászati terület" pedig
jelenleg Japán fennhatósága alá tartozik.
Az
új halászati törvény kiterjesztése nem csak a japán, de az amerikai
külügy részéről is agresszív választ váltott ki. Az Egyesült Államok
befolyási övezetének kiterjesztésére törekszik a térségben, és a kiújuló
területi viták ideális alapot szolgáltatnak arra, hogy az amerikai
imperializmus a térség hatalmi egyensúlyát felborítsa. A kínai
terjeszkedés valójában válaszreakció az amerikai csapatok egyre növekvő
számú jelenlétére, ami Kína biztonságát közvetlenül is veszélyezteti.
Kína nem tehet mást, vagy terjeszkedik és csírájában elfojtja az
amerikaiak benyomulását, vagy pillanatokon belül amerikai nukleáris
csapásmérő erő lesz a kínai felségvizek határán. Eközben Japánt fogva
tartja a második világháborúban elszenvedett vereség összes
következménye, de facto amerikai gyarmatként kénytelen belemenni egy
újabb háborús játszmába.
http://www.hidfo.net/2014/01/13/ev-eleji-hadgyakorlat-japanban
Arany(ár)folyamok ma
A
Conclude összeállítása az Arany Világtanács adatára hivatkozva
ismerteti, hogy 21 ország növelte aranytartalékát 2013-ban. A
legnagyobb mértékben Törökország 143,56 tonnával 503,20 tonnára, míg
Oroszország 57,36 tonnával 1015,12 tonnára. Zömmel Európán kívüli
országok használták ki, hogy az aranyhoz 2013-ban olcsóbban lehetett
hozzájutni az egy évvel korábbinál.

Az
európai országok közül csak Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország
és Szerbia vásárolt aranyat, de a mennyiség egyik ország esetében sem
haladta meg az egy tonnát.
A
legaktívabbak a volt szovjet tagköztársaságok voltak, közülük öt állam
is növelte aranytartalékaikat, a legjobban Kazahsztán (24,21
tonnával), valamint Ukrajna (6,22 tonnával), míg az új vevőnek számító
Azerbajdzsán 16 tonnával gazdagodott. Az ázsiai államok közül Dél-Korea
20 tonnát, Nepál 6,21 tonnát vett, míg az ázsiai kontinensen a 7,3
tonnát vásárló Mianmar (az egykori Burma) először vásárolt a
nemesfémből. A többi földrészről csak a dél-amerikai Venezuela
aranytartalékai nőttek, 1,87 tonnával.
Ezzel
párhuzamosan 26 ország aranytartalékai csökkentek, a legjobban, 4,24
tonnával Németországé, míg Mexikóé 1,13 tonnával, miközben Suriname a
teljes 2,31 tonnás készletétől megvált.
Az
elmúlt év végén a legnagyobb, 8133,5 tonnás aranykészlete az Egyesült
Államoknak volt, őt követte Németország (3387,1 tonna) és Olaszország
(2451,8 tonna). A tavaly még a világ legnagyobb aranyfogyasztójának
számító India 557,7 tonnás készlettel rendelkezett.
Figyelemre
méltó esemény volt, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények közül a
bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 405 tonnát is
eladott, ennek következtében az év végén már csak 115 tonna felett
diszponált. A Nemzetközi Valutaalap 2814 tonnás, az Európai Központi
Bank 502,1 tonnás készletei nem változtak.
Magyarország
immár évek óta alig 3,1 tonna aranyat tart, ez 2013. végén 86 millió
eurót ért - közel 40 millió euróval kevesebbet a 2012. véginél -, s a
Magyar Nemzeti Bank 33,8 milliárd euró értékű nemzetközi tartalékainak
mindössze 0,26 százalékát tette ki. Ez az egyik legalacsonyabb arány az
arannyal rendelkező országok közül.
Tartalékaiból
a legtöbbet, annak 85,2 százalékát (382,5 tonnát) Portugália tartotta
aranyban, míg Görögország 77,5 százalékot (112,1 tonnát), az USA 71,1
százalékot - olvasható Conclude összeállításában.
(MTI)
Ha megátalkodottan makacsok vagyunk és mégis perelni akarjuk a bankot – De nincs pénzünk…
- Így néz ki a költségmentességi nyomtatvány -
(Figyelem az alábbi minta a tájékozódást szolgálja, hogy mire számíthatunk. – A hiteles nyomtatvány a bíróságtól kérhető).
***
“Tájékoztató az 1-5. számú mellékletek szerinti nyomtatványok hátoldalának kiállításához:
1. A nyomtatványokat személyes költségmentesség vagy illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelemhez kell csatolni.
2.
Az 1. és 2. számú mellékletet a kérelmező – kiskorú vagy
cselekvőképtelen (korlátozott cselekvőképes) személy helyett törvényes
képviselője – tölti ki, és írja alá. Egyéni vállalkotó csak abban az
esetben tölti ki és csatolja a mellékleteket, ha a per tárgya nincs
összefüggésben a vállalkozással.
3. A személyi adatokat a személyi igazolvány vagy más közokirat alapján kell a megfelelő rovatokba beírni.
4. A nyomtatványokat a kiállítástól számított 60 napon belül lehet felhasználni.
5.
A 2. számú mellékletben az egyéb vagyontárgyak között kell feltüntetni
az értékpapírokat (kötvény, betétkönyv, kárpótlási jegy stb.), a
gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló üzletrészt, valamint
egyéb nagy értékű ingóságokat.
6.
Ha a kérelmező (hozzátartozója) munkanélküli, a járadék összegét a
Munkaügyi Központ Kirendeltsége, egyéb szociális juttatás (ápolási díj,
nevelési segély stb.) összegét a lakóhely szerinti önkormányzat
igazolja. Ha a kérelmező (hozzátartozója) nyugdíjas, az utolsó havi
nyugdíjszelvényt kell csatolni.
7.
Költségmentességet a felperes a per megindítása előtt vagy azzal
egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat
meghozataláig, alperes legkésőbb a fellebbezéssel egyidejűleg kérheti.
Másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban akkor, ha a
feltételek utóbb következtek be.
8.
A bíróság akkor engedélyezi a költségmentességet, ha a fél
(hozzátartozójának) jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján
megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb
vagyona – kivéve az életszükségleti és berendezési tárgyakat – nincs.
Engedélyezheti, ha – az egyéb körülmények figyelembevételével – a fél
létfenntartása veszélyeztetett.
9. A bíróság a költségmentesség feltételeinek fennállását évente felülvizsgálja, de bármikor felülvizsgálhatja.”
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)