Már maga az a tény is árulkodó maszatolás, ahogy mindig százalékokban gondolkodnak.
Mint tudjuk, az úgynevezett “átlag” meglehetősen csaló dolog. Mert
ugye, ha két hét átlagában azt vesszük hogy egy héten át magas volt a
vérnyomás, egy héten át pedig alacsony, az nem azt jelenti, hogy e két
érték kiegyenlíti egymást, vagyis két hét átlagában rendben volt az
egészség. Tehát ez csak önámítás, illetve megtévesztés. A több százezres
nyugdíjat, vagy fizetést plusz egyéb juttatásokat összevonni, a csupán
az elhalálozáshoz, ellehetetlenüléshez elégséges nyugdíjjal és
fizetéssel ritka nagy aljasság.
A helyes kórkép megállapításához ismerni kell azt a minimális
költséget amiből manapság biztonsággal meg lehet élni. Vagyis az a
havi összeg, amiből a normális életfenntartást (EGÉSZSÉGES alapvető és
szükséges élelmiszereket, megfelelő ruházatot, a közüzemi számlákat, az
utazást, az egészségügyi ellátást, oktatást és művelődést stb.), és
valamennyi (legalább pár 10 ezer forintnyi) megtakarítást
finanszírozni lehet. Ezt kellene, a létfenntartási minimumnak tekinteni
a minimálbér, vagy nyugdíj számításában. Ezt az összeget pedig nem
szabadna semmilyen adóval sem sújtani.
Vagyis a létminimum összegét a fogyasztói kosárnak megfelelő
összegnek kell jelentenie. És e létminimumnak egyeznie kell minden
minimálbér, nyugdíj, gyes, ápolási díj stb. összegével, de legalábbis
ennél kevesebb nem lehet! És minden számításban ezzel az évente
megállapított alapösszeggel kellene kalkulálni. A fizetés- és
nyugdíjemelés összegét, adóját pedig nem egy hamis “átlag”-ra vetített
százalékban meghatározni. Vagyis, ha emelnek akkor egy havi fix
forintban kifejezett összeget és nem százalékot kell meghatározni. Annak
akinek, amúgy is elég magas a nyugdíja nem szabad még többet emelni,
mint annak akinek már amúgy is kevés. Hisz az árak a piacon, a boltokban
sem a a fizetések, vagy nyugdíj százalékához igazodnak. A tej, kenyér
stb. mindenkinek ugyanannyiba kerül, nem pedig a fizetése arányos
százalékába!
Azonban amíg olyan emberek kalkulálnak létminimumokat, akik soha
életükben nem próbáltak ilyen megalázó összegből, nemhogy ennek
töredékéből élni, addig ez a probléma csak a százalékok hazugsága marad.
És akkor még nem is beszéltünk a váratlan nagy kiadásokról,
tragédiákról, melyre még az előrelátó megtakarítás sem elegendő (már ha
egyáltalán telik rá). Ilyenkor pedig jön a kölcsön, mely manapság a
bankok-uzsorások (a kettő közt nem igen van különbség) képében az ELSŐ
SZÁMÚ KÖZELLENSÉG, és a KORMÁNY ÁLTAL TÁMOGATOTT KIFOSZTÓ, GYILKOS
GÉPEZET.
Amiért mégis ragaszkodnak a százalékok hazugságához, ehhez a
szemfényvesztéshez, annak oka és célja, azon rétegek végleges
eltüntetése, mely a hatalom számára költséges és felesleges.
Mely társadalmi rétegből már nem lehet többet kisajtolni, mely
ellátásra szorul, s melynek papíron még vannak jogai. Íme a Novus Ordo
Seclorum egyik módszere a sok millió közül!
Fehér Farkas – Szabad Riport Tudósító Iroda