A konferencián elnöklő ENSZ, kijelentette, hogy a fő figyelmet az
internet biztonságának és a távközlési szolgáltatások bővítésének
szenteli a fejlődő országokban. A szépen csengő szavak mögött azonban
burkolt cenzúra húzódik meg. Világraszóló felháborodás váltott ki eddig
az összes napvilágot látott szabályozás tervezete, melyek közös eleme
-szinte kivétel nélkül-, hogy a szerzői jogokra, a pedofil, terrorista,
öngyilkos stb. tartalmakra hivatkozva blokkolhatóvá tennének
weboldalakat. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűsödhet az
internet felhasználók feletti ellenőrzést, valamint a hatóságok által
nemkívánatossá nyilvánított weboldalak eltűnhetnek a korábban szabad
világhálóról.

Az online világsajtó a különböző jogvédő szervezetekkel karöltve
eddig sikeresen kampányolt a tervezetek ellen, de a legkülönbözőbb
politikai erők mozdulnak meg azért, hogy cipzárt varrhassanak az
internet szabad szájára.
Kína után Irán és most Oroszország és Magyarország is nemzeti
hatáskörbe kívánja rendezni a kérdést. S bár az orosz modell messze nem
olyan szigorú, mint az amerikai, kínai, iráni, vagy a magyar
megfelelője, mégis óriási ellene a tiltakozás. Emberi jogi csoportok
szerint az új jogszabály növeli majd a cenzúrát Oroszországban, és csak
egy újabb kísérlet Putyin részéről a társadalom feletti kontroll
erősítésére.
A magyar kontrollt a TEK kezébe adná a jogalkotó. A hazai
szabályozás ellen is hasonló a tiltakozás, mert a tervezetbe foglalt
"elektronikus adat" meghatározás kellően tág fogalom ahhoz, hogy a
kormány azt hallgattasson el az interneten akit csak akar. A jogszabály
tervezetet nyugodtan keresztelhették volna kurucinfo elleni törvénynek
is, mert látni kell, hogy nem a nemlétező hazai terrorizmus, vagy az
egyéb bűncselekmény kategóriájába tartozó tartalmakat kívánja a kormány
blokkolni. Egyetlen igazi céljuk a hazafias oldalak elhallgattatása.
Jelenleg is tart a Dubaiban megnyílt Nemzetközi Távközlési
Konferencia, ahol csaknem 200 ország képviselői vitatják meg a
nemzetközi kommunikáció szabályozásáról szóló megállapodást. Döntésről
egyenlőre még semmilyen információ nem került ki, de Németországban az
első weboldalt már le is kapcsolták.
A Kreuz.net, keresztény, hazafias német weboldalra december 2-án került lakat és egyenlőre megjósolhatatlan, hogy melyik lesz a következő.
Szekeres Pál
A világszervezet világhálója?
Az ENSZ konferencia során döntés születhet arról, hogy nagyobb
szerepet kapjon-e a szervezet az Internet irányításában. A javaslat már
most komoly kritikát váltott ki a technológiai cégek és szabadságjogi
szervezetek részéről, akik szerint ennek elfogadása súlyos
következményekkel járna.
A Nemzetközi Telekommunikációs Világkonferencia hétfőn kezdődik az
Egyesült Arab Emirátusokban, egy olyan országban, ami számos kritikát
kapott az online ellenállás korlátozása miatt és ahol az
Internethasználók rendszeresen találkoznak a kijelzőn megjelenő
„netezzen biztonságosan” figyelmeztetésekkel, amikor a kormány által
blokkolt weboldalakat próbálják megnyitni.
Csaknem 25 év alatt először tartanak csúcstalálkozót arról, hogy a
világ telekommunikációs infrastruktúrájának szabályozása, miként köti
össze az aláíró 178 ország lakóit. A napirend másik fontos pontja az
online tartalmakért történő fizetést változtatná meg. Az ENSZ
konferenciát szervező Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU)
tagországainak régi törekvése, hogy komolyabb beleszólást kapjon az
Internet irányításába, ami komoly árnyékot vet az esemény egyéb
aspektusaira.
A konferencián az országok egy csoportja, köztük Oroszország, az
szeretné elérni, hogy az ENSZ elvegye az internet szabályozásának
felelősségét a kaliforniai központú ICANN (Internet Corporation for
Assigned Names and Numbers) cégtől. Ez a javaslat helyenként igen cifra
kritikák megfogalmazását eredményezte, köztük olyan személyekét, akiknek
fontos szerepe volt az Internet fejlesztésében, de az Internet
szabadságáért küzdő számos aktivista és szakértő is helyteleníti a
törekést.
Vint Cerf, a Google alelnöke, akinek komoly szerepe volt az Internet
szerkezetének felállításában, a Reuters számára adott interjúban azt
mondta, hogy az ITU tagok kampánya „azt bizonyítja, hogy ezek a borsónyi
aggyal rendelkező dinoszauruszok még nem jöttek rá, hogy meghaltak,
mert a jel még nem ért fel az agyukig a hosszú nyakukon keresztül.”
Hamadoun Toure, a szervezet főtitkára egy tavaly májusban Ottawában
mondott beszéd során elutasította azt a feltételezést, hogy az ITU át
akarná venni az Internet feletti irányítást és inkább „egy gyengéd
szabályozási finomítást vár”, miközben szervezete a világháló
felállítása óta először frissítené a technikai keretszabályokat. Az ITU
kritikusai azonban azt mondják, hogy a konferencia túlságosan zártkörű,
így a civil szervezeteknek nem lesz beleszólása a fontos döntésekbe,
azonkívül a kormányközi szervezet túlságosan lassú és nehézkes ahhoz,
hogy lépést tarthasson a gyorsan fejlődő és változó Internettel.
Megint mások úgy gondolják, hogy az ITU, mint Internet szabályozó,
legitimitást adna azoknak a kormányoknak, akik a szigorúbb
Internetelérést és a netes szólásszabadság korlátozását támogatják. Andy
Sellars, a Harvard Egyetem Digital Media Law Project ügyvédje elmondta,
hogy attól tart, hogy az online világ szabályozása az ENSZ szervezet
által „az Internet agresszívabb, központi irányítását eredményezné” és
tovább korlátozná a szólás szabadságát. Szerinte ez a két változás
„jelentősen megváltoztatná az Internetet, ahogyan azt ma ismerjük.”.
Letartóztatások sorozata
Egyes megfigyelők szerint az ITU kampány az USA és az EU részéről
fennálló jelentős ellenállás miatt rövidtávon nem jár majd sikerrel, de
például Ron Deibert, kiberbiztonsági szakértő és a Torontói Egyetem
Citizen Lab igazgatója szerint az ITU ismételt hatalomátvételi
próbálkozásai egy általános trend része, ami a „nagyobb állami kontrol
és egy régebbi, nemzetközileg irányított telekommunikációs rendszer felé
halad”.
A konferencia hátterében folyó eseményekre mutat ennek
bizonyítékaként, amelyek során az öböl menti államokban és néhány más
országban közösségi oldalakra feltett megjegyzések miatt vagy azok
segítségével ítéltek börtönbüntetésre embereket.
A múlt hónapban például Iránban négy embert tartóztattak le a
Facebook-ra feltett üzeneteikért, amelyeket a hatóságok hivatalos
személyekre nézve sértőnek találtak. Novemberben négy kuvaitit azért
tartóztattak le, mert a Twitterre feltett megjegyzéseiket az ország
vezetőjét kritizáló üzentetekként értelmezték. A legtöbb médiafigyelmet
kapott esetben két nőt tartóztattak le az indiai Mumbaiban, mert
feltettek és lájkoltak egy Facebook hozzászólást, ami az elhunyt Bal
Thackeray, hindu nacionalista politikus támogatóit intette meg.
Rebecca MacKinnon, a New American Foundation Internetcenzúra kutatója
azt mondta, hogy a kormányok egyre könnyebben sújtanak embereket
börtönbüntetéssel az Interneten megjelenő kijelentéseikért, mert olyan
törvényeket vezetnek be, amelyek „egyre inkább megnehezítik az
állampolgároknak, hogy büntetlenül folytathassanak a politikával
kapcsolatos nyilvános párbeszédeket az Interneten,” különösen az arab
tavasz óta eltelt időben.
„Sok országban korábban nem voltak törvények, amik meghatározták
volna, hogy mi számít törvényellenesnek, így sok kormány sebtében hozza
az új törvényeket, egyre több online tevékenységet helyezve törvényen
kívülre,” mondta.
Az Egyesült Arab Emirátusok például a múlt hónapban hozott egy új
törvényt, ami szerint bárkit börtönbüntetéssel sújthatnak az ország
vezetőinek vagy intézményeinek online kritizálásáért. Ezek az igények a
nyugati cégek által fejlesztett és gyártott internetes megfigyelő
eszközök terjedését is erősítik, megkönnyítve a diktatórikus (mint
például az Egyesült Arab Emirátusok) vagy akár demokratikus országoknak,
mint Kanada esetében, hogy nyomonkövessék az online párbeszédeket és
ezek segítségével jogi intézkedéseket foganatosítsanak.
Oroszország, amelyik az ENSZ hatalomátvétel egyik fő támogatója,
például november 1-én indította be új, a korábbinál kifinomultabb online
megfigyelőrendszerét.
-cbc.ca-