Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2009. május 13., szerda
A terrorizmus túllép a nemzetállamon
Modern törzsi biztonságpolitikai stratégiák
A
politikai csoportok legfontosabb célja évszázadokon át az állam feletti
hatalom megszerzése volt. A modern radikális vallási fundamentalista
szervezetek és a terrorista csoportok azonban gyakran nem államok
létrehozására vagy az államhatalom megszerzésére törekszenek. A modern
technika lehetőségeit kihasználó decentralizált hálózatok ellen saját
fegyverüket kell bevetni - írja Jakub Grygiel, a John Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora a Policy Review-ban.
Az
elmúlt évszázadok történelmét az állam fölötti hatalom megszerzéséért
folytatott küzdelem határozta meg - kezdi elemzését Grygiel. A 19.
században a birodalmak felbomlásához és a fejedelemségek egyesítéséhez
vezető nemzetállami törekvések, a hatvanas évek dekolonizációs
folyamatai és a kilencvenes években újjáéledő függetlenségi mozgalmak
középpontjában egyaránt az önálló, szuverán állam megteremtése állt. „A
különböző mozgalmak az eszközök széles skáláját alkalmazták a
terrorizmustól a gerillaháborún át a politikai nyomásgyakorlásig és a
választási kampányig, de egyaránt az önálló állam létrehozása volt a
céljuk. Az elmúlt másfél évszázad során a politikai befolyás és a
biztonság legfőbb garanciája az állam volt - ezt az európai zsidóság
sorsa bizonyítja leginkább. „Csak a modern nemzetállam biztosíthatta
egy csoport biztonságát garantáló gazdasági és politikai eszközöket. A
17. század végére az állam vált a túlélés garanciájává. A központi
hatalom, az adószedés illetve a természeti erőforrások feletti
rendelkezés joga és képessége vált a függetlenség és a biztonság
feltételévé." A függetlenséget csak erős és központilag irányított
hadsereggel lehetett biztosítani, amely hatékony államapparátust
igényelt. Azok a népek, etnikumok és csoportok, amelyek nem tudtak
önálló államot létrehozni, beolvadásra vagy üldöztetésre voltak
kárhoztatva.
Természetesen vannak kivételek - ismeri el Grygiel.
A csecsen szakadárok, a koszovói szeparatisták, a dél-amerikai
szélsőbalos csoportok, a Sri Lanka-i tamil tigrisek továbbra is
szuverén állam létrehozását tekintik legfontosabb céljuknak. A modern
államok számára azonban sokkal nagyobb kihívást jelentenek a terrorista
hálózatok, amelyek nem fogalmaznak meg ilyen célokat. Az al-Kaida és
Hezbollah nem az önálló nemzetállam kikiáltásért harcol.
A nem az
állam feletti szervezetek létrejöttét a modern technika teszi lehetővé.
A rádió, a televízió, a mobiltelefon majd végül az internet
megjelenésével lehetővé vált a gyors és hatékony, a hatóságok által
csak alig vagy egyáltalán nem ellenőrizhető kommunikáció. Az internet a
világ legdemokratikusabb médiuma: az emberi jogi aktivisták mellett a
terrorista szervezetek is kiaknázhatják a világháló nyújtotta
lehetőségeket. És ki is használják: az iszlám fundamentalisták a
Facebook közösségi oldalon toboroznak merénylőket, tagjaik e-mailen,
internetes fórumokban és chatszobákban tartják a kapcsolatot. Az
al-Kaida az Egyesült Államokban is gyűjthet adományokat. A
decentralizált világháló lehetővé teszi, hogy a világ távoli pontjaira
is elérjen a radikálisok üzenete, és szimpatizánsaik távoli
kontinensekről is felvehetik a kapcsolatot a szélsőséges
szervezetekkel. A titkosszolgálatok és a kormányok gyakorlatilag
tehetetlenek: sem ellenőrizni, sem pedig betiltani nem tudják a
radikális csoportok internetes tevékenységét. Sőt, még az sem jelent
különösebb problémát a szélsőségeseknek, ha egy-egy terrorista sejtet
lefülelnek: a decentralizált hálózat tovább működik, és gyorsan új
tagokkal pótolja a lekapcsoltakat.
A kommunikációs csatornák
elérhetősége azonban keveset érne, ha a terroristák, milíciák és a
hétköznapi bűnszervezetek nem tudnának fegyverekhez jutni. Az elmúlt
évtizedekben a határok fölötti ellenőrzés fellazulásával és a globális
kereskedelem volumenének ugrásszerű növekedésével a fegyverkereskedelem
is jelentősen nőtt. Még a hidegháború idején is leginkább csak államok
rendelkeztek modern fegyverekkel, ma viszont a nemzetközi
terrorszervezetektől kezdve az Irakba zsoldosokat küldő biztonsági
cégeken át a maffiáiig bárki könnyen hozzájuthat a legkorszerűbb
fegyverekhez.
Az állam fölötti halatom megszerzésére nem törekvő
csoportok óriási stratégiai előnnyel rendelkeznek - írja Grygiel. A
központi irányítás nélkül működő szervezetek - ellentétben a modern
államokkal - nagyon nehezen béníthatók meg. Részben ez magyarázza, hogy
a terroristák általában nem is akarnak hatalomra kerülni. Hasszán
Naszrallah, a libanoni Hezbollah vezetője ezért nyilatkozott tavaly
májusban úgy, hogy nem akar politikai hatalommá válni. Ha ugyanis a
terrorszervezet politikai tényezővé lesz, akkor hierarchikus felépítést
kell kialakítania, amely miatt viszont ugyanolyan sebezhetővé válna,
mint ellenségei.
A terroristáknak ideológiai szempontból is jó
oka van az államhatalom kerülésére. A radikális és fundamentalista
eszméket ugyanis aligha lehet hagyományos politikai módon érvényre
juttatni. Egy nemzet fölötti uralom minden esetben kompromisszumokat
kíván. A vallási fundamentalisták azonban éppen az ilyen engedményeket
és kompromisszumokat utasítják el. „Az állam létrehozása gyengítené
őket, hiszen felhígulna ideológiájuk és sérülékenyebbé válnának. Az
állam nélküliség nagyobb hatalmat biztosít számukra."
Hogyan
válaszolhat az állam az új kihívásokra? - teszi fel a kérdést Grygiel.
A nemzetállamok és az állami szuverenitás korában a biztonságpolitikai
fenyegetés szimmetrikus volt: államok álltak államokkal szemben. A
hagyományos geopolitikai és hadászati taktikát azonban nem hatékonyak a
decentralizált terrorszervezetek elleni harcban. A fegyverek,
mindenekelőtt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása
mellett elengedhetetlen, hogy az új kihívásokra új válaszokat találjunk.
Grygiel
szerint a legjobb megoldás az lenne, ha saját fegyverüket fordítanánk
az állami hatalomra nem törekvő szervezetek ellen. A közfeladatok
decentralizációjával csökkenne az államok sérülékenysége és kitettsége.
A központosítás csökkentése megnehezítené az államot megbénítani akaró
csoportok dolgát, és krízis esetén gyorsítaná a döntéshozást. A
terroristák elleni harcot leghatékonyabban a helyi irányítású kis
elhárító alakulatok vívhatják meg. Fontos lenne a központosított
energiahálózatok decentralizációja is, hogy terrortámadás esetén se
bénuljon meg az ország. „Röviden tehát arról van szó, hogy a főváros
nélküli állam sokkal ellenállóbb lehet, mint egy olyan ország, ahol
mindent egy központból irányítanak."
A decentralizációnak
természetesen vannak kockázatai is - ismeri el Grygiel. Ha a helyi
szervezetek és testületek önállósága és hatalma nő, akkor előfordulhat,
hogy megpróbálnak szembeszállni a központi hatalommal. Ez különösen az
atomfegyverekkel rendelkező országok esetében aggasztó lehetőség. Ezért
az állam stabilitásának megőrzése érdekében fontos marad a
decentralizáció és a központi hatalom közötti egyensúly megőrzése is.
http://www.hoover.org/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)