2008. október 9., csütörtök

Véget ér Amerika és Európa hegemóniája

The Financial Times
Ellentétben az elmúlt évtizedek gazdasági és pénzügyi válságaival, a mostani krízis nem a feltörekvő országokból, hanem az Egyesült Államokból indult, és geopolitikai szempontból is átalakítja a világot - írja a brit pénzügyi napilap.
A The Financial Times szerint egyes európai kormányok némi kárörömmel szemlélték, ahogy az amerikai kormány dollármilliárdokat különített el a csőd szélére jutott bankok megmentésére. A kárörömöt aztán gyorsan ijedtség váltotta fel, miután világossá vált, hogy európai hitelintézetek sem úszhatják meg a pénzügyi válság következményeit, és a kontinens országainak kormányai is kénytelenek voltak megtámogatni bankjaikat.
A krízis Ázsiában is érezteti hatását. A kilencvenes évek pénzügyi válságát még ma is nyögő Japánban zuhannak az indexek, a kínai jegybank emelte az alapkamatot. Ha Amerika és Európa recesszióba fordul, az ázsiai növekedés is lelassul.
A válság tehát mindenkit érint, de - ellentétben az elmúlt évek hasonló kríziseivel - most a nyugati fejlett országokban a legnagyobb a baj, és nem a dél-amerikai, az ázsiai és az orosz feltörekvő gazdaságokban. „A feltörekvő országok áldozatai, nem előidézői a jelenlegi helyzetnek."
„A válság geopolitikai következményei fájdalmasan fogják érinteni a gazdag országokat. A Nyugat erkölcsi tekintélye már az iraki háború miatt is nagyon megcsappant." Most, a pénzügyi válság kirobbanása után a nyugati devizában és tartalékokban úszó ázsiai országok aligha hallgatnak majd a Nyugatra. „Egyre inkább a Kelet veszi át a globális nagyhatalom szerepét." Kína és India már most is globális szereplő: Afrikától Dél-Amerikáig mindenhol jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek.
A gazdasági hatalmi viszonyok átalakulását politikai hatalomváltásnak kell követnie. A feltörekvő országoknak egyre nagyobb szerepe lesz a nemzetközi politikában. Aligha kétséges, hogy Kína és India státusza is erősödni fog. A mostani válság után nem valószínű, hogy a jövőben a Benelux államok továbbra is több szavazattal rendelkezhetnek majd az IMF-ben, mint Kína.
„Az egyik nagy tanulság az, hogy a Nyugat már nem remélheti, hogy a saját szája íze szerint alakíthatja a globális rendet. Az Egyesült Államok és Európa két évszázados gazdasági, politikai és kulturális hegemóniája véget ér."

http://www.ft.com/cms/s/0ed4a750-961e-11dd-9dce-000077b07658,Authorised=false.html?_i_location=http%3A%2F%2Fwww.ft.com%2Fcms%2Fs%2F0%2F0ed4a750-961e-11dd-9dce-000077b07658.html%3Fnclick_check%3D1&_i_referer=http%3A%2F%2Fglobusz.net%2Fnode%2F645&nclick_check=1

A krízis Isten büntetése


Ha'aretz
Egymás után jelennek meg azok a hivatalos közlemények, melyekben a Közel-Kelet radikális iszlám erőinek vezetői örömüket fejezik ki a Nyugat gazdasági viszonyait feldúló pénzügyi válság okán. Az természetesnek mondható, hogy az al-Kaida elsőként szólalt meg az ügyben. Pár nappal ezelőtt a terrorszervezet félórás videóüzenetben jósolta Amerika bukását a válság következményeként.
A Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász „miniszterelnöke”, Iszmail Hanijeh hasonlóképpen vélekedik: „Az amerikai birodalom bukásának vagyunk tanúi. Ami ma az Egyesült Államokban történik az a palesztin, szomáli, iraki és afgán nép, vagyis a muszlim világ ellen elkövetett büntettek következménye.”
A múlt héten Mahmud Ahmedinezsád iráni elnök egy interjúban azt fejtegette, hogy végre visszahull Amerika fejére mindaz a szenny, amivel eddig a világot elárasztotta. Az inflációt és a deficitet Washington eddig a világ olyan szegény országaiba exportálta, mint az iszlám államok, de ez a folyamat most megfordult. Ahmad Dzsannati ajatollah, iráni főpap pedig ekként üzent híveinek: „Örömmel telik el szívünk, hogy Amerika gazdaságán az anarchia jelei mutatkoznak, és hogy ez az anarchia elérte Európát is. Ocsmány tetteik következménye ez, Allah megbüntette őket.”
Nyilvánvalóan a többi helyi vallási vagy militáns máltóság sem hagyta ki az alkalmat, hogy örömét fejezze ki a dolgok alakulása fölött. Mindazonáltal – jegyzi meg a liberális Tel Aviv-i napilap – megehet, hogy az érintettek holnap már nem lesznek ennyire elégedettek. A közel-kelet összes tőzsdéje máris 10 százalékpontot zuhant, pedig a „büntetés” még csak most kezdődött…
Az iráni kormány igyekezett azonnal kijelenteni: a válság semmilyen hatással sem lesz az ország gazdaságárra. Ám a júliusi csúcs óta a kőolaj ára 40 százalékkal csökkent, az iráni költségvetés 80 százaléka pedig az olajból származik.

http://www.haaretz.com/hasen/spages/1028019.html

Nagy Britannia: kiadáscsökkentés és adóemelés várható


The Guardian

Miután a brit kormány szerdán 500 milliárd fontos segítséget ígért a bajba jutott bankoknak, aligha lesz elkerülhető az adóemelés és a megszorítás - írja a brit napilap. A recesszióba forduló brit gazdaságban nem tartható a költségvetés kiadási és bevételi oldala. Márciusban Alistair Darling pénzügyminiszter még azzal számolt, hogy idén 43 milliárd, jövőre 38 milliárd font lesz a költségvetési hiány. A gazdasági kilátások romlása miatt közgazdászok ma már 70-100 milliárdos rekordhiányról beszélnek. A bankoknak nyújtott támogatások következében pedig nőtt a brit adósságállomány, bár ha a kisegített bankok elkerülik a csődöt, akkor van rá remény, hogy visszafizessék az állami kölcsönt.
A kormány tegnap bejelentett 500 milliárdos bankkonszolidációs programja kapcsán a The Guardian megjegyzi, hogy az óriási - a brit nemzeti össztermék felével egyenlő - csomagnak jó esetben csak töredékét kell majd valóban felhasználni. Az összeg nagyobb része ugyanis csak garanciavállalás, és ha nem omlik össze a bankrendszer, akkor nem kerül lehívásra. A kormány a bankoknak mindössze kétszer 25 milliárd font értékű feltőkésítést ígért.
Egy dolog azonban biztosnak látszik: a brit gazdaság recesszióba fordul. A gazdaság lassulása pedig a munkanélküliség megugrásával jár, ráadásul a pénzügyi válság miatt sok jól fizetett bankár veszíti majd állását, ami az adóbevételek jelentős csökkenésével fog járni. „Bármelyik párt nyerje is a következő választásokat, elkerülhetetlen az egyensúlyteremtés: adóemelésre és kiadáscsökkentésre, netán mindkettőre szükség lesz."

http://www.guardian.co.uk/politics/2008/oct/09/taxandspending.economy