2008. november 20., csütörtök

Érdemi amerikai–francia nézetkülönbség a G20 csúcson


Le Monde
A világ legjelentősebb gazdasági hatalmainak vezetői szombaton megegyeztek egy olyan harci terv fő vonalaiban, amelynek célja fellépni az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát előidéző súlyos torzulások ellen. A G20 országainak állam- és kormányfői megmaradtak az elvi nyilatkozatoknál, a pénzügyminiszterekre bízták, hogy március 31-ig dolgozzák ki a konkrét részleteket, ezt pedig újabb G20 csúcs követi, valószínűleg Londonban.
A résztvevők egy sor „azonnali intézkedést" javasoltak annak megakadályozására, hogy tartós recesszió alakuljon ki: többek között a belső keresletet növelő költségvetési lépéseket, illetve egyes országokban adócsökkentést. Öt területet is kijelöltek a változtatásra: a szabályozásoknak a válságot élező részeit ki kell igazítani, az elszámolási módszereket harmonizálni, a pénzügyi termékek piacának átláthatóságát javítani kell, felül kell vizsgálni a bankvezetők javadalmazásának gyakorlatát, megakadályozandó, hogy túl nagy kockázatokat vállaljanak, és végül a nemzetközi pénzügyi intézmények mandátumának, irányításának és tőkeigényének felülvizsgálatát is kezdeményezték.
A washingtoni csúcsértekezletről kiadott közös közlemény ugyanakkor a gazdaságról és a pénzügyekről alkotott két erősen különböző nézetet rejt magában. A G20 a gazdaság fellendítésére, a világ pénzügyi felügyeletének és a nemzetközi intézményeknek a reformjára hívott fel, de  a tanácskozásra rányomta bélyegét a Franciaországot az Egyesült Államoktól elválasztó távolság is. 
Az első nézeteltérés a világgazdasági modell. Nicolas Sarkozy hetek óta a kapitalizmus újraalkotására (réfondation) hív fel, az amerikaiak erről hallani sem akarnak. „Ez a válság nem a piacgazdaság kudarca. És a válasz nem a rendszer újra feltalálásában keresendő" - jelentette ki Bush elnök a találkozó előestéjén. Pénteken aztán még világosabban beszélt: „Országainknak el kell vetniük a protekcionizmusra, a kollektivizmusra szólító felhívásokat és a defetizmust a mai kihívásokkal szemben." Bush azt kívánta, hogy a közleményben említsék meg azt a célt, hogy az év végéig le kellene zárni a nemzetközi kereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalások dohai fordulóját, a francia vonakodás ellenére is.
A második vitapont a felelősségre vonatkozott. Sarkozy az EU soros elnökeként november 7-én Brüsszelben kifejtette: „Világválságról van szó, de tudjuk, honnan indult el." Ez Elysée-palota egyik tanácsadója megerősítette, hogy az amerikaiak nem örültek Nicolas Sarkozy okfejtésének, miszerint a csúcsértekezletre azért kerül sor Washingtonban, mert náluk kezdődött a krízis. Henry Paulson azzal válaszolt, hogy a tartós egyensúlyhiányok és „túlzások", amelyek a válságra vezettek, „nem tulajdoníthatók egyetlen nemzetnek." E vita nyomán Kína pénteken elutasította, hogy az egyensúlyhiányokról említést tegyen a záróközlemény, Peking a maga alulértékelt jüanjával és kereskedelmi többletével nem volt hajlandó vállalni a bűnbak szerepét.
A harmadik francia-amerikai vitapont a politikai tálalás volt. Az ötoldalas záróközlemény a pénzügyi szakértők nyelvén fogalmazódott. Pozitívuma egy útiterv kijelölése március 31-ig és egy globális egyetértés kialakítása a G20 országai között olyan témákban, amelyekben - emlékeztetnek elégedetten Párizsban - évek óta nem volt konszenzus. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy azonban sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a szöveg nem politikai jellegű, nehéz kiolvasni a pénzügyi paradicsomokban működő kockázati befektetési alapok spekulációjának bírálatát a „a nem kooperáló entitásoknak"  címzett kritikus szavakból. „Inkább egy éretlen pudingra emlékeztet, mint egy detektívregényre" - jegyezte meg az Elysée a tervezetről.
Maga Bush a minimális szolgáltatásra korlátozta a részvételét. Nem tartott nagy sajtóértekezletét a világ minden részéről érkezett vezetőkkel, az utóbbiakat a szállodáikba küldték. Barack Obama, a megválasztott elnök pedig előre jelezte - Nicolas Sarkozy sajnálatára, aki remélte, hogy az EU elnökeként elsőként találkozhat a megválasztott új amerikai elnökkel -, hogy január 20-i beiktatása előtt nem találkozik egyetlen külföldi vezetővel sem.

Világtörténelmi csúcstalálkozó, érdemi előrelépés nélkül


The International Herald Tribune, The New York Times, The Washington Post, The Wall Street Journal

Miközben az európai vezetők optimistán nyilatkoztak, és történelmi megállapodásként értékelték a G-20-ak csúcstalálkozóját, a világ vezető gazdaságainak szinte semmilyen érdemi kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni - értékeli a The International Herald Tribune a hétvégi washingtoni csúcstalálkozót. A francia pénzügyminiszter saját győzelmeként tálalta a közös megállapodást. Gordon Brown szerint a G-20-ak találkozóján megszületett a válság megoldásának forgatókönyve, amely milliók életét könnyíti meg.
Sarkozy elnök egyenesen arra utalt, hogy sikerült meggyőznie az amerikai vezetést a pénzpiacok nemzetközi szabályozásának szükségességéről. A csúcstalálkozón elfogadott megállapodás azonban nem tartalmaz konkrétumokat: az érdemi kérdések megvitatására az áprilisi újabb tárgyalásokon kerülhet sor. A lap által megkérdezett pénzügyi elemzők meglehetősen hűvösen értékelték a csúcstalálkozót. 'Legalább nem fogadtak el meggondolatlan javaslatokat, amelyek tovább mélyítették volna a válságot' - nyilatkozta Julian Jessop, a Capital Economist igazgatója. 'Ezért a megállapodásért teljesen fölösleges volt csúcstalálkozót tartani' - vélte Simon Johnson, az IMF korábbi vezető közgazdásza.
Bár a világ vezető országai egyetértettek abban, hogy összehangolják a gazdasági válság megfékezésével kapcsolatos intézkedéseket, konkrét lépésekről nem esett szó: az érdemi döntéseket jövő áprilisra, Barack Obama amerikai elnök beiktatása utánra halasztották - összegzi a The New York Times a G-20-ak washingtoni csúcstalálkozóját. George W. Bush leköszönő amerikai elnök a találkozón elfogadott közös nyilatkozattal kapcsolatban kiemelte, hogy megállapodás született a pénzügyi szektor nagyobb átláthatóságáról, de hozzátette, hogy a válság megoldását nem remélhetjük egy csúcstalálkozótól. Míg európai politikusok lényeges előrelépésként értékelték a megállapodást, amerikai szakértők csalódottságukat fejezték ki, és megjegyezték, hogy semmilyen konkrét együttműködésről nem született döntés: sem globális gazdaságélénkítő csomagról nem sikerült megállapodni, sem pedig a nemzetközi pénzpiacokat ellenőrző szervezet működésének részleteiről. Az IMF megerősítésében ugyan egyetértés volt, pénzt - 100 milliárd dollárt - csak Japán ajánlott.
Bár érdemi döntés nem született, legalább abban egyetértés volt, hogy tovább kell folytatni a tárgyalásokat, és keresni kell a közös fellépést - írja szerkesztőségi cikkében a The Washington Post. A lap kiemeli, hogy már az is nagy előrelépés, hogy a washingtoni csúcs zárónyilatkozata értelmében a jövőben a nemzetközi hitelminősítők és a derivatív eszközökkel kereskedő befektetési alapok működését átláthatóbbá teszik. A legfontosabb azonban az, hogy a résztvevők ígéretet tettek rá, hogy legalább a jövő év közepéig nem hoznak protekcionista intézkedéseket, amelyek tovább súlyosbítanák a nemzetközi gazdasági válságot. A washingtoni lap szerint még érdemi döntések nélkül is történelmi jelentőségű volt a csúcstalálkozó, hiszen végre sikerült egy asztalhoz ültetni a világgazdaság vezetőit. A The Washington Post egy másik cikkében kitér rá, hogy Kínát nem sikerült rávenni, hogy elkötelezze magát 1900 milliárd dollárnyi devizatartalékának megnyitására. „A kínai vezetők megígérték, hogy együttműködnek a Világbankkal, de hozzátették, hogy Peking elsődleges feladata a kínai gazdaság támogatása."
A The Wall Street Journal szerint a találkozó után aligha enyhül a feltörekvő piacokkal szembeni bizalmatlanság. A konzervatív napilap valószínűsíti, hogy konkrét megállapodások híján tovább folytatódik a feltörekvő országok devizáinak mélyrepülése, illetve a jen és a dollár erősödése. A New York-i lap egy másik írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy elemzők szerint a pénzpiacok ellenőrzésnek szigorítása tovább csökkentheti a hitelezési hajlandóságot, és ezzel a válság elmélyüléséhez vezethet. A lap reggeli számában arról is beszámol, hogy az ázsiai tőzsdék hétfőn eséssel nyitottak, ami szintén arra utal, hogy a hétvégi washingtoni csúcstalálkozón nem sikerült visszaállítani a befektetők bizalmát.

Timothy Garton Ash: „A kapitalista Amerikában nagyobb az újraelosztás, mint a kommunista Kínában”

The Globe and Mail
„Őrületes idők járnak. A tegnap pénzügyi óriásai ma nem érnek semmit, a General Motors pedig a kormánynál könyörög alamizsnáért. A szemünk előtt alakul át a világ" - írja Timothy Garton Ash angol történész és publicista hongkongi levelében.
A pénzügyi válság során világossá vált, hogy a keleti nagyhatalmak - Kína és India - egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, és véget ér Amerika hegemóniája. Miközben az Egyesült Államok a válsággal küzd, a nyugati politikusok Pekinget győzködik, hogy töltse fel a Nemzetközi Valutaalap kasszáját. Kína világossá tette, hogy a segítségért cserébe nagyobb hatalmat szeretne az IMF-ben. De vajon a nagyhatalmi átrendeződés ideológiai átalakulásokkal is jár majd? - kérdezi Garton Ash.
Ha alaposan összevetjük az amerikai és a kínai gazdasági modellt, akkor kiderül, hogy tulajdonképpen egyáltalán nem olyan különbözőek, mint azt elsőre hinnénk. A régi kapitalizmus-kommunizmus szembeállítás értelmét vesztette. Becslések szerint Peking a kínai GDP mindössze 20 százaléka fölött rendelkezik - vagyis a nemzeti össztermék kisebb részével, mint az Egyesült Államok kormánya. „A kapitalista Amerikában nagyobb  az újraelosztás, mint a kommunista Kínában."
Az ideológiai jelszavak persze továbbra is érvényben vannak: „Kína elnöke nem beszél majd demokratikus kapitalizmusról, a hamarosan leköszönő Bush elnök pedig nem karolja fel az amerikai szocializmus eszméjét." Az ideológiai különbségek retorikai szinten továbbra is megmaradnak - jósolja az angol történész.

http://www.theglobeandmail.com/servlet/Page/document/v5/content/subscribe?user_URL=http://www.theglobeandmail.com%2Fservlet%2Fstory%2FRTGAM.20081120.wcoecon20%2FBNStory%2FspecialComment%2Fhome&ord=55353598&brand=theglobeandmail&force_login=true