A számítástok szerint, ahogy a nyugati csapatokat kivonják
Afganisztánból, Oroszország úgy erősíti meg jelenlétét Afganisztánban.
Hamid Karzai kormánya kész is ez ügyben az együttműködésre. Karzai el is
rendelte egy Orosz Művelődési Központ építését Kabulban. Az Afgán
lakosság általánosságban támogatja az Orosz Államszövetség
visszajövetelét is. A jelenlegi kormány kit tud majd egyezni a
Tábilokkal? Eme kérdés megválaszolása valóban sokat számít.
Kézenfekvő hogy Moszkva érdekeltsége a 2014-re betervezett NATO
csapatok Afganisztánból való kivonása után, nagymértékben megnő. Ez a
terület mindig is Szovjet és Orosz érdekterületekhez tartozott.
Példaként, 1919 március 27-én az Orosz Államszövetség volt az első
minden más államból, aki hivatalosan is elismerte Afganisztán
függetlenségét és felségjogait.
A 20. században, a Szovjet uniónak sikerült elérnie, hogy az egyik
legfontosabb külföldi társa legyen az országnak. 1979-ben a Szovjet Unió
az Afgán kormány kérésére kihelyezett egy korlátozott számú hadtestet
Afganisztánba a polgárháború megelőzésére, de ez a mélyülő viszályokban
megzavarodott. Az 1989-es Szovjet csapatok kivonulása után, az alapvető
vélemény mind az Afgán, mind az Orosz oldalon rossz volt.
Napjainkban, amit az Amerikaiak hátrahagytak Afganisztánban, ahhoz
képest a volt Szovjet jelenlét egy áldásnak tűnik. A Szovjet katonákra
tisztelettel emlékeznek vissza Afganisztánban. Nem taposták sárba az
Afgánok méltóságát, és tudtak velük tárgyalni.
Jelképes, hogy az Orosz kultúra és nyelv elsőként tér vissza
Afganisztánba. Kabul egy új Orosz Művelődési Központ építésének
indításába kezd. A központ várhatóan 2014-ben nyílik meg. Az új központ
tanítani fogja az Orosz nyelvet, zenét, táncot, és a hagyományos Orosz
művességeket. A kabuli Orosz nagykövet Andrey Avetisyan büszkén közölte,
egy nagy előadóterem készítését, felidézve, ahogy annak 1983-ban kellet
volna történnie.
„Itt vagyunk, és itt is leszünk örökre. És hogy jó, barátságos, és jó
szomszédi kapcsolat legyen, indítania kell egy a kulturális alkotóelem
fejlődésével.” mondta Avetisyan. A nagykövet szerint, nő az orosz nyelv
iránti érdeklődés az Afgánok körében, a helyi lakosság fontos társként
tekint Oroszországra Afganisztánban, az Amerika utáni időszakra.
Egyike a kabuli Orosz Egyetem hat tanítóinak, Mohammad Rahim
Banaizada is ragaszkodik ehhez a véleményhez. „A tanulóink túl fiatalok
hogy a múlton aggódjanak. Helyette, úgy gondolják az Orosz nyelv mint
egy híd, a jóléti és gazdasági lehetőségeikhez.” mondta Banaziada.
Megjegyezte, hogy most az Orosz Egyetemen tanulók száma ötször annyi,
mint ami öt évvel ezelőtt volt. Egy harmadéves hallgató közölte:
„Oroszország a szomszédunk, szeretjük a hagyományait. Amikor az oroszok
jelen voltak, minden rendben ment.”
Az Orosz politikai vonal Afganisztánban még a fejlődés szakaszában
van. Ez különleges szálaktól függ, mindenek felett, a Talibán
tevékenységektől, és hogy Karzai kormánya mennyire tudja megtartani
erejét. Az nyilvánvaló hogy szükséges egy új térségi ráhatási vonal
kiépítése Pakisztánnal, Indiával, a ODKB(Együttes Biztonsági Egyezmény
Tanácsa) országokkal és különösen Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal,
Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal. Manapság biztos tényként mondhatjuk,
hogy Oroszországnak harcolnia kell a kábítószer kereskedelemmel, ami a
NATO csapatok jelenléte óta több százszorosára nőtt.
Gondolni kell a terrorista veszély megerősödésére is. A helyzet
Afganisztán összes körzetében romló. Az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom
(ÜIM), mely az északi területeket uralja, tekintélyes veszélyt jelent a
korábbi Szovjet köztársaságokra. A mozgalom terrortámadásokat hajt
végre. Legvalószínűbb hogy egy nagyobb esemény után Orosz katonai
tanácsadókat kell küldeni a helyi hadsereg és a rendőrség segítésére.
Viszont, az Orosz Kormány lát megoldásokat a békére vonatkozóan,
egyébként nem lenne szükség a művelődési központ felélesztésére.
Oroszország Afganisztánba történő békés visszatérésének fő
irányvonala a gazdasági segítségnyújtás és az infrastruktúra hálózatának
kiépítése, amit még a szovjet szakemberek építettek és még most is
karbantartják a volt szovjet technológia segítségével.
Az első Orosz-Afgán kormányközi kereskedelmi és gazdasági
együttműködési találkozó Márciusban lesz esedékes. 2011-ben a két ország
közötti forgalom összegezve $984.96 millió volt, így a 2004-hez
viszonyítva 12 szeresére nőtt.
Érdekes továbbá Afganisztán „továbbítási képességének” kivitelezése, a
TAPI gázvezeték (Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India) a
CASA-1000(A Kirgizisztánból és Tádzsikisztánból kiépülő elektromos
hálózat Pakisztánba, Afganisztánon keresztül), melynek Orosz cégek is
tevékenyen részesei. Omar Zahelav megjegyezte Afganisztán érdekelt a
meghatározott célokban, a továbbítással és építkezéssel kapcsolatosan.
„Készek vagyunk hogy különleges feltételeket adjunk meg a Kabuli
ház-és épület üzem és a Jabal Seraj cement gyárban Oroszország
részvételére” mondta Zahelval. De a legfontosabb feladat az Afgán
parasztok iránymeghatározási tervezete, hogy élelmet termesszenek az
ópium pipaocsok helyett.
Az amerikaiak törekednek mindenkivel elhitetni, hogy az Afgán
termelők nem tudnak mást tenni, de ez nem a valós. Az Orosz Szövetségi
Kábítószer Ellenőrzési Szolgálat elmondása szerint az ópium termelés
visszaesett Afganisztánban, amikor a Tálibok maradtak hatalmon. Viszont,
az ópium termelés élesen megnövekedett az ország megszállása óta.
2001-ben(A Tálib irányítás utolsó éve Afganisztánban) 185 tonna ópiumot
gyűjtöttek, 2004-ben 12.000 tonnát. A Szolgálat szerint, az ópium
termelés az elmúlt hét évben a 44 szeresére emelkedett.
Az orosz „Szivárvány-2” terv, mely ellentéte a nyugtai névadó
„Szivárvány” tervnek, melynek lényege hogy helyrehozza Afganisztán
gazdaságát, a közlétesítmény hálózat egészét, különösen az energia és az
elektromosság területén.
(pravda.ru) Fordította: Mészáros Dániel