Az Illuminátus és Kubrick utolsó üzenete

Stanley Kubrick halála éppoly rejtélyes volt, mint a filmjei. Hamarosan összeesküvés-elméletek születtek róla, hogy ő is valamely páholyhoz tartozott, és hogy miért is kellett meghalnia. Kubricknak már a Spartacus és a Lolita című filmjei óta mindig sikerült elkápráztatnia a közönséget sokat vitatott témaválasztásaival. Filmjeinek gyakori építőelemei a hatalom, erőszak, szex, elmeprogramozás, elmeirányítás.

Ha jobban megnézzük a Ragyogás című filmjét, sok apró érdekességet vehetünk észre benne, ami elsőre valószínűleg nem tűnt föl: pornóképek az iroda falán, szexújságok Nicholson asztalán. Ezek Kubrick apró kis személyes tréfái, amiket maga, és talán páholytársai szórakoztatására rejtett el műveiben. Kubrick alkotásainak legfőbb ismérve a többértelműség. Ezt Umberto Eco olasz filozófus „opera aperta” meghatározása jellemzi legjobban, amit nyílt értelmezésnek fordíthatnánk. De a nyílt értelmezés akkor virágozhat csak igazán, ha nincsenek erkölcsi szabályok, amik segítenének az értelmezésben. A középkorban minden keresztény tudta, hogy az értelmezésnek több szintje van. Szó szerinti, szimbolikus, allegorikus... Enélkül lehetetlen megérteni egy verset, vagy csak akár azt, amit a pap mond a templomban. Ha egyszer sutba dobtuk az erkölcsi tanításokat rögtön nagyon „nyílttá” válunk. Úgy tűnhet, hogy a világ kettészakadt azokra akik ásnak és azokra, akik a fegyvert fogják; trák rabszolgákra és római uraikra; ír parasztokra és angol uraikra, vagy éppen szex-rabszolgákra és az őket kihasználó urakra.

Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken.
(Ézsaiás 59.7)

A Tágra zárt szemekben lévő orgia jelenet persze nagyon ellentmondásos: az úgynevezett elit erkölcstelen szokásait hivatott bemutatni? (Gondoljunk csak a nemrég Franciaországban kirobbant botrányra Dominique Strauss-Kahn volt IMF elnökkel.) Nem túl egyértelmű ez? Végül is ez csak olyan, mint a halloween, hát nem? Ki tudja igazán megmagyarázni, hogy Spanyolországban miért kellett három fiatal lánynak meghalni egy koncertnek nevezett boszorkányszombaton? Ez is csak szórakozás és áldozat, akárcsak a Tágra zárt szemekben. A médiaipar hozzászoktatott, hogy úgy gondolkozzunk, mint az ördög. Aki erkölcsről beszél, azt egyszerűen hülyének nézik. Erkölcs nélkül mindent meg lehet kérdőjelezni. Mi van, ha nem is úgy történt? Mi van, ha pont az ellenkezője igaz? Azt kell mondjam, hogy a bűneink elvakítottak minket, és az etika hiánya miatt létrejött űrt a lelkekben a konzumidiotizmus üressége töltötte be. Olvassuk csak a próféta szavait:

Mert sokak elõtted gonoszságaink, és bûneink bizonyságot tesznek mi ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük...
(Ézsaiás 59.12)

Kubrick utolsó filmjeinek nagysága az erkölcsi üzenetben rejlik. A Ragyogás az indián népirtás, a rasszizmus, az alkoholizmus és a szexizmus fölött tör pálcát. Az Acéllövedék című filmje háború szörnyűségeit és az elmeprogramozást mutatja be. A legutolsó filmje, a Tágra zárt szemek pedig felveti korunk legnagyobb kérdését: miért olyan buta a tömeg? Miért van, hogy az emberek csak néznek, de nem látnak? Kubrick ebben a végrendeletnek tekinthető művében korkérdéseket feszeget. A belvárosban hiún sétálgató Cruise léptei a mi vak butaságunkat visszhangozzák. Érzéki örömöket és szenzációt hajhászva lófrálja végig a filmet, majd kénytelen beérni mentorának, Zieglernek hamis magyarázatával. Olvassuk csak Ézsaiás prófétát, segít megérteni Kubrick-ot:

Kicsoda vak, ha nem az én szolgám? és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
 Sokat láttál, de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
(Ézsiás 42.19-20)

Ötven évvel Kennedy rituális halála után vagyunk, és Ézsaiás a fentiekben jó rávilágít, mi okozza majd a nyugat hanyatlását : az inteligencia, a tisztánlátás és az erkölcs eltűnése. Hasonlítsuk össze a Spartacust a Tágra zárt szemekkel. Spartacus (Kirk Douglas) a filmben erkölcsös és intelligens. Egy erkölcstelen emberi lény egyáltalán nem is lehet intelligens. Cruise, aki nem érti, hogy egy sötét rituáléban, egy gyilkosságban vesz részt(csak szórakoznak, nem?), aki nem érti meg a felesége szükségleteit, aki csak élőhalott zombiként éli mindennapjait, tökéletesen igazolja azt a feltevést, hogy a modern kor átlagembere épp azért idióta, mert nincs erkölcsi tartása. Szellemi atyára van szüksége, de csak cinikus, gonosz mesterekre lel. Tulajdonképpen egy halott léleknek tekinthető, Gogol szavaival szólva.

Ezért van távol tõlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és fényességre, és ímé, homályban járunk!
 Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint a kiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt.
(Ézsaiás 59.9-10)

Kubrick vajon tudta? Tudta, hogy rohanó világunkban már senki nem ért meg egy erkölcsi üzenetet? Belénk lett verve, hogy a tolerancia mindenek fölött. Ez az, amit a nyugati relativizmus a legnagyobb eredményének tart, ám ez az, amit Krisztus restszívűségnek nevezett. (Lukács 24.25) És nem vagyunk képesek többé a lélek valódi birodalmába belépni, vagy igazán nagyszerű művészeti alkotásokat létrehozni. Ez ugyanis ma már unalmas, divatjamúlt dolognak számít. Üdvözöllek a önkéntesen tudatlanok világában!

(pravda.ru)
Fordította: Ligeti János