The Washington Times
„Minden válságnak megvan a jó oldala. Ezúttal a július óta 148
dollárról 48 dollárra csökkenő, és hamarosan akár 40 dollár közelébe
kerülő olajár. Az alacsony világpiaci árak miatt Mahmúd Ahmedinezsád és
a hasonló politikusok kénytelenek lesznek visszafogni magukat.
Ahemdinezsád Amerika-ellenes retorikája máris jelentősen finomodott.
Könnyen lehet, hogy hamarosan új állás után kell majd néznie" - írja a
konzervatív washingtoni lap véleményrovata.
Az olaj világpiaci árának zuhanása súlyos nehézséget okoz az
olajexportőr államoknak. Irán most majd megtudja, hogy milyen
gazdaságpolitikai következményei vannak Ahmedinezsád kormányzásának -
véli a The Washington Times.
A perzsa államban az egekbe szökött a munkanélküliek száma, az infláció
is jelentősen nőtt. A jó időkben az olajexport bevételeit elherdáló
kormány most adóemelésre kényszerülhet, ami népszerűségének jelentős
csökkenéséhez fog vezetni. A jelenlegi olajárak mellett Ahemdinezsádnak
aligha van esélye az újraválasztásra a júniusban esedékes
elnökválasztáson.
Az elmúlt évben fellángolt orosz-venezuelai barátság is kihűlni
látszik. Oroszország egyre súlyosabb válságba süllyed, és elemzők
szerint az igazi visszaesés még csak jövőre jön. Moszkva - csakúgy,
mint korábban, a világgazdaság növekedése idején - most is az amerikai
hitelezési rendszert hibáztatja minden bajért.
A globális válság lelassítja a kínai gazdaság növekedését, így az
Egyesült Államok fellélegezhet: nem valószínű, hogy Kína a közeljövőben
lekörözi Amerikát. Igaz ugyan, hogy a gazdasági növekedés még mindig
magas, de Pekingnek évi 20 millió új munkahelyet kellene biztosítania a
munkaerőpiacra lépő fiatalok számára, erre pedig aligha lesz esély
recesszió idején. A kínaiak már hozzászoktak a nyugati materiális
javakhoz, és ha a hazai keresletélénkítő intézkedések nem váltják be a
hozzájuk főzött reményeket, akkor a válság miatt csökkenni kezd az
életszínvonal, amit a nép aligha tűr majd csendben.
http://www.washingtontimes.