2013. április 17., szerda

A Bostoni általuk okozott merénylet után: USA: határozatot hoztak Izrael teljes kiszolgálásáról

Az Egyesült Államok szenátusa elfogadta a határozatot, miszerint minden eszközzel támogatják az izraeli terrorállamot, ha az támadást intéz az Iszlám Köztársaság ellen.
Az Izrael megalapításának 65. évfordulójának alkalmából hozott határozat szerint az USA diplomáciai, gazdasági és katonai segítséget nyújt Izraelnek, ha a zsidó vezetők döntést hoznak Irán megtámadásáról.
Az AIPAC zsidó lobbi gyors választ adott, szerintük a határozat megszavaztatása és nyilvános bejelentése egy nagyon fontos gesztus az amerikai külügyi bizottság részéről. Majd felszólította az amerikai szenátust, hogy a szavazást követően mihamarább léptessék életbe a határozatot, ami egyértelműen az Izraellel való szolidaritás jele.
Mint valamennyi, az életerős nemzetek közt dúló háború mögött, az Iránt fenyegető háború mögött is fellelhető ez az alapvető zsidó jellemvonás. Izrael az egyre hangosabbá váló diplomácia ellenére nem mer fellépni Irán ellen, és a zsidó lobbi arra törekszik, hogy bebiztosítsa; lehetőleg ne az izraeliek vére hulljon egy újabb, Izrael által kezdet háborúban, hanem a nemzsidó nemzetek irtsák ki egymást.
Khamenei ajatollah korábban figyelmeztette a zsidó vezetőket: ha Izrael katonai beavatkozást kezd Irán ellen, azonnal porig rombolják Tel Aviv-ot. Az AIPAC ezért mindent elkövet, hogy a beavatkozást lehetőleg ne Izraelnek kelljen megkezdeni, hanem másik ország vállalja a felelősséget a vérontásért.
Az amerikai vezetők származását tekintve pedig könnyen elképzelhető, hogy az AIPAC egy következő határozat alkalmából köszönetet mondhat, amiért az amerikai katona saját életének feláldozásával szolidaritást mutat a zsidó állam felé. Talán még "nagyon fontos gesztusnak" is fogják nevezni.
Hídfő.net

http://propatriablog.files.wordpress.com/2013/04/aranybulla.jpg


A Magyar Nemzetgyűlésben, csak magyar állampolgárságú, hiteltérdemlő okmánnyal bizonyított, magyar származású népképviselők képviselhetik a magyar nemzetet, beleértve a kormánytagokat és az állami tisztviselőket is!
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Coa_Hungary_Country_History_med_(1919-1938).svg/240px-Coa_Hungary_Country_History_med_(1919-1938).svg.png

Vidék valutája: csodafegyver vagy ámítás?

Balatoni korona, soproni kékfrank esetleg bocskai korona? Magyarország egyes régióiban ilyen pénzhelyettesítő eszközökkel is fizethetünk a helyi boltokban vagy vehetünk igénybe szolgáltatásokat. Az utalványok bevezetésének fő célja a helyi gazdaság élénkítése és a kiáramló pénzek helyben tartása volt. De van elég helyi pénz forgalomban ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak? Vagy inkább csak a helyi identitás erősítésére szolgálnak ezek a csereeszközök?

Szervizbe vinné autóját és olajat cseréltetne? Elintézné a nagybevásárlást a helyi ABC-ben? Múzeumba menne a hétvégén a gyerekkel? Mindezekhez egyes településeken nem szükséges forinttal rendelkeznie: a hivatalos magyar fizetőeszköz helyett fizethet például soproni kékfrankkal vagy balatoni koronával.

A pénzhelyettesítő utalványokkal regionális szinten már több száz elfogadóhelyen fizethetünk, a helyi pénzekhez főként forint beváltásával juthatunk hozzá a kibocsátóhelyeken. Mintha burjánzásnak indultak volna a regionális fizetőeszközök – ennek próbáltunk utánamenni.

Négy éve indult minden

A pénzhelyettesítő papírutalványok magyarországi elterjedése 2009-ben kezdődött, amikor Sopron környéki cégek soproni kékfrank néven új fizetőeszközt indítottak útjára gazdaságélénkítési céllal. A jogi hátteret az adta, hogy az utalványnak számító készpénz-helyettesítő fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre. Mivel zárt körben használják őket, és csak a kezdeményezéshez csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásaiért lehet fizetni velük, a jelenlegi szabályozási környezetben nem váltak engedélykötelessé. A helyi pénz bevezetésének legfőbb motivációja az volt, hogy a tőkét helyben tartsák, a helyben megtermelt pénz a helyi fejlesztésekbe folyjon vissza, a helyi gazdasági szereplőknek hajtson hasznot. Emellett pedig bővítse a gazdasági szereplők számára rendelkezésre álló pénzmennyiséget. A helyi pénztől egyesek azt is várták, hogy az adott térség turisztikai attrakciójává váljon.

Ezer soproni kékfrank ezer forinttal egyenlő
Fotó: hvg.hu

A bevezetés nemzetközi példákon nyugszik: Svájcban már 75 éve működik helyi pénz, és több német tartományban is használnak ilyen pénzhelyettesítő eszközöket. Soproni kékfrankhoz forint befizetésével juthatunk hozzá. A kívánt pénzmennyiséget a kékfrankot kezelő szövetkezet bocsátja rendelkezésre megegyező mennyiségű forint befizetése után, amit a szövetkezet betétként helyez el a közreműködő pénzintézetnél fedezetként. Az utalványokat a Magyar Állami Pénzjegynyomda bocsátja ki, a kékfrank weboldala szerint az utalvány biztonsági szintje megegyezik a 20 ezer forintos címletével.

A soproni kékfrankot ma már több mint 700 helyen elfogadják, Ausztriában is vannak olyan üzletek, ahol lehet kékfrankkal fizetni. Ha nem kerek az összeg, amit az adott termékért, szolgáltatásért szeretnénk kifizetni, akkor kipótolhatjuk forinttal, illetve euróval. Ha pedig vissza kell adni az utalványból, akkor szintén a két hivatalos fizetőeszköz a megoldás. Visszaváltani ugyanakkor csak felár ellenében tudjuk a soproni kékfrankot, 0,25 százalék plusz áfa, minimum 500 forint ellenében.

A soproni kékfrank ugyanakkor csak egyike a már bevezetett helyi pénzeknek. A veszprémi központú balatoni korona, a hajdúnánási bocskai korona már az emberek zsebében pihen, nemrég pedig a rábaközi tallérról is döntés született − a soproni kékfrank kibocsátójának közreműködésével. A helyi pénzek kibocsátói márciusban már egy szakmai szervezetet, a Helyi Pénzek Szövetségét is létrehozták azzal a céllal, hogy tapasztalatot cseréljenek, valamint újabb hálózatok beindítását támogassák. De vajon mekkora forgalmat bonyolítanak a helyi pénzek és tényleg gazdaságélénkítő hatással bírnak, mint ahogy az a célok között szerepel?

Több száz helyen elfogadják

Közel 200 helyen fogadják el a balatoni koronát, jelenleg mintegy 10-15 millió forint értékű utalvány van forgalomban − mondta Leitold László, a Balatoni Korona Zrt. elnök-vezérigazgatója a hvg.hu-nak. Leitold szerint a bevezetés utáni első év arról szólt, hogy az elfogadóhelyeket fejlesszék, vagyis tudjanak hol vásárolni az emberek a balatoni koronával. A második év az elfogadóhelyek és kibocsátóhelyek párhuzamos fejlesztéséről szól majd, vagyis a balatoni koronát elfogadó üzletek számának növelése mellett már az is cél, hogy egyre több cég, önkormányzat adjon dolgozóinak juttatásokat balatoni koronában. A Balatoni Korona Zrt. vezetője szerint a fő csapásirány, hogy be tudják emelni a helyi pénzeket is a cafeteria elemek közé, ezzel pedig adókedvezményt tudnának elérni, így a cégeknek is megérné koronában adni a béren kívüli juttatásokat.
Már bankkártyán is?
A papíralapú helyi fizetőeszközök kibocsátása csak az első lépés, a következő az lehet, hogy például bankkártyán is használható legyen a már létező soproni kékfrank, a balatoni és a bocskai korona vagy létrehozandó számos társuk. Ennek világszerte vannak példái, a terület hazai szabályozása azonban jelenleg hiányzik − jelezte a témában rendezett márciusi soproni fórumon a Helyi Pénzek Szövetségének elnöke, Varga István.

A cafeteria bevonása sokat segítene abban, hogy bővüljön a forgalomban lévő koronamennyiség. "A cél, hogy minél több ember pénztárcájában legyen balatoni korona. Ha 50 millió forint fölé tudnánk menni, akkor az már komoly siker lenne" − emelte ki Leitold. Szerinte nem valós az a kritika, mely szerint a fizetésként megkapott forint jelentős része is helyben marad. A Balatoni Korona Zrt. vezérigazgatója szerint ezer forintból mindössze 250-300 forint marad csak helyben, míg a korona esetében az arány 100 százalékos.

"Volt olyan ausztriai szállótulajdonos egy ottani síparadicsomban, aki le akart velünk szerződni, hogy a szállásért a magyarok koronával is fizethessenek. Nemet kellett mondanunk, mivel ez ellentétes a balatoni korona helyben történő elköltésének elvével" − hangsúlyozta Leitold. A vezérigazgató a koronával kapcsolatban különösen fontosnak nevezte a helyi fogyasztás támogatását: ha nem nagyáruházban, hanem a helyi kisboltban vásárolunk, akkor a vásárolt termék haszonkulcsa a helyi kiskereskedőnél marad. "Ma értelemszerűen nem lehet biztosítani, hogy a megvásárolt termék is helyi legyen, bár az kétségkívül jobb lenne" − emelte ki Leitold.

A vezérigazgató szerint az önkormányzatoknak stabil keresletet kellene támasztaniuk, ami segítene felpörgetni a helyi pénz használatát. Nemesvámos önkormányzata például tavaly év végén 5 millió forint értékű helyi pénzt adott jutalomként dolgozóinak, Leitold szerint ennek jótékony hatása a helyi kereskedőknél csapódott le. Az önkormányzatok különösen érdekeltek lennének abban, hogy a helyi pénzt minél nagyobb összegben használják a helyi vállalkozók, mivel a nagyobb forgalom nagyobb helyi adóbevételt is generál.

A boltokban még nem igazán találkoznak helyi pénzzel

A hvg.hu által megkérdezett elfogadóhelyeken ugyanakkor alig találkoznak ezekkel az utalványokkal. Egy soproni pincészet tulajdonosa érdeklődésünkre elmondta, hogy nála kékfrankkal eddig csak párszor fizettek, szerinte minden bizonnyal azért is van így, mivel ő zömmel vendéglátó-ipari egységeknek szállít, akik neki nem kékfrankkal fizetnek. "Van jelentősége a kékfranknak, de nálam nem realizálódik, inkább fesztiválpénz" − fejtette ki a pincészet tulajdonosa. Egy soproni optikában havi 1-2 alkalommal fizetnek az igénybe vett szolgáltatásokért kékfrankkal, pedig a vásárlók megkapják az ebben az esetben járó 5 százalékos kedvezményt. Az optika egyik munkatársa szerint jó ötlet a kékfrank, bár az emberek nem igazán használják, nem tudnak róla.

A balatoni korona forgalma egyelőre csak 15 millió forint körül van
Fotó: Horváth Szabolcs

"Több helyi vállalkozásnak is könyvelünk, nekik akartuk megmutatni, hogy nálunk koronával is lehet fizetni, ezért kerültünk fel az elfogadóhelyek listájára" − emelte ki egy Veszprém megyei könyvelőiroda munkatársa. Szerinte egyelőre mérsékelt az érdeklődés, nem tud róla, hogy náluk fizettek már valamilyen szolgáltatásért balatoni koronával. Egy Balaton környéki autószerviz pénztárosa érdeklődésünkre elmondta, hogy egyelőre nem találkozott a koronával, ugyanakkor elfogadják az utalványt. Ennek szerinte az is lehet az oka, hogy igazából csak most indul a balatoni szezon, kevés volt az ügyfél − magyarázta a szerviz munkatársa. A regisztrált méhészet pár hónapja lett tag, miután olvasta az újságban, hogy ez egy jó dolog. Balatoni koronás vásárlóval azonban még ő sem találkozott, pedig amikor piacozik, mindig kint van, hogy koronát is elfogad − fejtette ki a méhész.

A helyi pénzek kockázatai

Egy 2011-es jegybanki tanulmány több tényezőt is felsorol, ami nem feltétlenül igazolja a helyi pénzekkel kapcsolatos elképzeléseket. Először is fizetésünk jelentős részét eleve helyben költjük el zöldségesnél, ruhaboltban stb. A bankjegyek fele-háromnegyede pedig két hét alatt sem kerül távolabb 10 kilométernél egy nemzetközi felmérés szerint. A pénzforgalom jelentős részét ráadásul nem is a lakosság bonyolítja le a vállalkozásokkal, hanem a cégek egymással, ami döntően elektronikus úton zajlik. Ez utóbbinak a jelentős része is helyben marad: Magyarországon az utalások 40 százalékát adott településen belüli, további 10 százalékát pedig legfeljebb 50 kilométeren belüli címzett részére indítják.
Helyi pénzzel kedvezmény
A helyi pénzzel fizetéskor az elfogadóhelyek jelentős része zömmel 5-10 százalékos kedvezményt kínál a megvásárolt termékek, szolgáltatások árából. A vállalkozásoknak ugyanakkor csakis úgy érheti meg a helyi pénz elfogadása, ha azt nem forintosítják vissza, ekkor ugyanis a fent ismertetett módon 0,25, illetve 2 százalék plusz áfát veszít az adott tranzakción. A helyi utalványt olyan helyen kell elkölteni, amely elfogadja a koronát, vagy a frankot. Bár ezek száma növekszik, egyelőre úgy tűnik, a nagyobb tételű kiadásokat, például a gázszámlát, kékfrankkal még nem lehet kifizetni.

A helyi gazdaság támogatása ugyanakkor némileg azért utópisztikus, mert helyi pénzből döntő részben nem helyi termékeket vásárolnak az emberek, így a lokális helyett a globális gazdaságot erősítik a helyi pénzek. A tanulmány szerint az az érv sem állja meg a helyét, hogy nincs elég pénz a gazdaságban. A hitel-pénzrendszer korszakában a pénz mennyiségét nem valamilyen mögötte álló − akár nemesfémben megtestesülő − vagyonkészlet határozza meg, hanem a pénzt a jegybank mellett a bankok teremtik azzal, hogy a hitelt felvenni akaró személyek és vállalkozások igényét kielégítik.

Abban sem különbözik a helyi pénz használóinak a helyzete, hogy ők is viselik annak kockázatát, ha a kibocsátó esetleg csődbe megy vagy fedezetlenül bocsát ki helyi pénzt, így a befizetett forintösszegnél jóval kevesebbet kapnak visszaváltáskor. Ugyanez a veszély akkor, ha csődbe megy az a pénzintézet, ahol a kibocsátó a helyi pénzért kapott forintösszeget elhelyezi. A jegybank szakértői két évvel ezelőtt arra is felhívták a figyelmet, hogy a helyi pénzek használatának terjedésével egyre nagyobbá válik a csábítás, hogy hamisítsák.

A vélt vagy valós gazdasági előnyök mellett a helyi pénzekkel szimpatizálók még egy fontos érvet szoktak hangsúlyozni. Ez pedig a helyi identitás erősítése, kisebb térségek integrációjának támogatása. Hámori György kapuvári polgármester a rábaközi tallér tervezett bevezetésének apropóján beszélt arról, hogy a közös helyi pénzzel az emberek büszkeségére is szeretnének hatni. Bár az utalványok gazdasági előnyei vitatottak, a helyi pénzek felhívják a figyelmet a létező helyi vállalkozásokra, azok termékeire és szolgáltatásaira.

Virtuális pénzhelyettesítő eszközök

A fizikailag létező készpénz-helyettesítő eszközök (utalványok, csekkek stb.) mellett a 2000-es évek elejétől, de inkább az évtized közepétől egyre több digitális, csak a virtuális térben létező pénzhelyettesítő eszköz jött létre. Ezek legnagyobbika a bitcoin, amelyet 2009-ben teremtett meg egy japán fejlesztő. A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A bitcoint néhány erre specializálódott devizatőzsde weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára váltani, fizetésnél leginkább néhány online szolgáltató fogadja el. Ezen kívül használható közérdekű felajánlásokra egyes szervezeteknél. Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést. A bitcoinnak nincs központi kibocsátója, az összes bitcoinok száma viszont mindenki által ismert − 21 millió darab −, így a maximális darabszámhoz közelítve az ára emelkedhet majd. A fizetőeszközt a virtuális térben rengetegen elfogadják, New Yorkban pedig például már lakbért és épületfenntartást is lehet vele fizetni. A bitcoint ugyanakkor sok kritika éri amiatt, hogy tiltott drogkereskedelemhez és szerencsejátékhoz használják fel. Emellett pedig a bitcoin nem tud elég rugalmasan reagálni a keresletre, az árfolyamban túl nagy ingások vannak − ahogy ezt az utóbbi hetek is mutatják.
HVG

Mák-rák


Mák-rákMiközben a világ egyik részén az életben maradásukért küzdő lakosság harcol kifosztásukra törekedő kormányaikkal, és azon kevés kormányok, amelyeket még nem teljesen fertőzött meg fiktív államadósságokkal a rájuk aggatott rák, a kamatlkapitalizmus kirablásra specializálódott rendszere, a világ másik felén virágzik az ipar, a mezőgazdaság és "fejlett nyugat" ellátása, vagy helyesebben inkább, a társadalmaik mérgezése. Ezen csak a tálibok segíthetnének, legalábbis Afganisztán vonatkozásában, de a NATO és ENSZ biztosítású kábítószer-termelés soha nem látott bőséget és gazdagságot biztosít a feldolgozóknak és terjesztőknek. Nem véletlen, hogy Viktor Ivanov, az Orosz Kábítószer-ellenes Ügynökség feje, az egykori Szovjetunió afganisztáni sikertelen kábítószer-maffia termelésirányítás átvételi kísérlete után, "savanyú a szőlő" kategóriában nyilatkozik a CIA által finanszírozott "dinamikusan növekvő" nyereségtermelésről, a terjesztési útvonalak nemzetközi összefogású biztosításáról.

Ennek egyik előfeltétele Szíria színes sokfélesége, az etnikai és vallási struktúrák, amelyek egyfajta bejárati ajtót képeznek az évszázadokon keresztül stabilan zsidó és cionista gyűlölők megbontott táborában, összetörve ezzel Szíria minden lakóját. A "Szabad Szíria" terrorista bandái viszik magukkal "szent háború" hivatkozássa a kábítószer hatását. Csatlósaik pusztulást telepítenek mondenhová: Burmába, Maliba, Elefántcsontpartra, Kongóba, Szudánba, Nigériába, Dagesztánba, Csecsenföldre, Kasmírba, Malajziába, Indonéziába és Nyugat-Kínába. Aktívan és zavartalanul tevékenykednek Európában és Észak Amerikában, sztrájkolva a rend ellen, kíméletlenül lecsapva a kartellen kívüli terjesztőkre. A NATO Gladio évtizedes alkotmányos védelmi gyakorlata óvja fenntartását.

A nemzetközi pénzügyi maffia végtelenül sok fiatal férfit toborzott, hogy felhasználják a társadalmi, vallási és etnikai külünbégek kihasználásával a szabad nemzetállamokban a széthúzásra és társadalmi normák aláásására, lebomlasztására. Ezek az ágyútöltelékek egyáltalán nincsenek tisztában megbízóik céljaival. Sok tunéziai szegény ördögöt bérelnek fel. Ők azt mondják, meg kell védeni az iszlámot. Ha az első adag heroint beszippantotta, már megölte az első "ellenséget". Akkor már nyitva áll előtte az út a pokolba, retúrjegy nélkül. Úgy vélik, nincs semmi vesztenivalójuk és néhány éves kábítószer befolyása alatti vérontás és a vérszomj is jobb, mint otthon ülni, vagy kószálni. Csak eszközök az őrült pénzügyi maffia kezében vannak, a rothadó fogyasztási idióták társadalma kimagozott jövőgyilkosai játékszereiként.

Nemzetközi csapatok védik Afganisztánban a máktermesztést, a heroin alapanyag előállítását. Ebben az évben a világ ópiumtermelésének 90%-át is elérheti Afganisztán, új rekordot állítva fel. A termelés folyamatosan növekedik az utóbbi három évben, figyelmeztet az ENSZ közzétett jelentése. Tavaly az ópiumtermelés mintegy 75%-át adta Afganisztán, így a világ legnagyobb heroin alapanyag előállítója. Különöse drámaian növekedett a termelés a déli területeken. A növekedés a magas ópiumárak miatt folyamatosan nő, de jónéhány szakértő attól tart, hogy a kábítószerek elleni küzdelem reménytelen. Megemlítendő, hogy a kábítószerháborúk nem az utóbbi évtized sajátosságai. A koreai, kambodzsai és vietnámi háborúk is a kábítószer termelés monopóliumáért folytak korábban is. A "kommunizmus terjedése" volt az a rémkép, ami ellen harcba lehetett szólítani a francia és az amerikai katonákat. Afganisztánban ENSZ és NATO, valamint amerikai haderő biztosítja a kábítószer-termelést az afgán kormány részvételével. Anno, a Szovjetunió is ezért támadta meg Afganisztánt, majd miután az amerikai kábítószer-maffia nemzetközi segítség álcája alatt megszerezte a felügyeletet, a rövid életű tálib uralom előtti 1200 tonnás évi termelés, a tálib uralom alatti 100 tonnáról 4000 tonnára növekedett, amely mennyiség folyamatosan nő. Csak a tranzitútvonalak rendeződtek át némileg (és bizonyos itthoni személyek prioritása is), mert most nem Magyarországon keresztül jut a kábítószer Európába és tovább, hanem a dél-szláv válság kirobbantásának valódi okaként Koszovón keresztül.

Oroszország már feljelentést tett Hágában az ENSZ és NATO biztosítású kábítószer termelés ellen. A 31 millió lakosú Afganisztánban, az afgán kormány szerint 2011-ben 191 ezer háztartás termesztett illegális gyógyszernövényeket és mákot. Feltehető a kérdés, hogyha a Clinton-klán haszna érdekében a fél világ összefog, de rettentően problémának mutatják be a kábítószer termelést, Afganisztánban miért nem vegyi-permeteznek, mint ahogy teszik ezt Európában és az USA-ban, a mezőgazdaság termeléscsökkentése és a lakosság megmérgezése érdekében? Ez úgy látszik, csak a csatlósoknak, partnereknek és szövetségeseknek jár. A NATO felségjelzés nélküli gépei két egész napig nem permeteztek, valószínűleg a Nyitott Égbolt "hadműveletnek" köszönhetően, melyben az oroszok a fő érdekeltek légi szállítmányozási érdekeltségeik kiterjesztése kapcsán. Azon kívül, hogy az USA és az NSZK is elismerte a vegyi-permetezések tényét, az oroszok is alkalmazzák, de bevallásuk szerint kizárólag állami ünnepségek "zavartalan" időjárásának biztosítására.

(Tájékoztató jelleggel jegyzendő meg, hogy a "Nyitott Égbolt Megállapodás" az EU és Amerika között 2007. április 30-án jött létre Washingtonban, igaz nem vegyi-permetezéseket illetően, hanem a légiszállításra vonatkozóan, de a megállapodás is értelmezhető úgy, hogy az EU-USA utaslistákra az Alzheimer-kór, a rák, az éhínség és a halál is jegyet válthat...)

Névtelen jótevők lepték el az országot

Két hét alatt hihetetlen népszerűségre tett szert a Facebookon egy új adományozási forma. A segítségével egyre többen ajándékoznak a közelükben élő szegényebbeknek egy csésze kávét, egy tál ételt vagy egy ingyenes hajvágást. Egy nagypapa például így tudott süteményt vinni az unokájának.

Egy Facebookon keringő megható történetből nőtte ki magát itthon a Suspended Coffee, azaz Felfüggesztett kávé nevű adományozási forma, amit szinte véletlenül indított útjára néhány magánember. Bár csak egy fordítást posztoltak róla húsvétkor, ez elképesztő sebességgel kezdett terjedni, és mostanra több mint 11 ezer rajongója van a Facebook-oldaluknak https://www.faceb...tajandekba és 150 hazai helyszín csatlakozott a hazai felhíváshoz.

Mi is ez az egész?

A kezdeményezés lényege, hogy aki betér egy kávézóba, az kifizethet néhány kávéval többet, mint amennyit elfogyaszt; ezek a felfüggesztett kávék. Ha később betér valaki, akinek nincs pénze fogyasztani, akkor megihat egyet az előre kifizetett kávékból. A szokás állítólag Nápoly környékéről ered, ahol így támogatta a közösség a kispénzűeket még a 20. század elején.

Az első világháború utáni válságban eltűntek a jótevők, de érdekes módon pont a legutóbbi válságnak köszönhetően jelentek meg újra 2008-ban. Idén tavasszal kezdett hódítani ez a jótékonysági forma például Londonban és Bulgáriában, de korábban elterjedt Ausztráliában, Kanadában, Oroszországban és Törökországban is.

Forradalmi újdonság

"Nagyon fogékonyak erre az emberek, ez az adományozásnak egy olyan új fajtája, amiben a konkrét adomány változatlan formában jut el a valódi rászorulóhoz" - mondta el a Nők Lapja Cafénak Galambos Róbert, aki most egy négytagú csapat részeseként Papp Gyöngyivel, Csibi Katalinnal és Gáspár Katalinnal dolgozik önként azon, hogy a rengeteg jelentkezőt, kérdést, felkérést kezelni tudják.

"Ez egy forradalmi újdonság, és mindenki jól jár vele - magyarázza lelkesen. - Aki ad, az azért, mert biztosan jó helyre adja, a csatlakozó helyszínek azért, mert nekik nem kerül semmibe, mégis segíthetnek, ráadásul ez reklám is nekik, jól járnak a rászorulók, és az is, aki adományoz, mert tehetett valamit a közösségért."

"Mi továbbgondoltuk kicsit az eredeti ötletet, ezért nemcsak kávét, de élelmiszert és szolgáltatást is fel lehet ajánlani, hiszen sokféleképpen lehetnek rászorulók az emberek" - fejtegeti Róbert, és sorolja, hogy már ajándékozhatunk idegeneknek laktató ebédet, pizzát, gyógyszert, hajvágást, állatorvosi kezelést, gyógynövényeket, színházjegyet, egy kiló használt ruhát vagy kezelést egy sóbarlangban.

Így jutott süti a kisunokának

"Ez a rendszer a bizalomra épül, és mint minden rendszer, kijátszható, de egyelőre azt látjuk, hogy a kis közösségekben működik a dolog. A boltosok pontosan tudják, kik azok, akik rászorulnak a segítségre - magyarázta. - A Réteskuckóban történt például, hogy odament egy idős bácsi, hogy tudnának-e neki adni valamit 50 forintért, mert jön a kisunokája, és szeretné meglepni valami finomsággal, mire mondták neki, hogy 50 forintért nincs semmi, de van nálunk néhány felajánlás, el tudja-e fogadni. Nemrég a jordán hercegnő fizetett ki előre ötven kanna adzsami teát a rászorulóknak"

Az kaphat, aki nem mer kérni

Kíváncsiak voltunk, hogyan működik ez a szimpatikus kezdeményezés a gyakorlatban, ezért találomra felhívtunk néhány helyet. "Mi azért csatlakoztunk, mert keresztények vagyunk, és mindig keressük a lehetőséget, hogy segítsünk, télen például nagyon sok hajléktalant beengedtünk melegedni, és nagyon örülünk, amikor egy ország összefog
" - mondta az Oázis Ételbár nevű családi étterem üzletvezetője, Stemmer Ildikó, aki annyira lelkes, hogy mostanában minden ismerősének erről beszél.

Azért szerette meg nagyon ezt a jótékonysági formát, mert úgy érzi, így célzottan jut el az emberekhez a segítség, és el lehet érni vele "a csendes többséget, akik nem mernek kérni, pedig a devizahitel vagy a munkanélküliség miatt rászorulnának".

A felajánlások szépen jönnek be, már tele a dobozuk, most az első rászorulót várják rettentő izgatottan a főváros egyik külső kerületében. Az önkormányzatot is megkeresték, hogy irányítsák hozzájuk azokat, akikről tudják, hogy a számlákat sem tudják kifizetni. A Facebookon egy kerületi kismamával leveleznek, aki egyedül neveli a gyerekét, és elvesztette az állását. Valószínűleg ő lesz az "első fecskéjük".

Szekszárdon kuponokat nyomnak

Ezt a kérdést a szekszárdi Zsitvai cukrászdában úgy oldották meg, hogy kis kuponokat nyomtattak a felfüggesztett adományoknak, ezeket egy dobozban gyűjtik, és segélyszervezeteknél bontják fel őket.

"Mi azt tapasztaltuk, hogy nem mer kérni, sőt be sem jön, aki igazán rászorul, így viszont van egy kuponja arról, hogy neki itt van valami - magyarázta a saját rendszerüket a családi cukrászda tulajdonosa, Zsitvainé Dulai Csilla. - Vagy ha a szomszéd Marika néni Jolikát szeretné megajándékozni a másik házból, akkor el is viheti magával a kupont, hogy bedobja a postaládájába."

"Örülünk ennek a kezdeményezésnek, szerintem benne van az emberekben, hogy adni szeretnének. Így mindenki csak egy picit ad, de a sok pici sokat ér" - tette még hozzá. Mivel ők a szegény gyerekeken szeretnének segíteni, így fagyit lehet felajánlani, és télen majd minyonnal folytatják. Nincs megállás...
http://www.nlcafe...ed-coffee/

USA külpolitika: Fegyelemelterelés a belső bajokról

észak_korea_2_Myohyang_foto_Czako_Gáspár“Észak-Korea a béketárgyalás feltételéről” – című cikkében a CRI azt írja: “Az észak-koreai hírügynökség április 18-i jelentése szerint az Észak-koreai Honvédelmi Bizottság aznap nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejtették, hogy ha az Egyesült Államok és Dél-Korea szeretné mihamarabb folytatni a párbeszédet és a tárgyalást, akkor azonnal meg kell szüntetniük az Észak-Korea elleni minden típusú ellenséges akciót.
A nyilatkozat rámutatott arra is, hogy a Koreai-félsziget atommentességének feltétele az, hogy az érintett két ország nem folytat a továbbiakban nukleáris hadgyakorlatot, ugyanakkor megtisztítják a Koreai-félszigeten felszerelt valamennyi atomháborús létesítményt.”

*****

Korea_USA_kollázs_OroszországHangjaAz Oroszország Hangja pedig erről témáról így tájékoztat:
A KNDK nem kíván megalázó tárgyalásokba bocsátkozni olyan országgal, amely nukleáris fegyverrel fenyegeti. Az igazi párbeszéd csakis olyan stádiumban lehetséges, amikor a KNDK elég nukleáris eszközt szerez az Egyesült Államok részéről fenyegető veszély elhárítására” – olvasható az észak-koreai külügyi tárca nyilatkozatában.
Korábban kedden Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy Észak-Koreának még van lehetősége tárgyalni Dél-Koreával és az USA-val, azonban a párbeszéd érdekében Phenjannak le kell mondania provokatív magatartásáról.

*****

Korea_USA_haderöMint egyik korábbi elemzésünkben írtuk, a történet ott kezdődik, hogy az USA azonnal véget vet a Dél-Koreával közös provokatív hadgyakorlatának és visszavonja haderejét a térségből.
Ezzel szemben látható, hogy az USA még tovább provokál a sajtóban és a nemzetközi szervezetekben is. Ez utóbbiakat rávette Észak-Korea gazdasági embargójára is, melyeknek azóta is a további szigorításait sürgeti.
Mindezek tetejében a japán politikát is sikeresen integrálta hadműveleteibe.
Ezekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy szó sincs sem békéről, sem a megegyezésről Észak-Koreával, ez pusztán amolyan cionista hazugság, mely ürügyet kínál és megtévesztésül szolgál azoknak, akik az izraeli és amerikai erőfitogtatást támogatják. Egyértelműen Észak-Korea térdre kényszerítése a céljuk.
Ha az Iránnal szemben tanúsított izraeli és amerikai agresszív hozzáállást, vagy a venezuelai választásokat befolyásoló és az utána kirobbantott cionisták által pénzelt zavargásszítást tekintjük jól látható, hogy ilyen akciókkal próbálják elterelni a figyelmet az USA teljes rendszerének összeomlásáról.
Az USA ma éppannyira nem szavahihető, mint a másik terror állam. Amit kérdeznek az sem igaz, és abban is hátsószándékok egész sora rejtőzik.
Be kell lássuk, az USA és a pórázát kézben tartó cionisták képviselői épp úgy szalonképtelenek és álságosak, mint a nekik hajbókoló EU és a többi lakájország politikusai. Ezeknek a magukat lejáratott politikusoknak nincs helyük semmilyen tárgyaló asztalnál.

Szász Gerda – Szabad Riport Tudósító Iroda

Ócskavas lett a honvédség helikoptereiből

Szétszerelik és újrahasznosítják a keletnémet hadseregtől megörökölt Mi-24-es harci helikoptereket. A gépek 1995 óta vannak magyar tulajdonban, soha sem szálltak fel. A honvédség szerint a hulladékként való értékesítés jó üzlet, az [origo]-nak nyilatkozó szakértő szerint azonban hiba volt, hogy hagyták szétrohadni a teljesen ingyen kapott légi járműveket.
Harci helikoptereket bontanak, fűrészelnek szét egy csepeli cég telephelyén - erről közölt fotókat a közelmúltban a Magyar Távirati Iroda. A képek azonban csak a végét mutatják egy hosszú történetnek, amely olyan gépekről szól, amelyeket ajándékba kaptunk, és amelyek magyar felségjel alatt egy percet sem repültek.
Egy bonyolult barter üzlet keretében kerültek a csepeli Solar Kft. telephelyére a két Németország egyesítése után Magyarországnak ajándékozott Mi-24-es harci helikopterek - írta meg a Magyar Hírlap még márciusban. Az ajándékhelikoptereket a Hadügyminisztérium cége, az Arzenál Zrt. vásárolta meg, majd értékesítette tovább a csepeli cégnek. A befolyt összegből a hadsereg használhatatlan, ám rendkívül veszélyes Volhov típusú rakétáinak külföldi megsemmisítését fizetik ki - nyilatkozta a lapnak Borbíró Zoltán, a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Negyven gépet bontanak darabokra
Az Magyar Távirati iroda által közölt fotók szerint a bontásra átadott negyven helikopter szétszerelése meg is kezdődött a Solar csepeli telephelyén. Az MTI értesülései szerint a harci helikopterek burkolatát és berendezéseit a bontás után újra fogják hasznosítani. A Magyar Hírlapban megjelent interjú alapján arra is lehet számítani, hogy a hadrendből rég kivont T-55-ös tankokhoz való pótalkatrészek is kiárusításra kerülnek.
A Mil Mi-24-es harci helikoptereket 1995-ben kapta meg Magyarország. A gépek az egykori NDK légierejében szolgáltak, ám a német hadvezetés feleslegesnek ítélte a gépeket. A szolnoki Repülőmúzeum honlapján közölt cikk szerint a gépeket remek állapotban kaptuk meg a kilencvenes évek közepén, alig pár száz órát repültek velük az NDK-s pilóták.
Elpazaroltuk az ajándékhelikoptereket
Az [origo] által megkérdezett, neve elhallgatását kérő katonai repülési szakértő szerint az ország katonai és politikai vezetésének közös felelőssége, hogy az egykori NDK-tól ingyen kapott helikopterekből az elmúlt közel két évtized alatt csak kettőt vett használatba a Légierő. A gépeket ráadásul a szabad ég alatt tárolták ahelyett, hogy megfelelően konzerválták volna, így tönkrementek az évek során.
Ha az összes helikoptert nem is lehetett volna megmenteni, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a legjobb állapotban levő 15-20 példányt kiválogathatta és konzerválhatta volna a Honvédség. A magyar Mi-24-esek elöregedése után pedig az újabb és kevesebbet használt ex-NDK-s helikoptereket lehetett volna felújítani. Ez azért lett volna rendkívül gazdaságos, mert míg egy új, korszerű nyugat harci helikopter ára 20-30 millió dollár, addig egy Mi-24-es felújítása és újbóli üzembe állítása ennek körülbelül a tizedét emésztette volna csak fel. Egy-két új helikopter árából tehát egy tízgépes flottát is fel lehetett volna állítani a megbízható és strapabíró ex-NDK-s gépekből, melyekhez ráadásul rendelkezésre áll a szakképzett műszaki és pilóta állomány is.
Az orosz gyártású helikoptereket legutoljára a szíriai polgárháborúról vagy a kacsin konfliktusról szóló híradásokban lehetett látni. A Mi-24 harci helikopter a világ több hadseregében hadrendben áll, a Magyar Légierő is rendelkezik néhány üzemképes és számos felújításra váró géppel. A Magyar Légierő flottamodernizálási program előtt áll, a hadrafogható, katasztrófahelyzetben bevethető helikopterállomány jelentősen megcsappant.
(origo.hu)

Szabadkereskedelmi megállapodás Izland és Kína között


A Kínai Izlandi Szabadkereskedelmi Megállapodás aláírásaMagas szintű találkozó és szerződés aláírás, a kínai és az izlandi miniszterelnök részvételével. – Ezek után Xi Jinping kínai elnök is fogadta az izlandi politikus asszonyt.
Katonai tiszteletadással fogadta Kína az izlandi miniszterelnököt2013. április 13-án a kínai miniszterelnök Li Keqiang meghívásának eleget téve, – hivatalos látogatásra Pekinkbe érkezett Johanna Sigurdardottir, Izland miniszterelnök asszonya – közölte a Xinhua kínai hírügynökség.
A hat napos látogatásának célja; erősíteni a gazdasági, pénzügyi és politikai kapcsolatokat a két állam; Izland és a Kínai Népköztársaság között.
Ennek keretében április 15-én aláírásra került az Izlandi-Kínai Szabadkereskedelmi Megállapodás, (FTA), – mely eseményt követően a kínai miniszterelnök; Li Keqiang megbeszélést folytatott izlandi kollégájával.
“A Kínai-Izlandi Szabadkereskedelmi Megállapodás, – az első ilyen jellegű megállapodás Kína és egy európai ország között” – mondotta Li.
Johanna Sigurdardottir és Li KeqiangMajd a kínai miniszterelnök kiemelte: “Ez a megállapodás egy mérföldkő lesz Kína és az európai országok közötti kapcsolatban. Pozitív példát ad más európai állam számára, mely kölcsönösen előnyös lesz mindenkinek. Egy új korszak kezdődik mind Kína, mind Európa egésze számára.
***
A következő napon, április 16-án, Kína államelnöke Xi Jinping fogadta Johanna Sigurdardottirt, Izland miniszterelnök asszonyát.
Johanna Sigurdardottir izland miniszterelnöke és Xi Jinping kínai elnökA China Broadcast (CRI) információ szerint, a találkozón Xi Jinping kifejtette, hogy a kínai fél kész az izlandi féllel megerősíteni a cserekapcsolatokat és a kölcsönös megértést, ugyanakkor kész bővíteni az együttműködéseket a tiszta energia és a halászat területén, megvalósítva ezzel a közös fejlődést.
Kína támogatja Izlandnak, a gazdaság fellendítésére tett erőfeszítéseit, tette hozzá Xi Jinping.
Johanna Sigurdardottir megjegyezte, hogy Izland üdvözli az Izlandi-Kínai Szabadkereskedelmi Szerződést, és azt reméli, hogy a jövőben mind a gazdasági, energetikai, mind a humanitárius és az északi-sarki ügyek területén is, megerősödnek a két ország közötti kapcsolatok.
Szabad Riport Tudósító Iroda – Fotók: Xinhua

Fellélegezhetnek a devizahitelezés felelősei

Kilenc népszavazási kezdeményezésről szóló friss döntés jelent meg a keddi Magyar Közlönyben (pdf). Az Országos Választási Bizottság (OVB) április 10-i ülésén mindegyik kezdeményezés ügyében úgy döntött, hogy megtagadja az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
Az egyik, magánszemélyek által benyújtott aláírásgyűjtő íven ez a kérdés volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a devizában nyilvántartott hitelekkel történő népirtásért felelős bankárokat, minisztereket, országgyűlési képviselőket, bírókat, ügyészeket, közjegyzőket, végrehajtókat, rendőröket, és egyéb hivatalnokokat – érvényes Néphatározattal – halálra ítéljék, 24 órán belül végezzék ki?”
Az OVB elutasító határozata szerinte a kezdeményezés nem vett tudomást arról a köztudomású tényről, hogy a halálbüntetés a magyar jogrendszerben 1990 óta nem létező jogintézmény.
Elbukott az a beadványíró is, aki azt szerette volna látni az aláírásgyűjtő íven, hogy „Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy új jogszabály alkotásával, vagy egy már meglévő jogszabály módosításával, teljes mértékben számolja fel az összes rablóhitelt, ismertebb nevén a „deviza”-hitelt.” Itt az volt a gond az OVB szerint, hogy a népi kezdeményezés nem egyértelmű, nem világos, mit ért a beadványíró a rablóhitel fogalma alatt, és mit jelent a “számolja fel” kifejezés.
Az OVB döntése szerint arról sem lehet Magyarországon népszavazást tartani, hogy a bírók teljes vagyonukkal feleljenek a téves ítéleteikből fakadó károkért. Az indoklás egyebek mellett az alaptörvényre hivatkozik, és azzal érvel, hogy a vagyoni felelősséggel járó fenyegetettség csorbítaná a bírák személyes függetlenségét, mert gátolná őket abban, hogy szakmai meggyőződésüknek megfelelő, szabad döntést hozzanak. Mivel az alaptörvény garantálja a bírák függetlenségét, azt is át kellene írni ahhoz, hogy a bírákat ilyen vagyoni felelősség terhelhesse, ez viszont már népszavazásnál tiltott tárgykörnek számít, magyarázta az OVB. Az is gond volt a népszavazási kérdéssel, hogy nem volt egyértelmű, mi számítana téves ítéletnek.
Az egyértelműség követelményének nem teljesítésére hivatkozva tagadta meg az OVB annak a kérdésnek a hitelesítését is, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy hozzátartozók azonos megyében, azonos időben semmilyen formában ne dolgozhassanak, ne tevékenykedhessenek különböző igazságszolgáltatási ágak dolgozóiként, illetve képviselőiként?” Szabad bíróválasztást sem lehet népszavazással kikényszeríteni Magyarországon. Az OVB elutasította az erre vonatkozó kezdeményezést is.
(Index)

Honnan tájékozódnak a fiatalok?

Leginkább a bulvárhírek érdeklik őket és a politikai-gazdasági kérdések a legkevésbé. A fiatalok túlnyomó többsége (67%-a) máig leginkább a televízióból értesül hazánk és a világ dolgairól. A második legfontosabb hírforrásnak az internet számít, ahol átlagosan tízből hat fiatal tájékozódik a hírekről, 9%-uk pedig okostelefonon is követi az eseményeket. A nyomtatott sajtó (10%) háttérbe szorulását mutatja, hogy a hírforrások tekintetében még a rádióhallgatás (17%) is megelőzi. A fiataloknak közel 13%-a egyáltalán nem tájékozódik a világban történtekről: ez a jelenség leginkább a fiatalabb korosztályra, a 15-19 évesekre jellemző...
Ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 550 fő személyes módon történő megkérdezésével.
Híreket hetente több alkalommal olvas a fiatal felnőttek harmada, további egyharmaduk viszont minden nap szán rá időt. A budapesti fiatalok közül minden második naponta, vagy naponta többször tájékozódik, ők a legaktívabbak az országban. Általánosságban a vizsgált korcsoporton belül az idősebb korosztály mondható érdeklődőnek: a 20-25 évesek (42%) kétszer annyian olvasnak naponta híreket, mint a 15-19 év közöttiek (22%). Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan növekszik a naponta híreket olvasók száma is: a 8 általános iskolai osztályt végzettek 28%-a, a szakmunkásképzőbe járók 33%-a, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 36%-a, a felsőfokú tanulmányokat folytatóknak pedig a 38%-a olvas a frissen történtekről. A hírekkel töltött idő leginkább az esti órákra esik, a fiatalok 70%-a ekkor olvas a napi eseményekről. A 15-19 évesek, valamint a vidéki fiatalok esténként aktívabbak, míg a 20-25 évesek és a budapestiek gyakrabban olvasnak reggelente.
A fiatalokat a bulvárhírek érdeklik a leginkább, és a politikai-gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a legkevesebbet. A 15-25 éveseken belül főleg a 15-19 évesekre igaz ez, közel kétharmaduk rendszeresen tájékozódik a bulvárvilág eseményeiről, és alig 16%-uk olvas vagy hallgat politikai híreket. A 20-25 évesek - a bulvárt leszámítva - minden más témában érdeklődőbbek: többet olvasnak sportról, kultúráról, életmódról és a tudományos hírekről egyaránt. Míg átlagosan tízből hat fiatal olvas vagy hallgat bulvárhíreket, négy fiatal olvas sport-, kulturális- és tudományos híreket, csupán három olvas a gazdaságról, és kettő a politikáról. A budapesti fiatalokra jellemzőbb a politikai érdeklődés mellett a kultúra és a tudományos cikkek, hírek olvasása, míg vidéken nagyobb a sportrajongók tábora. A férfiak és nők közötti különbségek is jól megfigyelhetők. A nők kiélezettebben figyelnek a bulvárvilágban és kultúrában történtekre, míg a férfiakat a sport köti le jobban: háromnegyedük néz-olvas rendszeresen sporthíreket, míg a nőknek alig egyharmada.
A leggyakrabban látogatott hírportálok közé sorolható az Origo és az Index. Az előbbit a fiatalok 63%-a látogatja, az utóbbit 43%-uk. Minden tizedik fiatal körében népszerű még a hirado.hu, nagyjából fele ennyien pedig a metropol.hu-t és a hirszerzo.hu-t olvassák. Míg az origo a nők körében, addig az index a férfiak között örvend nagyobb népszerűségnek. Korcsoport tekintetében az index inkább az idősebb (20-25 éves) korosztályt tudhatja magáénak. Bár viszonylag sokan tájékozódnak hírportálokon keresztül, csak a magyar oldalak népszerűek. Idegen nyelvű hírportált a fiatal lakosság alig 3%-a olvas.
Az online híreket olvasó fiatalok közel fele felkeresi valamelyik hírportál oldalát, és azon keresztül tájékozódik. A Facebooknak - alapvető népszerűsége mellett - a hírolvasásban is nagy szerep jut a netező fiatalok körében: jelentős részük - tízből négy fiatal - a híreket is a Facebookon olvassa. Az online hírolvasó fiatalok körében a passzív tájékozódás aránya is magas: egyharmaduk a barátaik által belinkelt, lájkolt híreket olvassa el. Hírolvasásra minden második online hírolvasó fiatal az interneten töltött idejének 20-30%-át szánja, e tábor másik fele pedig internetes idejének kb. 10%-át tölti ezzel. A kezdőoldalak között a kereső-, illetve gyűjtőportálok a népszerűek: a fiatal lakosság egynegyedének a Google a kezdőoldala, de mérhető arányban említették a Startlap (8%) és a Facebook (6%) mellett az Origót (5%) is.
(ipsos.hu )