Balatoni korona, soproni
kékfrank esetleg bocskai korona? Magyarország egyes régióiban ilyen
pénzhelyettesítő eszközökkel is fizethetünk a helyi boltokban vagy
vehetünk igénybe szolgáltatásokat. Az utalványok bevezetésének fő célja a
helyi gazdaság élénkítése és a kiáramló pénzek helyben tartása volt. De
van elég helyi pénz forgalomban ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak?
Vagy inkább csak a helyi identitás erősítésére szolgálnak ezek a
csereeszközök?
Szervizbe vinné autóját és olajat cseréltetne?
Elintézné a nagybevásárlást a helyi ABC-ben? Múzeumba menne a hétvégén a
gyerekkel? Mindezekhez egyes településeken nem szükséges forinttal
rendelkeznie: a hivatalos magyar fizetőeszköz helyett fizethet például
soproni kékfrankkal vagy balatoni koronával.
A pénzhelyettesítő
utalványokkal regionális szinten már több száz elfogadóhelyen
fizethetünk, a helyi pénzekhez főként forint beváltásával juthatunk
hozzá a kibocsátóhelyeken. Mintha burjánzásnak indultak volna a
regionális fizetőeszközök – ennek próbáltunk utánamenni.
Négy éve indult minden
A pénzhelyettesítő papírutalványok magyarországi elterjedése 2009-ben
kezdődött, amikor Sopron környéki cégek soproni kékfrank néven új
fizetőeszközt indítottak útjára gazdaságélénkítési céllal. A jogi
hátteret az adta, hogy az utalványnak számító készpénz-helyettesítő
fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre. Mivel zárt
körben használják őket, és csak a kezdeményezéshez csatlakozó helyi
vállalkozások termékeiért és szolgáltatásaiért lehet fizetni velük, a
jelenlegi szabályozási környezetben nem váltak engedélykötelessé. A
helyi pénz bevezetésének legfőbb motivációja az volt, hogy a tőkét
helyben tartsák, a helyben megtermelt pénz a helyi fejlesztésekbe
folyjon vissza, a helyi gazdasági szereplőknek hajtson hasznot. Emellett
pedig bővítse a gazdasági szereplők számára rendelkezésre álló
pénzmennyiséget. A helyi pénztől egyesek azt is várták, hogy az adott
térség turisztikai attrakciójává váljon.
Ezer soproni kékfrank ezer forinttal egyenlő
Fotó: hvg.hu
A bevezetés nemzetközi példákon nyugszik: Svájcban már 75 éve működik
helyi pénz, és több német tartományban is használnak ilyen
pénzhelyettesítő eszközöket. Soproni kékfrankhoz forint befizetésével
juthatunk hozzá. A kívánt pénzmennyiséget a kékfrankot kezelő
szövetkezet bocsátja rendelkezésre megegyező mennyiségű forint
befizetése után, amit a szövetkezet betétként helyez el a közreműködő
pénzintézetnél fedezetként. Az utalványokat a Magyar Állami
Pénzjegynyomda bocsátja ki, a kékfrank weboldala szerint az utalvány
biztonsági szintje megegyezik a 20 ezer forintos címletével.
A
soproni kékfrankot ma már több mint 700 helyen elfogadják, Ausztriában
is vannak olyan üzletek, ahol lehet kékfrankkal fizetni. Ha nem kerek az
összeg, amit az adott termékért, szolgáltatásért szeretnénk kifizetni,
akkor kipótolhatjuk forinttal, illetve euróval. Ha pedig vissza kell
adni az utalványból, akkor szintén a két hivatalos fizetőeszköz a
megoldás. Visszaváltani ugyanakkor csak felár ellenében tudjuk a soproni
kékfrankot, 0,25 százalék plusz áfa, minimum 500 forint ellenében.
A soproni kékfrank ugyanakkor csak egyike a már bevezetett helyi
pénzeknek. A veszprémi központú balatoni korona, a hajdúnánási bocskai
korona már az emberek zsebében pihen, nemrég pedig a rábaközi tallérról
is döntés született − a soproni kékfrank kibocsátójának
közreműködésével. A helyi pénzek kibocsátói márciusban már egy szakmai
szervezetet, a Helyi Pénzek Szövetségét is létrehozták azzal a céllal,
hogy tapasztalatot cseréljenek, valamint újabb hálózatok beindítását
támogassák. De vajon mekkora forgalmat bonyolítanak a helyi pénzek és
tényleg gazdaságélénkítő hatással bírnak, mint ahogy az a célok között
szerepel?
Több száz helyen elfogadják
Közel 200 helyen
fogadják el a balatoni koronát, jelenleg mintegy 10-15 millió forint
értékű utalvány van forgalomban − mondta Leitold László, a Balatoni
Korona Zrt. elnök-vezérigazgatója a hvg.hu-nak. Leitold szerint a
bevezetés utáni első év arról szólt, hogy az elfogadóhelyeket
fejlesszék, vagyis tudjanak hol vásárolni az emberek a balatoni
koronával. A második év az elfogadóhelyek és kibocsátóhelyek párhuzamos
fejlesztéséről szól majd, vagyis a balatoni koronát elfogadó üzletek
számának növelése mellett már az is cél, hogy egyre több cég,
önkormányzat adjon dolgozóinak juttatásokat balatoni koronában. A
Balatoni Korona Zrt. vezetője szerint a fő csapásirány, hogy be tudják
emelni a helyi pénzeket is a cafeteria elemek közé, ezzel pedig
adókedvezményt tudnának elérni, így a cégeknek is megérné koronában adni
a béren kívüli juttatásokat.
Már bankkártyán is?
A papíralapú
helyi fizetőeszközök kibocsátása csak az első lépés, a következő az
lehet, hogy például bankkártyán is használható legyen a már létező
soproni kékfrank, a balatoni és a bocskai korona vagy létrehozandó
számos társuk. Ennek világszerte vannak példái, a terület hazai
szabályozása azonban jelenleg hiányzik − jelezte a témában rendezett
márciusi soproni fórumon a Helyi Pénzek Szövetségének elnöke, Varga
István.
A cafeteria bevonása sokat segítene abban, hogy
bővüljön a forgalomban lévő koronamennyiség. "A cél, hogy minél több
ember pénztárcájában legyen balatoni korona. Ha 50 millió forint fölé
tudnánk menni, akkor az már komoly siker lenne" − emelte ki Leitold.
Szerinte nem valós az a kritika, mely szerint a fizetésként megkapott
forint jelentős része is helyben marad. A Balatoni Korona Zrt.
vezérigazgatója szerint ezer forintból mindössze 250-300 forint marad
csak helyben, míg a korona esetében az arány 100 százalékos.
"Volt olyan ausztriai szállótulajdonos egy ottani síparadicsomban, aki
le akart velünk szerződni, hogy a szállásért a magyarok koronával is
fizethessenek. Nemet kellett mondanunk, mivel ez ellentétes a balatoni
korona helyben történő elköltésének elvével" − hangsúlyozta Leitold. A
vezérigazgató a koronával kapcsolatban különösen fontosnak nevezte a
helyi fogyasztás támogatását: ha nem nagyáruházban, hanem a helyi
kisboltban vásárolunk, akkor a vásárolt termék haszonkulcsa a helyi
kiskereskedőnél marad. "Ma értelemszerűen nem lehet biztosítani, hogy a
megvásárolt termék is helyi legyen, bár az kétségkívül jobb lenne" −
emelte ki Leitold.
A vezérigazgató szerint az önkormányzatoknak
stabil keresletet kellene támasztaniuk, ami segítene felpörgetni a
helyi pénz használatát. Nemesvámos önkormányzata például tavaly év végén
5 millió forint értékű helyi pénzt adott jutalomként dolgozóinak,
Leitold szerint ennek jótékony hatása a helyi kereskedőknél csapódott
le. Az önkormányzatok különösen érdekeltek lennének abban, hogy a helyi
pénzt minél nagyobb összegben használják a helyi vállalkozók, mivel a
nagyobb forgalom nagyobb helyi adóbevételt is generál.
A boltokban még nem igazán találkoznak helyi pénzzel
A hvg.hu által megkérdezett elfogadóhelyeken ugyanakkor alig
találkoznak ezekkel az utalványokkal. Egy soproni pincészet tulajdonosa
érdeklődésünkre elmondta, hogy nála kékfrankkal eddig csak párszor
fizettek, szerinte minden bizonnyal azért is van így, mivel ő zömmel
vendéglátó-ipari egységeknek szállít, akik neki nem kékfrankkal
fizetnek. "Van jelentősége a kékfranknak, de nálam nem realizálódik,
inkább fesztiválpénz" − fejtette ki a pincészet tulajdonosa. Egy soproni
optikában havi 1-2 alkalommal fizetnek az igénybe vett
szolgáltatásokért kékfrankkal, pedig a vásárlók megkapják az ebben az
esetben járó 5 százalékos kedvezményt. Az optika egyik munkatársa
szerint jó ötlet a kékfrank, bár az emberek nem igazán használják, nem
tudnak róla.
A balatoni korona forgalma egyelőre csak 15 millió forint körül van
Fotó: Horváth Szabolcs
"Több helyi vállalkozásnak is könyvelünk, nekik akartuk megmutatni,
hogy nálunk koronával is lehet fizetni, ezért kerültünk fel az
elfogadóhelyek listájára" − emelte ki egy Veszprém megyei könyvelőiroda
munkatársa. Szerinte egyelőre mérsékelt az érdeklődés, nem tud róla,
hogy náluk fizettek már valamilyen szolgáltatásért balatoni koronával.
Egy Balaton környéki autószerviz pénztárosa érdeklődésünkre elmondta,
hogy egyelőre nem találkozott a koronával, ugyanakkor elfogadják az
utalványt. Ennek szerinte az is lehet az oka, hogy igazából csak most
indul a balatoni szezon, kevés volt az ügyfél − magyarázta a szerviz
munkatársa. A regisztrált méhészet pár hónapja lett tag, miután olvasta
az újságban, hogy ez egy jó dolog. Balatoni koronás vásárlóval azonban
még ő sem találkozott, pedig amikor piacozik, mindig kint van, hogy
koronát is elfogad − fejtette ki a méhész.
A helyi pénzek kockázatai
Egy 2011-es jegybanki tanulmány több tényezőt is felsorol, ami nem
feltétlenül igazolja a helyi pénzekkel kapcsolatos elképzeléseket.
Először is fizetésünk jelentős részét eleve helyben költjük el
zöldségesnél, ruhaboltban stb. A bankjegyek fele-háromnegyede pedig két
hét alatt sem kerül távolabb 10 kilométernél egy nemzetközi felmérés
szerint. A pénzforgalom jelentős részét ráadásul nem is a lakosság
bonyolítja le a vállalkozásokkal, hanem a cégek egymással, ami döntően
elektronikus úton zajlik. Ez utóbbinak a jelentős része is helyben
marad: Magyarországon az utalások 40 százalékát adott településen
belüli, további 10 százalékát pedig legfeljebb 50 kilométeren belüli
címzett részére indítják.
Helyi pénzzel kedvezmény
A helyi
pénzzel fizetéskor az elfogadóhelyek jelentős része zömmel 5-10
százalékos kedvezményt kínál a megvásárolt termékek, szolgáltatások
árából. A vállalkozásoknak ugyanakkor csakis úgy érheti meg a helyi pénz
elfogadása, ha azt nem forintosítják vissza, ekkor ugyanis a fent
ismertetett módon 0,25, illetve 2 százalék plusz áfát veszít az adott
tranzakción. A helyi utalványt olyan helyen kell elkölteni, amely
elfogadja a koronát, vagy a frankot. Bár ezek száma növekszik, egyelőre
úgy tűnik, a nagyobb tételű kiadásokat, például a gázszámlát,
kékfrankkal még nem lehet kifizetni.
A helyi gazdaság
támogatása ugyanakkor némileg azért utópisztikus, mert helyi pénzből
döntő részben nem helyi termékeket vásárolnak az emberek, így a lokális
helyett a globális gazdaságot erősítik a helyi pénzek. A tanulmány
szerint az az érv sem állja meg a helyét, hogy nincs elég pénz a
gazdaságban. A hitel-pénzrendszer korszakában a pénz mennyiségét nem
valamilyen mögötte álló − akár nemesfémben megtestesülő − vagyonkészlet
határozza meg, hanem a pénzt a jegybank mellett a bankok teremtik azzal,
hogy a hitelt felvenni akaró személyek és vállalkozások igényét
kielégítik.
Abban sem különbözik a helyi pénz használóinak a
helyzete, hogy ők is viselik annak kockázatát, ha a kibocsátó esetleg
csődbe megy vagy fedezetlenül bocsát ki helyi pénzt, így a befizetett
forintösszegnél jóval kevesebbet kapnak visszaváltáskor. Ugyanez a
veszély akkor, ha csődbe megy az a pénzintézet, ahol a kibocsátó a helyi
pénzért kapott forintösszeget elhelyezi. A jegybank szakértői két évvel
ezelőtt arra is felhívták a figyelmet, hogy a helyi pénzek
használatának terjedésével egyre nagyobbá válik a csábítás, hogy
hamisítsák.
A vélt vagy valós gazdasági előnyök mellett a helyi
pénzekkel szimpatizálók még egy fontos érvet szoktak hangsúlyozni. Ez
pedig a helyi identitás erősítése, kisebb térségek integrációjának
támogatása. Hámori György kapuvári polgármester a rábaközi tallér
tervezett bevezetésének apropóján beszélt arról, hogy a közös helyi
pénzzel az emberek büszkeségére is szeretnének hatni. Bár az utalványok
gazdasági előnyei vitatottak, a helyi pénzek felhívják a figyelmet a
létező helyi vállalkozásokra, azok termékeire és szolgáltatásaira.
Virtuális pénzhelyettesítő eszközök
A fizikailag létező készpénz-helyettesítő eszközök (utalványok, csekkek
stb.) mellett a 2000-es évek elejétől, de inkább az évtized közepétől
egyre több digitális, csak a virtuális térben létező pénzhelyettesítő
eszköz jött létre. Ezek legnagyobbika a bitcoin, amelyet 2009-ben
teremtett meg egy japán fejlesztő. A többi elektronikus fizetőeszköztől
eltérően a bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A
bitcoint néhány erre specializálódott devizatőzsde weblapon lehet
amerikai dollárra és néhány más devizára váltani, fizetésnél leginkább
néhány online szolgáltató fogadja el. Ezen kívül használható közérdekű
felajánlásokra egyes szervezeteknél. Mivel a fizetés nem egy központon
keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs
mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja
esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a
korábban jóváhagyott kifizetést. A bitcoinnak nincs központi
kibocsátója, az összes bitcoinok száma viszont mindenki által ismert −
21 millió darab −, így a maximális darabszámhoz közelítve az ára
emelkedhet majd. A fizetőeszközt a virtuális térben rengetegen
elfogadják, New Yorkban pedig például már lakbért és épületfenntartást
is lehet vele fizetni. A bitcoint ugyanakkor sok kritika éri amiatt,
hogy tiltott drogkereskedelemhez és szerencsejátékhoz használják fel.
Emellett pedig a bitcoin nem tud elég rugalmasan reagálni a keresletre,
az árfolyamban túl nagy ingások vannak − ahogy ezt az utóbbi hetek is
mutatják.
HVG