2012. december 29., szombat

Az EU és az USA gazdasági uniót kíván létrehozni

Az Európai Unió és az Egyesült Államok titkos tárgyalásokat folytat kereskedelmi-gazdasági szövetség kialakítása érdekében. A médiák értesülései szerint Washington és Brüsszel páratlan szerződés aláírását készíti elő, amelynek célja az egységes transzatlanti piac kialakítása, az Óvilág és az Újvilág egyesítése a BRICS csoport, különösen India, Kína és Oroszország rohamosan fejlődő piacai ellensúlyozása érdekében.
Ezt kevesen tudják, de az Európai Unió és az USA gazdasági integrációja eszméjének Németország volt az atyja. Angela Merkel német szövetségi kancellár 2007-ben személyesen lépett fel ezzel a kezdeményezéssel. Merkel asszony terve nem nyerte el Washington tetszését, a válságot hozó 2008. esztendő óta az ötlet feledésbe merült. Nem hivatalos adatok szerint a titkos tárgyalások egyelőre a kölcsönös befektetések szférájára és az egységes adózási, orvosi ellátási szabványok kidolgozására tejednek ki. Szakértők közben állítják, hogy a két térség gazdasági integrációja nem lesz könnyű. Egyebek között fontos szempont, hogy a hatósági kezdeményezés ne jelentsen hátrányt az európai és amerikai csúcstechnológiai társaságoknak – jegyzi meg Mihail Nejzsmakovpolitológus.

„Ilyen gazdasági övezet kialakítása az egyik vagy a másik fél társaságainak kedvezhetne. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindkét fél kifejezetten éltechnológiai terméket gyárt és ebben a szférában aktív versenyt folytat egymással, egyebek között a repülőgépgyártásban. A szabad gazdasági övezet keretében megkönnyítve az egymás piacaira való bejuthatást, csapást mértek saját társaságaikra, amelyek a másik fél konkurensei.”

A transzatlanti gazdasági övezet kialakítása komoly serkentő hatással lenne úgy az Egyesült Államok, mint az Európai Unió gazdaságára. Szakértők számításai szerint a kereskedelmi illetékek felszámolása az uniós GDP 0,5 %-os és az amerikai GDP 1,5%-o növekedését jelentené. A növekedést ösztönözné az export, amely az európaiak és az amerikaiak esetében egyformán majdnem 25%-kal növekedne. Egyszóval, az USA és az EU közösen ellenállhatna a BRICS gyorsan fejlődő gazdaságainak. Hiszen az európaiakra és az amerikaiakra az utóbbi évtizedekben a pozícióvesztés jellemző a világban. Ez azonban nem mindegyik piacra vonatkozik – jegyzi meg a Közgazdasági Főiskola világpolitikai tanszékének professzora, Makszim Braterszkij.

„Európa versenyképessége az utóbbi 10-15 évben lassacskán csökken, a kínai és részben indiai gazdasághoz képest. Azonban a versenyképesség csökkenése bizonyos szektorokra terjed ki csupán: azokra, ahol az európai munkaerő kínaival, vietnámival helyettesíthető. Európa más tekintetben nem veszti versenyképességét, mert más Róma, más Párizs vagy más London egyszerűen nem létezik.”

A helyzetelemzők többsége azonban szkeptikus az USA és az EU gazdasági uniója kilátásait illetően. Mindazonáltal – tekintettel a különböző világrészeken kialakult gazdasági-integrációs trendre – ilyesmi nem zárható ki.
http://hungarian.ruvr.ru/2012_12_29/Az-EU-es-az-USA-gazdasagi-uniot-k-van-letrehozni/



Bilderberg Van Rompuy közös globális kormányzást akar Oroszországgal

Miközben a keresztény és a poszt-keresztény világ a karácsonyi készülődéssel volt elfoglalva, egy fontos esemény zajlott le Brüsszelben szinte észrevétlenül. Az Európai Unió és Oroszország vezetői december 20-án és 21-én a 30. EU-orosz csúcson továbbhaladtak a konvergencia útján és a kölcsönös függőség kialakításában, aminek végcélja a politikai, gazdasági és társadalmi fúzió.
A csúcsot követő összegzésében Herman Van Rompuy, az Európai Bizottság elnöke, ismételten utalt a „globális kormányzás,” mint elsődleges cél irányába tett haladásra, ami mindig is a világkormány kódneve volt a globalista elit köreiben. Van Rompuy a következőket nyilatkozta:
Az EU és Oroszország közös erővel komolyan hozzájárulhat a globális kormányzás kialakításához és a regionális konfliktus megoldásához, a G8-ak és G20-ak közötti globális gazdasági kormányzás létrehozásához és számos nemzetközi és területi kérdéshez. Szeretnék gratulálni Putyin elnöknek a G20-ak elnöki tisztének átvételéhez.
Ahogy arról számtalanszor hírt adtunk, a „globális kormányzás” egy megtévesztő kifejezés, amit a politikai uralkodó osztály azért használ, mert megfoghatatlanabb és homályosabb, valamint kevésbé vészjósló, mint a „globális kormány” vagy „világkormány” szókapcsolatok, így használata kisebb politikai ellenállásba ütközik.
A „globális kormányzás” kifejezés a 90-es években jött divatba, „A Mi Globális Szomszédságunk” című publikáció 1995-ös megjelenését követően, ami az ENSZ által alapított Globális Kormányzás Bizottságról készült jelentés volt. A jelentés mindent megtett, hogy biztosítsa olvasóit, nincs okuk aggodalomra, mert a cél nem egy világkormány felállítása. A jelentésben ez állt:
A globális kormányzás nem jelent globális kormányt. Senkit ne tévesszen meg a két kifejezés hasonlósága. Nem azt javasoljuk, hogy egy világkormány felállítása felé kellene haladnunk.
Kofi Annan, ENSZ főtitkár ugyanezt a jelentéstani bűvészmutatványt és hamis garanciát alkalmazta az ENSZ New Yorki Millennium Csúcsán 2000-ben. „Mi a Népek: Avagy az ENSZ szerepe a XXI. században” című jelentésében, Annan „a globális kormányzás új formáinak, a globális gondnokság új moráljának” kialakítását, valamint „új szabványok és globális szabályok bevezetését szorgalmazta, az ENSZ-szel a globális törvényhozó szerepében.
Annan megpróbálta adresszálni az emberek nyilvánvaló aggodalmát ezekkel a globális átszervezésekkel kapcsolatban. „Mit értünk „kormányzás” alatt, amikor a kifejezést a nemzetközi világra alkalmazzuk?” – tette fel a kérdést. „Egyesek fejében a kifejezés hallatán még mindig egy „világkormány” képe jelenik meg. Egy központosított, bürokratikus szörny képe, ami sárba tiporja az emberek és nemzetállamok jogait.” Biztosította hallgatóit, hogy ezeknek az aggodalmaskodó „képzelgéseknek” nincs valóságalapja. „Semmi sem kevésbé kívánatos,” mint a világkormány, mondta Annan, kitartva amellett, hogy „a központosított hierarchia anakronizmusnak számít ebben a képlékeny, nagyon is dinamikus világban. Nem egyéb, mint a XIX. századi gondolkodásból ránk maradt elavult hozadék.”
Néhány hónappal a Millennium Csúcs és Kofi Annan beszéde előtt, 1999. február 26-án, Sir Shridath Ramphal, a Globális Kormányzás Bizottság társelnöke, a Bizottság Barcelonai gyűlésén nagyon is eltérő nézőpontról tett tanúbizonyságot:
Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor „kormányzásról” és „demokráciáról” beszélünk, tovább kell látnunk az országokon belüli kormányzásnál és a nemzeteken belüli demokráciánál. A Globális Kormányzás és a Globális Nemzet felé kell tekintetnünk.
A Globális Nemzet, nagy „N-nel”, nem egyéb, mint egy világállam vagy világkormány. Összegző beszédében Ramphal a nemzetállamok megszűnésére is kitért:
Ahogy a nemzetállamok százada véget ér, a népek korábbi kormányainál sokkal magasabb szinten szerveződnek újjá … ők értik, hogy az igazságosság és a túlélés felé vezető út összekapcsolódik, és hogy az előttünk álló feladat nem egyéb, mint összhangba hozni az emberek érdekeit és erkölcsi indíttatásait.
A politikai elit számos tagja, akik korábban félresöpörték mások aggodalmait arra vonatkozóan, hogy a „globális kormányzás” csupán a „globális kormány” fedőneve, most tényként kezelik, hogy a kettő egy és ugyanaz. Jacques Attali, buzgó globalist, Nicolas Sarkozy, volt francia elnök szószólója, például a következőket mondta: „A globális kormányzás csupán egy szépítő kifejezés a globális kormányra.”
Van Rompuy – a Bilderbergek jelöltje
Jacques Attali maga is veterán Bilderberg tag, és ezzel vissza is kanyarodtunk Herman Van Rompuy-hoz, akit sokan már csak Bilderberg Van Rompuynak neveznek, mivel jelenlegi pozícióját a Bilderberg Csoport tevékenységének és befolyásának köszönheti. 2009. november 17-én a Guardian-ban megjelent „Ki beszél Európa nevében?” című cikkében Ian Taylor a következőket írta:
Van Rompuy egy kevesek által ismert, ám komoly hatalommal bíró brüsszeli személyiség, Etienne Davignon vicomte (aki az Európai Bizottság alelnöke volt 1980-ban) által elnökölt, zártkörű tanácskozáson találkozott Henry Kissingerrel. A vicomte jelenleg a Bilderberg Csoport, az árnyékba húzódó, szabadkőműves politikusokból és bankárokból álló szervezet elnöke. Tagjai rendszeresen összegyűlnek, hogy egymás között, a legnagyobb titokban vitassák meg a világ dolgait. Minden jel szerint Van Rompuy részben azért vett részt találkozójukon, hogy megpályázza az uniós állást, aminek legfontosabb funkciója, hogy az EU finanszírozásához szükséges új adórendszert bevezesse és véget vessen az állandó EU-s költségvetési csatáknak.
Jon Ronson, a Guardian egy másik újságírója, Lord Denis Healey-vel, a Bilderberg Csoport egyik alapítójával készített interjút 2001-ben, amiről a „Ki mozgatja a szálakat?” című cikkében olvashatunk. Habár Lord Healey váltig állította, hogy a csoport egyáltalán nem része semmilyen összeesküvésnek, mégis megerősítette, hogy egy világkormány megalakítása érdekében tevékenykednek. Ronson a következőket írta:
Denis Healey a következőképpen jellemezte a Bilderberg Csoport tagjait: „Habár túlzás lenne azt mondani, hogy mi a világkormány megalakításáért küzdünk, de mégsem lenne teljesen alaptalan állítás. Mi, a Bilderberg Csoportban úgy éreztük, hogy nem folytathatjuk a végtelenségig az egymással való harcot a semmiért, emberek halálát okozva és milliókat téve hajléktalanná. Ezért úgy éreztük, hogy egy egységes, az egész világot magába foglaló közösség kialakítása jó dolog lenne.”
„A Bilderberg összehozza a politikusokat, nagyiparosokat, bankárokat és az újságírókat. A politikába olyan embereket is be kell vonni, akik nem politikusok. Komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy összehozzuk a felemelkedőben lévő fiatal politikusokat a bankárokkal és iparmágnásokkal, akik képesek bölcs tanácsokkal ellátni őket. Ez növeli annak esélyét, hogy értelmes globális irányelveket hozzunk létre.”
David Rockefeller, a Bilderberg konklávé veterán tagja, még ennél is egyértelműbben foglalkozott a csoport 1991-es gyűlésén mondott beszédében:
„Hálásak vagyunk a Washington Postnak, a New York Times-nak, a Time Magazinnak, kitűnő kiadványaiknak és igazgatóiknak, akik részt vettek üléseinken és közel negyven éven át betartották ígéretüket, hogy a hallottakat bizalmasan kezelik. Lehetetlen lett volna megvalósítani világméretű tervünket, ha azokban az években a nyilvánossággal is meg kell küzdenünk. Ma azonban a világ sokkal kifinomultabb és készen áll arra, hogy a világkormány felé meneteljen. Az intellektuális elit és a központi banki vezetők nemzetek felett álló szuverenitása mindenképpen jobb, mint az elmúlt századok során gyakorolt nemzeti önirányítás.”
A fenti nyilatkozatot és sok egyéb hozzászólást a Bilderberg találkozókról francia titkos ügynökök szereztek meg, akiknek az volt a feladata, hogy megfigyeljék az összejövetelt, annak egyértelmű kihatása miatt a francia nemzeti érdekekre és biztonságra. Később a megszerzett információkat két francia kiadvány számára szivárogtatták ki. Hilaire du Berrier, a The New American szerkesztő munkatársa, megerősítette a jelentések hitelességét egy jóbaráton, a francia titkosszolgálat korábbi vezetőjén, Alexander de Marenches grófon és egyéb forrásokon keresztül és ezzel elsőként tette közzé az információkat angol nyelven a monacói HduB Report folyóirat 1991. szeptemberi számában, amit később a The New American is átvett. Az akkor sokak által badarságnak tartott és összeesküvés elméletként kezelt információkat a világban zajló események sorra igazoltak, majd maguk az események irányítói is egyre nyíltabban elismertek.


Fogolytábor vagy börtön

Herman Van Rompuy, az európai tanács elnökének decemberi beszédét kevés európai országban közvetítették. A német nyelvterületen még kevésbé, melyben nemhogy javasolja, hanem követelte az EU-t egy teljhatalmú demokratúra átszervezésére, és minden nemű demokráciai irányzatot elutasít. A nagy többség: mit is értünk a demokrácia fogalma alatt? Népuralmat, ami annyit jelent hogy a népet érintő legfontosabb kérdésekben szavazhat - eddig a mese változata. Mit értünk a diktatúra fogalma alatt? Azt, hogy a népnek nincs szava (pofa be és tovább dolgozni) és az uralkodó elvárja, ha kell kényszerít, legalább is a nyilvános fellépésekor hogy szívélyes fogadtatásba és tapsviharba részesítsd (egyesek még ismerik a Rákosi -és a Kádár korszakból).

(a demokratúra, egy felkapott kifejezés a diktatúra finomabb kifejezésére, a "turare" a latinban/olaszul, eltömődik, betapaszt, bedugít, ezt kötötték a "demokra" mögé rövidített formába. Ezt csak azért írom ide mert mindennek van egy forrása,v. eredete.)

Az európai népnek a népek börtönében már így is hosszú-hosszú idők óta nem szólhat bele a folyamatok alakításába. Ez túlnyomórészt igaz a német nyelvterületekre, de a többieknél sem más a helyzet, így hazánkba sem.

Az euró mint fizetési eszköz bevezetésekor senkit nem kérdeztek meg arról hogy jó-e ez önnek! De ugyanúgy nem kérdeznek meg senkit, mikor milliárdos összegeket osztogatnak a pénzgazdálkodási veszélybe került országoknak és senki nem teszi fel a kérdést, de uraim már a még meg nem született gyermek termelési javait is elzálogosítják? A közfelfogásban elterjesztett demokráciáról még hallani se lehet. A népet vagy is a nemzetet vezető politikusok csak bólogató Jancsik, még véletlenül sem jut eszükbe hogy álljunk meg mert ez a szekér a szakadékba rohan. A pénzt elő kell valahonnan teremteni és újból mint mindig a megszorítások, adóemelés, szociális intézmények, iskolák megszüntetése, szociális kiadások csökkentése következik és ehhez kell a tömegnek még jópofát vágnia "tessék pozitívan hozzáállni" a gazdasági nehézségek kezeléséhez, mondotta beszédében Van Rompuy az európai tanács elnöke, pontosabban: "Európa lakossága a gazdasági krízis ellenére gondolkozzon pozitívan" Van Rompuy úr mint a többi más EU rablók, igyekszik önmagát mint egy jótékony személyt a nyilvánosság előtt beállítania, elfeledkezve arról hogy ö maga is tettes. http://www.handelsblatt.com/politik/international/barroso-juncker-und-van-rompuy-der-staat-als-heilsbringer/7554090-3.html
Érdemes odafigyelni a decemberi kijelentésére mikor Putyin látogatást tett az európai tanács ülésén ahol Van Rompuy úr szinte követelő formában szólította fel Putyint hogy több demokráciát vezessen be országába. Ez nem egy nagyfokú önbizalom, ez egy nagyfokú lekezelés egy másik nemzet vezetőjével szemben (erre mondja a magyar hogy fejébe szállt a dicsőség) http://www.stern.de/politik/ausland/van-rompuy-mahnt-bei-putin-mehr-demokratie-an-1945516.html
Ezzel szemben figyelmezteti az európai vezetőket Európában a demokrácia terjedésének veszélyére. http://www.deutsche-mittelstands-nachrichten.de/2012/12/48569/

Holott a Van Rompuy úr nem más mint egy fogolytábor, vagy egy börtön igazgatója, a gazdasági nehézségek ellenére gátlástalanul 323 millió euró értékben egy új irodaházat építtet Brüsszelben. De hogy mennyire haladunk egy diktatúra felé, mi sem bizonyitja jobban mint a Gráczi egyetemen kidolgozott tanulmány (egy kis angol tudással vagy a google segitségével már előrébb is jutunk). http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:rqQOIJaq-HkJ:www.uni-graz.at/richard.parncutt/climatechange.html+&cd=1&hl=de&ct=clnk&gl=de


A tanulmányban megfogalmazódik a halálbüntetés veszélye azok számára, akik nem fogadják el, vagy nem hisznek a "klíma változás" alakulásában. Ez nem egy előrehozott áprilisi vicc, itt az enyhébb változata a tömeges tiltakozások után. http://www.uni-graz.at/richard.parncutt/climatechange.html
Ez maga egy abszurdum, egy teljhatalmú Európa ez több mint őrület. Ez az őrültség nem új, maga Klaus Dieter Frankenberg már 1999-től foglalkozik ezzel a jelenséggel "Európai világuralom" http://www.seiten.faz-archiv.de/faz/19990109/f19990109kflt---100.html
Végül is örülnünk kellene ezeknek az idiótáknak ott Brüsszelben, mert végül is a puska visszafelé sül el. Európa a világhatalmi törekvésekben jelentéktelen, a fizetőeszköze a jövőre nézve már csak történelmi esemény. A megtörténtek után maradunk mi a nép, a népek börtönében, természetesen "pozitív gondolkodók", akiknek majd valamikor, egy második Nürnbergi-perben ítélkeznünk kell ezen őrültek felett.



/Aramis/


Az amerikai sas sosem győzheti le az orosz medvét


Egy lehetséges színes forradalomnak ma Oroszországban nincsenek meg az előfeltételei, és biztosak vagyunk benne, hogy egy ilyen forgatókönyv nem játszódhat le az országunkban – mondta Nikolai Patrushev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára.
Amikor a narancsos forradalmak Oroszországi előfordulási lehetőségéről kérdezték, így felelt:
„A nyugati hatalmak előszeretettel exportálnak színes forradalmakat más országokba, és az ilyen forgatókönyvek módszereit igen jól kidolgozták. Ennek a hatásait láthattuk a múltban néhány volt szovjet tagállamban, a Közel-Keleten, és Észak-Afrikában. Az efféle színes forradalmakat külföldről pénzelik, és ezen pénzek átvevői felelősek érte, hogy a külföldi vevőik akarata és ajánlásai, vagy inkább utasításai végre legyenek hajtva.”
A Komsomolskaya Pravda című újságnak adott interjújában is szólt erről.
Elmondta, hogy tudvalévően 2011 őszén Oroszországban is tesztelték ezeket a módszereket. Ebben a helyzetben Oroszország lépéseket tett a stabilitás megtartása érdekében. A megfelelő törvényjavaslatok elfogadásával sikerült a felforgatásban érintett társadalmi szervezetek tevékenységét beszüntetni. Patrushev elmondta, hogy ezen kormányellenes akciók szervezői, és szponzorai jól ismertek az orosz hatóságok számára.
Azt is jól tudják, hogy ezen tiltakozó mozgalmak az emberi és politikai szabadságjogok védelmének leple alatt végzik felforgató tevékenységüket.
„Láttuk ezt 2012 május 6-án Moszkvában. Ezek az illegális akciók arra irányulnak, hogy aláaknázzák az ország politikai helyzetét.”
Ebben a helyzetben, állami szinten megtettük a szükséges ellenlépéseket. „A szükséges törvényjavaslatok be lettek nyújtva. Számos nemzetközi társadalmi szervezet tevékenysége be lett szüntetve. Voltak közöttük, amiket közvetlenül az Amerikai Külügyminisztérium pénzelt.” – mondta Patrushev, azt is megjegyezve, hogy ezek az ellenlépések hatékonynak bizonyultak. Az állami rendvédelmi erők képesek a népesség megvédésére a törvények adta keretek között.
„Ismerjük a felforgatásban vétkes „rendezők” és a szponzorok neveit, azt is tudjuk, hogy nem adják fel a terveiket... De Oroszországban ma nincs meg a táptalaja egy lehetséges színes forradalomnak. Biztosak vagyunk benne, hogy az efféle forgatókönyvek kivitelezése nem fog sikerülni az országunkban.” – mondta Patrushev. 
Fordította: Ligeti János

Január végi orosz haditengerészeti gyakorlat


Január végén Oroszország négy, a Balti-, Fekete-, Északi-tengeri és a Csendes-óceáni haditengerészeti flottája hadgyakorlatot tart a Fekete- és a Földközi-tengeren. Az Orosz Honvédelmi Minisztérium sajtója szerint ez lesz a legnagyobb haditengerészeti gyakorlat ez elmúlt évtizedben. 2012 decemberében felderítették a gyakorlatok helyszíneit, a legénységet felkészítették tűzvédelemre, terror- és kalóztevékenységek leküzdésére. Fő célja az Orosz Föderációtól távoli vizeken való irányítás tökéletesítése, összehangolt feladatvégrehajtás. A gyakorlat része a nem előkészített terepre való partraszállás rakománnyal együtt az északi Kaukázus partjainál. A hajók már a hadgyakorlat helyszínére tartanak.
Vajon ez erődemonstráció a cionisták februárra tervezett Assad-rendszer megbuktatása ellen?

Malahi László
Putyin pénzügyi terroristának nevezte és a terrorista törvény alapján, elfogatóparancsot kért Soros Györgyre, a magyar származású milliárdosra.

Putyin nem engedni, hogy kiárusítsák a hazáját, és az NWO, Új Világrend markába kerüljön!
Ezért elrendelte, hogy egy nemzetköz elfogató parancsot adjanak ki Soros György ellen, akit rajta kaptak, hogy pénzügyi segítséget akart küldeni azoknak, akiket ellenzéknek hívnak Oroszországban, és akik nemrég néhány tízezer embert az utcára vittek, hazugságokat bebeszélve nekik a választási csalásokról.

Ettől kezdve mister Sorosnak nem sok játéktere marad, hogy folytassa a piszkos játékait, mely térdre kényszerítette az egész világ pénzügyi rendszerét, folyamatosan együttműködve Rothschild és Rockefeller .
Putyin beszédét hivatalosan tették közzé az orosz hatóságok.


"Ma nyilvánosságra hozzuk az Orosz Federáció és miniszterelnökének Vlamimir Putyinnak a közleményét: Nemzetközi elfogató parancs kibocsátást kértük a Soros György magyar deviza spekuláns, pénzügyi terrorista ellen.
Az orosz titkosszolgálatok felfedezték, tetten érték, hogy dán derivatívák és más külföldi valuták által támadást kezdett az orosz valuta ellen a pénzpiacokon.
Meg kell említeni, hogy Soros ezeket a Derivatívákat (származékos ügyletek) luxemburgi bankok segítségével használta fel, mely szigorúan tiltva van az EU államai által aláírt Bázel II szerződésben."

Forrás: Stampa Libera

Német sorstragédia: menekülthajók

„Amit a menekültek szállításához felhasznált kereskedelmi hajók
ebben a drámai 125 napban véghezvittek, nem lehet eléggé méltatni...”
Hans Georg Prager 
A Vörös Hadsereg támadó ékje, az 1. balti front, 1945. elején Kelet-Poroszországban már nyugat felé irányult, közvetlenül Königsberg és a pillaui kikötő ellen.
A további, délen elhelyezkedő, 2. és 3. fehérorosz front, először nyugat felé haladt, csak később fordult észak felé, a Balti-tenger irányába.
Ezzel a művelettel Kelet-Poroszországot katlanba zárták és a lakosság nem tudott nyugat felé menekülni, egyedüli kiutat a Balti-tengeri kikötők jelentették.
A maradék német csapatokat is a tengerpart irányába szorították. Nagy veszteségek mellett védték a körbezárt kikötőket, hogy minél több embert menekíthessenek ki hajókkal a veszélyzónából. Ily módon közel 2,5 millió ember tudott nyugatra menekülni.
Sok ezren, akik a hajókon megmentve vélték magukat, iszonyatos halált haltak a Balti-tenger jéghideg vizében. Habár a Szövetségesek tudatában voltak annak, hogy a hajókon túlnyomórészt asszonyok, gyerekek és öregek tartózkodnak, bombákkal, rakétákkal, fedélzeti tüzérséggel és torpedókkal támadták őket. Még a súlyos sebesültekkel teli, a Vöröskereszt által megjelölt kórházhajókat is könyörtelenül elsüllyesztették. Összesen 250 hajó süllyedt hullámsírba.
40 000 halott
Miközben a "Titanic" drámája mozilátogatók ezreit könnyezteti meg, a közvéleményt alig érdekli minden idők legnagyobb hajókatasztrófái, kétszer-háromszor akkora áldozatszámmal.
A "Wilhelm Gustloff" 9343 áldozata, a "Goya" 7000 áldozata, a "Cap Arcona" 5594 áldozata, a "Steuben" 3608 áldozata, a "Thielbeck" 2950 áldozata, az "Orion" 1500 áldozata, a "Karlsruhe" 970 áldozata, a "Neuwerk" 956 áldozata és további 242 menekülthajó 8078 áldozata nem halt kevésbé borzalmas halált.
Torpedók vagy bombák szaggatták szét a testüket, megfulladtak a Balti-tenger jéghideg vizében, a süllyedő hajók zsúfolt folyosóin agyontaposták egymást, megégtek a fedélzet alatt, megfulladtak a tüzek füstjében vagy a vízben lőtték agyon őket mélyrepülő gépek.
Közöttük is a legtöbb asszony és gyermek volt, akik a Vörös Hadsereg elől menekültek Kelet-Poroszországból, Nyugat-Poroszországból vagy Pomerániából.
De olyan sebesülteket is érintett, akiket kórházhajókon akartak biztonságba juttatni.