Jönnek az áramszünetek?

Szerte Európában áramszünetekre kell számítani, mert egyre kevésbé kifizetődő hagyományos erőművet üzemeltetni - mondta a magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező német RWE vezetője egy keddi interjúban.

Peter Terium elmondta: az áramellátás biztonsága már az utóbbi két télen is nagy veszélyben volt, és továbbra is sorra állnak le az erőművek. A szél- és a napenergia alapú termelés kiépülésének hatására meredeken csökkennek az áramtőzsdei nagykereskedelmi árak, ezért egyre kevésbé éri meg szén- vagy földgáztüzelésű erőművet üzemeltetni. Az RWE erőműveinek 30-40 százaléka veszteséges - mondta a német energetikai óriáscég igazgatótanácsi elnöke a Süddeutsche Zeitungnak.
A termelőkapacitás csökkenése egész Európában veszélyezteti az ellátásbiztonságot. Még nagyobb lehet a baj, amikor majd beindul a növekedés a kontinens gazdaságában, és emelkedik az áramszükséglet. Ez "nagyon aggasztó" kilátás - fogalmazott Peter Terium.

A 70 ezer embert foglalkoztató cég egyedül Németországban 3100 megawattal csökkenti hagyományos erőművi kapacitását 2016-ig, a nukleáris energia használatának befejezését jelentő energiapolitikai fordulat miatt pedig 2022-ig további 4000 megawattal csökken a kapacitása atomerőműveinek leállítása miatt.

Az RWE évente nagyjából 50 milliárd euró árbevételt ér el, az adóssága pedig 33 milliárd euró. A társaság helyzete "veszélyes", eredménye pedig "drámaian" csökken a közeljövőben - mondta Peter Terium. A válságot érdekeltségek eladásával, tevékenységek kiszervezésével és elbocsátásokkal kívánják kezelni, és csak az elkerülhetetlenül szükséges beruházásokat hajtják majd végre - mondta az RWE vezetője.

Az RWE a magyarországi gáz- és áramszolgáltatás egyik legnagyobb szereplője. A német cég 1995-ben, az energiaágazat privatizációja során jelent meg a magyar piacon. A több mint 820 ezer embert kiszolgáló Főgáz Zrt. mellett érdekelt a 2,2 millió fogyasztót villamos energiával ellátó Elmű-Émász-csoportban és más cégekben is. Az EnergiaFocus.hu augusztusban iparági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az RWE tárgyal a Főgáz Zrt.-ben birtokolt kisebbségi tulajdonrészének értékesítéséről. A cég nem kommentálta a portál beszámolóját.

Stop

Ukrajna elvesztése orosz szemszögből

Ukrajna Európai Unióba történő belépésének híre megrázóan érintette az orosz közvéleményt. A vélemények nagyon megoszlanak, és a végletek között csaponganak. Való igaz, hogy a harcos, egyenes vélemények, politikai állásfoglalások, melyeket Putyintól megszoktak az emberek, valahogy most elmaradtak. A kormány közeli lapok is tehetetlenségről írnak: "Putyin és Medvegyev nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel". Más lapok arról írnak, hogy a Szíria megmentésével elfoglalt Kreml elfeledkezett Ukrajnáról, és emiatt a Nyugat kijátszotta az éberséget, és rátette kezét Kijevre. Másrészről az is tény, hogy jelentkezők ugyan vannak, de a három országon kívül egyelőre újabb országot nem sikerült a vámunióba beléptetni. Örményország esete nem egyértelmű, mert kacérkodik az EU-val is, India szándéka nagy politikai veszélyeket rejt, mivel erre a területre Kína szállít nagy mennyiségű árut, amely így hátrányba kerül. Moszkvának fontos Peking barátsága és nem veszélyezteti a kínai kapcsolatokat. Törökország is jelezte belépési szándékát, de ez szintén nagy veszélyforrás Törökország katonai helyzete miatt. Moszkva nem fog szívélyesen bánni azzal az országgal, amely az egyik fő kiképzője a Szíriában harcoló terroristáknak és ellensége az Asszad rendszernek.

Sokan a tanácstalanság mellett felróják, hogy amikor lett volna lehetőség, Moszkva nem használta ki kellőképpen. A gazdasági együttműködésért Moszkva soha nem követelt meg nagyfokú katonai együttműködést, a Nyugat ezzel szemben az agresszív katonai expanziója miatt mindennemű gazdasági segítségért cserébe azonnal katonai terjeszkedést valósított meg. Így a keleti gazdasági terjeszkedés soha nem olyan agresszív és látványos, mint a nyugati. Szíria Moszkva számára egy hatékony iskola volt. Látható már, hogy semmiféle gazdasági segítség nem adható katonai együttműködés nélkül. Emiatt Moszkvának az elejétől a végéig át kell írnia etikai kódexét és átformálnia hozzáállását.

Moszkva sokszor tapasztalta, hogy a Nyugat minden megállapodást felrúg. Putyinnak most újabb nehéz kihívásra kell választ adnia. Arról is érkezett hír, hogy az orosz határőrség megkezdte Ukrajna műszaki határzárral való elválasztását (lásd Luhansk), és Ukrajna mélységesen felháborodott a történteken. A következő intézkedés pedig nem lesz más, Moszkva az energia fegyverhez fog nyúlni. Komoly áremelés és mennyiség csökkentés várható, melyet Kijev nem tud pótolni sehonnan, ez már bebizonyosodott. Ha a németek az Északi Áramlaton keresztül orosz gázzal próbálnák meg ellátni Kijevet, akkor annak a német gazdaság fogja kárát látni, mert Berlin is számíthat egy komoly áremelésre. A Nyugat nemsokára könyörögni fog, hogy Ukrajna távozzon az Európai Unióból - talán ebben reménykednek Moszkvában?

Ráadásul Szaúd-Arábia is felülbírálhatja eddigi Amerika-barát gyakorlatát, amelynek következtében katonai oltalmat egyedül Moszkvától remélhet. Ha a szíriai háború véget ér, akkor a következő válság góc a nyugati támogatás csökkenés miatt Szaúd-Arábia lehet. Lesznek olyan országok a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, amelyek nem feledkeznek meg Szaúd-Arábia korábbi ellenséges, terrorizmust és káoszt támogató műveleteiről. A történetbe bekapcsolódhat Egyiptom, amely a Nyugat Ukrajnája. Washington láthatóan éppúgy nem tud mit kezdeni az ott kialakult helyzettel, mint Moszkva Kijevvel. Talán véletlen lenne, hogy Ankara is Moszkva felé tart? Ne higgyük, hogy mindennek csak annyi oka van, hogy kedvezőbb gazdasági kapcsolatokat keresnek a törökök. A történet éppen arról szól, amiről Moszkva nem akarta, hogy szóljon. A gazdasági és katonai kérdések összekapcsolódásáról. Ankara tisztában van vele, hogy a szíriai háború befejezésének következő állomása egy kurd háború lehet, melyet megfékezni csak Moszkva képes. A Szíriát körülvevő országok ezért mennek egymás után Moszkvába, hogy kijárjanak maguknak egy kis nyugalmat azért a sok aljasságért cserébe, amelyet Szíriával szemben elkövettek.

Mindazonáltal Ukrajna elvesztésével párhuzamosan egy jelentős fegyvertény elkönyvelhető Moszkva javára, mivel Szíria kifejezte belépési szándékát az orosz vámunióba. Ezzel az orosz gazdaság számára megnyílik az út a Közel-Keletre. Szíria, Libanon, a kurd autonómia (majd kurd önálló állam) egy összefüggő gazdasági térség lehet. A kérdés annyi: Ukrajna, vagy Szíria a fontosabb gazdasági és katonai kapcsolat?

Az orosz sajtó szerint a legmegfelelőbb álláspontot Lukasenko fehérorosz elnök képviseli. Harciasan állt a kérdéshez. Miközben felajánlotta a Szaakashvili garázdálkodását végérvényesen leváltó új grúz rendszernek a belépést a vámunióba, emellett kifejezte harcos hozzáállását a szláv államok elleni nyugati törekvések ellen. A napokban Minszkben lezajlott találkozón, mikor fölmerült Ukrajna kérdése, Putyin láthatóan elérzékenyült, és könnyekkel küszködve mondott véleményt. Vajon a 8 milliónál több Ukrajnában rekedt orosz sajnálta? Vagy várhatóan azt a háborút, amelyet végül a nyugati agresszív politika fog okozni? Nem abból a fából faragták, aki szó nélkül hagy oroszokat nyugati erkölcstelenségbe süllyedni. Kijev árulásának lesz következménye, ebben biztosak vagyunk, még ha most pillanatnyilag Moszkva bizonytalannak is látszik, és megfelelő választ fog adni Janukovics arcátlanságára.

Kemény Gábor

Venezuelában szállt le két orosz nehézbombázó

Gyakorlórepülést végzett az orosz légierő nagy távolságú repüléseket végrehajtó egységének két Tu-160 típusú nehézbombázója, gyakorlatuk közben Venezuelában szálltak le – közölte orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva az ITAR-TASZSZ hírügynökség.

A két hadászati nehézbombázó a Szaratov területén lévő Engels légitámaszpontról szállt fel, átrepült a Karib-tenger és a Csendes-óceán keleti része felett, Észak-Amerika délnyugati partvidéke mellett, majd leszállt a venezuelai Maiquetía katonai repülőterén. A feladat teljesítése közben két Tu-95MSz hadászati bombázó biztosította a rádióösszeköttetést az ellenőrző pontok közötti térségekben.

A két harci gép több mint 10 ezer kilométert tett meg. A repülés időtartama mintegy 13 óra volt. A két gépet a norvég légtérben a norvég légierőnek a Bodo légitámaszpontról felszállt két F-16 vadászgépe kísérte.
Az orosz légierő gépei valamennyi repülés során szigorúan betartják a légtérhasználatra vonatkozó nemzetközi szabályokat.
(Hiradó)

Földjét, pénzét bukhatja a külföldi zsebszerződő

A Parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot: 60 napja maradt a külföldieknek eladni magyar illegálisan szerzett földjeiket, ezután magánjogi szankciókkal is számolhatnak. Semmis szerződések lévén kizárják a földekért kifizetett vételár magyar bíróság előtti visszakövetelését.

Nagy István mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján elsőként a zsebszerződés elleni harc előzményeiről beszélt. Arról, hogy az egy éve megalakult tárcaközi bizottság javaslata alapján bűncselekménnyé minősítették a „termőföld megszerzésére irányuló jogellenes megállapodásokat". Júliustól az ebben való részvétel öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Emellett a földhasználati nyilvántartásban már az állampolgárságot is fel kell tüntetni. A termőföld-szerződéseket állami szervek vizsgálják meg, s a kontraktusokat időbélyeggel kell majd ellátni.

„A Parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely arra ösztönzi a jogsértőket, hogy önként feltárják, megszűntessék korábbi megállapodásaikat" – közölte.

A hatályba lépéstől hatvan napos, azaz körülbelül év végéig szóló türelmi időt biztosít következménymentes felszámolásukra. Ezt követően magánjogi szankciókkal is lehet számolni a külföldi földszerzőknek, amelyek – semmis szerződés lévén – kizárják a földekért korábban kifizetett vételár magyar bíróság előtti visszakövetelését" – folytatta. „Ezzel érdekévé válik a külföldinek az eredeti állapot helyreállítása, s az, hogy a földért cserébe a korábbi tulajdonostól visszakapja annak árát."

Ha ez nem történik meg, s a hatóság zsebszerződésre bukkan, akkor a földet a Nemzeti Földalap kapja meg, s adja haszonbérletbe, a külföldi bukja pénzét és területét, a magyar gazdától azonban a neki korábban kifizetett összeg nem követelhető vissza.

„Az ügyész jogosult közérdekű bírósági peres eljárásokat indítani: a semmisség és a jogsértés kimondása alapul szolgálhat a büntetőjogi következmények alkalmazásához. Mivel e jogi ügyek kiemelt státuszt kapnak, reményeink szerint ezáltal mielőbb megszülethetnek az első, percedens értékű ítéletek" – mondta Nagy István. Információi szerint tucatnyi ügyet adtak már át az ügyészség számára.

Kisalföld

A Homokhátság, avagy a magyar sivatag (?)

…”A Homokhátság éghajlati viszonyaira a kevés csapadék jellemző (átlagban 500-550 mm/év), a nyári félévben a párolgás mértéke meghaladhatja a lehulló csapadék mennyiségét, ami tovább fokozza a szárazodás mértékét… Vízháztartási helyzete az utóbbi 4-5 évtizedben folyamatosan romlik, a vízhiány mértéke olyan nagy, hogy csupán vízvisszatartással nem lehetne az aszályosodást megállítani…

Körülbelül 1000 kisebb-nagyobb tó száradt ki a Duna–Tisza közén az elmúlt 100 évben…

A szegényedő Homokhátságról fokozódik az elvándorlás, elsősorban a nagyobb városok és vonzáskörzeteik felé. A XIX.-XX. század fordulóján, több mint másfél száz tanyán gazdálkodtak a területen, mára csupán néhány tanyát laknak…

Az okok a FAO szerint is egyrészt természetes (globális éghajlatváltozás), másrészt emberi eredetűek (nem megfelelő tájhasználat)… Az emberi tevékenység káros hatásait eddig valamennyi vizsgálat kimutatta… A Homokhátságot az ember és a természet észszerű kapcsolata több évszázad alatt alakította kultúrtájjá, de néhány évtized is elég egy száraz sztyepp, félsivatag vagy sivatag kialakulásához…”

***

A Duna–Tisza közén elterülő Homokhátság (Duna–Tisza közi homokhátság) egy komplex kultúrtáj. Három középtáj együtteséből áll: Duna–Tisza közi Hátság, Duna menti síkság, és az Alsó-Tisza-vidék alkotják. Területe körülbelül 10 000 km2 (tehát hazánk területének durván 1/10-e).

Felszínének kialakulása (a Duna–Tisza közi homok eredete)

Felszínét deflációs formák uralják: lepelhomok-síkságok, tagolt homokbucka vonulatok, az eróziós-deflációs mélyedésekben egykor számos szikes tó és mocsár foglalt helyet. A homokbucka vonulatok több tíz (30-50 m) méterrel magasodnak a szomszédos ártéri síkságok fölé (főként a táj nyugati részén: Bugaci-homokhát, Kiskunsági-homokhát). A táj felszínét (csakúgy, mint hazánk felszínének mintegy 80%-át) negyedidőszaki képződmények borítják. A hátság homokja az Ős-Duna hordalékkúpjának maradványa. Az Ős-Duna hordalékfeltöltő tevékenységét a felső-pliocén-pleisztocén határán kezdte kifejteni e tájon. A hordalékfelhalmozás a pleisztocén végén, a würmben szűnt meg, a folyó ekkor vette útját a ma is jellemző észak-déli irányba. Miután a Duna elhagyta a tájat eolikus akkumuláció vette kezdetét (főként homok, löszös homok és lösz üledékekkel) a kiszáradó területeken a folyó irányváltásával párhuzamosan fiatalodó üledékösszlettel.

Megkezdődött a hátság jellegzetes formakincsének kialakulása, amelyben döntő szerepe volt a futóhomokmozgásnak. Ez gyakorlatilag 3 fázisban ment végbe.

A futóhomokmozgás legjelentősebb szakasza 27000-20000 év közé tehető (ez az utolsó eljegesedés, a würm felső-pleniglaciálisa), majd a holocén boreális/mogyoró fázisában 9000-8000 éve érintette jelentősebb futóhomokmozgás a táj felszínét. A harmadik homokmozgási periódus már antropogén eredetű volt, ekkor érte először jelentős emberi eredetű kár a tájat. A török időkben a lakosság elvándorlása, a felbomló településhálózat a szántóföldi művelés jelentőségének csökkenését eredményezte. Viszont ekkoriban élte virágkorát a szarvasmarhatartás, ami a legelőterületek növelésével járt együtt. Ez azonban erdőégetéseket, irtásokat eredményezett, így a sérülékeny, intenzíven igénybe vett homoki legelők talaján ismét kezdetét vette a futóhomokmozgás. Ez a harmadik homokmozgási periódus főleg a terület nyugati és déli részeit érintette, valamint kialakultak a szoloncsák (a talaj felső szintjében sós) szikesek is. A futóhomokmozgás részben még ma is tart, pl. a fülöpházi buckavidéken. Tehát a homokos-löszös üledékösszletű tájon mintegy 400-500 éve már elindultak dezertifikációs folyamatok. A futóhomok megkötését a XIX. században a tájidegen akácosok, a XX. században feketefenyő telepítésével próbálták megoldani, illetve a homoki szőlőtelepítésekkel, amelyeknek a hegyvidéki filoxéravész (XIX. sz. vége) csak újabb lendületet adott.

Növekvő ariditás – összetett okok

A Homokhátság éghajlati viszonyaira a kevés csapadék jellemző (átlagban 500-550 mm/év), a nyári félévben a párolgás mértéke meghaladhatja a lehulló csapadék mennyiségét, ami tovább fokozza a szárazodás mértékét. Az Alföldön a párolgás éves mértéke a 700 mm-t is elérheti, tehát akár 200 mm is lehet a két érték közötti negatív különbség. Ráadásul a homok rossz víztartó, az özönvízszerű esőzések (a klímaváltozás hatásaként gyakoribbá váltak a nagy intenzitású csapadékhullások) „többletvizét” nem képes befogadni. A kultúrtáj jelentős része Magyarország erősen aszályos területei közé tartozik. A szakemberek szerint az országban a Kecskeméttől délre eső területeken érhető tetten leginkább az éghajlatváltozás.

A Homokhátság vízháztartási helyzete az utóbbi 4-5 évtizedben folyamatosan romlik, a vízhiány mértéke olyan nagy, hogy csupán vízvisszatartással nem lehetne az aszályosodást megállítani. A talajvízszint süllyedése a ’60-as évek szintjéhez mérten a táj nagy részén 2-3 méteres, vagy azt meghaladó szintű. A hiányzó talajvíz mennyisége északon 1950 millió m3, a déli területen 2050 millió m3. A szakemberek szerint csak vízpótlással lehetne a helyzeten javítani ( a víz visszatartása mellett). Hazai szakértők szerint félsivatagról még túlzás beszélni, de a sztyeppesedés jelei már mutatkoznak. Az aszályos periódusok egyre hosszabbra nyúlnak, alacsony a levegő relatív nedvességtartalma, erős az ingadozás a vízszállításban, általános jelenség a termőtalaj fokozatos pusztulása, a talajvízszint süllyedés és az ezzel járó nitrátosodás. Az okok a FAO szerint is egyrészt természetes (globális éghajlatváltozás), másrészt emberi eredetűek (nem megfelelő tájhasználat). A globális klímaváltozás mellett a csatornázás, a belvízelvezetés és a szénhidrogének utáni kutatások közben átszakított vízzáró rétegek járultak hozzá a dezertifikációs folyamatokhoz. Az emberi tevékenység káros hatásait eddig valamennyi vizsgálat kimutatta.

Ezt támasztja alá a „Duna-Tisza közi hátság területén bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásainak mérsékléséről” szóló 2095/2004. (IV. 27.) kormányhatározat is.

Gazdasági károk, ökológiai következmények

A Homokhátság homokos termőterületei 4-5 aranykorona értékűek csupán, kedvező esetben is hektáronként csak 10-12 mázsa búza terem, igaz a búza hagyományosan nem képvisel túl nagy részt a vetésterületben. A gabonanövények közül a rozs fontosabb, viszont ebből is csak 17 mázsa terem hektáronként. Az elszegényedő homokhátsági gazdáknak nincs elegendő anyagi eszközük komolyabb öntözési technológiák alkalmazására. Az egyszerűbb, csőkutas öntözés is drága a ráfordított energiamennyiség miatt. A hagyományosnak tekinthető szőlő, zöldség és gyümölcstermelés is visszaszorulóban van a magas öntözési költségek / az aszálykárok miatt. Az agrárszektor az itteni foglalkoztatás fontos szeletét adja, ezért is jelent nagy kihívást az elsivatagosodás az itt élő több mint félmillió ember számára…, bár a kedvezőtlen hatás nem marad meg lokális szinten…

A szárazság a Kiskunsági Nemzeti Park értékes növénytársulásait és állatfajait is veszélyezteti. Az egyre gyorsuló ütemben kiszáradó területről növényfajok tűnnek el, vízi- és gázlómadarak vándorolnak más vidékre. A szikes élőhelyek számának csökkenése tetten érhető és a Homokhátság polgármestereinek becslése szerint körülbelül 1000 kisebb-nagyobb tó száradt ki a Duna–Tisza közén az elmúlt 100 évben. Ritkulnak az őshonos növény- és állatfajok, csökken a biodiverzitás, fokozódik a behurcolt gyomnövények tájromboló hatása (pl. medvekaktusz megjelenése). A száraz időszakokban fellobbanó erdőtüzek kárelhárítása, a fák újratelepítése is nehézkes – előfordul, hogy az újratelepített facsemeték csupán 60%-a marad meg.

A szegényedő Homokhátságról fokozódik az elvándorlás, elsősorban a nagyobb városok és vonzáskörzeteik felé. A XIX.-XX. század fordulóján, több mint másfél száz tanyán gazdálkodtak a területen, mára csupán néhány tanyát laknak.

Az elsivatagosodás nem jár majd a növényövek északra tolódásával, nem fogják a kukoricát és a rozst felváltani mediterrán növények. A szakemberek a szárazodáshoz való alkalmazkodást pl. új búzafajták nemesítésében és a vízigényes kukorica helyett cirok termesztésében, valamint új talajművelési formák bevezetésében látják.

A vízellátás javítása és fenntarthatóbb tájhasználat

Hidrológiai szakemberek szerint a táj vízgazdálkodásának fenntartható fejlesztéséhez a hiányzó vízmennyiség visszapótlása és a vízhiány klímaváltozásból adódó folyamatos pótlása szükséges.

Ennek megvalósítására többféle javaslat is született. Pl. a Sajó-völgye felől egy ún. Homokhátsági tápcsatornán való vízátvezetés a Homokhátság északi részébe, délre pedig a Duna-völgy tározóiból való vízvezetés. Vagy ilyen a Duna–Tisza csatorna terve, amelyet még 1715-ben terjesztettek be. Az építkezés viszont csak 1947-ben indult meg, a csatorna a Ráckevei-Dunából ágazik ki, de csak Dunaharasztitól Dabasig épült meg 22 km hosszan.

A terület vízfogyasztásának mértéke meghaladja a fenntarthatóság szintjét. Ezért is volna szükségszerű vízvisszatartó tározó és csatornarendszerek kiépítése és a víz újrahasznosítás is.

A csatornahálózat, tárolórendszerek kiépítése, vízpótlás, vízvisszatartás a magas beruházási és fenntartási költségeket figyelembe véve is csak tüneti kezelést jelentenének. Mindezek mellé fenntartható, a megváltozott környezeti feltételekhez alkalmazkodó tájhasználati módokra lenne szükség.

A Homokhátságot az ember és a természet észszerű kapcsolata több évszázad alatt alakította kultúrtájjá, de néhány évtized is elég egy száraz sztyepp, félsivatag vagy sivatag kialakulásához…

Hajdú Roland blogja – Felsőfokon.hu

Vasárnaptól bárki kérhet lakást, aki rászorul

A jövőben bárki kérvényezhet szociális bérlakást, aki szociálisan rászorul vagy hajléktalan, esetleg túlzsúfolt lakásban él. Egy módosított kormányrendelet szerint a Nemzeti Eszközkezelő tartalékállományából utalhatnak ki lakást, de előfordulhat, hogy nem lesz benne se fürdőszoba, se WC, se villany és melegvíz sem.A jelek szerint a kormány egy lépéssel közelebb került a szociális bérlakásprogramhoz. Jelentősen módosította ugyanis a bedőlt hitelesek ingatlanjait felvásárló Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) működéséről szóló kormányrendeletet, és a csütörtöki Magyar Közlönyben (pdf) megjelent újabb változatban. A vasárnap hatályba lépő rendelet részletesen előírja, mit kezdjen az állami ingatlankezelő társaság az adósok megüresedő lakásaival, valamint a Nemzeti Eszközkezelőhöz került egyéb ingatlanokkal.
A hvg.hu meg nem erősített információi szerint létezik olyan kormányzati elképzelés, mely szerint a NET Zrt.-hez az adósok lakásain kívül más állami tulajdonú, lakhatásra használható, jelenleg kihasználatlan ingatlanok is kerülhetnének, amelyeket az állami társaság bérbe adhatna. Arról, hogy az eszközkezelő egy szociális bérlakás-hálózat magja lehet, már korábban is érkeztek jelzések, mint ahogyan arról is, hogy az ingatlankezelést a NET Zrt., a MÁV Ingatlankezelővel oldja meg. Utóbbit a kormány már rögzítette a módosított kormányrendeletben.


A módosított kormányrendelet szerint az ilyen tartalék ingatlanok listáját minden hónapban tizenötödikéig közzé fogják tenni a NET Zrt. honlapján, valamint annak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján, melynek területén az ingatlan található. A tartalék ingatlanokra kérvényt nyújthatnak be a NET Zrt. bérlői (vagyis a bedőlt hitelesek, akiknek lakását felvásárolta a banktól a NET Zrt., és most bérlik az ingatlant), ha nincs bérleti díjtartozásuk, illetve közmű- és közös költség tartozásuk.

Bármelyik rászoruló kérhet lakást

Újdonság viszont, hogy a jövőben az is kérvényezhet és kaphat ilyen tartalék ingatlant, aki a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősül, vagy nincs hol laknia. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap (hivatalos megnevezéssel: aktív korúak ellátására jogosult), illetve lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban részesül, esetleg közfoglalkoztatott, nyugdíjas, vagy megváltozott munkaképességű.

Ha többen kérik ugyanazt a tartalék ingatlant, akkor előnyt élveznek a NET Zrt. bérlői, a második körben azok kaphatják meg a "lakást", akik azon a településen laknak, ahol az ingatlan található, a harmadik körben azok esélyesek, akik több gyermeket nevelnek, végül még azok jöhetnek szóba, akik korábban jelezték az igényüket.

Egyszerre több lakást is lehet kérni, de kapni csak egyet lehet, és ha valamelyik tartalék lakást megkapja a jelentkező, akkor le kell mondania az előző albérletéről – feltéve, ha az a NET Zrt.-nél volt. Ha a tartalék lakás nyertese egy korábbi adós, akinek a lakását megvette az állami ingatlankezelő társaság, akkor le kell mondania a lakására vonatkozó elővásárlási jogáról is.

Komfort nélküli lakásokat is kiutalnak

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy pontosan milyen típusú lakásokat igényelhetnének a rászorulók, a Nemzeti Eszközkezelőről szóló jogszabályok ugyanis meglehetősen homályosan fogalmaznak az úgynevezett tartalék ingatlanokkal kapocsolatban. Az igényelhető tartalék ingatlanállományba kerülhet az adósok megüresedő lakása (például ha nem fizetik a bérleti díjat, és ki kell költözniük), illetve az úgynevezett egyéb ingatlanok. Utóbbi kategóriába az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint sokminden beletartozhat: garázsok, pincék, társasházakhoz tartozó helyiségek, beletartozhatnak lakhatásra alkalmasabb és kevésbé alkalmas helyiségek is.

Azt, hogy a kiutalható tartalék ingatlanok között lakhatásra kevésbé alkalmas ingatlanok is lesznek, a módosított kormányrendelet egy másik helyen is megerősíti. Az egyik melléklet különböző négyzetméterdíjakat szab a tartalék ingatlanokra aszerint, hogy összkomfortosak, komfortosak, félkomfortosak vagy komfort nélküliek. Eszerint a kiutalható szociális bérlakások között lesznek olyanok, amelyekben például nem lesz fürdőszoba, sem WC, és legfeljebb vízcsappal lesznek ellátva, a villany, a melegvíz, és a szennyvízelvezetés pedig ugyancsak nem megoldott.

Utóbbi a komfort nélküli ingatlan, amelyre a kormány négyzetméterenként 61-125 forintos bérleti díjakat szab; a szociális bérlakás a fővárosban és a megyeszékhelyeken lesz a legdrágább, a városokban kevesebbe fog kerülni, és a községekben lesz a legolcsóbb. Egy komfort nélküli 30 négyzetméteres lakásért 2-4 ezer forintot kell majd fizetni havonta attól függően, milyen településen található. Egy 30 négyzetméteres összkomfortos lakás bérleti díja sem lesz sokkal több, a kormányrendelet szerint 2-5 ezer forint lehet majd havonta.
Mennyi ingatlana van az önkormányzatoknak?

Az önkormányzati lakások aránya Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakott lakások 97 százalékát magánszemélyek birtokolják, 3 százalék van mindössze önkormányzati és egyéb intézményi tulajdonban. Mivel a teljes magyarországi lakásállomány 4,3 millió volt 2011-ben, így összesen 130 ezer körül lehet az önkormányzati lakások száma a hivatalos statisztika alapján. A Város Mindenkié civil szervezet szerint közel félmillió kihasználatlanul álló önkormányzati és magántulajdonú lakás van az országban, és számuk folyamatosan nő. Budapesten a bontások és eladások következtében 48 ezer alá zsugorodott az önkormányzati bérlakások száma. A fővárosban 2 ezer lakás állhat üresen, döntően amiatt, hogy rossz komfortfokozatúak, és egyéb problémák vannak velük kapcsolatban (például vizesednek).

Az eszközkezelő bérlőinek sem kell sokkal többet fizetniük azért, hogy a lakásukban maradhassanak. A forgalmi érték alapján kiszámított bérleti díj átlagosan 8-9 ezer forint lehet havonta egy átlagos eszközkezelős lakásban, az ócsai programban felépült házak bérleti díja pedig 16 800 és 21 100 forint között alakul, aszerint, hogy mekkora a lakás.

Mi lesz a nemfizető adósokkal?

Vannak azonban olyan megmentett adósok, akik az alacsony bérleti díjat és a közüzemi tartozásokat sem tudják fizetni. A hvg.hu korábbi információi szerint az ingatlanok negyedénél komoly problémák vannak a fizetési fegyelemmel. Az elmúlt időszakban 3 ezer lakás került a NET Zrt.-hez, a problémás állomány körülbelül 700-800 lehet.

Valószínűleg ezért szabályozta részletesen a kormány a csütörtökön módosított kormányrendeletben, hogy mit kell tenni azzal a bérlővel, aki nem fizeti a bérleti díjat az állami ingatlankezelő társaságnak. Ha valakinek közüzemi vagy közös költség tartozása halmozódik fel, a NET Zrt. felmondja az adóssal határozatlan időre kötött bérleti szerződést, és helyette egy 12 hónapos határozott bérleti szerződést köt. Ha a NET Zrt.-nek van tartalék ingatlana, a rendelet szerint az eddigi helyett kiutalhat a bérlőnek egy ilyet is, és a rendelet utal arra is, hogy ennek komfortfokozata, állapota eltérhet az eddigi lakásétól, sőt akár más településen is lehet, mint az eredeti lakás.

Ezen kívül az adósnak le kell mondania a korábbi lakására vonatkozó elővásárlási jogáról, adósságkezelési és együttműködési megállapodást kell kötnie a bérbeadójával, és ha egy éven belül sem rendezi a tartozást, 15 napon belül mennie kell.

HVG

A rendszerváltás óta nem volt ennyi szegény Magyarországon

2012-ben a magyar lakosság 17 százaléka volt jövedelemszegény, 19 százaléka munkaszegény, 37 százaléka élt súlyosan deprivált anyagi körülmények között. Összességében a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka ahol mindhárom formája jelen volt, derül ki a Tárki jelentéséből. 2012-ben a szegénységi határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta – közölte e Tárki. A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60 százaléka alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának.
Az Európai Unió stratégiai céljainak egyike a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése – olvasható a Tárki jelentésében. Ennek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. 2012-ben a magyarok 19 százaléka élt munkaszegény, 37-a súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban.

A Tárki szerint Ha a szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a népesség 8 százaléka élt olyan háztartásban, ahol mindhárom szegénység-elem jelen volt, illetve 47 százalékuk olyan háztartásban, amelyik legalább egy tekintetben szegénynek volt tekinthető.
A Tárki Monitor kutatás adataihoz képest (feltehetően az adatfelvétel technológiája és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő referencia-időszaka miatt) a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a KSH szerint kisebb volt: 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48 százalék), Lettországban és Romániában (40 százalék), Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek.
Távol az EU-tól
A GfK kutatása szerint sem állunk túl jól. “Magyarország a 31. helyen áll 42 európai országból az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem tekintetében” – derül ki a GfK tanulmányából. Montenegrót és Romániát megelőzzük az 5009 eurós értékkel, ám Szlovákiát és Horvátországot nem.
“Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő (12 890 euró) mindössze 38,9 százaléka” – emelte ki Dörnyei Otília , a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. “A magyarok egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede.”
Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4.541 euró) és Romániát (3.491 euró), ám Horvátország (5.208 euró) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került.
(Szerző: Világgazdaság Online)

Amerika-ellenes pályázat Iránban

Pályázati felhívást hirdettek Iránban. A pályázat határideje az iráni forradalom ünnepének dátuma. Az iráni forradalom pár napját valóságos vérfürdővé változtatták az ott állomásozó külföldi katonák. Volt eset rá, hogy a túlzsúfolt utcákon hömpölygő tömegbe tankkal hajtottak bele az amerikai harckocsizók, amelynek sok halálos áldozata volt. Az 1956-os magyarországi eseményekhez képest az iráni forradalom szó szerint egy vérfürdő volt. Erre a vérfürdőre emlékeznek meg minden évben, és erre akarnak emlékeztetni a pályázat kiírásával is. Több kategóriában lehet indulni, a karikatúrától az óriásplakátig, a reklámfilmektől a rövid dokumentumfilmekig, és 1000-4000 dollárig terjedő díjakat ajánlottak fel a győztesek részére. 

Arra mi is büszkék lehetünk, hogy 1992-ben, egy Egyiptomban rendezett Nyugat-ellenes plakát versenyen, a Kamatgyarmat plakátunk első díjat kapott. A plakátot a Vezető rajzolta meg, de hivatalosan nem az MNA nevezte be, hanem mindez külföldről történt. Az első helyezésről egy számunkra megküldött újságból értesültünk. Sajnos banki lehetőségek híján az első díjért járó 2000 dollárt nem tudtuk átvenni, de oda se neki, nem a pénz volt a lényeg.

A most meghirdetett pályázatot az iráni keményvonalasok támogatják, így többek között az Iráni Forradalmi Gárda is, melynek egyik tábornoka a pályázat kapcsán kifejtette, soha nem fogják elfelejteni a forradalmat és azok hőseit, sem azt, amit Amerika, a gyűlölet országa hazájukban elkövetett. A forradalomra adott amerikai bosszú volt Szaddam Huszein felbiztatása, és Irán megtámadása. Egymillió iráni halt meg a háborúban, és nincs olyan család, amelyik ne vesztett volna el valakit.

Hídfő.net