A rendszerváltás óta nem volt ennyi szegény Magyarországon
2012-ben
a magyar lakosság 17 százaléka volt jövedelemszegény, 19 százaléka
munkaszegény, 37 százaléka élt súlyosan deprivált anyagi körülmények
között. Összességében a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban,
ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8
százaléka ahol mindhárom formája jelen volt, derül ki a Tárki
jelentéséből. 2012-ben
a szegénységi határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a
legmagasabb a rendszerváltás óta – közölte e Tárki. A szegénység
elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt
mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi
szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián
60 százaléka alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának.
Az
Európai Unió stratégiai céljainak egyike a szegénység és társadalmi
kirekesztettség csökkentése – olvasható a Tárki jelentésében. Ennek
mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a
társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a
munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt. A
munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül
mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi
depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc
eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét
nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. 2012-ben a
magyarok 19 százaléka élt munkaszegény, 37-a súlyosan deprivált anyagi
helyzetű háztartásban.
A
Tárki szerint Ha a szegénység és társadalmi kirekesztettség három
elemének együttes előfordulását vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a
népesség 8 százaléka élt olyan háztartásban, ahol mindhárom
szegénység-elem jelen volt, illetve 47 százalékuk olyan háztartásban,
amelyik legalább egy tekintetben szegénynek volt tekinthető.
A
Tárki Monitor kutatás adataihoz képest (feltehetően az adatfelvétel
technológiája és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő
referencia-időszaka miatt) a szegények és társadalmi kirekesztettek
aránya a KSH szerint kisebb volt: 2011-ben a KSH mérése szerint népesség
32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi
kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc
tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték, ennél magasabb
szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48
százalék), Lettországban és Romániában (40 százalék), Horvátországban és
Litvániában (33 százalék) mértek.
Távol az EU-tól
A
GfK kutatása szerint sem állunk túl jól. “Magyarország a 31. helyen áll
42 európai országból az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem
tekintetében” – derül ki a GfK tanulmányából. Montenegrót és Romániát
megelőzzük az 5009 eurós értékkel, ám Szlovákiát és Horvátországot nem.
“Magyarország
nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő (12 890
euró) mindössze 38,9 százaléka” – emelte ki Dörnyei Otília , a GfK
Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. “A magyarok egy főre jutó
vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 621
eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede.”
Magyarország
– a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4.541 euró)
és Romániát (3.491 euró), ám Horvátország (5.208 euró) az egy főre jutó
átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került.
(Szerző: Világgazdaság Online)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése