A jövőben bárki
kérvényezhet szociális bérlakást, aki szociálisan rászorul vagy
hajléktalan, esetleg túlzsúfolt lakásban él. Egy módosított
kormányrendelet szerint a Nemzeti Eszközkezelő tartalékállományából
utalhatnak ki lakást, de előfordulhat, hogy nem lesz benne se
fürdőszoba, se WC, se villany és melegvíz sem.A
jelek szerint a kormány egy lépéssel közelebb került a szociális
bérlakásprogramhoz. Jelentősen módosította ugyanis a bedőlt hitelesek
ingatlanjait felvásárló Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) működéséről
szóló kormányrendeletet, és a csütörtöki Magyar Közlönyben (pdf)
megjelent újabb változatban. A vasárnap hatályba lépő rendelet
részletesen előírja, mit kezdjen az állami ingatlankezelő társaság az
adósok megüresedő lakásaival, valamint a Nemzeti Eszközkezelőhöz került
egyéb ingatlanokkal.
A hvg.hu meg nem erősített információi szerint létezik olyan kormányzati elképzelés, mely szerint a NET Zrt.-hez az adósok lakásain kívül más állami tulajdonú, lakhatásra használható, jelenleg kihasználatlan ingatlanok is kerülhetnének, amelyeket az állami társaság bérbe adhatna. Arról, hogy az eszközkezelő egy szociális bérlakás-hálózat magja lehet, már korábban is érkeztek jelzések, mint ahogyan arról is, hogy az ingatlankezelést a NET Zrt., a MÁV Ingatlankezelővel oldja meg. Utóbbit a kormány már rögzítette a módosított kormányrendeletben.
A módosított kormányrendelet szerint az ilyen tartalék ingatlanok listáját minden hónapban tizenötödikéig közzé fogják tenni a NET Zrt. honlapján, valamint annak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján, melynek területén az ingatlan található. A tartalék ingatlanokra kérvényt nyújthatnak be a NET Zrt. bérlői (vagyis a bedőlt hitelesek, akiknek lakását felvásárolta a banktól a NET Zrt., és most bérlik az ingatlant), ha nincs bérleti díjtartozásuk, illetve közmű- és közös költség tartozásuk.
Bármelyik rászoruló kérhet lakást
Újdonság viszont, hogy a jövőben az is kérvényezhet és kaphat ilyen tartalék ingatlant, aki a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősül, vagy nincs hol laknia. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap (hivatalos megnevezéssel: aktív korúak ellátására jogosult), illetve lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban részesül, esetleg közfoglalkoztatott, nyugdíjas, vagy megváltozott munkaképességű.
Ha többen kérik ugyanazt a tartalék ingatlant, akkor előnyt élveznek a NET Zrt. bérlői, a második körben azok kaphatják meg a "lakást", akik azon a településen laknak, ahol az ingatlan található, a harmadik körben azok esélyesek, akik több gyermeket nevelnek, végül még azok jöhetnek szóba, akik korábban jelezték az igényüket.
Egyszerre több lakást is lehet kérni, de kapni csak egyet lehet, és ha valamelyik tartalék lakást megkapja a jelentkező, akkor le kell mondania az előző albérletéről – feltéve, ha az a NET Zrt.-nél volt. Ha a tartalék lakás nyertese egy korábbi adós, akinek a lakását megvette az állami ingatlankezelő társaság, akkor le kell mondania a lakására vonatkozó elővásárlási jogáról is.
Komfort nélküli lakásokat is kiutalnak
Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy pontosan milyen típusú lakásokat igényelhetnének a rászorulók, a Nemzeti Eszközkezelőről szóló jogszabályok ugyanis meglehetősen homályosan fogalmaznak az úgynevezett tartalék ingatlanokkal kapocsolatban. Az igényelhető tartalék ingatlanállományba kerülhet az adósok megüresedő lakása (például ha nem fizetik a bérleti díjat, és ki kell költözniük), illetve az úgynevezett egyéb ingatlanok. Utóbbi kategóriába az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint sokminden beletartozhat: garázsok, pincék, társasházakhoz tartozó helyiségek, beletartozhatnak lakhatásra alkalmasabb és kevésbé alkalmas helyiségek is.
Azt, hogy a kiutalható tartalék ingatlanok között lakhatásra kevésbé alkalmas ingatlanok is lesznek, a módosított kormányrendelet egy másik helyen is megerősíti. Az egyik melléklet különböző négyzetméterdíjakat szab a tartalék ingatlanokra aszerint, hogy összkomfortosak, komfortosak, félkomfortosak vagy komfort nélküliek. Eszerint a kiutalható szociális bérlakások között lesznek olyanok, amelyekben például nem lesz fürdőszoba, sem WC, és legfeljebb vízcsappal lesznek ellátva, a villany, a melegvíz, és a szennyvízelvezetés pedig ugyancsak nem megoldott.
Utóbbi a komfort nélküli ingatlan, amelyre a kormány négyzetméterenként 61-125 forintos bérleti díjakat szab; a szociális bérlakás a fővárosban és a megyeszékhelyeken lesz a legdrágább, a városokban kevesebbe fog kerülni, és a községekben lesz a legolcsóbb. Egy komfort nélküli 30 négyzetméteres lakásért 2-4 ezer forintot kell majd fizetni havonta attól függően, milyen településen található. Egy 30 négyzetméteres összkomfortos lakás bérleti díja sem lesz sokkal több, a kormányrendelet szerint 2-5 ezer forint lehet majd havonta.
Mennyi ingatlana van az önkormányzatoknak?
Az önkormányzati lakások aránya Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakott lakások 97 százalékát magánszemélyek birtokolják, 3 százalék van mindössze önkormányzati és egyéb intézményi tulajdonban. Mivel a teljes magyarországi lakásállomány 4,3 millió volt 2011-ben, így összesen 130 ezer körül lehet az önkormányzati lakások száma a hivatalos statisztika alapján. A Város Mindenkié civil szervezet szerint közel félmillió kihasználatlanul álló önkormányzati és magántulajdonú lakás van az országban, és számuk folyamatosan nő. Budapesten a bontások és eladások következtében 48 ezer alá zsugorodott az önkormányzati bérlakások száma. A fővárosban 2 ezer lakás állhat üresen, döntően amiatt, hogy rossz komfortfokozatúak, és egyéb problémák vannak velük kapcsolatban (például vizesednek).
Az eszközkezelő bérlőinek sem kell sokkal többet fizetniük azért, hogy a lakásukban maradhassanak. A forgalmi érték alapján kiszámított bérleti díj átlagosan 8-9 ezer forint lehet havonta egy átlagos eszközkezelős lakásban, az ócsai programban felépült házak bérleti díja pedig 16 800 és 21 100 forint között alakul, aszerint, hogy mekkora a lakás.
Mi lesz a nemfizető adósokkal?
Vannak azonban olyan megmentett adósok, akik az alacsony bérleti díjat és a közüzemi tartozásokat sem tudják fizetni. A hvg.hu korábbi információi szerint az ingatlanok negyedénél komoly problémák vannak a fizetési fegyelemmel. Az elmúlt időszakban 3 ezer lakás került a NET Zrt.-hez, a problémás állomány körülbelül 700-800 lehet.
Valószínűleg ezért szabályozta részletesen a kormány a csütörtökön módosított kormányrendeletben, hogy mit kell tenni azzal a bérlővel, aki nem fizeti a bérleti díjat az állami ingatlankezelő társaságnak. Ha valakinek közüzemi vagy közös költség tartozása halmozódik fel, a NET Zrt. felmondja az adóssal határozatlan időre kötött bérleti szerződést, és helyette egy 12 hónapos határozott bérleti szerződést köt. Ha a NET Zrt.-nek van tartalék ingatlana, a rendelet szerint az eddigi helyett kiutalhat a bérlőnek egy ilyet is, és a rendelet utal arra is, hogy ennek komfortfokozata, állapota eltérhet az eddigi lakásétól, sőt akár más településen is lehet, mint az eredeti lakás.
Ezen kívül az adósnak le kell mondania a korábbi lakására vonatkozó elővásárlási jogáról, adósságkezelési és együttműködési megállapodást kell kötnie a bérbeadójával, és ha egy éven belül sem rendezi a tartozást, 15 napon belül mennie kell.
HVG
A hvg.hu meg nem erősített információi szerint létezik olyan kormányzati elképzelés, mely szerint a NET Zrt.-hez az adósok lakásain kívül más állami tulajdonú, lakhatásra használható, jelenleg kihasználatlan ingatlanok is kerülhetnének, amelyeket az állami társaság bérbe adhatna. Arról, hogy az eszközkezelő egy szociális bérlakás-hálózat magja lehet, már korábban is érkeztek jelzések, mint ahogyan arról is, hogy az ingatlankezelést a NET Zrt., a MÁV Ingatlankezelővel oldja meg. Utóbbit a kormány már rögzítette a módosított kormányrendeletben.
A módosított kormányrendelet szerint az ilyen tartalék ingatlanok listáját minden hónapban tizenötödikéig közzé fogják tenni a NET Zrt. honlapján, valamint annak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján, melynek területén az ingatlan található. A tartalék ingatlanokra kérvényt nyújthatnak be a NET Zrt. bérlői (vagyis a bedőlt hitelesek, akiknek lakását felvásárolta a banktól a NET Zrt., és most bérlik az ingatlant), ha nincs bérleti díjtartozásuk, illetve közmű- és közös költség tartozásuk.
Bármelyik rászoruló kérhet lakást
Újdonság viszont, hogy a jövőben az is kérvényezhet és kaphat ilyen tartalék ingatlant, aki a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősül, vagy nincs hol laknia. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap (hivatalos megnevezéssel: aktív korúak ellátására jogosult), illetve lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban részesül, esetleg közfoglalkoztatott, nyugdíjas, vagy megváltozott munkaképességű.
Ha többen kérik ugyanazt a tartalék ingatlant, akkor előnyt élveznek a NET Zrt. bérlői, a második körben azok kaphatják meg a "lakást", akik azon a településen laknak, ahol az ingatlan található, a harmadik körben azok esélyesek, akik több gyermeket nevelnek, végül még azok jöhetnek szóba, akik korábban jelezték az igényüket.
Egyszerre több lakást is lehet kérni, de kapni csak egyet lehet, és ha valamelyik tartalék lakást megkapja a jelentkező, akkor le kell mondania az előző albérletéről – feltéve, ha az a NET Zrt.-nél volt. Ha a tartalék lakás nyertese egy korábbi adós, akinek a lakását megvette az állami ingatlankezelő társaság, akkor le kell mondania a lakására vonatkozó elővásárlási jogáról is.
Komfort nélküli lakásokat is kiutalnak
Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy pontosan milyen típusú lakásokat igényelhetnének a rászorulók, a Nemzeti Eszközkezelőről szóló jogszabályok ugyanis meglehetősen homályosan fogalmaznak az úgynevezett tartalék ingatlanokkal kapocsolatban. Az igényelhető tartalék ingatlanállományba kerülhet az adósok megüresedő lakása (például ha nem fizetik a bérleti díjat, és ki kell költözniük), illetve az úgynevezett egyéb ingatlanok. Utóbbi kategóriába az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint sokminden beletartozhat: garázsok, pincék, társasházakhoz tartozó helyiségek, beletartozhatnak lakhatásra alkalmasabb és kevésbé alkalmas helyiségek is.
Azt, hogy a kiutalható tartalék ingatlanok között lakhatásra kevésbé alkalmas ingatlanok is lesznek, a módosított kormányrendelet egy másik helyen is megerősíti. Az egyik melléklet különböző négyzetméterdíjakat szab a tartalék ingatlanokra aszerint, hogy összkomfortosak, komfortosak, félkomfortosak vagy komfort nélküliek. Eszerint a kiutalható szociális bérlakások között lesznek olyanok, amelyekben például nem lesz fürdőszoba, sem WC, és legfeljebb vízcsappal lesznek ellátva, a villany, a melegvíz, és a szennyvízelvezetés pedig ugyancsak nem megoldott.
Utóbbi a komfort nélküli ingatlan, amelyre a kormány négyzetméterenként 61-125 forintos bérleti díjakat szab; a szociális bérlakás a fővárosban és a megyeszékhelyeken lesz a legdrágább, a városokban kevesebbe fog kerülni, és a községekben lesz a legolcsóbb. Egy komfort nélküli 30 négyzetméteres lakásért 2-4 ezer forintot kell majd fizetni havonta attól függően, milyen településen található. Egy 30 négyzetméteres összkomfortos lakás bérleti díja sem lesz sokkal több, a kormányrendelet szerint 2-5 ezer forint lehet majd havonta.
Mennyi ingatlana van az önkormányzatoknak?
Az önkormányzati lakások aránya Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakott lakások 97 százalékát magánszemélyek birtokolják, 3 százalék van mindössze önkormányzati és egyéb intézményi tulajdonban. Mivel a teljes magyarországi lakásállomány 4,3 millió volt 2011-ben, így összesen 130 ezer körül lehet az önkormányzati lakások száma a hivatalos statisztika alapján. A Város Mindenkié civil szervezet szerint közel félmillió kihasználatlanul álló önkormányzati és magántulajdonú lakás van az országban, és számuk folyamatosan nő. Budapesten a bontások és eladások következtében 48 ezer alá zsugorodott az önkormányzati bérlakások száma. A fővárosban 2 ezer lakás állhat üresen, döntően amiatt, hogy rossz komfortfokozatúak, és egyéb problémák vannak velük kapcsolatban (például vizesednek).
Az eszközkezelő bérlőinek sem kell sokkal többet fizetniük azért, hogy a lakásukban maradhassanak. A forgalmi érték alapján kiszámított bérleti díj átlagosan 8-9 ezer forint lehet havonta egy átlagos eszközkezelős lakásban, az ócsai programban felépült házak bérleti díja pedig 16 800 és 21 100 forint között alakul, aszerint, hogy mekkora a lakás.
Mi lesz a nemfizető adósokkal?
Vannak azonban olyan megmentett adósok, akik az alacsony bérleti díjat és a közüzemi tartozásokat sem tudják fizetni. A hvg.hu korábbi információi szerint az ingatlanok negyedénél komoly problémák vannak a fizetési fegyelemmel. Az elmúlt időszakban 3 ezer lakás került a NET Zrt.-hez, a problémás állomány körülbelül 700-800 lehet.
Valószínűleg ezért szabályozta részletesen a kormány a csütörtökön módosított kormányrendeletben, hogy mit kell tenni azzal a bérlővel, aki nem fizeti a bérleti díjat az állami ingatlankezelő társaságnak. Ha valakinek közüzemi vagy közös költség tartozása halmozódik fel, a NET Zrt. felmondja az adóssal határozatlan időre kötött bérleti szerződést, és helyette egy 12 hónapos határozott bérleti szerződést köt. Ha a NET Zrt.-nek van tartalék ingatlana, a rendelet szerint az eddigi helyett kiutalhat a bérlőnek egy ilyet is, és a rendelet utal arra is, hogy ennek komfortfokozata, állapota eltérhet az eddigi lakásétól, sőt akár más településen is lehet, mint az eredeti lakás.
Ezen kívül az adósnak le kell mondania a korábbi lakására vonatkozó elővásárlási jogáról, adósságkezelési és együttműködési megállapodást kell kötnie a bérbeadójával, és ha egy éven belül sem rendezi a tartozást, 15 napon belül mennie kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése