
…”A pontosan nem meghatározható kölcsönösszeg hiánya miatt, a szerződés javíthatatlanul érvénytelen, azaz teljes egészében semmis. Semmisség esetén vagy az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagy ha az nem lehetséges, úgy az eredeti feltételek szerint a feleknek el kell számolni egymással…”
“Korábban már hivatkoztunk rá, hogy a 2oo8-as IMF Hitel felvétele a Magyar Kormány részéről az volt, hogy az eredeti havi törlesztőrészletekhez képest 125%-al megemelkedett törlesztőrészletek efölötti része 8o%-át a magyar állam átvállalja az adósok helyett. Továbbá azt is vállalta, hogy az önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak esetében a teljes hitelt átvállalja azért, hogy lakásaikat nem kelljen elhagyni. Ezeket a 2oo8-as IMF Hitelszerződés leírva tartalmazza. Ha ezt figyelembe vesszük a banki felmondások legalább 2/3-a érvénytelen…”
Banki adósok-devizaadósok: az EU Bíróság devizaügyes előzetes döntése elé 2014.02.15
Bár
még csak az EU Főtanácsnoka fejtette ki a véleményét a devizaalapú
hitelekkel kapcsolatban, néhány gondolat előzetesen megengedhető:
Előre
kell bocsátani, hogy rossz kereset került benyújtásra a gyulai házaspár
által – Igy bosszulja meg magát országos kihatással, ha valaki –
kóklerkedik – szakmai ismeret hiányában, mindenhonnan összeolvasott
„jogi érvek”-ből eszkábál devizaalapú keresetlevelet, amely köti a
bíróságokat, így a tényleges jogi hivatkozások hiányában, a hegyek
egerekre „vadásznak”.
A rossz kereset feldobta a gumicsontot – az árfolyamrést, – amely egyben a lényegről is elterelte a figyelmet:
Az
árfolyamrés abban a textusban, ahogy azt vélhetőleg a kérelem
tartalmazza, még hatályban maradása esetén is, havi egy-kétezer forint
könnyítést jelent a devizaadósoknak, akiknek az átlagos havi
törlesztőrészletük mostanság 100-300.000.-Ft/ hóra emelkedett.
Nincs
tudomásunk arról, hogy ebben a megkeresésben van-e szó arról, hogy a
devizaalapú kölcsön, ténylegesen külföldi devizában lett-e nyújtva.
Feltételezzük, hogy nincs ilyen kérdés Luxemburgban, mert azt a Kúria
egyedül már eldöntötte. Más kérdés hogy az mennyire állja meg a helyét
egy nemzetközi bíróság előtt.
Nincs
tudomásunk arról, hogy történt-e megkeresés -, hogy ha nem történt meg
előzetesen a bankok által előre egyoldalúan meghatározott szerződési
feltételek egyedi megtárgyalása és az adós beleszólásának biztosítása a
szerződési feltételek kialakítására, amelyet egyébként a banknak kell
külön bizonyítani, mert a szerződések ilyet nem tartalmaznak-, mivel
előrenyomott változatlan tartalommal aláírt szerződések, akkor ezek
hiányában a szerződések javíthatatlanul érvénytelenek-e, azaz –
semmisek-e?
Nincs
tudomásunk arról, hogy történt-e megkeresés az EU felé atekintetben,
hogy a szerződésekben formálisan megjelölt forintban kifejezett vagy
forintban is kifejezett kölcsönösszegek, valótlan összegek, mert az
árfolyam, kamat és költségváltozás, benne az árfolyamrés változás is
azonnal visszahat a kölcsönösszegére, ezért az nem határozható meg
konkrét összegben. Magyarul, a szerződési konstrukció alapján bármilyen
konkrét összeget is írnak le, – az valótlan összeg, mert lehet, hogy az
árfolyamváltozás miatt az aláírást követő másodpercben már más a kölcsön
összege, mint amit az adós aláírt.
A
kölcsönszerződés leglényegesebb és kihagyhatatlan része, a konkrétan
meghatározott kölcsönösszeg megjelölése, ami a fentiek alapján a
devizaalapú szerződésekből hiányzik.
A
szerződések leglényegesebb részét a pontos kölcsönösszeget csak a
szerződési partnereknek van joga meghatározni. - Helyettük azt még a
bíróságnak sincs joga meghatározni. Tehát a bíróság a devizaalapú
kölcsönszerződéseket a fentiek miatt nem is módosíthatja.
A pontosan nem meghatározható kölcsönösszeg hiánya miatt, a szerződés javíthatatlanul érvénytelen, azaz teljes egészében semmis.
Semmisség
esetén vagy az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagy ha az nem
lehetséges, úgy az eredeti feltételek szerint a feleknek el kell
számolni egymással. Ennek természetesen előfeltétele, hogy azt a bíróság
a szerződés semmisségét jogerősen megállapítsa és nem elegendő beírni a
banknak, hogy semmisnek tekinti az adós a szerződést és megtagadja a
fizetést. (Próbálja meg, ha azt akarja, hogy azok azonnal felmondjanak.)
Ha
a szerződés semmis, mindig azzal kell kezdeni, a vizsgálódást, hogy az
kinek a hibájából semmis. 4-5 év tömény tapasztalatából kiindulva,
megdönthetetlen véleményünk, hogy egyértelműen a bankok a felelősek,
azért mert ők szerkesztették a szerződéseket.
Aki a felelős az viseli a kárt, ha ilyen keletkezett.
Ezért, ha a bank vissza akarja kapni a pénzét, úgy az eljárás a következő:
Felvett
tényleges és eredeti kölcsön összeg – levonva belőle a bármilyen címen a
szerződéssel kapcsolatban az adós által kifizetett összeg, – továbbá
levonva az így csökkentett összegből az adóst emiatt ért bizonyítható
kárt.
(Szinte
minden családnál bizonyítható a lelki-személyiség károsodás, betegség
kialakulása, vagy meglévő betegség súlyosbodása az állandó
idegfeszültség miatt. Ez adott esetben és személyenként több millió
ft-ot is jelenthet, és nemcsak kizárólag az adósra, hanem további
családtagjaira is érvényes lehet.)
A
különbözet a tartozás összege, amely után kamat a banknak azért nem
jár, mert ő a károkozó és saját felróható magatartására előnyök szerzése
céljából nem hivatkozhat.(Magyar Polgári Törvénykönyv)
A
semmis szerződés további következménye, hogy a szerződés
szerkesztésével kártokozó bank, elveszti a jogát arra, hogy a fennmaradó
tartozást egy összegben visszakövetelje, ha az adós azt nem tudja
vállalni. A kölcsönösszeg maradvány egyösszegű visszafizetésre a bank
csak akkor lenne jogosult, ha annak okozója nem ő lenne, hanem az adós
vagy külső és a felekhez nem köthető körülmény.
A
bank maximum és az egyelőre és jelenleg még fel nem tárt feltételek
miatt, amely még a visszafizetést is kétségessé teszi, – a lecsökkentett
kölcsönösszeg olyan összegű havi törlesztésére jogosult, amely az adós
havi jövedelmének kb. 1/3-ad nagyságáig terjed. Még az eredeti
szerződési havi összeg mértéke sem követelhető, mert ő okozta ezt a
helyzetet, amelynek következményeit viselnie kell.
Korábban
már hivatkoztunk rá, hogy a 2oo8-as IMF Hitel felvétele a Magyar
Kormány részéről az volt, hogy az eredeti havi törlesztőrészletekhez
képest 125%-al megemelkedett törlesztőrészletek efölötti része 8o%-át a
magyar állam átvállalja az adósok helyett. Továbbá azt is vállalta, hogy
az önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak esetében a teljes hitelt
átvállalja azért, hogy lakásaikat nem kelljen elhagyni. Ezeket a 2oo8-as
IMF Hitelszerződés leírva tartalmazza. Ha ezt figyelembe vesszük a
banki felmondások legalább 2/3-a érvénytelen.
Összegezve,
tehát az EU Bíróságtól ne várjunk sokat, mert a kérdésfeltevés, amely a
rossz kereset következménye, nem érinti az alapproblémákat. (A Kúria
nem terjeszkedhetett túl a kereseten és csak abból a körből meríthetett,
amelyet a kereset tartalmazott.)
Jelenleg sajnos csak az tanácsolható, hogy aki már nem bírja tovább vagy a végrehajtó kopogtat az ajtaján, indítson
érvénytelenségi pert vagy végrehajtás megszüntetése iránti pert,
amelyben egyben kérje a végrehajtás foganatosítása felfüggesztését is.
Bp. 2014.02.15
Czirmes György