Mint korábban hírül adtuk, Melinda Gates 4,6 milliárd dolláros
kampánnyal kívánja támogatni a fogamzásgátlást Afrikában, Ázsiában és
Latin-Amerikában. Ez indította nyílt levele megírására a hat éve
Angliában dolgozó, 32 éves nigériai orvosbiológust, Obianuju Ekeochát,
aki az afrikai katolikus nők millióinak nevében tisztánlátással, hittel
és bátor szókimondással áll ki az élet mellett. A nyílt levelet a
Catholic Free Press tette közzé. Nyílt levél Melinda Gateshez:
Egy eldugott kis afrikai településen nőttem fel. Mindig tudtam,
hogy az új életet ujjongással és nagy örvendezéssel fogadják. A
falunkban külön ünnepi éneket énekelnek kizárólag a születések, s egy
másikat a házasságkötések alkalmával. Minden újszülött életének első
napját az egész falu tánccal, tapssal, énekkel – Gloria-szerű dicsőítő
himnusszal – ünnepli. Biztosan állíthatom, hogy társadalmunk SZERETI és
örömmel fogadja az újszülötteket.
Afrikában sok a nehézség, és
az emberek sokszor nyíltan panaszkodnak. Ebben a környezetben nőttem
fel, és gyakran hallottam asszonyokat is, férfiakat is, mindenféléről
panaszkodni. De SOHASEM hallottam egyetlen asszonyt sem, aki a gyermeke
(vagy magzata) miatt panaszkodott volna.
Bár legtöbb helyen
rendkívül alacsony az egészségügyi ellátottság, az asszonyok bátrak a
terhességben. És miután a baba megérkezett, könnyedén és hősiesen lépnek
elő az anyaság állapotába.
Közel öt éven át tanultam és
dolgoztam Afrikában az egészségügyben, de soha nem hallottam a szülés
után depresszió kifejezést, míg át nem költöztem Európába. Soha nem
hallottam róla, mert soha nem éltem át és másnál sem tapasztaltam, pedig
a környezetemben elég magas volt a születési arány (havonta legalább
egy családtagomnak vagy barátnőmnek született gyermeke; vagyis életem
minden évében legalább tizenkét baba született körülöttem.)
Afrika
minden nyomorúsága, társadalmi, gazdasági, politikai bizonytalansága
ellenére a csecsemő számunkra mindig a remény erőteljes jelképe, az élet
ígérete, az ok, amiért érdemes egy szép jövőért küzdeni.
Megütköztem
hát néhány hete Melinda Gates tervén és ígéretén, hogy „hagyatéka”
magvait szétszórja a világ 69 legszegényebb országában (túlnyomórészt
Afrika szubszaharai övezetében). Közel ötmilliárd dollárt ígért arra a
célra, hogy az afrikai nők terméketlenebbek, kevésbé leterheltek, és
igen, így mondta, „felszabadultabbak” legyenek. Hatalmas vagyona
segítségével az afrikai nő hagyományát (ami nem más, mint a gyermek) a
„gyerekmentes szex” hagyományával akarja felváltani.
A 69
célország közül sok katolikus ország, ahol szülőképes korú katolikus nők
milliói élnek. Ezeket a katolikus asszonyokat az Egyház nagyon helyesen
tanította arra, hogy a mesterséges fogamzásgátlás szétválaszt. A
fejlett nyugati világgal szemben Afrikában nagyon széles körben
elfogadott VI. Pál pápa Humanae vitae enciklikája. Ezek az afrikai
asszonyok mélységes alázattal meghallották, megértették és elfogadták a
prófétai pápa értékes szavait. Különös, hogy ezek a jóval
iskolázatlanabb asszonyok tökéletesen megértették, amit az átlag
Cosmopolitan- és Vogue-olvasó dámák nem akarnak megérteni. Azt hiszem,
minden az alázaton múlik.
Az afrikai társadalomban, ahol a
legtöbb nő hűségesen gyakorolja – főleg keresztény, olykor muzulmán –
hitét, a nemiséget nagy tisztelet övezi, főleg a nők körében. A
szexualitás szent dolog és magánügy.
Nem kétséges, hogy abban a
pillanatban, amikor a fogamzásgátló szereket és eszközöket nagy
mennyiségben kezdik befecskendezni társadalmunk gyökereibe, bomlasztani
és mérgezni kezdik a szexuális erkölcsöt, amelyet hitünk szőtt bele
társadalmunk génjeibe. Ugyanolyan erjedés fog elindulni, mint a nyugati
társadalomban az 1930-as Lambethi Konferenciát követően. [1930-ig a
keresztény egyházak egységesen elítélték a mesterséges fogamzásgátlás
minden formáját. Az anglikán püspökök 1930-as konferenciája azonban
„kivételes” körülmények között elfogadta. Ez a kis rés elegendő volt
ahhoz, hogy az áradat áttörje a gátat; ma már egyedül a Katolikus Egyház
ragaszkodik a fogamzásgátlásnak kizárólag a természetes módszereihez – a szerk.] Egy csapással el lehetett távolítani a hívőket a hitüktől.
Mind
a Melinda hagyatékát osztogató egészségügyi dolgozók, mind az
„ajándékkal” megbéklyózott nők el fognak távolodni a hitüktől.
Bizonytalan helyzetbe kerülnek, mert kénytelenek lesznek megtagadni
hitüket – a „biztonságos szex” érdekében. Nyilvánvaló, hogy a
fogamzásgátlókhoz való korlátlan, könnyű hozzáférés egyre több
hűtlenséghez és kicsapongáshoz fog vezetni Afrikában, mivel a
sokmilliárd dolláros projekt mindentől – főleg kisbabától – független,
alkalmi élménysportként „tálalja” majd a szexualitást. A több partnerrel
folytatott testi kapcsolatok nyomán exponenciálisan növekedni fog az
AIDS-fertőzöttek és a nemibetegek száma.
És persze
óhatatlanul lesznek problémák és sikertelen próbálkozások e szerek és
eszközök alkalmazása során. Egészségügyi komplikációk, pl. spontán
vetélések következhetnek be, de más egészségügyi kockázatok is
megjelennek (pl. daganatos megbetegedések, vérrögképződés). Míg
Európában és Amerikában olajozottan működő egészségügyi ellátórendszer
van, addig egy afrikai nő, ha a fogamzásgátlótól érelzáródása lesz, nem
tud majd mentőt hívni, hanem meghal.
No és az egészségügyi
hulladék elhelyezése? Még a fejlett országokban is, ahol erre modern
megoldások léteznek, halljuk, hogy a vizek élővilágát károsítják a
rendszerbe kerülő kémiai anyagok. Afrikában viszont a falvaktól a
nagyvárosokig rendkívüli problémát jelent a csatornázás. A 4,6 milliárd
dollárnyi gyógyszert, méhen belüli fogamzásgátló eszközt és óvszert
pedig használat után biztonságosan el kell majd helyezni. Megmondaná
valaki, hová? Földjeinkre, ahonnan az összes táplálékunk származik?
Folyóinkba, ahonnét az ivóvizet nyerjük?
Úgy gondolom, hogy
ezen a 4,6 milliárd dolláron nyomorúságot vásárolunk. Hűtlen férjeket;
üres utcákat, ahol nincs gyerekzsivaj; betegséget és idő előtti halált;
idős éveket, melyekben nem lesz részünk gyermekeink szerető
gondoskodásában.
Melinda, kérem, hallgassa meg egy afrikai
asszony szívből jövő segélykiáltását, és fordítsa anyagi eszközeit arra,
amire VALÓBAN szükségünk van!
Amire szükségünk van:
• Jól működő egészségügyi ellátórendszer (elsősorban terhesgondozás, újszülöttellátás, gyermekgyógyászat).
Köztudott,
hogy a szülőanyák és az újszülöttek halálozása sok szubszaharai afrikai
országban ijesztő arányokat ölt, részben a szakértő egészségügyi
személyzet, felszerelés és rendszer hiánya miatt. Az asszonyok nem azért
halnak meg, mert „túl sok” gyermeket hoznak világra, hanem mert a
legalapvetőbb szülés utáni ellátást sem kapják meg. Egy-egy szülési
komplikáció könnyen végzetes lehet az anya, az újszülött vagy
mindkettejük számára. Ezen segítene, ha új, korszerű eszközökkel és jó
szakemberekkel felszerelt szülészetek és újszülöttosztályok épülnének a
legszegényebb vidékek jól megközelíthető helyein. S ha Melinda Gates
tényleg szívén viseli a népességcsökkentés ügyét, jól képzett
természetes családtervezési tanácsadókat küldhetne ezekbe a központokba.
Így legalább természetes, holisztikus módon kezelné a kérdést.
• Élelmezési program kisgyermekeknek
Ez
kettős célt szolgálna, amennyiben ingyenes vagy támogatott óvodai
ellátás keretébe illeszkedne. Táplálná, erősítené az olyannyira
alultáplált gyermekeket, illetve ösztönözné a szülőket, hogy vigyék
óvodába a 3–4 éves gyerekeket. Afrikában a gyerekek sok helyen
kimaradnak az óvodai nevelésből, mert drága az óvoda, és sokan a
gazdagoknak fenntartott luxusnak tartják. A gyerekek így elveszítik az
első fontos éveket, amikor oly könnyen elsajátíthatnák a számolás és az
olvasás alapjait. Mire iskolaéretté válnak, 7–8 éves korukban, sokan már
be sem tudják hozni az elmaradást, és hat-hét év után kimaradnak az
iskolából. Sok kislány ilyenkor, tizenévesen férjhez megy – és sajnos
belőlük lesz Melinda Gates átfogó fogamzásgátlási projektjének legjobb
felvevőpiaca.
• Jó felsőoktatási lehetőségek
Nemcsak
új iskolaépületekre, hanem gondosan megtervezett, működőképes oktatási
programokra – ösztöndíjakra, gyakornoki lehetőségekre – is szükség
volna. Az alsóbb fokú oktatás problémái ellenére sok lány bejut
egyetemre, főiskolára, technikumba. A gond az, hogy a legtöbb
felsőoktatási intézmény nagyon alacsony színvonalú. Hiába igyekeznek a
tanárok és a diákok is mindent megtenni, maga a rendszer elavult, így a
végzősök nem versenyezhetnek a világ más részein tanult társaikkal.
• Tisztaságra nevelés
Az
ilyen középiskolai, egyetemi és egyházi programok megtanítanák és
megerősítenék a lányokat, asszonyokat abban, hogy az igazi szerelem
egészséges és szent. A nyugati médiának, filmeknek, újságoknak
„köszönhetően” sok afrikai lány már nem biztos a nemi erkölcs
kérdéseiben. Jobban kellene támogatni azokat a programokat, amelyek a
házasság előtti önmegtartóztatásra és a házassági hűségre nevelnek. Ez
nagy előrelépést jelentene az AIDS és a nemibetegségek terjedése elleni
küzdelemben is. És bizonyosan boldogabbá válnának tőle a házasságok!
• Nők kisvállakozásainak támogatása
Az
afrikai nők általában nagyon vidámak, szorgalmasak, talpraesettek.
Bármilyen gazdasági vagy képzési támogatást bölcsen, jól használnának
fel.
• A prostitúció, a kényszerházasság, a szexipar, a
gyermekmunka, a családon belüli erőszak, a szexuális bűnözés elleni
védelmet szolgáló civil szervezetek támogatása
Anyagiak
hiányában sok ilyen szervezet nem hatékony. Jó szándékuk mellett
hiányzik a szakértelem (pszichológiai, logisztikai, egészségügyi
szakemberek híján)
4,6 milliárd dollár valóban jelentős örökség
lehet Afrika és a világ más szegény régiói számára. De hadd legyen olyan
örökség, amely életet, szeretetet és mosolyt hoz a szükséget
szenvedőknek!
Magyar Kurír (mk)