Az USA nagy missziója: Romney-kód

„Amerikai nagy küldetése, hogy elvigye az igazság és a demokrácia fényét az egész világnak”. Az ilyenfajta jelszó nem újdonság, hiszen gyakorlatilag jelen van az Egyesült Államokban minden elnökválasztási küzdelemben.

Igaz, most a refrén sokakat óvatosságra int. Mitt Romney, az egyik elnökjelölt, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában vezető szerepet tölt be. Egyes szakértők szerint, ha Romney győz, akkor a mormonok fontos tényezők lesznek.

Az Egyesült Államokban a mormonok hagyományosan a Republikánus Pártot támogatják, pénzügyileg is. Ugyanakkor az Utolsó Napok Egyházának képviselője most első ízben indul az államfői posztért. Ez érthető, miután egészen a legutóbbi időkig az amerikai - és nem csak az amerikai - társadalom viszonya a mormonokhoz enyhén szólva is vegyes volt.

A szakértők ezt a felekezetet úgy írják le, mint a Kolumbusz előtti Amerikáról szóló titkos ismeretek rendszerét, amelyet csak azok előtt nyitnak meg, akik hisznek ebben a tanításban. A fő dolog, hogy csak az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházához tartozók és a velük rokonságban állók menekülnek meg. Ide tartozik még az Egyesült Államok „kiválasztottsága” is: hiszen Jézus második eljövetelének színhelye Salt Lake City lesz, ahonnan ő majd magával viszi a kiválasztottakat.

Napjainkban a mormonok ellenőrzése alatt van számos ismert nemzetközi korporáció és pénzügyi-ipari csoport. Elmondható, hogy a mormonok az amerikai elit, az amerikai különleges szolgálatok, katonai struktúrák, a pénzügyminisztérium magvát képezik. Gyakorlatilag már most is sok tekintetben meghatározzák az Egyesült Államok kül- és belpolitikáját.

Miután a felekezet kánonja szerint az Utolsó ítéletnél csak a mormonok és a velük rokonságban állók menekülnek meg, ez az egyház minden ismert információs technológiát felhasznál a világ családfájának elkészítésére. Vlagyimir Ovcsinszkij, az Interpol orosz irodájának volt vezetője elmondta, hogy már létrehozták az összes élő és meghalt mormon adatait tartalmazó bankot, amelyben szerepelnek a rokoni kapcsolatok is. Sok tekintetben a mormonok adatbázisára épül az FBI és a CIA is.

November 6-án az amerikai választók eldöntik, ki foglalja majd el az Ovális irodát. Ugyanakkor egyes szakértők azt ajánlják a politikusoknak, hogy már most készüljenek az „amerikai megvilágosodásra”, ami a világot várja Romney győzelme esetén.

(Oroszország Hangja)

Gazdag István: Anaconda-terv: az amerikai államterrorizmus genezise

„Mi máshogy háborúskodunk, mint Európában szokás. Mi nem ellenséges hadseregek, hanem ellenséges népek ellen harcolunk: fiataloknak és öregeknek, gazdagoknak és szegényeknek ugyanúgy meg kell érezniük a háború vasöklét, mint a katonáknak. Ebben az értelemben az én georgiai hadjáratom elsöprően sikeres volt”, írja Sherman tábornok Grant tábornoknak 1865 január végén. A levél tartalma és dátuma megdöbbentő lehet minden európai számára. Egy amerikai tábornok ugyanis éppen akkoriban írt ilyen szörnyűségeket, amikor a legnemesebb európai szellemek arra törekedtek, hogy humánusabbá és erkölcsösebbé tegyék a háborút.

Amerikában azonban William Tecumseh Sherman tábornok, egy angol származású puritán ügyvéd 45 éves fia kitalált egy új háborús módszert az ellenséges nép, a polgári lakosság ellen, vagyis valójában újra felfedezte Cromwell írországi hadjáratának „felperzselt föld” stratégiáját. Doktrínájának lényege: „Ahol áthaladtam, ott már nincs háború, mert nincs többé élet sem!” Ez nem jelent mást, mint az erkölcs kiküszöbölését a háborúból. Miután a polgári lakosság elleni terrorakcióit tábornokként végrehajtatta, Shermant az Egyesült Államok hadseregének főparancsnokává nevezték ki. Módszere Amerika ideáljává vált, és előbb az angolszász világot fertőzte meg.

A XIX. század végén Moltke marsall megjósolta, hogy a jövő háborúiban többé már nem hadseregek, hanem népek fognak egymás ellen harcolni. Az első világháborúban az amerikaiaknak nem volt idejük bemutatni az európaiaknak Sherman doktrínájának az alkalmazását. Második világháborús intervenciójával, nyílt városok, sűrűn lakott városközpontok és kulturális műemlékek kíméletlen bombázásával azonban Amerika megmutatta az igazi arcát, ahogyan azóta a Vietnam, Irak, Jugoszlávia és Afganisztán elleni agresszióival is.

Sherman stratégiája a sikertelen és dicstelen hadvezérek sajátja. Shermannek nem voltak jelentős hadi sikerei. Egyszerűen az volt a sorsa, hogy mindig olyanokkal került szembe, akik jobbak voltak nála. Amikor egyenlő katonai erőt képviselő ellenséggel harcolt, sohasem aratott győzelmet. Nem a saját képességei, hanem az ellenfél hibája segítette legnagyobb győzelméhez, Georgia fővárosa, Atlanta elfoglalásához. Ez az ambiciózus ember belefáradt a szerény sikereibe, és egy olyan ötlete alapján folytatta a háborút, amelyet már régóta forgatott a fejében.

Az amerikai polgárháborúról, más néven a szecessziós háborúról beszélünk. A rómaiak az emancipációs erőfeszítésekre alkalmazták a secessio (elszakadás) kifejezést. De mindazt, amit Európa ebben a fajta háborúban láthatott, messze felülmúlta az USA északi államai által a déli államok ellen indított háború, amelynek hivatalos indoka a rabszolgaság eltörlése volt. Noha az északi államok fel akarták szabadítani a néger rabszolgákat, a háború végén mégis mintegy százezer fekete önkéntes harcolt felszabadítóik hadserege ellen. A vérmérséklet és a vallási fanatizmus a világtörténelem egyik legvéresebb mészárlásává változtatta ezt a háborút, amely mind a tengeren, mind a szárazföldön teljesen új formákat öltött magára (aknamezőket telepítettek és megjelentek az első páncélos csatahajók). A békekötés után csak nagyon kevesen tudták meg, hogy valójában mi is történt Georgiában. A nemzetközi közvéleményt alig érdekelte, mert Európában éppen akkoriban robbant ki a német-francia háború. Ráadásul az amerikai propaganda gondoskodott róla, hogy a világot csak „Tamás bátya kunyhójának” szirupos történetei foglalkoztassák.

Georgiai periódusa alatt Sherman csak egyetlen újítást vezetett be a katonai taktika történetébe, de már ennek is elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy végleg kizárja őt az úriemberek társaságából. Hadifoglyokat ültetett azokra a kocsikra, amelyek a csapatai előtt haladtak. Ha felrobbantak, megtudta, hogy aknamezőn járnak. Az önmagukat megvédeni képtelenekkel szemben elkövetett kegyetlenkedések miatti minden tiltakozást azzal a metsző hidegséggel utasította el, amely sugárzik a tőle származó összes dokumentumból.

Virginiában csak nevettek, amikor hírét vették annak a haditervnek, amelynek az északi államok az anaconda nevét adták, mert az volt a szándékuk, hogy akárcsak egy óriáskígyó, körbefonják és megfojtják a déli államok teljes területét. Velük nevetett az egész világ a blokád ötletén, annyira gyerekesnek tűnt a déli államok kiéheztetése, hogy senki nem vette komolyan. Senki sem számolt ugyanis Sherman karakterével. Grant, Lincoln és a többi északi vezető hallani sem akart az Anaconda-tervről, Sherman viszont egy szociopata perverz ösztönével kezdettől fogva megérezte a benne rejlő korlátlan lehetőségeket. Ugyanakkor nagyon is tisztában volt azzal, hogy egy abnormális elképzelést nem lehet normális módszerekkel végrehajtani. Egyébként a blokádot, amelytől a háború humanizálását remélték, elismerte a jog. Ezért gondolta azt a világ később, hogy az északi és déli államok közötti háború elég ártatlan dolog volt. Valójában a blokád függönye mögött rettenetes bűnöket követtek el.

Lincoln meggyilkolása után Grant lett az USA elnöke, aki Shermant nevezte ki a hadsereg főparancsnokává. Grant elnökségével új éra kezdődött Amerikában: a hivatalos korrupció és hipokrízis korszaka, amikor egyik kézzel a Bibliát lengették, a másikkal pedig meglopták a szomszédot. A legyőzött déli államok vezető tisztségeibe ültetett északi funkcionáriusok gátlástalan tolvajlásai és féktelen önkényeskedései végül olyan nyilvánvalóvá váltak, hogy 1876-ban a republikánusok nem merték újra jelölni Grantet az elnöki posztra.

Azóta egymást követték az elnökök, de Amerika még mindig az ő útján jár. Időközben a „grantizmus”, vagyis a bűnt palástoló képmutatás rendszere az amerikai állam hivatalos magatartásává vált. Az amerikaiak napjainkban is elpusztítják azokat az országokat, amelyeket lerohannak, ahogyan Shermantől tanulták, miközben az erkölcsről prédikálnak és az ellenség „barbárságára” panaszkodnak. A győzelem, amelyről álmodoznak, a temetők nyugalma. Az anacondának meg kell fojtania az egész világot, hogy teljessé váljon az amerikai „one world” birodalom egyeduralma.

MD 2012. X. 10.

Emlékezzünk Prohászka Ottokárra

Prohászka Ottokár Nyitrán született 1858. október 10-én katolikus egyházi író, székesfehérvári püspök, a magyar keresztényszocializmus képviselője, az MTA tagja. Katolikus püspökként megáldotta az népi rendfenntartó különítményeket. Ö harcolta ki a Numerus Clausus zsidó kvótáját, vagyis ő volt a szöveg megírója és ő volt a kormánypárt elnöke, aki a zsidótörvény elfogadásra ajánlotta a képviselőknek, majd a Bethlen-kormánytól számon is kérte annak megvalósítását.

Ékes, egyéni stílusa révén a modern katolicizmus egyik legnagyobb hatású képviselője, a 20. század eleji katolikus megújhodás egyik programadója. Írásai máig hatóak, gondolatai, személye ma is viták tüzében áll.

Nehezen illeszthető politikai-ideológiai kategóriákba, ezért bírálói, védelmezői vannak a legkülönbözőbb gondolkodású körökben. Népszerűsége az ezredfordulón emelkedőben van, elfelejtett műveit újra olvassák. A második világháború utáni korszak történet- és irodalomtörténetírása a Nyugat polgári gondolkodói elleni vitáit, a katolikus egyház és a magyar keresztény hagyomány csökönyös védelmezőjét látta benne. Újraértékelése máig tartó folyamat. Aligha hihető, hogy Prohászka nem marad a 20. század magyar történelmének és személyiségeinek értékelése körüli „kultúrharc” középpontjában. Műveinek, személyiségének, gondolatrendszerének tudományos igényű értékelése az elmúlt évtizedek egyoldalúságai miatt jelentős elmaradásban van, éppen ezért felszínes ítéletek, tévhitek övezik.

Prohászka Ottokár püspök politikailag is képviselt modern antiszemitizmusa a két világháború közötti Magyarország középosztályának gondolkodására alapvető hatással volt. Prohászka politikai nézete és egyesek szerinti antiszemitizmusa elsősorban abból a feltevésből táplálkozott, amely szerint modernitás, kapitalizmus és zsidóság összefüggő fogalmak.

„Mi az antiszemitizmust nem faji, vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk fel” majd hozzátette: – „A zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet.” Nézetei később sem változtak. A zsidóság „sakterkezek alatt vérbe akarta fojtani a magyarságot” – fogalmazott 1923-ban, ezért nemzeti önvédelemnek tartotta a „pozitív”, azaz a keresztényeket előnybe helyező antiszemitizmust, és a liberalizmus mételyével az általa megalkotott fogalmat, a „hungarizmust” állította szembe.

Prohászka már 1918 óta követelte a numerus clausust, 1944-ben aztán a magyar antiszemitizmus klasszikusai közül Prohászka vált az egyik leggyakrabban idézett hivatkozási alappá. Sokan tévesnek nevezik Prohászka antiszemitizmusának egyes későbbi értelmezéseit, mondván, ő a „jó zsidók – rossz zsidók” ellentétpárjában gondolkodott. Tény azonban az is, hogy a főpap általánosságban említi a magyar zsidókat: „Teljesen igaz, hogy vannak derék zsidók, de a zsidóság idegen, kereszténységet leszorító, honfoglaló, minket kisajátító, idegen hatalom. (…) Itt egy rafinált, romlott, hitetlen és erkölcstelen faj garázdálkodásáról van szó, poloskainvázióról, patkányhadjáratról. Egy kérdés van: hogyan védekezzünk?”

Egyes mai vélemények szerint Prohászka életművének nem lényeges része az antiszemitizmus, más vélemények szerint azonban az életmű legfontosabb és leginkább időtálló része épp a modernitással kapcsolatos, és ettől antiszemitizmusa elválaszthatatlan.

Vásárhelyi Virág

Marseille polgárainak elege lett, felégettek egy illegális cigánytelepet

Az úgynevezett jogvédők rendkívül aggódnak, hogy precedens lehet a cigányokkal szembeni önbíráskodásból Franciaországban. 

Marseille egyik kevésbé tehetősek lakta kerületében a helyi polgároknak elege lett az ott nemrégiben megjelent, illegálisan táborozó, "természetesen" ott is bűnöző életvitelt folytató cigányokból és a saját kezükbe vették a dolgok rendezését: szó szerint kifüstölték az elviselhetetlenné váló cigánytábort. 

Miután a lopásból, illetve rablásokból élő cigányok kellőképpen felborzolták a kedélyeket, a helyi polgárok nem győztek tovább várni a formális eljárásra és a tehetetlen rendőrségre, ezért a város északi szegletében felvert tábort saját maguk lakoltatták ki, majd mikor már minden cigányt elkergettek, felgyújtották a telepet. A tisztogatás után most már csupán néhány mosógép maradványa látszik... 

Franciaország ma már 150-200 ezer cigánynak is otthona lehet, akik jobbára Romániából és Bulgáriából érkeztek. A táborok száma ugrásszerűen megnőtt, mióta az új szocialista kormány nehezebbé tette a rendőrség dolgát, hogy eltávolítsa a nyomortelepeket.

(harcunk.info)

Kadarkúti Égi Üzenetek 161. Jézus: A túlvilág

ÉGI ÜZENETEK 2012-10-09 Jézus: A túlvilág

Jézus: Drága Gyermekeim! Az ember egyéni sorsának 4 szakasza van: a földi élet, a halál, a különítélet, és a túlvilág. Az elsőkről már hallottatok. Ma a 4. következik: a TÚLVILÁG.

Két barátnő, Ági és Ibolya ülnek egy presszóban és kávézás közben az élet értelméről beszélgetnek. 50 körüliek, már kezdik érdekelni őket a komolyabb kérdések. Már nem az a lényeg náluk, mit főzök, milyen ruhát vegyek fel, hova menjek szórakozni.  Miután minden újabb hírt elmondtak egymásnak családjaikról, Ági kifejtette különféle negatív problémáit és megjegyezte, hogy tulajdonképpen minek is élni. Hiszen az élet csupa bosszúság, fájdalom, gond keserűség, és csak egy egész kicsi jó van benne.

Így folytatta:

• Ibikém! Csak menetelünk a nihil, a halál felé. Semmi értelme nincs az életnek!

Ibolya így tiltakozik: -Dehogy is nincs értelme! Ezen a küzdelmes, fárasztó földi életen múlik a túlvilági életünk.

• Ugyan már! Miféle túlvilág? Eltemetnek, megsemmisülünk és pár évtized múlva már emlékezni se fognak ránk.
• Ágikám! Nagyon rosszul teszed, ha nem hiszel a halál utáni életben. Istenben sem hiszel?
• Már nem. Ha lenne, nem engedné, hogy ennyi rossz történjen velem.
• Arra még nem gondoltál, hogy ez a sok „rossz”, nem más, mint vezeklés a 3 abortuszod miatt, és figyelmeztetés, hogy végre fordulj Isten felé, gyakorold a vallásodat és végezz egy életgyónást? Mert pillanatnyilag a kárhozat felé haladsz. Ez a nehéz földi élet csak egy pillanat a lelked örök életéhez képest. Hát érdemes elpackázni a túlvilági sorsodat makacs hitetlenkedéssel? Látod, Ágikám, van értelme az életednek: az örök élet elnyerése. Ági elgondolkozott, majd így szólt: Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem. Megpróbálok változtatni az életemen.

Az előbbi beszélgetésből kiemelkedik a kérdés, hogy van-e túlvilág. Én, Jézusotok, míg köztetek éltem, számtalanszor felhívtam a figyelmeteket a túlvilág létezésére. Megkérem eszközömet, Évát, hogy olvasson fel a Szentírásból erre utaló idézeteket.

„Fáradozzatok, de ne olyan eledelért, mely veszendő, hanem olyanért, mely megmarad az örök életre”(János 6,27) „Tágas a kapu és széles az út, mely a pusztuláshoz visz, és sokan vannak, kik azon bemennek. Mily szűk a kapu és keskeny az út, mely az életre visz, és kevesen vannak, kik azt megtalálják.(Máté 7,13-14) „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki Őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3,16)

És mit ígértem a megtért latornak? „Ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23,43)

És mit ígértem mindannyiatoknak? „Aki eszi az Én Testemet és issza az Én Véremet, annak örök élete vagyon; és Én feltámasztom őt az utolsó napon. (János 6,55)

Drága Gyermekeim! Hogy van túlvilág, azt nemcsak az Én szavaim támasztják alá, hanem Isten fönsége, jósága és igazságossága. A vakmerő bűnösök hányszor megsértik Atyám fönségét. Kell lennie egy másik életnek, ahol a megbántott Isten elégtételt kap, és többen belátják, hogy Isten fönsége ellen lázadozni nem lehet. Azután kell lenni egy helynek, ahol a jóságos Isten tervei megvilágosodnak előttetek. Ott majd látni fogjátok, hogy amit Isten földi életetekben megengedett – akár szenvedést, gondot, akár örömet – az mind a lelki javatokat szolgálta. Nehéz megértenetek itt a földön, de a túlvilágon majd látni fogjátok Atyám jóságát, amely a ti érdeketekben engedte meg nektek a kereszteket az örök boldogságotok céljából.

Gyermekeim! Itt a földön keresitek az igazságot, de nem találjátok meg. Kergetitek a boldogság kék madarát, de elrepül az orrotok elől. Keresitek a békét, és csak nyugtalanság van bennetek, keresitek a tisztánlátást, de nem lelitek. De ne féljetek! Isten jósága a túlvilágon mindenért pótol titeket. Csak ott találjátok majd meg az igazi szeretetet, örömöt, boldogságot, békét, nyugalmat.

Isten igazságossága a harmadik, ami alátámasztja a túlvilág létezését. Mert mi is van itt a földön? A gonosz, erkölcstelen ember dúskál a vagyonában, tobzódik a gyönyörökben, az ártatlan, istenfélő, szelíd, jólelkű ember pedig, nyomorog, szűkölködik, betegeskedik. A végén mindkettő sírba kerül. Hol itt az igazság? Majd megfizet mindenért az igazságos Isten! Isten nem bottal ver! – szokták mondani. De hol fizetne meg, ha nem lenne túlvilág? Bizony kell lennie egy másik világnak, ahol minden erény elnyeri méltó jutalmát, és minden gaztett méltó büntetését, ez pedig a túlvilág.

Mint ahogy a fönséges hegycsúcsok, a zöld mezők, a szelíd lankák, ezernyi csillag az égen, millió virágszál, a csicsergő madarak mind azt bizonyítják, hogy van Isten, ugyanígy hirdeti Isten jósága, bölcsessége, igazságossága, hogy igenis van túlvilág, hol örökké él a ti lelketek.

Drága Gyermekeim! Míg ezt a tanítást mondtam nektek, és most is változatlanul, úgy állok előttetek, mint az emberiség Megváltója, Bírája és Ura. Fejemen csillogó aranykorona rubintokkal ékesítve, vállamon díszes aranypalást, hosszú, hófehér ruha van rajtam. Balkezemben keresztem, a megváltás jelképe. Szentséges Szívem a ruhámon kívül látszik. A tetején szeretetlángom lobog. Körbefonja a töviskoszorú, és alatta a lándzsa által okozott nagy nyitott sebem. Ez a két utóbbi szimbólum azt fejezi ki, hogy ma is szenvedek a túlvilág felé igyekvő haldokló lelkekért. Az minden vágyam, hogy a világon haldoklók közül egy se vesszen el, egy se hulljon a pokolba. Akartok-e ebben segíteni Nekem, Barátaim? Ma nem imát kérek értük, hanem nemes cselekedeteket. Figyeljetek szavaimra! Mindegyiketek háta mögött ott áll az őrangyala 2 üres aranykehellyel. Gondolatban, őrangyalotokkal együtt jöjjetek ide Elém. Én megnyitom a Szent Szívem Sebének két ágát: a vér és vízfolyamot. Angyalotok odanyújtja nektek az első kelyhét és ti töltsétek színültig drága Véremmel. Majd kezetekbe adja a másik kelyhet is, ezt pedig tartsátok az Élet vizének zuhataga alá. Most menjetek szerte a világba, mert e percekben is, mint mindig, rengeteg a haldokló. Őrangyalotok odaröpít benneteket hozzájuk. Mindegyikük homlokára Szent Véremmel rajzoljatok egy keresztet, és itassátok meg őket a másik kehelyből az örök élet vizével. Tudom, hogy mindezt csak gondolatban teszitek, de higgyétek el, misztikus értelemben ez valóságosan megtörténik. Ugyanis mikor az általatok megjelölt haldoklók lelke kilép a testükből és az őrangyaluk iderepíti őket Elém a különítéletre, akkor meglátom homlokukon a véres keresztet, amit rájuk rajzoltatok. Ellenségem is látja rajtuk, aki minden különítéleten ott van, és e jel olyan tündöklően ragyog a lelkeken, hogy elvakítja a gonoszt, elmenekül onnan. Segítségetekkel ezek a lelkek mind a tisztítóhelyre vagy a Mennyországba jutnak.

Drága Segítőtársaim! Otthon képzeletben ezt sokszor tegyétek meg szegény haldokló testvéreitekért, és így sok lelket megmenthettek a kárhozattól. Tehát nemcsak a szentmiséitek, imáitok, áldozataitok felajánlásával segíthetitek a világ haldoklóit, hanem úgy is, hogy gondolatban keresztet rajzoltok homlokukra Szent Véremmel.

Köszönöm, hogy mai tanításomat türelmesen végighallgattátok. Megáldalak benneteket a túlvilágba vetett hit lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Bankár-mustra 2012. Budapest

avagy bankárok a börtön árnyékában címmel ellenkonferenciát rendeznek a devizahitelesek szervezetei a Hilton Szálloda előtt a Várban 2012. október 16-án 10 órától

Ezen a napon a Hiltonban konferenciázik az összes bankár, akik felelősek a magyar lakosság végletes eladósításáért.

Rendezvényünk TETEMREHÍVÁS lesz bűneikért.

Minden megszólalás egy-egy vádbeszéd lesz azokért, akik már nem érhették meg ezt a napot, mert a halálba kergették őket a bent konferenciázó bűnösök.. Vádbeszéd lesz azokért is, akik súlyos gondok között töltik a napjaikat és már a mindennapi betevő falatot vonják meg gyerekeiktől és maguktól, hogy az uzsorásaikat kifizessék.

Esküszünk, hogy ennek véget vetünk.

Budapest, 2012. október 8.


Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet
Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete
Hiteles Magyarok Fóruma
Hiteles Mozgalom
Magyar Szociális Fórum

Mire készül a svájci hadsereg?

John R. Schindler, az amerikai Tengerészeti Főiskola nemzetbiztonsági szakának professzora érdekes cikket tett közzé három napja. Minden jel arra mutat, hogy Svájc, az európai zavargások esetleges elmérgesedésére és/vagy kiterjedésére számít. Nehéz megmondani, hogy a svájci illetékesek a veszély erősödését látják, vagy csupán az állam hatalmát akarják kiterjeszteni (ami valljuk meg nem ritka lépés manapság), egy biztos, egy ilyen intézkedés sokakban kelt félelmet, az amúgy is bizonytalan időkben.

Schindler a következőket írja:

Vajon a svájciak tudnak valamit, amit mi nem?

Ueli Maurer, svájci védelmi miniszter visszafogott nyilatkozatokat tett az európai válság eldurvulásáról. Értsd, komoly eldurvulásáról, aminek kezelésére a katonaság bevetése is szükségessé válhat. Ennek hallatán az ember rögtön Görögországra gondol, ahol a tüntetések szinte mindennapos jelenséggé váltak és egyre erőszakosabbak, de egyelőre nem igazán látni, hogy melyik ország felé gurul a labda az Unióban.

A svájciak híresek arról, hogy mindenre felkészülnek, és mivel az ország méretéhez képest hatalmas hadsereggel rendelkeznek, szinte bármilyen eshetőségre készen állnak. Különleges katonai rendszerük alapja, hogy szinte a teljes férfilakosságot kiképezik, de csak viszonylag kis létszámú állandó katonaságot tartanak fenn, a szintén kicsi ENSZ békefenntartó csapatok mellett. A svájciak bármikor képesek egy 200.000 főből álló kiképzett haderő felállítására, bár ez csupán egyharmada a húsz évvel ezelőtti állománynak, hiszen más országokhoz hasonlóan Svájc is csökkentette hadserege létszámát a szovjet blokk szétesését követően, de azért ez még mindig tekintélyes hadseregnek számít. Amerikai viszonylatban ez egy 8 millió fős hadsereget jelentene (a valóságban jelenleg kevéssel 3 millió fő alatti az USA hadseregének állománya).

Ueli Maurer, védelmi miniszter, az egyenruhás svájci vezetők alig hallható tanácsait követve, megpróbálja felhívni a figyelmet, hogy az egyre inkább eluralkodó fiskális-politikai-társadalmi válság rendkívüli módon el tud fajulni. A szeptemberben tartott Stabilo Due kódnevű svájci hadgyakorlat főtémája az EU bizonytalanság eluralkodásának kezelése volt.

Svájc nem lépett be az Unióba, amire az anyagi javakban bővölködő svájciak igen büszkék, és nyilván nem szeretnék, ha az EU gondjainak hullámai átterjednének apró, békés és rendkívül gazdag országukra. Az a tény, hogy a svájci hadsereg négy új, az ország különböző részeire vezényelt katonai rendőrségi zászlóaljjal bővült, azt mutatja, hogy inkább társadalmi zavargásoktól, mint megszállástól tartanak.

Könnyű figyelmen kívül hagyni a svájciakat, hiszen hadseregük néhány évszázada nem harcolt senki ellen, ugyanakkor képesek voltak mindkét világháborútól távol tartani magukat, pont azáltal, hogy mindenre fel voltak készülve. Valamit tudhatnak.

Forrás: leerockwell.com

A 27 tagállamból álló szervezet kapta idén a Nobel-békedíjat „a kontinens egységének megerősítésében vállalt szerepéért és a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok előbbre vitelében nyújtott munkájáért”.

A díj kiérdemlésének kérdésével kapcsolatban igen heves vita alakult ki, miközben a kontinens máig megoldatlan, sőt egyre mélyülő válsággal küzd.

„Az Európai Unió történelmének talán legsúlyosabb válságát éli. Éppen most lenne szüksége segítségre, az Unióra nemet mondó Norvégiától?” – tette fel a kérdést a norvég NRK csatorna.

A Nobel-békedíjnak otthont adó Norvégia először 1972-ben, majd másodszor 1994-ben utasította vissza az Unióhoz való csatlakozást.

Ugyanakkor a lépés tökéletesen beleillik a képbe, hiszen a globalista törekvések élharcosának számító EU, egy fegyvergyáros és a dinamit feltalálója által alapított „béke” kitüntetésben részesült.

A világkormány támogatói és a bankárok odáig voltak az örömtől.

„Ez egy nagy és megható pillanat az EU számára. A 2012-es Nobel-békedíj elnyerése köszönet több évtized munkájáért, a béke, a demokrácia és a kontinens jóléte érdekében,” áradozott Wemer Hoyer, az Európai Befektetési Bank elnöke.

Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, közös nyilatkozatban kommunikálták, hogy „az Európai Unió továbbra is a béke és biztonság támogatója marad a számára közeli országok és az egész világ számára.”

Nigel Farage, az angol Függetlenségi Párt elnöke volt az egyetlen, aki a valóság talajáról közelítette meg a kérdést és némileg lehűtötte az önmagukat éltető politikusokat.

„Emlékezve, miként sürgette van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Líbia megtámadását, a Nobel Békedíj odaítélése teljesen nevetséges döntés,” mondta, hozzátéve, hogy a lépés „igazi szégyen. Szerintem komolyan csorbítja a Nobel-díj hírnevét.”

Heming Olaussen, Norvégia legerősebb EU-ellenes szervezetének vezetője, „abszurdnak” nevezte a díj odaítélését, az NRK csatornának adott interjú során.

Max Keiser, az RT gazdasági szakértője felháborítónak nevezte a döntést, kijelentve, hogy a Nobel-békedíjat egy „technokrata szörny kapta”.

„Olyan mintha Frankensteint megjutalmaznák azért, mert ő a legjobb szörny, amit az elmúlt 12 hónap során létrehoztak,” mondta Keiser. „Legközelebb kinek ítélik oda? Esetleg egy génmódosított mag kapja majd Indiában, ahol a gazdák ezrével követnek el öngyilkosságot a Monsanto-hoz hasonló cégek miatt. Tisztelt Nobel bizottság! Jövőre adjátok a Monsanto-nak a díjat!”

Számos orosz tisztségviselő és emberjogi aktivista fejezte ki értetlenségét a díj odaítélésével kapcsolatban.

Már 2009-ben is sokakat megdöbbentett, hogy a frissen megválasztott Barack Obama kapta a békedíjat. Az elnököt éppen csak két héttel a díj odaítélése előtt iktatták be. Az indoklás szerint az elismerést „a nemzetközi diplomáciában és a népek közötti együttműködésért kifejtett kiemelkedő erőfeszítéseiért kapta.”

Hasonló felhangja volt az 1973-as Nobel-díj odaítélésének is, amit végül Henry Kissinger, akkori amerikai külügyminiszter és biztonságpolitikai tanácsadó kapott, akit sokan háborús bűnösként tartanak számon dél-amerikai és dél-kelet ázsiai konfliktusokban vállalt szerepéért.

Forrás: RT.com és Infowars.com