2010. július 1., csütörtök

Kadarkúti Égi üzenet - 66. - Jézus szavai a keresztségről

2010. 06.30. Jézus: A keresztség I.

Én: Édes Jézusom, nagyon szeretlek, tégy engem békéd eszközévé! Hálásan köszönöm, hogy ma Te fogsz tanítani minket. Jöjj, Szentlélek Isten segíts, hogy az Úr Jézus szent szavait méltóképpen tudjam közvetíteni!
Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Megváltótok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Múlt héten befejeztük az Oltáriszentségről tartott tanításainkat. Ma áttérünk a másik nagyon fontos szentségre, mint a megszentelődés eszközére: a keresztségre. Ezt sem lehet egy alkalommal kimeríteni, ezért most is néhány hétig tartó beszédsorozatra számíthattok.
Mint ahogy az Oltáriszentséget Én alapítottam, így a keresztség szentségét is. Az igaz, hogy az Én nyilvános fellépésem előtt Keresztelő János már javában keresztelt, de Máté, Márk és Lukács evangéliumában olvashatjátok keresztelő János kijelentését: „Én csak vízzel keresztellek titeket, de aki utánam jön, tűzzel és Szentlélekkel fog megkeresztelni.
Az Én általam alapított keresztség külsőleg hasonlít ahhoz, ahogy János keresztelt, mert vízzel öntözik vagy vízbe merítik a keresztelendőt, de tartalmában különbözik. Míg János keresztsége bűnbánati keresztség volt, mely előkészített a kegyelemre, addig az általam rendelt keresztség a Szentlélek közreműködésével történik. Nem más ez, mint újjászületés, amely szükséges ahhoz, hogy bejuthassatok Isten Országába. Van egy mondatom a szentírásban, ami így szól: „Bizony, bizony mondom neked: Aki nem vízből és Szentlélekből születik, az nem megy be az Isten Országába. Ne csodálkozz, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek!” E szavaimmal kapcsolatban egy vitát hallottam két gyermekemtől, akik a szentmise után együtt mentek haza.
Az evangélium e szavai mélyen érintették és elszomorították Anna lelkét. Így fakadt ki barátnőjének:
- Mi lesz a Földön élő több milliárd nem keresztény felebarátunkkal, a nem keresztény vallási gyülekezetek sokaságával? Közöttük van egy sereg jóravaló ember. Ezek mind a pokolba hullanak?
– Nem úgy van – mondja Jutka. – Isten végtelenül irgalmas és igazságos.Ő látja, hogy ki milyen környezetbe született bele és milyen meggyőződést alakítottak ki benne. Ha például egy zsidó vagy egy muzulmán hűséges a vallásához és Istenhez, el fogja nyerni az örök üdvösséget. Ha egy mai embert ateista módon neveltek a szülei és a tanárjai és ebben szentül hisz, akkor a cselekedetei és a felebaráti szeretete alapján lesz megítélve. Ami meggyőződésből van, az nem bűn.
Anna kezd megnyugodni, de még ágaskodik benne egy kérdésű.
- Ezeknél az embereknél lesz-e valami következménye, vagy hátránya annak, hogy nem ismerték Jézust, úgy haltak meg?
Jutka így válaszol:
- Szerintem a tisztítóhelyen hosszú szenvedésben és várakozásban lesz részük, majd tisztulás után még alapos átnevelésben kell részesülniük, miután elnyerik a teljes mennyei boldogságot.
Anna megkönnyebbülten fellélegzett, mert sok családtagja, rokona, barátja, szomszédja, ismerőse van, akik nem is akarnak hallani Istenről. Jutka így folytatta:
- Tudod-e Annám, kik lesznek legkeményebben megítélve? Akik meg vannak ugyan keresztelve és kaptak is vallásos nevelést, ismerik is Jézust, de elhagyják hitüket, teljesen pogány módon élnek, mert így kényelmesebb. Tehát hiába van valaki megkeresztelve, ha akarattal hátat fordít Istennek egész életében és még a halálos ágyán sem tér meg. Őket kell leginkább félteni és értük kell legtöbbet imádkozni: a hitehagyott keresztényekért.
Drága Gyermekeim! Tudjátok-e, hogy Én voltam a legelső, aki vízzel és Szentlélekkel keresztelkedet. Hallgassátok az Én keresztelésem történetét Márk evangélista szerint: „Ezekben a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből és megkereszteltette magát Jánossal a Jordánban. Amikor feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég és a Lélek galamb alakjában leszáll rá. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az Én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”
Én nem azért álltam János elé keresztelkedni, hogy a víz lemossa bűneimet, hogy a bűnbánat jeléül keresztelkedjek meg, mert Én teljesen ártatlan voltam, mentes minden bűntől, hanem azért, hogy sorsközösséget vállaljak veletek, emberekkel és hogy magamra vegyem az emberiség bűneit. Meglepő hasonlóság van az Én keresztelkedésem és a tiétek között. Ugyanaz történik veletek, mint Velem. Leszállt Rám a Szentlélek és Atyám kijelentette, hogy szeretett gyermeke vagyok. A kereszteléskor titeket is eltölt a bennetek lakó Szentlélek és a Mennyei Atya gyermekeivé fogad titeket.
Most azt szeretném nektek elmagyarázni, hogy mit jelent ez a fenti megállapításom, hogy újjá kell születnetek. A keresztség alatt újjászülettek vízből és Szentlélekből, a keresztség tehát újjászületés. A Szentlélek valósítja meg az újjászületéseteket, a szentelt víz önmagában erre nem lenne képes. A megkeresztelt ember a Szentlélek kegyelme révén egy teljesen új életet kap, részesül az Isten életéből. Már ezután nemcsak földi élete van, hanem természetfeletti, mert Isten gyermekévé válik. A megkeresztelt emberek az Én testvéreimmé lesznek és Isten fiaivá. Tehát az újjászületés a keresztségben azt jelenti, hogy újból születik az ember a kegyelem által, felülről születik a természetfeletti életre.
Máté evangéliumában láthatjátok, hogyan buzdítottam az apostolaimat: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek! Tehát a keresztelés mindig Jézus parancsára az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére történik.
A keresztség 2 nagy kegyelmi ajándékot ad: eltörli bűneiteket és általa Isten gyermekeivé váltok. Sajnos a szülők és keresztszülők legnagyobb része ezt az egészet csak formaságnak tartja. Legfontosabb nekik a széleskörű rokoni összejövetel, evés-ivás. Általában Rólam, hogy mit adtam a kisbabának, arról szó sem esik, inkább azt nézegetik, melyik vendég hozott drágább ajándékot a kicsinek. A keresztelés még megvolt, de hogy mi lesz a pici lelkével azzal a legtöbb szülő és keresztszülő nem törődik. De tudok ennél még szomorúbbat mondani. Növöget a gyerek, már óvodás, már iskolás és szülei egyáltalán nem akarják megkereszteltetni. Ha kérdezi valaki, azt felelik, hogy ha felnőtt korában vallásos életet akar élni, majd elmegy és megkeresztelkedik. Majd ő választ, hogy vallásos, hívő ember akar lenni, vagy nem. Ez nagyon oktalan felfogás. Választani csak úgy lehet, ha mindkét utat ismeri. De ha a szülője nem engedi, hogy megismerje Istent, miért is akarna megkeresztelkedni? A keresztelés halogatása azt a veszélyt is magába rejtheti, hogy a meg nem keresztelt gyermek hirtelen balesetben vagy betegségben meghal. Óriási felelősség a szülő részéről, hogy esetleg nem üdvözül, sosem kerülhet a Mennyországba. A bűn nagysága nem az életkortól függ. Egy 10 éves gyermek is tud súlyos bűnt elkövetni, ami elég a kárhozathoz.
Tehát egyaránt felelőtlenség a szülők részéről, ha a megkeresztelt gyermek lelkét magára hagyják, vagy meg se keresztelik.
Megáldalak titeket a komoly felelősségérzet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.