2015. március 31., kedd

Kadarkúti Égi Üzenetek 257. Mennyi Atya:Az erények

ÉGI ÜZENETEK  

2015.március 31.
Mennyi Atya:Az erények

Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok és eszközöm, Éva hangján szólok hozzátok. Köszönöm, hogy újra eljöttetek, meghallgatni tanításunkat és menteni a lelkeket. Örülök, hogy már egy ideje a három értékes rózsafüzérrel töltitek az irgalmasság óráját. Ilyenkor irgalmasságom lángja leszáll közétek és szándékaitokat meghallgatom. Ezzel a ½ 5-ig is eltartó állhatatos imátokkal a lelkek sokaságát mentitek. Fáradozásaitokért viszonzásul atyai Szívembe zárlak benneteket.
Ma nagyon szép témáról fogtok hallani: az erényekről. Ha magatokra tekintetek, vagy bárki másra, tapasztalhatjátok, hogy a lélekben megtalálható a jó és rossz egyszerre. Mintha ketten laknának benne: az egyik a jó gondolatokra, tettekre sarkallja, a másik rosszra. Máris egy élő példával kezdem. Imre családszerető ember, hűséges a feleségéhez, szorgalmasan gyakorolja a vallását. Jól működő céget vezet, de a beosztottjait kihasználja és igazságtalanul bocsátja el őket állásukból. Nemrég egyik asszonyt azért küldte el, mert megbetegedett és magas lázával 2 hétig otthon maradt. Ez az ember szinte hiába jár templomba és hiába imádkozik, ha a lelkében lévő rossz hajlam szeretetlenséget vált ki belőle. Szent Pál a filippieknek írt levelében ezt mondja az erénnyel kapcsolatban: „Örüljetek az Úrban szüntelenül… Jóságos emberségeteket ismerje meg mindenki! … Egyébként, testvéreim arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos.” A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg az erény fogalmát: „Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére… Az erényes ember minden testi és lelki erejével a jó felé törekszik, konkrét tetteiben azt keresi, azt választja.” A Katekizmus tanítása szerint négy legfontosabb erény van, nevezzük ezeket sarkalatos erényeknek, a többi erény mind e köré épül. Ezek a következők: 1.) okosság, 2.) erősség 3.) igazságosság 4.) mértékletesség.
Vegyük sorba őket, hogy melyik mit jelent!
1.)Az okosság egy olyan erény, amely felkészíti az ember értelmét, hogy mindig a jót válassza, ami lelke és mások lelkének javát szolgálja. Ezt a fogalmat – kedves Gyermekeim – ne tévesszétek össze a műveltséggel, a tanultsági szinttel. Nemcsak egy tudós vagy professzor lehet erkölcsileg okos, hanem egy földet művelő, állatait gondozó parasztasszony is, vagy egy közmunkát végző utcaseprő is. Pl. okos az az özvegyember, aki hívő, vallásos létére nem kezd bele olyan kapcsolatba, amely kilátástalan, mert nem lehet belőle szentségi házasság. Hiába adódik ismeretségi körében olyan elvált asszony, akinek ő tetszik és neki is szimpatikus, józan ítélőképességére hallgatva kerüli a közelebbi megismerkedést.
Viszont nincs az erkölcsi okosság birtokában egy háromgyermekes családanya, Ilonka, aki mindent megenged rakoncátlan gyermekeinek, majomszeretettel csüng rajtuk és sosem feddi meg őket. Ha férje próbál szigorúbban bánni velük, felháborodik, és a gyerekek előtt leszidja. Miért nem jár el okosan ez az édesanya? Mert az ő kényeztetése következtében gyermekeiből öntörvényű, gőgös, öntelt felnőttek lesznek, akik nem tudnak majd beilleszkedni munkatársaik közé, házasságuk vagy kapcsolatuk csődbe jut, mert hiányozni fog belőlük az engedelmesség és alkalmazkodó képesség. Bizony az okosság erényének hiánya általában súlyos következményekkel jár. Az okos ember lelkiismeretére hallgat, és aszerint cselekszik. Az okosság erénye, mely benne van, segít tévedés nélkül legyőzni a kétségeket a jó és a rossz körül.
2.)A második sarkalatos erény az erősség. Aki ezzel rendelkezik, abban van erő, kitartás és állhatatosság, hogy a jót tegye, és hogy képes legyen legyőzni a kísértéseket. Az erősség, mint minden erény a Szentlélektől kapott ajándék. Egyik gyermekünknek előbb, másiknak később adja meg, van, akinek többet ad belőle, van, akinek kevesebbet. Eszközömnek, Évának 10 éves korában volt egy osztálytársa, Zsuzsi. Egy irányban laktak, s mivel nagyon félős lány volt és egyedül kellett hazamennie az üres lakásba, Évát kérte meg, hogy kísérje haza. Levette a nyakából a kulcsot, kinyitotta a lakásajtót és barátnőjét küldte be, hogy menjen előre, nézzen az ágy alá, nincs-e ott valaki, azután ő is be mert lépni. Ez csak addig tartott, míg Éva anyukája meg nem tiltotta ezekkel a szavakkal: „Téged nem félt, csak saját magát? Többé nem kísérheted el.” Ez a Zsuzsi mindentől félt: a kutyáktól, a rossz emberektől, a feleléstől, később a vizsgáktól. Belőle hiányzott az erősség erénye. Az erősség adománya, mint erény nemcsak a kísértéseket segít legyőzni, hanem a félelmet is, sőt a halálfélelmet is. A vértanúkban a hősiességig fejlődött ez a szép lelki vonás. Gondoljatok Szent Filoménára, aki egy görög király leánya volt és mindössze 13 éves. Akkor már két éves szüzességi fogadalmat ígért Jézusnak. Diokleciánusz római császár hadat üzent Görögországnak. Filoména édesanyja elment Rómába, hogy békét kérjen, de a római uralkodó csak úgy ígérte meg, ha Filoména hozzá megy feleségül. A kislány nem akart engedelmeskedni neki, ezért súlyosan megbüntette: börtönben éheztette, megostoroztatta, horgony kötve a nyakára bedobatta a Tiberis folyóba, lenyilaztatta, de csodálatos módon mindebből épen került ki. Végül lefejeztette és a bátor, hős kislány azonnal a mennybe jutott. Benne és az összes vértanúban az erősség erénye lobogott.
3.)A következő sarkalatos erény: az igazságosság. A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt a fogalmat így magyarázza meg: „Az igazságosság erkölcsi erény, mely erősség és állhatatossá teszi az akaratot abban, hogy megadja Istennek és a felebarátnak, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosság neve a „vallásosság erénye”. Az emberek iránti igazságosság készségessé tesz mindenki jogainak tiszteletben tartására és segít az emberi kapcsolatok terén olyan összhang megteremtésében, mely előmozdítja a méltányosságot a személyek és a közjó irányában.”
Gyermekeim! Én, Atyátok szeretném megvilágítani előttetek, hogy mit jelent gyakorlatilag a Velem, Istenetekkel szemben tanúsított igazságosságotok. A belgyógyászat egy kétágyas kórtermében két beteg asszony fekszik: Sárika és Juliska. Sárika két szívinfarktus után lábadozik, Juliskának gyomorfekélyt állapítottak meg. A szívbeteg gyermekem még nagyon gyenge, a beszéd is nehezére esik. Juliska rabja az alkoholnak és a cigarettának, külön szenvedés számára, hogy ezekről most le kell mondania. Egyfolytában panaszkodik, mindenért Engem okol. Ott kezdi, hogy minek teremtettem meg, ő nem akart világra jönni. Miért adtam neki részeges, goromba apát? Miért nem óvtam meg a két rosszul sikerült házasságától? Miért engedtem meg neki ezt a fájdalmas betegséget, és a vele járó gyomortükrözést? Mit vétett ő, hogy Én ilyen kegyetlenül büntetem? Nem gyilkolt, nem rabolt, csupa fáradozás, munka áldozat az élete, kiszolgálja a családját, főz, mos, vasal rájuk. Mi bűne van neki, amiért most szenvednie kell? Ha Isten szeretne, nem lenne ilyen hálátlan hozzám.
Sárika türelmesen végighallgatja és ámul a sok igazságtalanságon, amit előadott a betegtársa. Majd így szól: Juliska! Ne vádold Istent, mert ez nem más, mint káromkodás. Hálás lehetsz, hogy életre hívott, mert csak akkor nyerheted el az örök boldogságot, amit készített neked, ha leéled ezt a földi életet zúgolódás nélkül. Ő minden embert, így édesapádat is jónak teremtette, de elromlott, mert rossz társaságba került. A férjeidet nem Ő választotta neked, hanem te gondolkodás nélkül, igazi lelki kapcsolat nélkül hozzájuk mentél. Amikor jeleket adott neked – köhögést, szívremegést, gyomorfájdalmakat – hogy szakíts az ivással és dohányzással, nem figyeltél oda. Ezt a betegséget bizony te okoztad magadnak. Méghogy nincs bűnöd? Akkor minek számít ez az Isten elleni lázadás? Mesélted, hogy haragban vagy az egyik menyeddel. Alaposan kifakadtál nekem ellene. Ez nem más, mint ítélkezés. Első esküvőd óta nem voltál szentmisén és nem gyóntál: És Isten – annak ellenére, hogy igazságtalanul vádolod – végtelenül türelmes hozzád. Lelkedet meg akarja menteni, még ad időt.
Juliska döbbenten hallgat. Elgondolkozik és kérdezi: „Most mit tegyek?” A közelgő nagy gyomorműtéted előtt gyónjál meg! – felelte Sárika.
Ez az eset csak egyetlen a sok igazságtalanság közül, amit az emberek Rám hárítanak. Látjátok, Gyermekeim? Azért nevezik az Isten iránti igazságosság erényét a „vallásosság erényének”, mert a mélyen vallásos emberek, mint Sárika, elismerik jóságomat, irgalmamat, szeretetemet, Rám bízzák magukat és meg vannak győződve az Én tökéletes igazságosságomról.
4.) A negyedik sarkalatos erény a mértékletesség. A katekizmus szerint „a mértékletesség az az erkölcsi erény, amely mérsékli az élvezetek vonzását és készségessé tesz a kiegyensúlyozottságra a teremtett javak használatában. A mértékletes ember érzéki vágyait a jóhoz rendezi, józanul él, nem ösztönös vágyai szerint.” Ez a mondat gyakorlatilag az jelenti, hogy aki mértékletes életet él, csak a rendezett emberi kapcsolatokban érzi jól magát, mely nem sérti meg a Tízparancsolatot és tudja hol a határ az élvezeti cikkek fogyasztásában. Vágyai fékezése e területeken testének-lelkének egyaránt jót tesz, pl. ha valaki ész nélkül habzsolja az édességeket, elhízik, cukorbeteg lesz, nehéz lesz a mozgása, fullad, nehezen kap levegőt és rövidebb életű. A másvilágon pedig a torkosság bűnéért vezekelnie kell.
Drága, kicsi Gyermekeim! Amiért ilyen figyelmesen végighallgattátok mai tanításomat, jutalomból elhoztam nektek Szentlelkemet.
Először az égből szállt alá hófehér galamb alakjában, mint az OKOSSÁG LELKE. Feje körül glória. Nézzétek, hogy sziporkázik fehér tolla, hol ezüst, hol arany színekben. Csőrében egy izzó parázs piroslik, az okosság erényének szimbóluma. Nyakán aranyláncon egy kis kosár, annyi parázs van benne, ahányan vagytok. Mindenkinek az értelmébe helyez egyet, majd eltűnik.
Másodszor egy mennyezetig érő hatalmas lobogó láng alakjában jön elétek, mint ERŐSSÉG LELKE. E nagy lángban annyi fehéren izzó kard van, ahányan itt ültök és belefoglalva egy lángnyelvecskébe, mint az erősség erénye szívetekbe repül. Ettől bátrak, hősiesek lesztek, legyőzitek a külső és belső ellenségeiteket.
Harmadszor a Szentlélek Isten gyönyörű fehérruhás ifjú alakjában érkezik, mint az IGAZSÁGOSSÁG LELKE. Kezében egy tálat tart, melyen magas fehér láng ég, mint az igazságosság erénye. Körbejár köztetek. Nyissátok ki kicsi szívetek ajtaját, mert letép a lángjából egy csóvát és belétek ülteti. Így az Ő isteni igazságosságának fényében fogjátok látni Istent és teremtményeit, és mindenkinek megadjátok azt, ami őket illeti.
Végül a Szentlélek újra ragyogó, kitárt szárnyú galamb formájában jön közétek. Nézzétek csak, mit hoz nektek Ő a MÉRTÉKLETESSÉ LELKE! A csőrében egy mennyei aranymérleg van: a mértékletesség erényének szimbóluma. Óvatosan leteszi az asztalra, Én, Mennyei Atyátok rálehelek és megsokszorosítom. Ő pedig egyenként csőrébe véve odaviszi hozzátok és szívetekbe helyezi. Ez a kis mérleg ezután segít nektek egyensúlyba tartani emberi vágyaitokat, segít megtanulni, hol a határ az élvezeti cikkek fogyasztásában és megtanít titeket a lemondásokra és önmegtagadásokra. Most pedig Szentlelkem a vállamra száll, és míg Én jobb kezemmel áldást adok felétek, Ő a jobb szárnyával tesz áldó mozdulatot. Megáldunk benneteket a legfontosabb emberi erények gazdagságával az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Gerilla-gyógyászat: A medvehagyma

Fehér, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájából rendesen két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 3-4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van. Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Hazánkban főleg agyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Március elejétől már látható hajtásai vannak. Tömeges tenyészhelye a Zselic és a Mecsek, ahol legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg. Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják. Nagyon sokféle bántalomra használható. Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért. Frissen - mint minden - a leghatékonyabb és legfinomabb. Eltartható aprítva sóval összekeverve, olajban, valamint a legegyszerűbb ha lezárt nylon zacskóban lefagyasztjuk. Célszerű kis zacskókban lefagyasztani és úgy eltenni, hisz akkor nem kell felengedni mindet. A fagyasztás után a felengedett medvehagyma rostjai szétesnek és sötétedik, valamint némi levet ereszt, azonban még mindig a fagyasztás őrzi meg hatóanyagának nagy többségét.

Élettani hatása

Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel együtt fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés kockázatát fokozza. Ugyanezért nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és rendszeres fogyasztása a nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára csak orvosi felügyelettel engedhető meg. Általában a hagymaformák idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása kiemelkedő. Női problémák, illetve nőknél változó kori panaszok esetén segít.

Népies nevei: jurda, kígyóhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás, sarima, sási-hagyma, selyemi hagyma, vadfokhagyma.

A különbségek a medvehagyma és a gyöngyvirág között:


Illat – A legegyszerűbb és legbiztosabb módja, hogy meggyőződj arról, medvehagymát találtál-e, ha megdörzsölöd a levelét. A gyöngyvirág levele szagtalan, még a medvehagymáé fokhagymához hasonlatos - csak a leveleket szabad szedni fajvédelmi okokból.


Levél alakja


Gyökérzet


Virág


Élőhely - a medvehagyma és a gyöngyvirág is az árnyas erdőket kedveli, de ha napos réten vagy mezőn találnál hasonlót, azt nem szabad leszedni mert az valószínűleg valamely kikericsfaj képviselője lesz, ami szintén mérgező....




Drótos Tamás - Hernád Völgye H.H.K.