2011. november 2., szerda

Izrael sikeresen indított olyan rakétát, amely képes elérni New Yorkot és Tokiót

Az izraeli katonaság szerdán a Palmachim légierő bázison sikeresen hajtotta végre a Jeriko-3 interkontinentális ballisztikus rakéta indítását, jelentette a Kol Israel a rádiócsatorna. Ugyanakkor az Izraeli Védelmi Erők azt állítja, hogy november 2-án reggel a Palmachim légierő bázison sikeresen teszteltek egy új rakéta hajtóművet. A rakéta indítása az Ashkelon és Tel Aviv közötti területen volt megfigyelhető, jelentette a NEWSru Israel, amely fényképfelvételeket is közölt az eseményről.
Külföldi kiadványok szerint, ez egy háromfokozatú rakéta, amely képes egy közel 750 kg-os nukleáris robbanófejet több mint 10 ezer kilométerre hordozni. Ha a Jeriko-3 bejelentett hatósugara ha megfelel a valóságnak, úgy elérhető zónájában olyan városok lehetnek, mint Tokió és New York, amelyek távolsága Tel Avivtól alig több mint 9000 km, jegyzi meg az újság.
Nyugati források szerint a Jeriko-3 rakéta már 2008-ban az izraeli hadsereg rendelkezésére állt, azonban MissileThreat.com internetes portál szerint projekt fejlesztése még folyamatban van.
A cikk szerint a rakéta indítási tömege 29 tonna, a hossza pedig 15,5 méter. A portál azt állítja, hogy a 750 kilogrammos robbanófej mellett a Jeriko-3 képes olyan harci fejegység hordozására is, amely több, egyedileg irányítható robbanófejet tartalmaz.
Az is feltételezhető, hogy bár a rakétát föld alatti indítóbázisra tervezték, lehetséges lesz mobil - így például vasúti - platformra történő telepítése is. A rakéta nagy sebessége szinte lehetetlenné teszi elfogását, mutat rá a NEWSru Israel.
A Palmachim légierő bázis több rakéta rendszer, például az Arrow és a Jeriko vizsgálatának kísérleti területe. A bázison 2002 óta folyik az Arrow-2 rakétavédelmi rendszer fejlesztése. Ezen kívül a Palmachim-ot kozmodromként is használják - 1988-tól 2010-ig innen lőttek fel egy sor Ofek sorozatú felderítő műholdat, teszi hozzá az újság.
newsru.com


Egy esetleges izraeli támadás újabb előjelei

 A közel-keleti helyzet rendkívül kényes, a harci dobok egyre hangosabban peregnek. Amennyiben rövid időn belül nem indítanak támadást, a téli hónapok alatt ez már nem fog megtörténni, hiszen az időjárás és a látási viszonyok nem teszik lehetővé.
Egy újabb háború a közel-keleten rendkívül súlyos hatással lenne az amúgy is gyenge lábakon álló világgazdaságra. Gondoljunk csak bele, mi történne, ha a Perzsa-öbölből rendszeresen érkező olajszállítmányok 40%-a hirtelen kiesne. Minden jel arra mutat, hogy a globális elit magasabb sebességbe kapcsolt és egyre több fronton támadva igyekszik előkészíteni a világkormány színrelépését. A világon folyó háborúk, a gazdasági válság és a terrorizmus, hol valós, hol mesterségesen előállított veszélye, mind része eszköztáruknak és az általuk okozott káosz a világkormány megalakulásához szükséges hangulatot készíti elő.
A WorldNetDaily a következőket jelenti:
Az amerikai titkosszolgálat egyik forrása szerint egyre több jel mutat arra, hogy Izrael támadásra készül, valószínűleg Irán ellen, írja a G2 Bulletin. Amennyiben a támadást valóban elindítják, az egyszerre több fronton történhet majd, a libanoni Hezbollah, a gázai Hamas és talán még Szíria ellen is, áll Joseph Farah G2 Bulletin-jében.
Két független forrás is jelezte, hogy Szíria örülne egy ilyen támadásnak, hiszen elterelné a figyelmet saját belső, Assad elnök ellen irányuló tüntetéseiről.
A legújabb előjeleket két héttel azután észlelték, hogy a Pentagon tudomására jutott az iráni nukleáris létesítmények ellen tervezett izraeli támadás eshetősége.
Az ügyhöz tartozik még a szaúdi nagykövet ellen elvileg Irán által tervezett merénylet leleplezése is, ami ürügyül szolgálhatott volna Irán megtámadásához.
Az Egyesült Államok egy rendkívül összetett, számos tényezőt vizsgáló „indikátor és figyelmezetés mátrix” segítségével elemzi a helyzetet, így viszonylag pontosan meg tudják állapítani, melyik éjszaka, vagy éjszakák a legideálisabbak egy esetleges támadás elindítására. Jelenleg az indikátorok részét képezi a szokatlan és nagyszámú katonai helikopterforgalom is Izraelben.
Az elemzők szerint a támadás veszélye nagyon komoly. A titkosszolgálati forrás szerint az izraeli támadás „zöld jelzést” kapott, de az nem egyértelmű, hogy ez vajon az izraeli katonai parancsnokság vagy az Egyesült Államok kormánya részéről érkezett.

http://idokjelei.hu/2011/11/egy-esetleges-izraeli-tamadasi-ujabb-elojelei/

A „buta pénz” nem száll be a buliba: Kína nem segít megmenteni Európát

Kína néhány napja táviratban közölte: elege van abból, hogy a világ megmentőjeként és „buta” pénzforrásként tekintsenek rá. Sokan úgy gondolták, Kína csak viccel, végtére is, hogyan engedhetné meg magának, hogy legnagyobb export partnere alámerüljön? Azonkívül Kína egyébként is csak  szállítói hiteleket nyújt, nem igaz? (Szállítói hitel: amikor egy cég saját ügyfeleinek nyújt hitel, hogy azok megvehessék a cég termékeit.) Mint kiderült, tényleg nem igaz, emellett Kína nem gondolja, hogy Európa halálos kimenetelű válságban szenvedne, akármennyire is szeretnék ezt vele elhitetni. Európa már könyörgőre fogta a hangnemet, az EFSF vezér Klaus Regling-en keresztül bejelentve, hogy jüan-címletű kötvények kibocsátására is hajlandó. Kínát ez nem nagyon hatotta meg.
Az AFP jelentése szerint „a kínai állami média vasárnap, miközben, Hu Jintao elnök éppen a térségbe, többek között a G20-as csúcsra igyekezett, arra figyelmeztetett, hogy az ország nem lesz Európa „megmentője”. A kínai elnök látogatása bizakodóvá tette az európai vezetőket, abban reménykedve, hogy a készpénzben gazdag Kína talán felajánl egy nagyobb összeget a mentőalapba, de a hivatalos kínai Xinhua hírügynökség egyértelműsítette a választ:
„Kína éppúgy nem vállalhatja Európa megmentőjének szerepét, minthogy nem nyújthat megoldást az európai bajokra. Egyértelmű, hogy Európa országainak maguknak kell megoldani saját pénzügyi problémáikat,” állt a hírügynökség kommentárjában, hozzátéve, hogy Kína „csupán egy baráttól elvárható mértékben nyújthat segítséget.” Az adott helyzetben igen józanul gondolkozó barátról van itt szó, aki látja, hogy ennél sokkal jobb üzletet köthet a későbbiek folyamán, ha győzi kivárni. Ezzel együtt, bizonyosak vagyunk benne, hogy Kína nem az egyedüli ország, amelyik azonnali email értesítést kért, ha Santorini, Ibiza vagy Kapri szigete felkerülne az eBay*-re. (*A Vaterához hasonló online piactér)
„Cui Tiankai, Kína külügyminiszter-helyettese pénteki nyilatkoztában elmondta, hogy a G20-aknak a „fejlődő országokban” fennálló szuverén adósságválságra és a globális infláció keltette egyre növekvő nyomásra kell koncentrálnia.
Hozzátette, hogy a tagállamoknak többet kellene tenni a pénzpiacok stabilitásának és a befektetői bizalomnak a visszaszerzéséért.
A G20-ak ezzel szemben azt remélik, hogy Kína mindent megtesz hazai kereslete stimulálásáért és az exportorientált gazdasági modell diverzifikálásáért, hogy a jüan értékigazítása szabadabban folyhasson, a hatalmas kereskedelmi felesleg lefaragása érdekében.
A kínai kormány egy másik tagja szintén nem kecsegtetett nagy áttöréssel a csúcstalálkozó során. Zu Guangyao, pénzügyminiszter-helyettes elmondta, hogy, ami Kínát illeti, az európai mentőalapba történő befektetés nem lesz napirenden.
Peking tart egy nagyobb befektetés pénzügyi kockázataitól, ami otthon vissza is üthet, ha a kínai közvélemény megkérdőjelezi, miért éppen Kínának kellene náluk gazdagabb országokat kimenteni. Az ilyen lépéssel egyet nem értők már most hangot adnak véleményüknek, Kína népszerű, saját fejlesztésű, a Twitter-hez hasonló mikroblogger weboldalain, sőt még az állami médiában is.
A vastag betűs sorok magukért beszélnek. Aki számára még mindig egyértelmű:
Kína kizárólag olyan globális programban hajlandó részt venni, amit meg tud indokolni a közvélemény előtt. Tehát ne várjunk „mentést” Kínától, nyilatkozta Andy Rothman, a CLSA Kínára specializálódott makro stratégája az AFP hírügynökségnek.
Volt már rá példa, hogy Kína megégette magát tengerentúli befektetéssel. Korábban részesedést vásárolt a Morgan Stanley vagyonkezelőben, ami szinte teljesen elértéktelenedett a 2008-as globális válság során.
„Kína bedőlt az ajánlatnak. Egyszer megégette magát és most kétszeresen óvatos,” mondja Andy Xie, független közgazdász, a Morgan Stanley volt vezető közgazdásza.
A lényeg, hogy az Unió ígéretekkel teli bűvészdobozából egy fontos dolog hiányzik: a pénz… 

Forrás: ZeroHedge


Pénzügyi háború Kína és az USA között

 

A Kína és az Egyesült Államok között kibontakozó pénzügyi küzdelem kínai szemszögből.
..."Ha gond lesz a kínai gazdasággal, azt megsínyli az amerikai gazdaság is!"
CRI: Az árfolyamháború negatívan hat a világgazdaság talpra állására
Az amerikai Szenátus október 11-én jóváhagyta az árfolyamok ellenőrzéséről szóló törvénytervezetet annak ellenére, hogy bizonyos belföldi szereplők - a kínai Külügyminisztérium, a kínai Kereskedelmi Minisztérium és a kínai jegybank - határozottan ellenezte ezt. A törvényhatározat akkor válhat jogerős törvénnyé, miután a Képviselőház jóváhagyja és Barack Obama elnök aláírja.
Elemzők szerint ez az amerikai törvénytervezet nemcsak a két ország közötti külkereskedelmi egyensúlyra hat negatívan, hanem árfolyamháborút is indíthat a két ország között, ami kedvezőtlenül hat a világgazdaság növekedési pályára állítására.
1. Ésszerű a mostani jüanárfolyam
A kínai jegybank szóvivője kijelentette, hogy az utóbbi években Kína előmozdította a jüan árfolyam-mechanizmusának reformját, és jelenleg indokolt a jüanárfolyam jelenlegi szintje. Az amerikai Szenátus gyakran figyelmen kívül hagyja a valóságot, a belföldi problémák ürügyén beleavatkozik a jüan árfolyamába, de ez a megoldás nem járul hozzá a belföldi gondok megoldásához, sőt ezzel sérti a kínai-amerikai gazdasági kapcsolatokat és a világgazdaság helyreállítását is.
Statisztikai adatok szerint az árfolyamreform óta az amerikai dollárral szemben a jüant 30%-kal felértékelték, ami hozzájárult a nemzetközi pénzügyek stabilitásához.
He Weiwen, a Kínai Külkereskedelmi Kutatóintézet kutatója rámutatott, az Egyesült Államokban magas a munkanélküliség és gyenge a gazdaság, ezért bizonyos politikusok a jüanárfolyamot tartják a problémák okának, ezzel kívánják enyhíteni a belföldi elégedetlen légkört.
2. Nem a jüanárfolyam a kiegyensúlyozatlan kínai-amerikai kereskedelem fő oka
A kiegyensúlyozatlan kínai-amerikai kereskedelem fő oka nem a jüanárfolyam. Az Egyesült Államokban a magas munkanélküliség, a külkereskedelmi kiegyensúlyozatlanság és a jüanárfolyam között nincsen közvetlen kapcsolat. Statisztikai adatok szerint a jüan árfolyam-rendszerének 2005-es reformja óta az amerikai dollárral szemben a kínai jüant 30%-kal felértékelték, ebben az időszakban az amerikai munkanélküliség 7%-ról 9%-ra emelkedett. Ezen kívül 2007-től 2009-ig az amerikai külkereskedelmi passzívum 655 milliárd amerikai dollárról 363 milliárdra csökkent, de ebben az időszakban újabb hatmillió ember lett munkanélküli.
A kínai jegybank beszámolója szerint nem a jüanárfolyam, hanem a külkereskedelemben bevezetett korlátok a kiegyensúlyozatlan kereskedelem egyik legfőbb oka. A beszámolóban azt javasolják, a technológiailag fejlett Egyesült Államoknak kell törekednie a Kína felé irányuló export bővítésére, nem pedig a kínai importot kell korlátozni. Ez a legjobb megoldása a külkereskedelmi passzívumnak.
3. A törvénytervezet várhatóan akadályozni fogja a világgazdaság talpra állását
Szakértők szerint ha az Egyesült Államok egyoldalúan elindítja az árfolyamháborút a jüanárfolyam felértékelése érdekében, rövid távú nehéz helyzetbe kerül a kínai export, hosszú távon negatívan hat a kínai gazdaság fejlődésére, így megakadályozza a világgazdaság talpra állását.
„A törvénytervezet nem hasznos a magas munkanélküliség és a kereskedelmi egyensúlytalanság megoldására, de sérti a két ország gazdasági érdekeit" - mondta Zhang Yansheng, a kínai Állami Fejlesztési és Reformbizottság kutatója.
Hozzátette, jelenleg nehezen megy az amerikai gazdaság helyreállítási folyamata, és egy ilyen időszakban különösen szükség lenne egy gyorsan fejlődő Kínára, mert Kína az Egyesült Államok a második legnagyobb kereskedelmi partnere, és ha gond lesz a kínai gazdasággal, azt megsínyli az amerikai gazdaság is."
forrás: China Broadcast
Szabad Riport Tudósító Iroda

Vajon Görögország Izland példáját követve a bankok helyett az országot menti meg?

Izland nem a bankokat mentette meg, hanem saját gazdaságát

Izland ajtót mutatott a bankoknak és gazdasága ma jobb állapotban van szinte minden olyan ország gazdaságánál, akik hagyták, hogy a bankok diktáljanak.
Barry Ritholtz májusban a következőket mondta:
„A bankok kimentése helyett, amit mellesleg Izland nem tudott volna kivitelezni, inkább biztosítékot nyújtott a betétekre (ahogyan azt az FDIC is teszi) és hagyták, hogy a kapitalizmus természetes folyamata tegye a dolgát.”
Most sokkal jobb helyzetben vannak, mint az USA vagy Írország, akik nem ezt az utat követték.
A Bloomberg ezt írta még Februárban:
Más nemzetekkel, például az Egyesült Államokkal és Írországgal ellentétben, akik milliárdokat pumpáltak pénzintézeteikbe, hogy felszínen tartsák azokat, Izland a legnagyobb hitelezőket vagyongondnokság alá helyezte. Úgy döntött nem fogja megvédeni az ország bankjainak hitelezőit, akiknek eszközei 209 milliárd dollárra, az ország GDP-jének 11-szeresére dagadtak.
„Izland helyesen cselekedett, azzal hogy biztosította kifizetési rendszerének folyamatos működését, és hagyta, hogy a hitelezők, nem pedig az adófizetők, állják a veszteséget,” mondta Joseph Stiglitz, a Columbia Egyetem Nobel díjas közgazdásza. „Írország ezzel szemben mindent rosszul csinált. Ők a legrosszabb modellt követték.”
Írország a bankok valamennyi kötelezettségére garanciát nyújtott, amikor azok bajba jutottak és eddig 46 milliárd eurót pumpált a pénzintézetekbe, a csőd szélére sodorva az országot. Ezek után kénytelen volt elfogadni az Unió mentőcsomagját.
A nagy bankrendszerrel rendelkező országok követhetnék Izland példáját, mondja Adriaan van der Knaap, az UBS AG vezérigazgatója.
„Egy ilyen döntés nem zavarná meg a pénzrendszert,” mondja van der Knaap, aki korábban Izland bankhatározati bizottságának tanácsadója volt.
Arni Pall Arnason, Izland gazdasági minisztere azt mondja, hogy a döntés, miszerint a hitelezők osztoztak az ország pénzügyi veszteségein, megmentette az ország jövőjét.
„Amennyiben garanciát adtunk volna a bankok kötelezettségeire, ugyan olyan helyzetben lennénk, mint Írország,” mondja Arnason.
„Kezdetben a bankok és egyéb európai pénzintézetek azt mondták nekünk, hogy soha többet nem fognak hitelt nyújtani Izlandnak,” mondja Einarsdottir. „Akkor 10 év volt, majd 5, most pedig azt mondják, hogy ismét lehet szó hitelről.”
Még az IMF is dicsérte Izland stratégiáját:
Az első olyan országként, amely a globális gazdasági válság teljes erejét megtapasztalta, Izland egyesek szerint tökéletes példája annak, hogyan lehet a társadalmi szerkezet elpusztítása nélkül legyőzni egy mély gazdasági válságot.

Görögország előtt ugyanez a döntés áll

Robert Reich szerint Görögországnak most azt kell eldöntenie, hogy hátat fordítson-e a bankoknak:
George Papandreou, görög miniszterelnök a demokráciát választotta, amikor bejelentette, hogy népszavazást tartanak az Unió és az IMF által a mentőcsomag fejében rájuk rótt drákói megszorító intézkedésekről.
(Pontosabban fogalmazva azokról a csökkentésekről, amelyeket Görögországnak a neki hitelező és a csődje esetén sokat vesztő, nagy európai bankok megmentéséért kell végrehajtania, nem beszélve az európai bankokkal szorosan összefonódott Wall Street-i bankokról, akik szintén hatalmas összegeket veszítenének egy görög csőd esetén.)
A helyzet ismerős. Ez történt 2008 vége és 2009 eleje táján, amikor a Wall Street hatalmas mennyiségű rossz hitelt folyósított és felmerült kimentésének kérdése.
A különbség, hogy az Egyesült Államokban nem tartottak népszavazást. A Bush kormány közölte a kongresszussal, hogy ha nem hagyják jóvá azonnal és feltétel nélkül a hatalmas mentőcsomagot, „gazdasági Armageddonra” számíthatnak. (Hank Paulson, akkori pénzügyminiszter, mentőcsomag hiányában a szükségállapot elrendelését is kilátásba helyezte.) Természetesen a kongresszus azonnal engedelmeskedett. Hank Paulson, Ben Bernanke és Timothy Geithner (a New Yorki Fed vezetőjeként) elkezdték lapátolni a pénzt a bankokba. Az Obama kormány (és Geithner, most már, mint pénzügyminiszter) pedig még nagyobb tételben folytatta.
Tehát ahelyett, hogy hagyták volna, hogy a Wall Street viselje tetteinek és hanyagságának következményeit, kimentették és inkább az adófizetőkre hárították a terhek és következmények viselését.
A helyzet valószínűleg másképp alakult volna, ha az amerikaiakat is megkérdezik. A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak nagytöbbsége ellenzi a mentőcsomagokat. A legkevesebb az lett volna, hogy szigorú feltételekhez kössék a mentőcsomagok folyósítását, így a bankok kénytelenek lettek volna lenyelni az általuk nyújtott uzsorahitelek miatti veszteségeket, vagy segíteni a lakástulajdonosok jelzáloghiteleinek csökkentésében. Elvárhatták volna tőlük azt is, hogy javítsák a kisebb helyi bankok tőkeállományát és szigorúbb rendelkezések elfogadását.

Forrás: Washington’s Blog


Görögország februárban elhagyja az eurózónát


Ellentmondásos hírek láttak napvilágot Görögországgal kapcsolatban. A korábban kiszivárgott információk szerint népszavazást terveztek kiírni Görögország európai uniós tagságával kapcsolatban. A válasz borítékolható lenne, mivel az "európai integráció" tette tönkre a görög gazdaságot is, akárcsak a többi tagállamét, és vezetett tömeges szegénységhez, magas munkanélküliséghez, a megélhetési viszonyok folyamatos romlásához. A görög kormány hónapok óta két tűz közé szorulva időhúzásra játszik - Brüsszel felől fokozott a nyomás a privatizációs program gyorsítására, az újabb és újabb megszorító intézkedésekre, a nép részéről pedig teljes körű a kormány elutasítottsága, ami Görögországban a szakszervezeti rendszer fejlettségének köszönhetően a ország közel teljes megbénulását jelenti. A későbbiekben a kormányszóvivő nyilatkozata szerint a szavazás már csak az eurózónából való kilépésről és a nemzetközi "segélycsomagról" szólna, ami nagyon jól mutatja, milyen politikai játszmák vannak folyamatban a színfalak mögött, mekkora nyomás nehezedik a görög kormányra.
Az uniós tagsággal kapcsolatos népszavazásról szóló pletykák kezdetben hihetőnek bizonyultak, mivel a népszavazással kapcsolatos előkészületekre hivatkozva akár fél évet is nyerhetne a görög kormány, ami több időt biztosítana a brüsszeli vezetésnek a válság továbbgyűrűzésének megállítására tett előkészületekre. Korábban több nyugati pénzügyi szakértő is hangot adott annak a véleménynek, miszerint az eurózóna fennmaradására csak egy út van: ha az Unió beáldozza a periféria egy-egy államát (engedélyezi az eurózónából való kilépést, de megtartja a politikai ellenőrzést) és szigorú pénzügyi felügyeletet, központosított gazdasági kormányzatot épít ki a maradék tagállamokban.
A görög kormányszóvivő nyilatkozata alapján a népszavazáson azt fogják megkérdezni a görögöktől, hogy akarják-e a megállapodást az újabb nemzetközi hitelekről, és akarják-e, hogy Görögország része maradjon-e az eurózónának. A válasz már jóval korábban tudható volt, mint ahogy a brüsszeli vezetés számára egyáltalán felmerült a népszavazás lehetősége. A jelen politikai történések sorra igazolják, hogy az Európai Unió közel a széthulláshoz, és a következő hónapok eseménysorozata is hideg zuhany lesz azok számára, akik ezt mindvégig tagadták.
Görögország a Nemzetközi Valutalap 8 milliárd eurós támogatását még nem kapta meg, és nem valószínű, hogy addig utalnának nekik, amíg a helyzet nem lesz egyértelmű. Korábban írtunk arról, hogy az unió széthullásának egyik közeli előjele lesz, hogy a periféria tagállamainak pénzelése akadozik, a központ visszatartja a pénzt, mert fontosabbnak bizonyul a főbb gazdasági központok továbbműködtetése. A népszavazás tökéletes ürügy arra, hogy pénz híján a központ időt nyerjen, amit a bankok feltőkésítésére és várhatóan Görögország után kihulló tagállam pénzügyi rendszerének előkészítésére használnak fel. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válthat. Várhatóan februárig nem tartják meg a népszavazást, Brüsszelnek ennyi ideje van a következő pénzügyi manőverre.
A lakosság várható reakciója alapján a háttérben már zajlanak az előkészületek. A fősodratú média által kommunikáltakkal ellentétben nem pusztán gazdasági kérdésről van szó. A görög kormány válságtanácskozásán a biztonsági kabinet leváltotta a görög fegyveres erők teljes vezérkarát, valamint felmentette tisztségéből a szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság további tucatnyi főtisztjét.
Mivel a görög gazdaság már működésképtelen a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank további hitelei nélkül, az időhúzásnak egyenes következménye a görög államcsőd. Ha a görögök pénze elfogy (ez december végére várható), akkor a kormánynak fel kell készülnie az éhséglázadásokra, miközben az országot teljes egészében megbénítják a szakszervezetek. A hatalom számára ezért égetően fontossá vált a rendfenntartásból az olyan vezetők kiszűrése, akik egyben szakszervezeti tagok is - akárcsak hazánk esetében.
A központ által fékezni próbált láncreakció lassan végigfut az Európai Unió perifériáján: Görögország, Olaszország, Írország, Spanyolország és Portugália. Az utána következők közt hazánk is ott lesz. 

Fenyvesi Áron


Megzsarolhatták a görög kormányfőt: nem lesz népszavazás?

 A kormányszóvivő korábbi nyilatkozata szerint Görögország februárban népszavazást tart az újabb nemzetközi hitelcsomaggal kapcsolatos megegyezésről és Görögország eurózóna-tagságáról. A kormányfő újabb közleménye szerint azonban "a népszavazás sosem volt önmagában cél. Vagy az kellett, vagy egyetértés, de most, hogy már van egyetértés, nincs szükség népszavazásra".

Ha feltételezzük, hogy nem a kormányszóvivő önállósította magát és tett felelőtlen kijelentéseket a népszavazás kiírásáról, két lehetőség marad: vagy a görög vezető kapkod a döntéshozatallal és egyik nap ezt gondolja, másik nap pedig az ellenkezőjét (ebben az esetben Görögországra mindenféleképpen sötét jövő vár) vagy a görög kormányfő engedett az egyre fokozódó lakossági ellenállás felőli nyomásnak, majd - mivel nyilvánvaló, hogy a népszavazás eredménye az eurózónából való kilépést jelentené - a görög kormányfőt megfenyegették, hogy Görögország ne írhasson ki népszavazást.
Csütörtök kora reggel a központi uniós intézmények vezetői, valamint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök egy szűk körű megbeszélésen meggyőzték a bankok képviselőit, hogy az immár kiemelt kockázatként kezelendő görög államcsőd még súlyosabb helyzetbe hozná őket. A bankok elengednek a görög államadósságból mintegy 100 milliárd eurót. Ezt követően jött a nyilatkozat, miszerint nem lesz népszavazás.
Az eurózóna gazdasági vezetése jól láthatóan időhúzásra játszik, mert a görög államadósság egy ekkora részletének elengedése semmi mást nem jelent, csak hogy Görögország néhány hónappal később válik fizetésképtelenné. A görög államcsőd késleltetésével pedig az eurózóna nyert néhány hónapot.
Korábban Sarkozy kijelentette, hogy Görögországnak nem lenne szabad népszavazást kiírnia az eurózóna-tagságról, csak az újabb nemzetközi hitelcsomaggal kapcsolatos megegyezésről. Nyilvánvaló, hogy a görög államfő nem önszántából gondolta meg magát. A görög vezetés mindkét oldalról erős nyomás alatt van már hónapok óta. Papandreu a nehezebb utat választotta. Ezzel a döntéssel egyértelműen kifejezte: "Nem érdekel, mit akar a nép, Brüsszel fenyegetéseitől jobban félek".
Ez az Európai Unió központosított gazdasági kormányzatának első nyilatkozata a nép felé.
Fenyvesi Áron