2011. november 2., szerda

A „buta pénz” nem száll be a buliba: Kína nem segít megmenteni Európát

Kína néhány napja táviratban közölte: elege van abból, hogy a világ megmentőjeként és „buta” pénzforrásként tekintsenek rá. Sokan úgy gondolták, Kína csak viccel, végtére is, hogyan engedhetné meg magának, hogy legnagyobb export partnere alámerüljön? Azonkívül Kína egyébként is csak  szállítói hiteleket nyújt, nem igaz? (Szállítói hitel: amikor egy cég saját ügyfeleinek nyújt hitel, hogy azok megvehessék a cég termékeit.) Mint kiderült, tényleg nem igaz, emellett Kína nem gondolja, hogy Európa halálos kimenetelű válságban szenvedne, akármennyire is szeretnék ezt vele elhitetni. Európa már könyörgőre fogta a hangnemet, az EFSF vezér Klaus Regling-en keresztül bejelentve, hogy jüan-címletű kötvények kibocsátására is hajlandó. Kínát ez nem nagyon hatotta meg.
Az AFP jelentése szerint „a kínai állami média vasárnap, miközben, Hu Jintao elnök éppen a térségbe, többek között a G20-as csúcsra igyekezett, arra figyelmeztetett, hogy az ország nem lesz Európa „megmentője”. A kínai elnök látogatása bizakodóvá tette az európai vezetőket, abban reménykedve, hogy a készpénzben gazdag Kína talán felajánl egy nagyobb összeget a mentőalapba, de a hivatalos kínai Xinhua hírügynökség egyértelműsítette a választ:
„Kína éppúgy nem vállalhatja Európa megmentőjének szerepét, minthogy nem nyújthat megoldást az európai bajokra. Egyértelmű, hogy Európa országainak maguknak kell megoldani saját pénzügyi problémáikat,” állt a hírügynökség kommentárjában, hozzátéve, hogy Kína „csupán egy baráttól elvárható mértékben nyújthat segítséget.” Az adott helyzetben igen józanul gondolkozó barátról van itt szó, aki látja, hogy ennél sokkal jobb üzletet köthet a későbbiek folyamán, ha győzi kivárni. Ezzel együtt, bizonyosak vagyunk benne, hogy Kína nem az egyedüli ország, amelyik azonnali email értesítést kért, ha Santorini, Ibiza vagy Kapri szigete felkerülne az eBay*-re. (*A Vaterához hasonló online piactér)
„Cui Tiankai, Kína külügyminiszter-helyettese pénteki nyilatkoztában elmondta, hogy a G20-aknak a „fejlődő országokban” fennálló szuverén adósságválságra és a globális infláció keltette egyre növekvő nyomásra kell koncentrálnia.
Hozzátette, hogy a tagállamoknak többet kellene tenni a pénzpiacok stabilitásának és a befektetői bizalomnak a visszaszerzéséért.
A G20-ak ezzel szemben azt remélik, hogy Kína mindent megtesz hazai kereslete stimulálásáért és az exportorientált gazdasági modell diverzifikálásáért, hogy a jüan értékigazítása szabadabban folyhasson, a hatalmas kereskedelmi felesleg lefaragása érdekében.
A kínai kormány egy másik tagja szintén nem kecsegtetett nagy áttöréssel a csúcstalálkozó során. Zu Guangyao, pénzügyminiszter-helyettes elmondta, hogy, ami Kínát illeti, az európai mentőalapba történő befektetés nem lesz napirenden.
Peking tart egy nagyobb befektetés pénzügyi kockázataitól, ami otthon vissza is üthet, ha a kínai közvélemény megkérdőjelezi, miért éppen Kínának kellene náluk gazdagabb országokat kimenteni. Az ilyen lépéssel egyet nem értők már most hangot adnak véleményüknek, Kína népszerű, saját fejlesztésű, a Twitter-hez hasonló mikroblogger weboldalain, sőt még az állami médiában is.
A vastag betűs sorok magukért beszélnek. Aki számára még mindig egyértelmű:
Kína kizárólag olyan globális programban hajlandó részt venni, amit meg tud indokolni a közvélemény előtt. Tehát ne várjunk „mentést” Kínától, nyilatkozta Andy Rothman, a CLSA Kínára specializálódott makro stratégája az AFP hírügynökségnek.
Volt már rá példa, hogy Kína megégette magát tengerentúli befektetéssel. Korábban részesedést vásárolt a Morgan Stanley vagyonkezelőben, ami szinte teljesen elértéktelenedett a 2008-as globális válság során.
„Kína bedőlt az ajánlatnak. Egyszer megégette magát és most kétszeresen óvatos,” mondja Andy Xie, független közgazdász, a Morgan Stanley volt vezető közgazdásza.
A lényeg, hogy az Unió ígéretekkel teli bűvészdobozából egy fontos dolog hiányzik: a pénz… 

Forrás: ZeroHedge


Pénzügyi háború Kína és az USA között

 

A Kína és az Egyesült Államok között kibontakozó pénzügyi küzdelem kínai szemszögből.
..."Ha gond lesz a kínai gazdasággal, azt megsínyli az amerikai gazdaság is!"
CRI: Az árfolyamháború negatívan hat a világgazdaság talpra állására
Az amerikai Szenátus október 11-én jóváhagyta az árfolyamok ellenőrzéséről szóló törvénytervezetet annak ellenére, hogy bizonyos belföldi szereplők - a kínai Külügyminisztérium, a kínai Kereskedelmi Minisztérium és a kínai jegybank - határozottan ellenezte ezt. A törvényhatározat akkor válhat jogerős törvénnyé, miután a Képviselőház jóváhagyja és Barack Obama elnök aláírja.
Elemzők szerint ez az amerikai törvénytervezet nemcsak a két ország közötti külkereskedelmi egyensúlyra hat negatívan, hanem árfolyamháborút is indíthat a két ország között, ami kedvezőtlenül hat a világgazdaság növekedési pályára állítására.
1. Ésszerű a mostani jüanárfolyam
A kínai jegybank szóvivője kijelentette, hogy az utóbbi években Kína előmozdította a jüan árfolyam-mechanizmusának reformját, és jelenleg indokolt a jüanárfolyam jelenlegi szintje. Az amerikai Szenátus gyakran figyelmen kívül hagyja a valóságot, a belföldi problémák ürügyén beleavatkozik a jüan árfolyamába, de ez a megoldás nem járul hozzá a belföldi gondok megoldásához, sőt ezzel sérti a kínai-amerikai gazdasági kapcsolatokat és a világgazdaság helyreállítását is.
Statisztikai adatok szerint az árfolyamreform óta az amerikai dollárral szemben a jüant 30%-kal felértékelték, ami hozzájárult a nemzetközi pénzügyek stabilitásához.
He Weiwen, a Kínai Külkereskedelmi Kutatóintézet kutatója rámutatott, az Egyesült Államokban magas a munkanélküliség és gyenge a gazdaság, ezért bizonyos politikusok a jüanárfolyamot tartják a problémák okának, ezzel kívánják enyhíteni a belföldi elégedetlen légkört.
2. Nem a jüanárfolyam a kiegyensúlyozatlan kínai-amerikai kereskedelem fő oka
A kiegyensúlyozatlan kínai-amerikai kereskedelem fő oka nem a jüanárfolyam. Az Egyesült Államokban a magas munkanélküliség, a külkereskedelmi kiegyensúlyozatlanság és a jüanárfolyam között nincsen közvetlen kapcsolat. Statisztikai adatok szerint a jüan árfolyam-rendszerének 2005-es reformja óta az amerikai dollárral szemben a kínai jüant 30%-kal felértékelték, ebben az időszakban az amerikai munkanélküliség 7%-ról 9%-ra emelkedett. Ezen kívül 2007-től 2009-ig az amerikai külkereskedelmi passzívum 655 milliárd amerikai dollárról 363 milliárdra csökkent, de ebben az időszakban újabb hatmillió ember lett munkanélküli.
A kínai jegybank beszámolója szerint nem a jüanárfolyam, hanem a külkereskedelemben bevezetett korlátok a kiegyensúlyozatlan kereskedelem egyik legfőbb oka. A beszámolóban azt javasolják, a technológiailag fejlett Egyesült Államoknak kell törekednie a Kína felé irányuló export bővítésére, nem pedig a kínai importot kell korlátozni. Ez a legjobb megoldása a külkereskedelmi passzívumnak.
3. A törvénytervezet várhatóan akadályozni fogja a világgazdaság talpra állását
Szakértők szerint ha az Egyesült Államok egyoldalúan elindítja az árfolyamháborút a jüanárfolyam felértékelése érdekében, rövid távú nehéz helyzetbe kerül a kínai export, hosszú távon negatívan hat a kínai gazdaság fejlődésére, így megakadályozza a világgazdaság talpra állását.
„A törvénytervezet nem hasznos a magas munkanélküliség és a kereskedelmi egyensúlytalanság megoldására, de sérti a két ország gazdasági érdekeit" - mondta Zhang Yansheng, a kínai Állami Fejlesztési és Reformbizottság kutatója.
Hozzátette, jelenleg nehezen megy az amerikai gazdaság helyreállítási folyamata, és egy ilyen időszakban különösen szükség lenne egy gyorsan fejlődő Kínára, mert Kína az Egyesült Államok a második legnagyobb kereskedelmi partnere, és ha gond lesz a kínai gazdasággal, azt megsínyli az amerikai gazdaság is."
forrás: China Broadcast
Szabad Riport Tudósító Iroda

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése