2009. december 19., szombat

Ami a fagyhalál előtt van – Fagyási sérülések

Míg a városban elsősorban hajléktalanokat veszélyezteti a megfagyás, addig a természetben a téli kirándulások, sportok óvatlan vagy felelőtlen kedvelői a szenvedő alanyok.

1. A fagyási sérülések kialakulása
Fagyási sérülésről akkor beszélünk, amikor a hideg hatására szövetroncsolódás következik be. Elsősorban a test azon részei veszélyeztetettek, amelyek a hideg ellen nem kellően védettek, s így könnyen túlhűlnek, kisebb-nagyobb mértékben roncsolódnak. Különösen az orr, fül, illetve az ujjak érintettek. Sok tekintetben hasonló az égési sérülésekhez. Súlyossága függ a sérülést okozó hőmérséklettől, valamint attól, mennyi ideig hatott a hideg az érintett szövetekre. Míg a városban elsősorban hajléktalanokat veszélyezteti a megfagyás, addig a természetben a téli kirándulások, sportok óvatlan vagy felelőtlen kedvelői a szenvedő alanyok, de különböző vegyi anyagok, pl. folyékony nitrogén is okozhat súlyos fagyási sérülést.
A fagyási sérülés során a sejtekben lévő víz megfagy és a kialakuló jégkristályok súlyosan roncsolják a sejteket, amely az esetek többségében azok halálához vezet. Ennek megfelelően elsősorban azon szöveteink a legveszélyeztetettebbek, melyek víztartalma nagy, így az izmok és idegek különösen érzékenyek, míg a csontok kevésbé. Fagyási sérülés azonban nemcsak fagypont alatti hőmérsékleten következhet be. Fagypont felett néhány fokkal a hajszálerek összehúzódással védekeznek, melynek következtében a perifériákon jelentősen lecsökken, vagy akár meg is szűnik a vérellátás. Az így kialakuló oxigénhiány szintén sejthalált okoz.
2. A fagyási sérülés típusai
A fagyási sérüléseknek négy fokozatát különböztetjük meg:
Elsőfokú fagyás:
A bőr felszínét érinti, elfehéredéssel, zsibbadással jár együtt. Az ujjak végén, a füleken, az orron, az állon, az orcákon lép fel gyakran. A felmelegedést követően égő fájdalom jelentkezik, és élénkpiros gyulladásos, viszonylag kis kiterjedésű folt vagy foltok láthatók a bőrön. A bőr regenerálódásával magától és jól gyógyul. Néhány nap elteltével hámló foltok emlékeztetnek a fagyás helyére.
Másodfokú fagyás:
A bőrnél mélyebb szövetrétegeket nem érint. Az érgörcs miatt kékes színű lehet a terület. Jellegzetes jelei a bőrpír, a vizenyő és a mintegy fél nap múltán kialakuló hólyagok, melyek két-három hét alatt száradnak le.
Harmadfokú fagyás:
A bőr teljes mélységig roncsolódik, így a bőralja is károsodhat. A fagyott területen a bőr viaszos színű, vérzéses hólyagok képződnek rajta. Idővel a mélyebb szöveti sérülés jeleiként fekete, kemény és száraz pörkök alakulnak ki rajta, a bőr kifekélyesedik. Lüktető, éles fájdalommal jár.
Negyedfokú fagyás:
Mély szövetelhalást jelent, egészen az izomszövetekig és csontokig hatol. A terület kemény, felmelegítés után márványozott, kék, majd bíborszínű lesz, és igen érzékennyé válik, üszkösödni kezd.
3. A fagyási sérülések ellátása
A fagyási sérült ellátásának első lépéseként meg kell akadályozni a további lehűlést. Lehetőleg vigyük a sérültet meleg helyre, vagy legalább takarjuk be. Az esetleg vizes ruhadarabokat távolítsuk el, cseréljük őket szárazra. A legfontosabb teendő a sérült szöveti területen a vérkeringés helyreállítása. Ennek feltétele, hogy ha szorító, szűk ruhadarab akadályozza ezt, akkor azt a lehető leggyorsabban el kell távolítani. Ugyancsak el kell távolítani a testékszereket (gyűrű, karkötő stb.). A fagyott felszínt lassan, fokozatosan kell fölmelegíteni, de csak akkor, ha nem áll fönn az újrafagyás veszélye. Ehhez a fájdalmas és érzéketlen hideg területet egyáltalán nem szabad dörzsölni, különösen hideg, piszkos hóval nem, nehogy még nagyobb területen fagyást és mechanikai sérülést, sőt tetanuszos fertőzést okozzunk. A lehűlt testrészeket testmeleggel vagy langyos, fokozatosan testhőmérsékletűre melegített vízfürdővel kell felmelegíteni. A sérültet meg kell kérni, hogy végtagjait mozgassa. A fagyott embernek adjunk – alkoholmentes! – meleg italt.
Elsőfokú fagyásnál elegendő egy steril kötés felhelyezése. Magasabb fokú fagyás esetén a felengedés és felmelegedés erős fájdalommal is járhat, ezért súlyosabb esetben mindenképpen orvosi segítségre van szükség. A pulzust és a légzést figyelni kell. Az eszméletlen fagyott embernek légutat kell biztosítani!
Mit NE csináljunk a fagyási sérüléssel:
TILOS a sérülést dörzsölni! – TILOS a sérülést meleg víz alá tenni! – TILOS a gyors, hirtelen felmelegítés!
4. Előzzük meg!
Mint mindig itt is hangsúlyoznunk kell a megelőzés fontosságát. A megfelelő, réteges öltözék nemcsak a fagyási sérülések, hanem a kihűlés veszélyét is csökkenti. Persze nem elegendő a sok ruha, ha azok nedvesek, mert a nedves ruha fokozza a test hőleadását. Ügyeljünk fokozottan fejünk és a gyermekek védelmére téli sportok vagy egyszerű séták alkalmával is. Mindenki legyen tisztában azzal, hogy az alkohol és a kábítószerek fokozzák a fagyási sérülések és a kihűlés kockázatát. Hosszabb autóút előtt mindig tegyünk pokrócot vagy izolációs fóliát gépjárművünkbe. Az izolációs fólia kiválóan alkalmas a további kihűlés megelőzésére, de egyes típusai a nyári meleg ellen is védenek.
5. Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.
Házipatika – Marsi Zoltán, Dr, Mártai István


OB-FM461_0210sn_NS_20100210142155

…”A bajba jutott egy idő után már képtelen magán segíteni, így mindent meg kell tenni azért, hogy senki ne kerüljön ilyen helyzetbe…

A testhőmérséklet csökkenésével a mozgás lelassul, a beteg tudata beszűkül, így az érzékei, agya nem riasztja a veszélyérzetét sem. Ha ilyenkor a hidegben elalszik, vagy elveszíti az eszméletét, akkor külső segítség nélkül nincs esélye a túlélésre…

A jókor nyújtott segítség, kölcsön, tüzelő, meleg tea, jó szó életet menthet… az illető úgy érzi, nem bírja tovább, és a kihűléssel lassuló érzékeivel hamarabb eljuthat abba a lelkiállapotba, amikor már feladja a további harcot…”

***
Méltatlan halál: így öl a fagy. Naponta jönnek hírek a szabadban, az utcán vagy az otthonukban holtan talált emberekről, akiket a hideg ölt meg.
Beköszöntött az igazi téli hideg, ami ismét ráirányítja a figyelmet a fagyhalálra. Pedig nem is lenne szabad, hogy akár egy kihűléses eset is megtörténjen. Ezen halálesetek közös vonása, hogy többnyire elkerülhetőek lehetnének kicsivel több odafigyeléssel, ha jobban tudnánk magunkra és egymásra vigyázni.
1. A veszélyeztetettek
A fagyhalál bizonyos körülmények közt bárkit elérhet… pl autóbalesetben is kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy cselekvésre képtelenül van kitéve a hidegnek, egészen a végzetes kihűlésig. Ugyanakkor nem ez a jellemző: a veszélyeztetettek köre jól meghatározható…
A fagy leginkább a hajléktalanokat fenyegeti, akik közterületek zugaiban, parkerdőkben felhúzott kalyibáikban húzzák meg magukat, fűtés nélkül, hiányos, könnyen átnedvesedő ruházatban, egyébként is rossz egészségi állapotban. Vidéken is a legszegényebbeket veszélyezteti leginkább: azokat, akiknek vagy nincs mivel fűteniük, vagy idős koruk, betegségük, fizikai, esetleg mentális korlátozottságuk miatt nem képesek meleg szobáról gondoskodni maguknak.
Általában az extrém hideg a felsoroltakon kívül fokozottan fenyegeti az kisgyermekeket, a szív- és keringési betegségben szenvedőket és az időseket – rájuk ilyenkor a szokottnál jobban kell vigyázni, hogy elkerülhessék a fagyási sérüléseket illetve a kihűlést.
2. A kihűléshez még csak mínuszok sem kellenek
Súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy kihűlés csak extrém alacsony hőmérsékleten fordulhat elő. A fagy miatti szövetroncsolódás bekövetkezhet valóban úgy is, hogy a nagy hidegben lehűlt test sejtjeiben lévő víz jégkristályokká fagy. Többnyire azonban a fagyási sérülés közvetett módon következik be: az okozza, hogy a szervezet a hideg hatására összehúzza a vérereket, hogy csökkentse a hőleadást.
Az összeszűkült erek nem tudják megfelelően ellátni vérrel a szöveteket, így azok oxigénhiányosakká válnak, roncsolódnak, elhalnak. Az ilyen fagyási sérülés bekövetkezhet akár már plusz hat Celsius fokos hőmérsékletnél is, különösen, ha a szervezet hőleadását más körülmény (például nedves ruházat vagy erős szél) is növeli. Kiemelten veszélyeztetettek azok, akiknek valami miatt nem megfelelő a vérkeringése, például a kisgyermekek, az idősek, a mozgáskorlátozottak és az érszűkületes betegek.
3. A kipirult bőrtől a fagyhalálig
Igaz lehet az a népi bölcsesség, hogy a melegben tartott láb az egészség egyik alapja, hiszen először a végtagok hűlnek át. A túl sokat hidegen tartózkodó a kezeit, lábait hidegnek, később merevnek, zsibbadtnak érzi. A bőr sápadttá, vértelenné válik, később érzéketlen lesz. A didergés, vacogás, vagyis az ajkak, kezek remegése azt jelzi, hogy a test hőmérséklete jelentősen lecsökkent. A fagyásnak kitett testrész (a végtagok mellett ez leggyakrabban az orr, a fül, az állcsúcs) nagyon fázik, majd erős fájdalmak jelentkeznek.
Ez a fájdalom a tartós hideg hatására később megszűnik, de ez még rosszabb, hiszen annak a jele, hogy az idegek már érzéketlenné váltak a fagyott testrészben. A fagyásnak több fokozata van, aszerint, hogy csak a bőr felszínét vagy a bőr mélyebb rétegeit, esetleg a bőr alatti réteget is érinti, vagy pedig, a legsúlyosabb formában, szó szerint “csontig hatol”, a szövetek mélyen az izomban a csontokig elhalnak.
A felszíni fagyási sérülés enyhe bőrgyulladással megúszható, néhány nap múlva hámló foltokkal gyógyul. A bőr mélyebb roncsolódása hólyagok, illetve súlyosabb esetben fekélyek kialakulásával jár, ezek igen nagy fájdalmat okoznak és csak hosszú idő alatt gyógyulnak, akkor sem nyom nélkül. Nemcsak a bőr felszíne mutatja később is az elszenvedett szöveti roncsolódást (sötétre “mumifikálódott” foltokkal, fekete, száraz pörkökkel) hanem sok esetben egyéb, idegi, ízületi károsodások is visszamaradnak. Előfordulhat, hogy amputáció is szükségessé válik.
A legsúlyosabb fagyás esetén a testrész kemény, márványozott, kék, bíborszínű foltokkal. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani és a sérültet időben elsősegélyben részesíteni, akkor bekövetkezik a test teljes kihűlése, a fagyhalál. – A testhőmérséklet csökkenésével a mozgás lelassul, a beteg tudata beszűkül, így az érzékei, agya nem riasztja a veszélyérzetét sem. Ha ilyenkor a hidegben elalszik, vagy elveszíti az eszméletét, akkor külső segítség nélkül nincs esélye a túlélésre.
4. Hogyan segíthet?
Az elsősegély-nyújtó első teendője, hogy megakadályozza a sérült további lehűlését: mielőbb meleg, száraz helyre kell vinni, vagy legalább száraz takarókkal betakarni. A felmelegítésnek fokozatosan kell történnie, ha van rá mód, akkor a legjobb langyosról lassan testmelegségűre melegített fürdővel. A fagyott testrészekben a normális vérkeringés helyreállítása fontos, de csak óvatosan: tévhit például, hogy dörzsöléssel (főleg hóval dörzsöléssel!) jót tehetünk. A fagyás miatt roncsolódott bőr és szövetek ugyanis nagyon sérülékenyek, így az erőteljes dörzsöléssel könnyen még nagyobb bajt okozhat a jó szándékú elsősegély-nyújtó. Súlyosabb fagyás esetén a felengedés és felmelegedés erős fájdalommal is járhat, ezért orvosi segítségre van szükség.
5. Vigyázzunk egymásra!
A bajba jutott egy idő után már képtelen magán segíteni, így mindent meg kell tenni azért, hogy senki ne kerüljön ilyen helyzetbe.
A “vigyázzon magára!” nem üres szó, de legalább ilyen fontos a “vigyázzunk egymásra!” embersége is. A fokozottan veszélyeztetettek; tehát az idősek, a betegek, a fedél nélküliek, a szegények, az alultápláltak… élete múlhat azon, hogy valaki (családtag, szomszéd vagy más, segítő személy) figyel-e rájuk, ránéz-e, rákérdez-e, hogy vannak, befűtöttek-e, van-e meleg takarójuk, ennivalójuk.
A jókor nyújtott segítség, kölcsön, tüzelő, meleg tea, jó szó életet menthet, annál is inkább, mert a fagyhalál-esetek egy része az öngyilkossággal rokon: az illető úgy érzi, nem bírja tovább, és a kihűléssel lassuló érzékeivel hamarabb eljuthat abba a lelkiállapotba, amikor már feladja a további harcot és szinte kívánja a halált.
Ezért ha valaki olyan emberről tud, akit a kihűlés veszélye fenyeget, vagy a hidegben az utcán alvó embert lát, próbáljon meg segíteni maga, vagy szóljon a rendőrség, a katasztrófavédelem, a hajléktalanellátás vagy a mentőszolgálat illetékeseinek.
Házipatika – Kiss Éva

ADDICTUS
Szabad Riport