
…”A Nyugat egyre gyakrabban úgy értelmezi a nemzetközi jogot, ahogyan az neki kényelmesebb…”
…”Meglepő a nyugati partnereink, az emberi jogi szervezetek és a külföldi média szégyenlős hallgatása. Felmerül a kérdés: hol van az a híres objektivitásuk és a demokrácia iránti elkötelezettségük?”
***
“A
Krím-félsziget azon szándéka, hogy Oroszország részévé váljon
ellentmond a nemzetközi jognak” – állítja sok politikus a Nyugaton.
Mindazonáltal
amikor 2008-ban Koszovó egyoldalúan kinyilvánította szuverenitását,
számos európai ország és az USA teljesen jogosnak tekintette ezt a
lépést. Nincsen ebben semmi meglepő – mondják a szakértők. – A kettős mérce már régóta a nyugati országok politikája részévé lett.
“A
március 16-ra tervezett népszavazás a Krím-félsziget csatlakozásáról az
Orosz Föderációhoz jogellenes, mert ellentmond mind az ukrán
alkotmánynak, mind a nemzetközi jognak” – mondta Angela Merkel német
kancellár a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben.
Korábban
más nyugati politikusok, köztük Barack Obama amerikai államfő is
kijelentette, hogy a Krím óhaja, hogy Oroszország részévé váljon,
ellentmond nemzetközi normáknak. A 2008-as koszovói precedens pedig
Oroszország partnerei körében senkit nem hoz zavarba.
“Ez
csak arról tanúskodik, hogy az utóbbi időben a Nyugat egyre gyakrabban
úgy értelmezi a nemzetközi jogot, ahogyan ez neki kényelmesebb” – mondja
Tyimofej Bordacsov politikai elemző.
Kivéve
azt a tényt, hogy a Krím-félsziget egy másik állam joghatósága alá akar
tartozni, és Koszovó nem ment át, mondjuk, Albánia joghatósága alá,
semmilyen különbség nincs köztük. Sajnos, az elmúlt években a nemzetközi
jogot annyira szabadon értelmezik, hogy úgy fest a helyzet: annak van
igaza, aki erősebb.
“Azonban
az ENSZ 193 tagállamából 108 elismerte Koszovót. És amikor Szerbia az
ENSZ Nemzetközi Bíróságához fordult, ez a struktúra megerősítette
Koszovó elszakadásának jogszerűségét. Ezt azért tették, mert bizonyos
esetekben a nemzetek önrendelkezési joga elsőbbséget élvez a határok
sérthetetlenségével szemben. Ebben a tekintetben furcsának tűnik az az
állítás, hogy Krím kívánsága elszakadni Ukrajnától ellentmond a
nemzetközi jognak” – állítja Valerij Vanyin jogász.
Ez
a kívánság nem mond ellent a jogi normáknak, ha bármilyen nemzet
önrendelkezésre törekszik olyan helyzetben, amikor az állam területén
nincsen kormány, amely ezen állam minden nemzetiségének akaratát fejezné
ki. Éppen ilyen esetben – az ENSZ jogszabályai szerint – a nemzetnek
joga van önrendelkezéshez, akár különváláshoz is.
De
ha ez így van, akkor miért Koszovónak szabad a Krím-félszigetnek
viszont nem? A válasz nyilvánvaló: ebben az esetben a kettős mérce
politikájával van dolgunk.Tyimofej Bordacsov kommentálja:
“Ez
a politika a leggyakoribb, a leghétköznapibb az USA és az EU
külpolitikai gyakorlatában. És mindannyian nagyon jól megértjük ezt.
Tehát nem arról van szó, igazat mondanak-e vagy hazudnak partnereink,
hanem arról, hogy fel tudunk-e ellenérvet hozni.”
Meglepő
a nyugati partnereink, az emberi jogi szervezetek és a külföldi média
szégyenlős hallgatása. Felmerül a kérdés: hol van az a híres
objektivitásuk és a demokrácia iránti elkötelezettségük?
Oroszország Hangja / Artyom Kobzev