2012. január 17., kedd

120 éve született Mindszenty bíboros

Mindszenty József bíboros, hercegprímás születésének százhuszadik évfordulója alkalmából számos egyházi ünnepségre és megemlékezésre kerül sor országszerte és a határon túl is 2012-ben. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Bizottsága a jubileum kapcsán körlevelet adott ki:
Isten szolgája, Mindszenty József bíboros százhúsz éve, 1892. március 29-én született. Mindenki elismeri, hogy bátor, szókimondó, sőt – mint VI. Pál pápa mondta róla halála után – rettenthetetlen volt. Nagyon szerette Egyházát és hazáját. Védte népét, védte a hitet, az emberséget egy olyan korban, amikor elemi történelmi erők pusztították az országot és a világot. A földi hatalmak mércéjével mérve gyenge volt, de az igazság ereje sugárzott belőle. Ezért féltek tőle.
Alakja, tisztelete ma is lelkünk mélyét érinti. Boldoggá avatási ügye Rómában folyik évek óta. 2006-ban Püspöki Karunk is belépett a perbe: mi magunk is hivatalosan kérjük boldoggá és szentté avatását. Azért tesszük ezt, mert szentnek tartjuk őt.
Milyen lélekkel emlékezünk rá most, születésének 120. évfordulóján? Nem láthatunk benne pusztán politikust. Bár sok megnyilatkozása olyan kérdésekről szólt, amelyeket előtérbe állított a politika, személyes állásfoglalásai mégis katolikus hitéből fakadtak. Amikor felemelte szavát a rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, amikor – egyesek szerint naivul, de prófétai módon – azt követelte, hogy a nácik és a nyilasok adják fel harc nélkül a Dunántúlt, és ne folytassák az értelmetlen pusztítást, akkor nem taktikázott. Egész életére jellemző volt, hogy politikai rendszertől függetlenül rendíthetetlenül kitartott az igazság mellett. Isten képmását, az embert védte, az emberi életet, a „Ne ölj!” parancsának örök igazságát. Amikor a háború után a svábok kitelepítése ellen és a Csehszlovákiából elűzött magyarok érdekében szólt, ugyanez a hívő meggyőződés vezette. Népéért és Egyházáért aggódott, amikor ellenállt a sztálinista diktatúra vallást és kultúrát pusztító nyomásának.
Személye jelképpé magasodott: a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé. Mindszenty bíborost a börtönben lélektanilag és fizikailag is meg akarták törni. Kegyetlenség és főleg keserű tévedés lenne azon megütközni, hogy hosszas kínzás után – még elítélése előtt – maga is elhitte: ki akarják szabadítani őt. Akkor és ott ez puszta lejáratási kísérlet volt. 1956-ban azonban tényleg kiszabadították. Érte jöttek. Nem maga akarta elhagyni a fogságot. Ugyancsak a lényeget tévesztenénk szem elől, ha csak azt kérdeznénk, mennyire reálisan látta a politikai helyzetet annyi év elszigeteltség után. A mélyebb történelmi igazságot, az isteni gondviselés és a valóság rendíthetetlen erejét nagyon is élesen látta.
Születésére emlékezve hajoljunk meg nagysága előtt. Akkor lesz hozzá méltó az ünneplésünk, ha ma is tiszteljük történelmünk teljes igazságát, ha Krisztus fényében szemléljük az embert és a világot. Ha nem egy-egy érdekcsoport elfogultságával, hanem a mindenkit elfogadni és mindenkivel kiengesztelődni kész szeretet bátorságával nézzük múltunkat és jelenünket. Ha hitünk elszántságával utasítunk el minden rasszizmust és nemzetiségi gyűlölködést. Ha úgy szeretjük népünket, hogy közben mindenki másban is megbecsüljük Isten képmását és a Teremtő kultúrákat alkotó bölcsességét. 
Mindszenty bíborosról szokás néha úgy is beszélni – ismét csak politikai szintre szállítva le alakját –, hogy élesen szembeállítják őt a katolikus világegyház és a magyarországi egyház többi vezetőjével. Pedig ő elsősorban hívő ember volt. Látta a többi püspökök, papok, szerzetesek, világiak szenvedését és helytállását. Tudott szeretettel és megértéssel szólni azokról is, akiket megtört az üldözés. Szent Péter utóda iránt pedig mindig engedelmes volt. Akkor is, amikor ez lelkileg nehezére esett.
József bíboros sírján Esztergomban ez olvasható: „Devictus vincit” – legyőzetve győz. Legyen az isteni igazság, amit életében szolgálni akart, ma is éltető erő, lelki megújulás, megbékélés és bizalom forrása mindannyiunk számára!
Egyházi ünnepségek és megemlékezések az idei évforduló kapcsán:
– teológiai kongresszus Mindszenty bíboros életszentségéről: Mindszenty József és kortársai: vértanú és hitvalló püspökeink
– 2012. március 31. 10.30: hálaadó szentmise a szombathelyi székesegyházban. Főcelebráns: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. Koncelebrálnak: Veres András szombathelyi püspök és a Püspöki Kar tagjai
– 2012. május 5. 10.30: szentmise és országos könyörgő imádság Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért az esztergomi bazilikában. Felkért szónok: Carlo Caffarra bolognai bíboros érsek. Koncelebrálnak a Püspöki Kar tagjai
– kiállítás Bécsben Mindszenty József bíboros életéről
Az MKPK Állandó Tanácsa: Erdő Péter bíboros, Ternyák Csaba érsek, Bábel Balázs érsek, Veres András püspök

Budapest, 2012. január
Magyar Kurír

Az igazi szépség felmutatja a keresztény misztériumot

A Pápai Lateráni Egyetemen január 14-én konferenciát rendeztek arról, hogyan járulhat hozzá a művészetekben megjelenített szépség az új evangelizációhoz.
A szépség útján az új evangelizáció felé – ezzel a címmel tartottak konferenciát Rómában, a Pápai Lateráni Egyetemen.

Kiindulópontként a pápa szavai szolgáltak, amelyeket tavaly júniusban mondott egy római egyházmegyei találkozón. XVI. Benedek felidézte Róma történelmi, művészeti örökségét, és arra hívott mindenkit, hogy járjon „a szépség útján, amely Őhozzá vezet, aki – Szent Ágoston szerint – az oly ősi és mindig új Szépség”.

Rino Fisichella érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy a szépség az evangelizáció kitüntetett útja. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kereszténység kezdettől fogva élt a művészet eszközével, ez segítette, hogy felmutassa a misztériumot. A kereszténység az emberré lett Isten misztériumát mutatja meg, és a művészi kifejezésen keresztül a szépség mindig képes volt ezt átsugározni. Kifejezi a katedrálisokon, templomokon keresztül, a költészet nyelvén, a zenében és a liturgia szépségében egyaránt.

Fisichella érsek hangsúlyozta, hogy az egyház mindig hálás volt ezért a művészeknek. Egyben felhívást intézett a mai művészekhez, hogy keressék az új eszközöket is Krisztus misztériumának kifejezéséhez. Beszélt arról, hogy a fiatalok is vágynak a szépségre, és ezt a vágyat növelnünk kell bennük. Ez azt jelenti, hogy megmutatjuk nekik a szépség különféle megnyilvánulásait, felkeltjük bennük a szépség iránti érzéket, hogy ne csak a modern világ tűnékeny szépsége iránt vonzódjanak. Törekednünk arra, hogy egyre jobban meg tudjuk mutatni az igazi szépséget.

Az építész Paolo Portoghesi arról beszélt, hogy a művészetet ne úgy tekintsük, mint piaci terméket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Róma városa olyan, mint a hit himnusza. A turisták számára Rómába látogatni egyben zarándoklat is. És ott van egyrészt a teremtett világ szépsége, másrészt Krisztus szépsége. Erről beszélt Dosztojevszkij, amikor azt mondta: „Miféle szépség képes megváltani a világot?” Erre a kérdésre csak egy válasz van. A szépség bennünk is jelen van: az újraevangelizálásban nagyon fontos szerepe lehet annak, hogy magunkba nézünk és felleljük ezt a szépéget.

Az Avvenire igazgatója, Marco Tarquinio arról beszélt, hogyan jelenik meg ez a szépség a médiában. Fontosnak tartja, hogy megértessük az emberekkel, mi az igazi szépség. XVI. Benedek pápa még a Hittani Kongregáció prefektusaként azt mondta: a hazugság fortélyos módon vonzó szépségként tünteti fel magát. Hangsúlyozta, hogy az újságírók is tehetnek ez ellen. A hírek, a címek ne csak a gazdagságról, a szép külsőről, a vonzó történetekről szóljanak. Megmutathatnak egy másfajta emberséget - tájékoztat a Vatikáni Rádió olasz nyelvű honlapja.
Magyar Kurír

Férfi szív - női szív

      Szent Benedeknek (*Nursia, 480 körül † Monte Cassino, 547. március 21.), Európa védőszentjének az életrajzát Nagy Szent Gergely pápa örökítette meg, ennek szenteli a Dialógusainak második könyvét; nem ismerte személyesen, négy tanítványa elbeszélései után írta meg.
      A regulától eltekintve ez az egyetlen életrajzi forrás. Szent Benedek évente egyszer meg szokta látogatni nővérét, Szent Skolasztikát, aki Monte Cassino mellett élt. Utolsó találkozásukat jó humorral Gergely pápa így írja le, ekkor már Skolasztikát halálsejtelmek töltötték el, de Benedeknek nem szólt róluk: 
  • „Ezért el kell mondanom néked a tiszteletreméltó Benedek atyáról, hogy igenis, volt valami, amit akart, de mégsem tudott elérni. Testvére, akit Skolasztikának hívtak, s gyermekkora óta Istennek volt szentelve, évenként egyszer el szokott hozzá jönni, mikor is Isten embere nem messze a kaputól a monostor egyik birtokára ment eléje. Egyik nap is szokása szerint megérkezett oda és tiszteletreméltó testvére szintén lement hozzá tanítványaival együtt. Az egész napot Isten dicséretében és szent társalgásban töltötték. Mikor pedig már az éjszaka sötétje közeledett, együtt is étkeztek. Még az asztalnál ültek - a szent társalgásban későre járt már az idő - midőn az Istennek szentelt szűz, a testvére, ezekkel a szavakkal fordult hozzá: „Kérlek, ne hagyj el ezen az éjszakán, hogy egészen reggelig beszélgethessünk a mennyei élet örömeiről.” Ezt felelte: „Hogy mondhatod ezt, nővérem? A monostoron kívül semmiképp sem maradhatok.” A mennybolt akkor olyan derült volt, hogy egyetlen felhő sem volt látható az égen. Az Istennek szentelt szűz pedig, amint testvére tagadó válaszát hallotta, kezét összekulcsolva az asztalra fektette, ráhajtotta a fejét, és a mindenható Úrhoz kezdett könyörögni. Ahogy aztán a fejét felemelte, oly erős villámlás, mennydörgés és akkora záporeső kerekedett, hogy sem a tiszteletreméltó Benedek, sem a vele ott tartózkodó testvérek nem tudták átlépni annak a helyiségnek a küszöbét, ahol beszélgettek. Az Istennek szentelt szűz fejét lehajtva könnyeivel árasztotta el az asztalt, és ezzel az ég derültségét záporrá változtatta. A felhőszakadás nem egy kis idő elteltével tört ki az imádság után, hanem oly tökéletes volt az ima és a zápor időpontjának egybeesése, hogy fejét az asztalról már az égzengéssel egyidejűleg emelte fel. Valóban, egy és ugyanazon pillanat műve volt fejének felemelése és a zápor megindulása. Isten embere erre átlátta, hogy a villámlás, mennydörgés és a hatalmas felhőszakadás közepette nem térhet vissza a monostorba. Szomorúan kezdett ezért panaszkodni: „Legyen irgalmas hozzád, nővérem, a mindenható Isten - mondta. - Mit is cselekedtél? Azt felelte: „Íme kértelek, és te nem akartál meghallgatni. Az én Uramhoz fordultam, és ő meghallgatott. Most indulj csak el, ha tudsz; bocsáss csak el engem, és térj vissza a monostorba.” Ő azonban nem tudott a házból kimenni. Ahol tehát önként megmaradni nem akart, ott akarata ellenére kényszerült maradni. Így történt, hogy az egész éjszakát ébren töltötték, és a lelki életről beszélgetve kölcsönösen istenfélő társalgásban üdítették egymást. Ezért mondtam, hogy Benedek akart valamit, amit azonban nem tudott elérni. Mert ha a tiszteletreméltó férfiú szándékát tekintjük, nincs kétség afelől, hogy ő azt óhajtotta: maradjon a derült idő, amely megérkezésekor volt. Viszont olyan csodával találta magát szemben, Isten akaratából, mely egy szűz szándéka szerint valósult meg. De nincs csodálkoznivaló azon, hogy a szűz, aki testvérét oly régóta óhajtotta már látni, ekkor erősebbnek bizonyult, hiszen János szava szerint: „Szeretet az Isten” (Jn 4,16). Nagyon is igazságos tehát, hogy ő többre volt képes, mert jobban szeretett.” 
        A szeretet fölébe kerekedik a rendszabályoknak, a szeretet törvényt bont. Skolasztika kiegészíti Benedeket: a nővér a fivért, az asszony a férfit, a szív a szellemet. Csodálatos ajándék Szent Benedek regulája, az általa megfogalmazott keresztény életre vonatkozó rendszabályok összessége, de végülis csak a szeretet örök, nem az elvrendszerek. Nem elég csak  az Istent szeretni, az előttünk álló felebarátot is szeretni kell. Szent Skolasztika szerette fivérét.
      Nagyon rideg lenne az Egyház, ha csak a férfiak alkotnák, talán eddig már nem is létezne. Isten is Egyszülött Fiát egy asszonyra bízta, Máriára*. A teremtésben is a kettő együtt képez egészet. 
      Szent Benedek és Szent Skolasztika ikrek voltak.


_________________
* Szent Erzsébet mondja a Szűzanyának: „Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,45). Hinni - ez egy ige, héberül egy összetett szó, amelynek szószerinti fordítása így hangzik: „IGEN-t mondani Istennek”. Mária IGEN-t mondott Istennek, ezzel kezdődött a megváltásunk. Majd Isten gondoskodott Szent József meggyőzéséről, ő is IGEN-t mondott, mert szerette Máriát.

http://tiszta-szivvel.blogspot.hu/2012/01/ferfi-sziv-noi-sziv.html
Ralph Waldo Emerson amerikai író mondta: “Egyik illúziónk az, hogy a mostani óra nem döntő fontosságú. Írd be szívedbe, hogy minden nap az év legjobb napja. Addig senki sem tanult meg valamit igazán, amíg nem tudja, hogy minden nap az ítélet napja.”


Egy tanulmány alapján kimutatták, hogy az átlagos hetvenéves ember huszonnégy évet alvással, tizennégy évet munkával, nyolc évet szórakozással, hat évet a megterített asztalnál, öt évet utazással, négy évet beszélgetéssel, három évet tanulással és két évet kutatással és olvasással tölt. Újabb négy évét vegyes foglalkozásokra fordítja. Ebből a négy évből negyvenöt percet tölt a gyülekezetben vasárnaponként, és öt percet fordít imádkozásra mindennap. Ez összesen nem valami hosszú idő, mert csupán öt hónap, amit életének hetven évéből Istennek szentel. Még ha ez az ember hűséges templomba járó volt is, aki látogatta a vasárnapi iskolát és hetente három órán át megjelent az istentiszteleteken, akkor is csak egy évet és kilenc hónapot töltött a gyülekezetben. Amennyiben kérdésed van a fenti számadatokkal kapcsolatban, ülj le, és számítsd ki, hogy miként használod az idődet. Mennyi időt fordítsz Isten szolgálatára? Amikor elvégzed a gyakorlatot, gondolkodj el Jézus mondásán: “Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkében pedig kárt vall?...” (Mt 16:25)

Oroszország szerint Teherán megtámadása egyenlő Moszkva megtámadásával

Oroszország azzal nyújtott segítő kezet Iránnak, hogy kijelentette: részükről egy nyugati-izraeli támadás Teherán ellen egyenlő lenne egy Moszkva elleni támadással. A fenyegetés új megvilágításba helyez minden esetleges katonai akciót Irán ellen és egy világméretű konfliktust vetít elénk.
„Irán a szomszédunk,” nyilatkozta Dimitrij Rogozin, Oroszország leköszönő NATO nagykövete brüsszeli újságíróknak. „Amennyiben Irán katonai konfliktusba keveredik, az közvetlen biztonsági fenyegetettséget jelent számunkra.”
Nikolaj Ratrusev, a Kreml biztonsági tanácsának elnöke, az orosz Interfax hírügynökségnek nyilatkozva azzal vádolta Izraelt, hogy egy Irán elleni háborúra provokálja az Egyesült Államokat. „Úgy gondoljuk, hogy minden országnak jogában áll kialakítani azokat a feltételeket, amelyek biztonságához szükségesek, és ez Iránra is igaz,” tette hozzá.
Pénteken Rogozin azt mondta, hogy további támadások Irán ellen „perzselő arab nyarat hozhatnak.”
Oroszország Bashar al-Assad szír elnök védelmében is felszólalt, figyelmeztetve a nyugati államokat, hogy ne avatkozzanak Szíria belügyeibe katonai eszközökkel. Oroszország Szíria egyik fő fegyverszállítója és komoly érdekeltségekkel rendelkezik Irán nukleáris létesítményeiben is.
Az utóbbi időben Japán is az iráni oldal felé hajlik, visszavonva múlt heti ígéretét az Irán elleni amerikai szankciók támogatását illetően.
Az iráni atomfizikus elleni múlt heti merénylet további „Halál Amerikára” és „Halál Izraelre” tüntetéseket eredményezett Iránban a tudós pénteki temetésének helyszínén.
Az iráni állami rádió riportja szerint a 32 éves tudós Irán urániumdúsító programjának munkatársa volt. 

Forrás: Insraelnationalnews.com

Deviza hitel csalás bírósági állásfoglalása

A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége szakmai csoportja tájékoztatni kívánja az egész Nemzetet kiemelten a „deviza” hitelnek csúfolt, - hitelt felvett embereket megtévesztő -, és az összes hatóságot, aki tétlenül nézte végig a bankok embertelen nyereségvágyból elkövetett bűncselekményeit.
A kihelyezett „deviza alapú” hitelek nem voltak egy pillanatig sem deviza alapú, (svájci frank, jen stb.) hanem egyszerű forint hitelek voltak, amire ráaggatták a devizás elszámolás külső mázát, majd a megváltozott kamatok, árfolyamok, és kockázati felárak alapján elképesztő profitot akartak bezsebelni rajta a bankok. Mindezt egy hatalmas társadalmi méretű csalásra alapozva. A hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencsejátékot űztek és rajtavesztettek, és a rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek! Másodlagosan a Kormány is felelős az egész társadalmat elszegényítő bankok bűncselekményei végett, amiért engedte és még asszisztált hozzá, hogy gazdasági válságot okozva kisemmizzék az egész Nemzetet.
A bankok egy gigantikus átveréssel teljesen eladósították az egész társadalmat az extra profit reményében. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi Bankok Magyarországon működő leány bankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bank közi frank hitelt, és nem bocsátottak ki frank alapú kötvényeket sem. A Svájci Nemzeti Bank pénz kibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csere ügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frank alapúnak mondott hitelek fedezete kellene, legyen.
Az a hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt.
Amennyiben a nyomozó hatóságok felé tett jelzéseinkre, ha vennék a fáradságot és elrendelnék már végre a bankvezetők ellen a nyomozást a szükséges átvilágítások olyan, eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét. A rosszhiszeműség a bankok részéről okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó Banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az Ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket! Egyértelművé vált, hogy nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyam kockázat!
A magyar joggyakorlatban már megszületett az 1995. évi 414-es jogeset, amely úgy döntött, hogy a hitelezőnek, ha egyoldalú módosítást köt ki, annak mértékét a szerződésben meg kell határozni.
A magyar joggyakorlatban létezik a BH 2000. 247 §. -a, amely tiltja a nyilvánvalóan egyoldalú előny kikötését. Az egyoldalú és mértéktelen, az adós hitel képességét meghaladó módosítás ilyen a Hpt 213.§. b.) pontja 1996-tól kötelezővé teszi a becsléses és nem általánosságban, hanem pl. % - ban kifejezve, ha a szerződés megkötésekor pl. az árfolyamváltozást, mint költséget, nem lehet pontosan meghatározni. Ez egyetlen egy hitelszerződésben sem szerepel.
Egyedi bírósági perekben a hitelintézeti munkatárs tanúnyilatkozata - amely bírósági jegyzőkönyvbe van foglalva - állítja, hogy a bankok hivatalból ismerték a devizaárfolyam adósokra jelentős hátránnyal járó trendjét,- azaz előre látták-, de elhallgatták. Ez véleményünk szerint előre megfontoltan elkövetett csalás.
Az EU jog Irányelvet a tagállamnak így a bíróságoknak is kötelezően át kell venni. Ha nem veszi át a tagállami bíróságnak az Irányelvet, akkor is kötelezően alkalmazni kell.
A jelzálogjoggal garantált ingatlangaranciás és bármilyen célú kölcsönszerződést az EU Joga - Irányelv, alapján nem lehet egyoldalúan módosítani. Mint ismeretes az EU Joga erősebb a tagállam jogánál, ha azzal ellentétes, tehát az alkalmazandó a tagállamban is.
Pest Megyei Bíróság (a továbbiakban: kérdést előterjesztő bíróság) által az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be a Luxemburgi Európa Uniós Bíróság felé, melyben 2011. december 6-án hozta meg az ítéletet. Pest Megyei Bíróság több kérdést tett fel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv értelmezése tekintetében. A jelen ügy alkalmat ad a Bíróságnak arra, hogy értelmezési hatáskörét gyakorolva további jogkérdéseket tisztázzon ezzel az irányelvvel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy ezen irányelv a kibocsátása óta nagyrészt változatlan maradt, máig összetett anyagi és eljárásjogi kérdéseket vet fel, amint azt az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintélyes száma is mutatja. E vonatkozásban megjegyzendő, hogy az Európai Parlament és a Tanács által 2011. október 25 én elfogadott, a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv, amely a nemzeti fogyasztóvédelmi rendelkezések teljes harmonizációjának szándékán alapul, csak szórványosan módosította a 93/13 irányelvet, amely módosítások az itt felvetett jogkérdések megoldását nem befolyásolják.
Luxemburgi Európa Uniós Bíróság Főtanácsnokának az indítványa előterjesztése határozott szándéka az volt, hogy az Európa Uniós Bíróság olyan döntést hozzon, hogy az Európa Unióhoz tartozó országokban egységesen, teljes harmonizációban alkalmazzák a 93/13/EGK tanácsi irányelvet. Mely irányelvnek megfelelő, 2006. március 1-től hatályos belső jogszabályok Magyarországon is irányadóak annak a jogi problémának rendelkezésében is, hogy a 2006. március 1. napját követően megkötött, devizaalapú kölcsönszerződés egésze, vagy annak egyes részei milyen körülmények esetén tisztességtelenek és semmisek.
Luxemburgi Európa Uniós Bíróság által a devizaalap kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan a következők állapíthatók meg:
a./ a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát a 93/13. sz. Irányelv 3. cikkének 3. bek-hez kapcsolódó melléklet 1. j. pont alapján kell vizsgálni,
b./ a nemzeti bíróságoknak – magyar bíróság – egyes konkrét ügyben kell az előzőek szerinti vizsgálatot végezni és az adott szerződési feltétel tisztességtelen jellegét megítélni.
Tényként állapítható meg az, hogy
Magyarországon eddig megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt, az ár emelésére vonatkozóan bankok számára egyoldalúan biztosított szerződési feltétel azért is semmis, mert tudomásunk szerint egyetlen szerződésben sem rögzítették az ennek megfelelő felmondás jogát a fogyasztó, az adós számára.
Ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”
EU irányelvből kiindulva helyesen a bankok általi egyoldalú áremeléseket figyelmen kívül hagyva a szerződés tartalmából kiindulva kell teljesíteni a szerződést.
65. Az irányelv e rendelkezéséből másrészt az következik, hogy a meghozandó intézkedéseknek „általános használatra kidolgozott” tisztességtelen feltételek ellen kell irányulniuk. Ennek megfelelően egyedül az számít, hogy a feltétel megalkotója azt egy bizonyos lehetséges használatra tekintettel fogalmazta e meg. Így tehát nem követelmény, hogy valamely általános használat már konkrétan vagy bizonyosan megtervezett legyen.(36) Az irányelv e rendelkezésének célja, hogy a lehetséges érintettek számára jövőbeni jogsérelmek esetére jogvédelmi lehetőséget teremtsen. Az, ahogyan ez a rendelkezés az irányelv egyes nyelvi változataiban megfogalmazásra került („általános használatra”)(37), alátámasztja ezt az értelmezést. Arra utal ugyanis, hogy megelőző intézkedéseket kell elrendelni annak megakadályozása érdekében, hogy az eladó vagy szolgáltató egy bizonyos tisztességtelen feltételt a jövőben, az üzleti forgalomban használjon.
66. Ezen támpontok alapján a jogsértés megszüntetésére irányuló keresetek bevezetése nemcsak hogy megengedhetőnek tűnik uniós jogi szempontból, hanem az irányelv céljának elérése szempontjából egyenesen eljárásjogi szükségszerűségnek tűnik.(38) Az egyéni szintet meghaladó jogvédelem, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikke a tagállamoktól megkövetel, e szabályozás céljára és tartalmára tekintettel nem volna teljes, ha mindössze egy adott időpontban létező tisztességtelen feltétel kiiktatásának megengedésére szorítkozna, anélkül azonban, hogy előírná az e feltétel használatára vonatkozó általános tilalom elrendelésének, és megsértése esetén e tilalom alkalmazását szolgáló intézkedések meghozatalának a lehetőségét.
67. E szükségszerűség tudatában bocsátotta ki az uniós jogalkotó a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23 i 2009/22/EK európai parlamenti tanácsi irányelvet(39). Ezen irányelv – amely 2009. december 29 i hatállyal az azt megelőző, 98/27/EK irányelv(40) helyébe lépett – célja, hogy közelítse a fogyasztóknak az I. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt kollektív érdekeinek védelmét célzó, jogsértés megszüntetésére, irányuló eljárásokra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Ennek a belső piac zavartalan működését kell biztosítania. E vonatkozásban hangsúlyozni kell azt a körülményt, hogy a jelen eljárás szempontjából releváns 93/13 irányelv is az I. mellékletben felsorolt irányelvek, közé tartozik. A 2009/22 irányelv kiegészíti a 93/13 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése által nyújtott eljárásjogi jogvédelmet.(41)
A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetség szakmai csoportjában is megfogalmazódtak a kérdések:
Felmerül az előzőekben leírtak alapján, a Fehér Kéményseprők 2010 év elején kiadott felhívásaiban, nyilvánosságra hozott szakmai véleményében „Bankvezetők becsapták a hitelt felvett adósokat” és az óta is hangoztatott deviza hitel csalás ügyében miért nem jártak el a nyomozó hatóságok és a kormány a bankvezetők ellen?
Miért áll még mindig a bankok mellé a kormány és kiemelten a Miniszterelnök is?
Miért védi az uzsorás bankvezetőket, ha a teljes magyar társadalmat ilyen rossz gazdasági helyzetbe hozták a fedezet nélküli hazárdjátékukkal?
A kormány miért a teljes magyar lakossággal akarja kifizettetni a bankvezetők által okozott több milliárdos kárt az adó forintokból?
A Miniszterelnök úr és a Matolcsi Miniszter úr miért a bankvezetőkkel (Patai) tárgyal a megoldásról, ha a bankvezetők büntetőügyi felelőssége is szóba jöhet?
Ha tisztességtelenek voltak a bankvezetők a hitelezés területén, akkor miért nem a szakmai hozzáértőkkel konzultál a kormány a valódi megoldás kidolgozásában? Miért azon személyekkel egyeztet, akik büntetőjogi felelősséggel tartoznak a kialakult helyzetért, az egész társadalom el szegényesítéséért?
A kormány miért nem a valódi és konkrét megoldáson dolgozik, melyet több alkalommal a kormány elé tártak a szakmai civil szervezetek mellett tevékenykedő közgazdászok, jogászok?
A legfontosabb kérdés!
A bankvezetők és a Bankszövetség minden tagja miért nincs még előzetes letartóztatásban és a teljes vagyona zár alatt? Miért engedik még mindig tovább folytatni a magyar gazdaság tönkretételét és a teljes magyar társadalom kifosztását?
Minek és hány halálesetnek (öngyilkosságnak) kell még történni ahhoz, hogy felnyíljon a kormány szeme és megtegye végre a szükséges büntetőjogi intézkedést a bankvezetők ellen az anyagi és erkölcsi felelősségre vonásukkal?
Mire vár a kormány akkor, amikor több éve feltárt tisztességtelenül tevékenykedő követeléskezelők tevékenységét nem szüntette meg? Mire vár a kormány és miért nem vonja vissza a 12/2003. (I. 30.) kormányrendeletet, ami megengedi a mindenféle elnevezésű követeléskezelő Kft részére a pénzbehajtási tevékenységet, jogosulatlan árveréseket, alvilági módszereket alkalmazó nagy értékű tulajdonszerzéseket? Miért hagyják, hogy a bankok, bankvezetők összejátszanak e tisztességtelenül tevékenykedő adósokat kifosztó, zaklató, sanyargató követeléskezelő, behajtó cégekkel?
Szövetségünk nyomatékosan kéri a nyomozó hatóságokat, kiemelten a Legfőbb Ügyészséget, hogy soron kívül kezdjék meg a bankok, bankvezetők által elkövetett, egész társadalmat érintő nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekben a nyomozást, kiterjesztve a bankszövetség összes munkatársára.
Kérjük, külön vizsgálni a bankok részéről megvalósult előre megfontolt szándékot, a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján. Folyó bírósági perekben a hitelintézeti munkatárs tanúnyilatkozata - amely bírósági jegyzőkönyvbe van foglalva - állítja, hogy a bankok hivatalból ismerték a devizaárfolyam adósokra jelentős hátránnyal járó trendjét,- azaz előre látták-, de elhallgatták. Ez véleményünk szerint előre megfontoltan elkövetett csalás.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. § ának (1) bekezdése szerint az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, vagy az ügyész pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
Kérjük továbbá azt is vizsgálni, hogy a kormány vagy valamely kormány tagja mennyiben, felelős, a bankok egész társadalmat érintő el szegényesítésében, mivel asszisztáltak a bankok által elkövetett bűncselekményekhez.
Külön kérjük megindítani azon követeléskezelő, pénzbehajtó vállalkozások ellen a nyomozást, akik az elmúlt években a bankoktól, engedményezés útján szereztek ingatlan vagy gépjármű tulajdont, amit azután magán árverésekkel értékesítettek, adómentesen és az illetékek megfizetése nélkül. Kiemelten kérjük az OTP Faktoring Követeléskezelőt vizsgálni, mely cég és további részünkről is nyilvánosságra hozott társai, véleményünk szerint még további bűncselekményeket (uzsora, zsarolás, csalás, kényszerítés) is elkövettek.
Budapest, 2012. január 17.
feherkemeny.com