2013. augusztus 5., hétfő

Devizahitel: Európai összefogás a bankok ellen

A devizaalapon hitelező bankok Európa-szerte carry trade néven ismert spekulációt folytattak, s annak kockázatait ügyfeleikre hárították – mondta Lóránt Károly közgazdász a közrádió reggeli műsorában. A szakember csak úgy tudja elképzelni a devizahitelek forintosítását, ha a bankoknál a devizaalapot valahogy kiváltják forintalapra, az ehhez szükséges devizát kiveszik a jegybank tartalékából. A lakosságnak mintegy 10 milliárd eurónyi devizahitele van, beleértve a lakáscélú és a szabad felhasználású kölcsönöket is, de a kabinet nem minden devizahitelt akar kiváltani, így a szükséges összeg kevesebb lenne, mint 10 milliárd euró.
Az MNB feltehetően elbírná tartaléka csökkentését, de pénzpiaci turbulencia esetén – amikor nehezebbé válhat az ország adósságának piaci refinanszírozása – fontos lehet a jegybanki devizatartalék mérete. „Nagyon kell ezzel vigyázni, sokszorosan végig kell számolni, milyen biztonsági helyzetbe kerülünk akkor, ha ezt megtesszük” – mondta Lóránt Károly a devizatartalék esetleges felhasználásáról.
Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője azt mondta: ha a kölcsönöket piaci kamatozás mellett váltanák át forinthitelre, akkor nőne a havi részlet, és ugyanezzel járna a hitelek futamidejének csökkentése. Valószínűleg a kormánynak egyik sem járható út, ezért a kettő kombinációjában gondolkodhat a kabinet, hogy a hitelek törlesztése forintalapon gond nélkül megoldódhasson. A kormány egyrészt a hitelek cseréjéhez a piacinál olcsóbb forrást nyújtana forintalapon, másrészt igyekezne leszorítani a futamidőt és csökkenteni a havi részleteket – mondta Weinhardt Attila.
Lóránt Károly szerint semmi nem indokolja, hogy a jelenlegi alacsony inflációnál 10 százalékos kamatot alkalmazzanak a hitelek forintosítását követően. Mint mondta: a devizaalapú hitelezés a bankok oldaláról egy carry trade néven ismert spekuláció volt, amit kamatkereskedelemnek lehetne fordítani. Az alacsony kamatozású devizában felvett hitelt a bank ilyenkkor magas kamatozású devizában továbbkölcsönzi. A főleg osztrák tulajdonú bankoknak, szerte Kelet-Európában, ebben az volt a nagy üzlet, hogy a kockázatokat a hitelfelvevőkre hárították – tette hozzá Lóránt Károly.
Szerinte európai szinten kellene fellépni az ilyen spekuláció ellen. Meg kellene győződni róla, mekkora volt a bank haszna, amely kölcsönvette a svájci frankot és kikölcsönözte magasabb kamatra, miközben gyengült a forint. Nem lenne szabad hagyni azt sem, hogy a profit 1 százaléknál több legyen – tette hozzá. A közgazdász szerint a nemzetközi fellépésre esélyt adhat, hogy Európa-szerte rendkívül erős a bankellenes hangulat.
„El tudom képzelni, hogy ha a devizaadósok Európában összefognak, és elviszik ezt a kérdést az európai bíróságig, akkor igenis van rá esély, hogy nyerjenek. Ez nem csak magyar ügy” – mondta a 180 percben Lóránt Károly közgazdász.
A devizahitel rossz konstrukció
A devizahitelek esetében a nemzetgazdaság akaratának kell érvényesülnie, nem pedig a bankokénak – mondta a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában. Varga István szerint ugyanis a politikusokat az emberek választották, nem a pénzintézetek. A devizahitel rossz konstrukció, amelynek a helyébe jobbat kell állítani. Amelyik banknak nem tetszik ezen konstrukciók megszüntetése, az menjen el az országból. Az ügyfeleiket majd átveszi másik pénzintézet – tette hozzá.
(Forrás: FN24)

Áskálódók és csáklyások

Minden politikai alapú tömörülésben vannak olyanok, akik nem hajlandóak tudomásul venni az idő múlását és a környezeti változásokat. Körömszakadtáig kapaszkodnak a régi -őskori- politikai/ideológiai képletekhez, és mindazokat, akik ezt felróják nekik, akik felhívják a figyelmüket a nyilvánvaló változásokra, halálos ellenségeiknek tekintik. Na meg az ideológia ellenségeinek is, mivel szerintük ők a hiteles és igaz képviselői az adott eszmeiségnek. Ezzel a tevékenységükkel sokat ártanak, mert bizonytalanságot keltenek azokban, akiknél még nem gyökeresedett meg az eszmeiség korszerű felfogása, és ezzel együtt teljesen felesleges vitákat provokálva energiákat vonnak el az építkezőktől. Ezek az áskálódók. A kákán is csomót keresők, az egészséges fejlődés legnagyobb belső akadályozói.
Ezeknél nagyobb a csáklyások károkozása. Tudvalevő, hogy a csáklyát, mint harceszközt, arra használták, hogy a lovast lerántsák a lováról, illetve a horgas részével belekapaszkodjanak a harcosokba, így akadályozva annak mozgását, védekezését. A hétköznapi életben is valaminek a horogszerű megfogására használták, különösen nagy szerepe volt a tűzoltásnál, a tetőszerkezetet borító égő anyagok lehúzásakor, így akadályozva a tűz terjedését.
A politikai élet csáklyásai őskori elméletekkel, erősen kozmetikázott, tehát hitelesnek nem tekinthető, a múlt ködéből előkapart történetekkel, hazugságokkal, rosszindulatú rágalmazásokkal igyekeznek ártani, folyamatokat kisiklatni. A csáklyások, szemben az áskálódókkal (akik meggyőződésből ténykednek), általában bérmunkások (zsoldosok), feladatokat hajtanak végre. Gyakorlati megfigyelések azt bizonyítják, hogy akkor lépnek színre tömegesen, amikor valami kezd jó útra térni, amikor valahol építkezés kezdődik, vagy szövetkezések alakulnak ki.
Igen érdekes és a jövőt befolyásoló történések sorozata játszódik le a hazai kommunisták soraiban. A politikai mélyrepülés, mely mindenekelőtt a társadalmi elutasítottságban (és így a katasztrofálisan rossz választási eredményekben) mutatkozik meg, belső szakadásokhoz vezetett a Munkáspártban. Az oroszországi kommunista párt, és Zjuganov elnök, valamint az akkor még kommunista Makhasov tábornok hatására a magyar kommunista pártban is felerősödtek az anticionista megnyilvánulások. Nagyon visszafogottan, de arra azért eléggé erősen, hogy kiváljanak a cionbolsevisták, és Magyarországi Munkáspárt 2006 néven új pártot alakítsanak. A Thürmer Gyula köré csoportosulók várták a folytatást, a zjuganovi vonal erősödését, mely elmaradt. Oroszországban a kommunista párt igen erős tömegbázissal rendelkezik, és a második politikai erő az országban. Ezt a nemzeti és szociális alapállásának köszönheti, mely néha a legkeményebb cionista (zsidó) ellenes megnyilatkozásokkal kavarta fel a közvéleményt, úgy belföldön, mint külföldön.Thürmer nagyon jól tudja, hogy mit kellene tennie, hogy az orosz példa hazánkban is sikerre vigye a pártját, de azt is tudja, hogy a párttagsága milyen alacsony szinten áll a politika korszerű felfogása terén. Ezért jogosan tart attól, hogy a zjuganovi stílus tovább forgácsolná az amúgy is kis létszámú párttagságot.
Viszont egy hazafias, nemzeti érzelmű kommunista csoportosulás megértette azt, hogy az időhúzás az eszmére nézve milyen tragikus következményekkel jár. Megalakult a nemzeti kommunisták még laza szervezeti keretekben létező társasága, mely színrelépése óta komoly sikereket könyvelhet el. Honlapjának látogatottsága folyamatosan nő, kapcsolatrendszere szintén. Erősödésével politikai tényezővé válik, és ezért a valódi hazafias erők figyelemmel kísérik ezt az építkezést. Nemzetérdekű politikája, jó szociális alapállása és a cionizmus teljes elutasítása, lehetséges szövetségesként egy népi egységfront kialakulását eredményezheti.
Nyilván ez sokaknak igen kellemetlen fejlemény, egyeseknek tragédia. Mármint a kommunisták, pontosabban a zsidókommunisták és a sovén jellegű nemzeti radikálisok soraiban. Ennek a folyamatnak a sikeres kiteljesedését az áskálódók és a csáklyások fokozódó aktivitása igyekszik megakadályozni. De amíg az áskálódók csak elvi vitákat keltve igyekeznek zavart okozni, addig a csáklyások minden eszközzel gyűlöletet akarnak kelteni a hazafias gondolkodású, különböző eszmei alapállású, de egymást kiegészíteni képes csoportosulások között.
Elvi szinten képtelenek bármit is ellentételezni, ezért visszanyúlva a senkit már nem érdeklő őskorba (az elmúlt század közepére) olyasmikre hivatkoznak, melyek ha meg is történtek, ma már semmilyen jelentőséggel nem bírnak. A cionbolsevista agymosógépezet még mindig a "Dunába lövéseknél" tart, és holmi felkoncolási műveleteknél, ami a politikai horror világában is egy semmiség a mai történésekhez viszonyítva. Amikor azt látjuk nap mint nap, hogy kivágott szíveket marcangolnak a terroristák, minden ok nélkül családokat, településeket irtanak ki brutális módon, akkor ez az ósdi történet csak mint idegnyugtató szerepelhet a mai világunkban. De hát nem is az az igazi cél, hogy idegbajossá tegye az olvasóit, hanem arra a reakcióra számítanak, hogy erre válaszul előjön majd a cionbolsevista ÁVH iszonyatos őrülete, a húsdarálóval, a perverz és szadista kínzásokkal és az óriási számú legyilkolt, bebörtönzött, nyomorékká tett magyar ember történetével. És ennek az őskori sérelmekre alapozott adok-kapoknak az az eredménye, hogy azokat, akiket igen sok hasonló cél összekötne, ezek a történetek szembe állítanak, és kizárják az együttműködés érzelmi feltételeit.
Nem kívánhatunk felejtést sem a nemzeti kommunistáktól, sem a saját híveinktől, de egy igen lényeges szempontot vegyünk figyelembe. Két-háromszáz évvel ezelőtt a katolikusok és a protestánsok szabályszerű irtóhadjáratot folytattak egymás ellen, melynek következményeként egész térségek néptelenedtek el Európa szerte. Pedig szinte semmiség volt az a különbözőség, mely a két vallási irányzat között fennállt. Ma már nem is érdekel ez senkit, pár abszolút elvakultat kivéve. A hazafias népi szocialisták (hungaristák) és a nemzeti kommunisták között még ennél is kevesebb ma az elvi különbözőség. Politikai vonalon szinte semmi, szellemi vonalon pedig az idealista és a materialista világlátás. Ez pedig ma már nem egy sorsdöntő különbözőség.
Ezt felismerték népünk ellenségei is, és még mielőtt kialakulna valamiféle együttműködés, előjönnek a csáklyáikkal, az őskori történeteikkel, a gyűlölet sárkányfogait elvetve, a hazugságaikat terjesztve.
Csáklyások! Ne fárasszátok magatokat ilyen kreténségekkel, nem vagyunk sem mi, sem mások (akik fontosak a jövő vonatkozásában) vevők az ilyesmikre. Ez a történet esetleg az őskor kutatóit érdekelhetné, vagy a pszichológusokat, de mi csak a jövővel foglalkozunk, tehát teszünk a szövegeitekre, írásaitokra.
Nem tudtok már provokálni, mert túl kicsik vagytok hozzá. És hogy tudjátok azt is, hogy milyen eredménnyel romboltok, közöljük: rövidesen sor kerül egy egyeztető tárgyalásra köztünk és a nemzeti kommunisták között. Ha pedig majd megismeritek az egyeztető tárgyalás célját, akkor megismeritek milyen a politikai hideg zuhany. A jéghideg, mely infarktust is okozhat.
Kassai Ferenc

Szellemvárosok Amerikában

Az Egyesült Államokban 150 olyan város van, amely a csődöt jelentő Detroithoz hasonló helyzetbe került.
detroit
A világ legdemokratikusabbnak tartott országában az érintett önkormányzatok vezetése feudális előjogok alapján "nyerte el" hivatalát.
Detroit július közepén fizetésképtelenséget jelentett, mely helyzetért a város vezetése a járműipar recesszióját okolta. Kétségtelen, hogy az amerikai gépkocsigyártás visszaesett, ugyanakkor a massachusettsi kutatási központ tanulmánya országszerte 150 olyan várost sorol fel, amely csőd közeli állapotban van. Az egész Egyesült Államokat behálózzák a szellemvárosok, ahonnan menekül a szakképzett fehér középosztály, helyükre képesítés nélküli afroamerikaiak költöznek. Ezeken a településeken akadoznak a közszolgáltatások és fokozatosan tűnnek tova a normális élet feltételei.
Detroit után Buffalo van a legközvetlenebb veszélyben. A New York államban található várost sokáig az Erie-csatorna éltette, de a vízi út a '60-as években elvesztette jelentőségét. Veszélyeztetettségi sorrendben a következő nyolc város szerepel még a toplistán, ahol a hagyományos iparágak és szolgáltatások bajba kerültek: Flintben a General Motors autógyár, Hartfordban a biztosítócégek, Clevelandben a kohászat, New Orleansban, Galvestonban, valamint Albanyban az óceáni, illetve a folyami kikötő, Atlantic Cityben a szerencsejátékipar, Allentownban a vasúti átrakodó.
Forrás: hetivalasz.hu

NE ÖNGYILKOLJ MAGYAR!

Naponta legalább tiz rövidke, pársoros hir tudatja a borzalmat: elgázolta a vonat, felakasztotta magát, megmérgezte magát, főbelőtte magát, végzett előbb a családtagjaival majd önmagával.
Naponta két-három ilyen szűkszavú tudósitás jelenik meg a fősodratú médiában, a többi a megyei vagy helyi portálokon. Két-három-szigorúan a tényekre szoritkozó-soros hirecske, azzal lezárva, hogy a rendőrség közigazgatási eljárás keretében…stb.
Vannak viszont látens esetek! Amiről senki-semmi nem tudósit. Hogy mennyi lehet?-ki tudja! A nem “látványos” esetek. Amikor “valaki csak úgy kilép”! Mert elege lett. Mint annak a fiatal-huszonöt éves srácnak-aki egy mai hir szerint-mert az autó nem ütötte el-fejjel rontott az autó szélvédőjének. “Elegem van ebből az egész kurva életből”-orditotta a kiérkező rendőröknek, akik bevitték őt a pszichiátriára.
Ritka eset az, amikor a tudósitások beszámolnak az okokról. Csak az olvasó fantáziájára van bizva, hogy találgasson: miért lett elege ebből az egész kurva életből az önmaga életét kioltó szerencsétlennek.
Ha valami nagy publicitást kapó öngyilkosság kerül szóba-mint legutóbb a 11 éves drávaszerdahelyi kislány esete-akkor rendszerint megszólalnak a lélekbúvárok is. Tudálékos fejtegetésekbe bocsátkoznak a vélhető okokat illetően.
Öngyilkosságok mindig voltak-és sajnos mindig is lesznek. A szakértői magyarázatok rengeteg lehetséges kiváltó okot felhoznak. Alkoholizmustól a sima tudatzavarig mindent! Ha nincs búcsúlevél, akár bármelyik igaz lehet. Ám a tudósitások rendre mellőzik a búcsúlevelek tartalmát-akár érthető okokból is.
Mondjuk pl. a búcsúlevél az önmaga ellen forduló társadalmi talajvesztettségről is árulkodhat. Tartunk tőle, hogy az esetek igen nagy hányadában erről van szó. Szociális “lerobbanásból” fakadó kilátástalanság! Munkahelyvesztésből eredő feleslegesség-érzés! Nyomor elől a halálba való menekülés!
Tegnap az öngyilkos kislány szomszédasszonya elborzadva mondta: 52 életéve alatt ilyesmiről még csak nem is hallott. (Pedig-sajnos hallhatott volna! Tavaly is, tavalyelőtt is!) Igen! Úgy látszik egy “új trend” kezd kialakulni a szemünk láttára, és mi tehetetlenül nézzük ennek a trendnek a “hóditását”! Öngyilkossági tippek, elövetési tanácsok a neten! Megáll a józan emberi ész! Hiszen ezek a szerencsétlenek olyanoktól kapnak “jótanácsokat”-akik nem követtel el ilyen hülyeséget!
Igen! Lehet hogy a net. komoly befolyásoló tényező lehet! Inspiráló hatású! Nemzethy kormányunknak talán az ilyen tartalmakat kellene oly buzgalommal megkisérelni eltüntetni a világhálóról, mint mondjuk amilyen buzgalommal a “szélsőséges” hirportálok beszüntetésén munkálkodik. (Pl. a Kuruc.)
Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy ezek az információk azért-dacára a kártékonyságuknak-még talán mindig kevesek ahhoz, hogy valaki önmaga ellen forduljon. Más okokban gyökerezhet a baj! Ennyi lelkibeteg azért nem véletlenül van! Ennyi elmeháborodott ember nem lehet!
Úgy véljük, hogy társadalmi rendszerünkben kell keresni az okokat! Ebben a deviáns, magából kifordult, a gyengébbeket út szélén hagyó, embertelen rendszerben. Amely a leszakadók számára még az esélyt sem kinálja fel a talpon maradásra. Amely rendszer csak a kilátástalanság érzését generálni képes az elesettek irányába. Amely rendszer a társadalmi szolidaritás alapvető elemeit sem hordozza magán.
Amely rendszer szerint mindenki annyit ér, amennyije van!
Ha semmid sincs, vagy csak kevesed van!-nem érsz semmit! Nem vagy senki! Szemét vagy, egy eldobandó-eltaposandó kis senki! Egy fölösleges kolonc! Mindegy hogy öreg vagy vagy fiatal, mércéd a vagyonod!
Magyarország hihetetlenül komoly bajban van! Magyarországon-a fenti mérce szerint-négymillió ember nem ér semmit!
Magyarországon évente mintegy 3800 ember lesz öngyilkos! Ennek az Istenverte-embertelen rendszernek az ideje alatt legkevesebb 87 000 ember vetett véget életének önkezével!
Ha most ez a 87 000 feltámadhatna! És úgy gondolná, hogy inkább az ok elpusztitásával oldaná meg a problémáját!
Rendszerváltás ótai politikai elitünk óriási szerencséje, hogy feltámadás nincs! (Legalábbis egyhamar még nem lesz!)
DE ITT VAN EZ A NÉGYMILLIÓ! HA MI NÉGYMILLIÓAN ÚGY DÖNTÜNK…!
NA! AKKOR LESZ FELTÁMADÁS! MAGYAR! MAGYAR FELTÁMADÁS!
Nem az öngyilkosság a megoldás!


http://balrad.wordpress.com/2013/08/05/ne-ongyilkolj-magyar/