2011. november 26., szombat

Csendes éj

Az adventi gyertyák misztériuma

Nem mindegy, hogy melyik vasárnap milyen szinű gyertyát gyújtunk meg. Az első vasárnap a kék gyertyáé, a második a pirosé, a harmadik a fehéré, és a negyedik a liláé. Hogy miért?

http://www.nlcafe.hu/data/cikk/7/66689/10.jpg
Az első vasárnap angyala:
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal, kék köpönyegbe öltözve, leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, túlságosan el van foglalva mással. De, azok, akik jól figyelnek, meghallhatják a hangját. "Figyeljetek! Isten nagy örömöt készít nektek. Isten fia eljön a Földre, hogy új erőt adjon az embereknek, hogy fényt és szeretetet hozzon minden ember szívébe. Készüljetek a fogadására". - Ma van a napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://3.bp.blogspot.com/_w7YF5lPBYF0/STV8GYpCMsI/AAAAAAAAAJg/xFMETCcL624/s320/piros+gyertya.jpg”.

A második vasárnap angyala:
A második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyből, kezében egy aranyserleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal végigmegy a világ összes házán, és valami keres. Mit keres? Tiszta szeretetet mindenember szívében. És ezt teszi majd bele a serlegébe, és viszi majd vissza a mennybe. És ott mindazok, akik a mennyben élnek, az angyalok, és akik meghaltak, fogják ezt a szeretetet, és fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.


http://www.varbak.com/kepek/f%C3%A9nyk%C3%A9pek-a-feh%C3%A9r-gyertya-nb17389.jpg

A harmadik vasárnap angyala:
Advent harmadik vasárnapján egy fehéren ragyogó angyal jön le a Földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakozik a szívében, és megérinti a fénysugarával. Azután ez a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz, egész testükhöz. ÍGy, még aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s hasonlítani kezd az angyalokhoz, feltéve, hogy tiszta szeretet lakozik a szívükben. De ezt nem láthatja minden ember. Csak az angyalok látják, s azok, akiknek szintén ott van a szemében ez a fény. És csak ha ott van a szemükben ez a fény, akkor mehetünk el a karácsonyi gyermekhez és láthatjuk meg őt.


http://m.blog.hu/ha/hazisarkany/image/gyertya.jpg

A negyedik vasárnap angyala:
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, halvány lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg az égbolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, azt pengeti, s közben szépen énekel hozzá. DE ahhoz, hogy meghallhassuk, szívünk tiszta kell, hogy legyen, s jól kell figyelnünk. A Béke nagyszerű dalát énekli, mely a karácsonyi gyermekről és Isten birodalmáról szól, mely eljő majd a Földön. Sok kis angyal kíséri a nagy angyalt, együtt énekelnek és örvendeznek a mennyben. Daluktól valamennyi mag, mely a földben szunnyad, felébred, s maga a Föld is figyel.

„Virrasztva készülődjetek!”

P. Szabó Ferenc SJ elmélkedése Advent első vasárnapjára. Advent első vasárnapjával megkezdődik a B liturgikus év, amelynek során általában (kevés kivétellel) Márktól vesszük a vasárnapi evangéliumi részleteket. Egyszerűbb, konkrétabb, mint a másik két szinoptikus, Máté és Lukács. Szakemberek szerint ez az elsőnek megírt Evangélium, még 70, Jeruzsálem pusztulása előtt született. Szerzője – úgy tűnik – felhasználta a szemtanú, Péter apostol elbeszéléseit. Márk elhagyja a gyermekség történetét, és mindjárt Jézus nyilvános működésével kezdi evangéliumát. Fő célja az, hogy megmutassa: a Názáreti Jézus Isten küldöttje, fokozatosan nyilatkoztatja ki messiási titkát, hogy ő keresztre feszített próféta az Isten Fia. (Az evangélium kezdetét jövő vasárnap olvassuk, most az utolsó Úrjövet várására irányítja a figyelmünket a liturgia.) 

Az Úr hármas eljövetele. Az Újszövetség és a keresztény hagyomány az Úr Jézus hármas eljöveteléről beszél. Isten Fia, az ószövetségi próféták által megjövendölt Messiás, aki eljött kétezer évvel ezelőtt. Az Ige megtestesül a Szentlélek erejéből Názáretben, Mária méhében, megszületett Betlehemben. Erre emlékeznek a hívők Karácsonykor, és Adventben erre készünk fel lélekben. Az Úr majd eljön újra a világ végi ítéletkor. Erre utal a vasárnapi szentlecke (1Kor 3, 8) és a Márktól vett evangéliumi szakasz (Mk 13, 33-37): „Vigyázzatok, virrasszatok, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő (…) mikor érkezik meg a ház ura.” Az Úr harmadik eljövetele pedig itt és most történik: a feltámadt Úr kopogtat lelkünk ajtaján, bebocsátást kér. Mert, ahogy a János evangélium bevezetőjében olvassuk, a megtestesült Ige csak azok számára adja meg az istengyermekség kegyelmét, akik hittel befogadják őt. Aki nem hisz Benne, a világ Világosságában, az sötétségben marad.

Jézus misztikus eljövetele. Jézus betlehemi születésének emlékünnepére, Karácsonyra készülve ne csupán a szeretetet kifejező, dicséretes ajándékozásra és főleg ne kizárólag az ünnepi előkészület járulékos részleteire gondoljunk, hanem igyekezzünk lelkileg felkészülni - imával, lelkigyakorlattal - Urunk születésének emlékünnepére. Most röviden elmélkedjünk a harmadik eljövetelről, amelyet misztikusnak nevezhetünk. Misztikus, kegyelmi valóságról van szó: a megtestesült Ige ugyanis hatalmat adott azoknak, akik hittel befogadják, hogy Isten gyermekei, „fogadott fiai” legyenek a Fiúban. Az ókeresztény metafora szerint (az egyházatyák tanítása alapján) Isten megszületik a hívő ember szívében/lelkében. A középkorban a misztikusok ezt hangoztatják: Krisztusnak itt és most kell megszületnie. Később Angelus Silesius költő a Kerubi vándor-ban (I, 61) erről így énekelt: „Meg kell születnie benned Istennek./ Szülessen meg Krisztus ezerszer Betlehemben,/ Ha benned nem születik, maradsz elveszetten.”

Virrasztó várakozás. Márk evangéliuma az utolsó Úrjövet várásáról szól: virrasztva kell készülnünk, mert nem tudjuk sem a napot, sem az órát. Igazában mindannyiunk számára megkezdődik az ítélet a bizonytalanul biztos halál órájában. Ha nem is rettegéssel, de üdvös istenfélelemmel kell készülnünk rá. Az első keresztények körében elterjedt a hiedelem Krisztus közeli eljöveteléről. Az evangélisták és az apostolok arra figyelmeztetik a hívőket, hogy ne ölbe tett kezekkel várják a véget, hanem virrasszanak, imádkozzanak, és a szeretet cselekedeteivel készüljenek az utolsó ítéletre, amikor az igazságos és irgalmas Bíró a szerint ítél meg bennünket, hogy mit tettünk legkisebb testvéreinkkel, a betegekkel, rabokkal, éhezőkkel, gyászolókkal. A Bíró a jobbján állóknak ezt mondja: „Jöjjetek, Atyám áldottai…!”, a balján állóknak pedig: „Távozzatok tőlem, átkozottak!...” Az evangéliumi figyelmeztetést meg kell szívlelnünk. Mert remélhetünk ugyan abban, hogy kisebb-nagyobb tisztulás után minden embertestvérünk eljuthat az üdvösségre, de magunk számára mindig lehetőség a kárhozat, ha végsőkig, megátalkodottan kitartunk Isten szeretetének visszautasításában. Most van a kegyelmi idő, itt és most készítjük elő örök sorsunkat a cselekvő hit, a felebaráti szeretet cselekedeteivel. Ez nem magas misztika! Családunkban, munkahelyünkön, környezetünkben mindenfelé vannak beteg, testileg-lelkileg szenvedő, vigasztalásra és segítségre váró emberek. A legjobb felkészülés Karácsonyra, Jézus mostani, misztikus és az utolsó ítéletkor végső eljövetelére: az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlása. Ne feledjük: odaát egyedül a szeretet marad meg!

(Mk 13, 33-37)
radiovaticana.org

KITÜNŐ PORTRÉFILM HORKOVICS-KOVÁTS JÁNOSRÓL

Horkovics-Kováts Jánost nehéz egy szóval jellemezni, mert ha valakire igaz az, hogy egy egyszemélyes „intézmény”, akkor őrá ez nagyon igaz, hiszen igen sokféle dologba fogott már bele, igen széles látókörű tudós, gondolkodó, történész és még sok minden más is. Régen „polihisztornak” nevezték az ilyenfajta sokoldalú embereket. Érdemes az igen tanulságos adást megnézni sikeres életútjáról és még két nyelvészeti előadása is látható alább. Igen humorosan fejezte ki magát az adásban, amikor Padányi Viktor: Dentu Magyaria című könyvét említette, hogyan hatott rá, amit az címben is idéztünk.

Dr. Horkovics K. János, Magyarázat 1/2 from V Sajo on Vimeo.

Dr. Horkovics K. János, Magyarázat 2/2 from V Sajo on Vimeo.