2012. április 25., szerda

Japán bajban van – Gazdasági összeomlás és újabb földrengés?

Időjelei: Az európai gondok komolyak, azonban sok ember nem is gondolná, hogy Japán is jó eséllyel pályázhat a globális összeomlás kiváltója címért. Amint azt az alábbi videóban Max Keiser vendége, Dan Collins is kifejti, Japán komoly bajban van. Ilyen ingatag gazdasági helyzetben egy újabb földrengés tényleg a kegyelemdöfést jelentené az egykor oly hatalmas és virágzó ország számára.

 A hallott adatokat figyelembe véve el tudjuk képezelni tehát, milyen hatással lenne egy újabb katasztrófa, az amúgy is gyenge lábakon álló országra és ezáltal az egész globális gazdaságra. Ne felejtsük el, Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága. A Japan Today a következőket írja egy esetleges tokiói földrengés következményeiről:
Közel 9600 lenne a halálos áldozatok száma és további 150.000 ember sebesülne meg egy megarengés esetén Tokióban. Egy ilyen katasztrófa a japán főváros jelentős részét romba döntené, áll a kormány által készíttetett jelentésben.
Az ijesztő szimulációról szóló jelentés kiadásakor Japán még mindig messze van az észak-keleti part teljes helyreállításától, amit a Richter-skála szerinti 9.0-es erősségű, pusztító földrengés és az azt követő cunami a földdel tett egyenlővé.
A tavaly márciusi katasztrófa 19.000 halálos áldozatot követelt és a jelen generáció legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta.
Tokió viszonylag sértetlenül megúszta a szerencsétlenséget, de egy 7.3-as erősségű földrengés a világ egyik legnagyobb és mindenképpen a legsűrűbben lakott városában 9600 életet követelne, további 147.000 sebesülttel és 21.900 súlyos sérülttel, az előrejelzés szerint.
Az áramkimaradás és a közlekedési hálózat sérülése miatt hozzávetőlegesen 5,2 millió ember nem tudna hazajutni otthonába, és a rengés körülbelül 378.000 épületben okozna kárt vagy döntene romba és 188.000 egyéb építészeti szerkezet égne porrá.
Egy esetleges cunami a Tokiótól több száz kilométerre fekvő, de szintén a tokiói helyi önkormányzathoz tartozó csendes-óceáni szigeteket is elérné, de valószínűleg magában a fővárosban nem okozna további kárt illetve nem járna halálos áldozatokkal.

Tokió az 1923. szeptember 1-i földrengés után.
A földrengésekkel gyakran sújtott Japán legnagyobb városa négy tektonikus lemez találkozása mentén fekszik és egy 7.0-es vagy nagyobb erősségű földrengés négy éven belüli előfordulásának esélye 50%, a Tokiói Egyetem Földrengéskutató Intézetének felmérése szerint.
A kormány által készített előrejelzés nem foglalja magában a további 35 millió lakost számláló külső Tokióban esetleg bekövetkező károkat illetve halálos áldozatokat.
1923-ban, Tokiót és a környező területeket egy 7,9-es erősségű földrengés rázta meg, 140.000 halottat és egy romba döntött várost hagyva maga után. 

http://idokjelei.hu/2012/04/japan-bajban-van-gazdasagi-osszeomlas-es-ujabb-foldrenges/

A kormány adókivetési jogot ad a fővárosnak

Az év elején az államcsőd-közeli helyzet miatt a kormány zárolta a főváros forrásainak egy részét, amit azonban továbbra sem akarnak visszaadni. Akkor a kormány az elvett pénzből hitelt adott a fővárosnak - pontosabban pénz helyett hitelt adott. Azóta több téren is ellentmondásos helyzet áll fenn, amit a kormány nemrég egy bejelentésével feloldott.
A kormány kifejezte ugyanis, hogy a fővárost nem menti ki a csőd-közeli állapotból (mivel az államcsőd kockázata is magas), helyette a főváros találja ki, honnan teremti elő a szükséges pénzeket, és ehhez a főváros minden segítséget megkap. De pénzt nem, mert nincs miből.
A főváros az újonnan kapott adókivetési jogát pedig egyből ki is használja, nemsokára jön a dugódíj, de több speciális adó kivetése miatt a jegyárak is emelkedni fognak.
Annak ellenére, hogy a Fidesz korábban adócsökkentéssel kampányolt, már szinte nincs olyan nap, amikor nem jelentenek be újabb adót, vagy nem szivárognak ki fél-információk egy újabb adó tervéről. Költői a kérdés: hova ez a nagy sietség?
Fenyvesi Áron


Patkányok a süllyedő hajón: Ahogyan a Fidesz túlélné az államcsődöt

 

A kormány intézkedései afelé mutatnak, hogy a Fidesznek már esze ágában nincs a gazdaság élénkítésébe, a helyzet javításába kezdeni, minden szempontból a túlélésre játszik. Miközben az állam már alapvető feladatait sem látja el, a Fidesz arra törekszik, hogy maximalizálja a bevételeket egy olyan állapotban, ami közvetlen az államcsőd után következik be. Ennek két irányvonala van: egyrészt igyekszenek levagdosni azokat a vadhajtásokat, melyek államcsőd esetén további terhelést jelentenének, másrészt arra törekszenek, hogy maradjanak bevételek akkor is, mikor a normál esetben főbb bevételi forrásoktól már nincs mit elvenni.
A folyamat előrehaladtával az állam szociális vállalásai a minimumra csökkennek. Tovább csökkennek a gyógyszertámogatások. Miközben az egészségügy ellátottsága tovább romlik, a gyógyszerek ára az egekbe szökik. A kórházak nem tudják fedezni saját kiadásaikat (mivel nem az a dolguk), viszont az állam szép lassan végleg kivonul az egészségügyből. Már most hónapokat kell várni az egyszerűbb műtétekre is, el lehet képzelni, mi fog történni, ha az egészségügy forrásai nem csak csökkennek, hanem az egészségügy tényleg pénz nélkül marad. Az orvosok hivatásuknak megfelelően akkor is életeket fognak menteni. Pénz híján érzéstelenítés nélküli műtétek, többször használt injekciós tűk - ha a kormány beszünteti a támogatást, marad a teljes káosz. Ez még a jövő, de a pénzcsapokat sorban zárják el. Általános tévedés, hogy a gyógyszerárak emelkedése főleg az idős magánszemélyeket érinti - alapjában fogja megrengetni az egészségügyet. Miközben nőnek a beszerzési költségek, pénz egyre kevesebb van.
A kormány kivonul a nagyvárosi tömegközlekedés mögül is. Csökkennek a támogatások, mert nagyon jól tudják, hogy ha fenntartják azt a sokirányú támogatást, amit jelenleg az állam biztosít az alapvetően veszteséges tömegközlekedési vállalatoknak, ez mekkora költségeket fog jelenteni a közeljövőben. 2008 óta duplájára emelkedett a benzin ára, és ez az irányvonal tartani fogja magát, ami a kormánynak is sokszoros költségeket jelent. Alapvető karbantartási feladatokra nincsen pénz. A felsővezetékeket még cserélik ha gond van, de olajozásra, hibás - de az alap működés szempontjából elhanyagolható fontosságú - alkatrészek cseréjére már rég nincsen pénz. A BKV-nál többszázas nagyságrendű meghibásodások vannak napi szinten, ezek mind olyan hibák, amik rendszeres karbantartás esetén nem jelentkeznének. A MÁV járatait hatodával csökkentették, szintén pénzhiány miatt. Egy ilyen helyzetben a kormány pedig tovább csökkenti a támogatásokat.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását végleg beszüntették. Erről csak annyit, hogy szimbolikus értékű, és így mérföldkőnek tekinthető. A kormány ezzel kijelentette: most olyan időszak van, amikor kutatásra, fejlesztésre nincsen pénz, örülünk ha azt fenn tudjuk tartani ami van.
Erőtlen próbálkozások vannak abba az irányba, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátási kötelezettségeit újrarendezzék. A kormány azonban tisztában van vele, hogy az állami tulajdonnal operálás nem vezet eredményre. Az elmúlt 22 évben mindent eladtak, ami állami tulajdonú és értéket jelent, így a Fidesz olyan helyzetben találta magát, hogy az államnak nincs elegendő gazdasági potenciálja a helyzet rendezéséhez. Szétloptak, elsikkasztottak mindent amit lehetett, és most ebben az állapotban az állam már nem gazdasági tényező a magánbefektetőkkel szemben.
Ez az állapot a kormányt alkalmazkodásra kényszeríti. Mivel a maradék állami tulajdon már nem hoz komolyabb bevételeket, így két dolgot tehetnek. Felvesznek egy jókora hitelt, hogy ami még alapszinten működik, az tovább vegetáljon. A másik út azt jelenti, hogy listázzák, mi az ami az államcsődöt követően is működni fog, és ezeket szép sorban megadóztatják.
Tehát mi az, amivel jól lehet keresni, ha megtörténik az államcsőd, és a gazdaság összeomlik? Először is, hatalmas pénzek fognak mozogni, főleg kifelé az országból. A vagyonkimentéseken a kormány jól fog keresni a frissen bevezetett pénzügyi tranzakciós adóval. A befektetések formájában tárolt vagyonokat megadóztatják, mikor kivételkor megérkeznek a bankszámlára. Ez egy tranzakció. Ideális esetben befizetik az adót, ami egy újabb tranzakció, vagyis a befizetett adó újra adóköteles. Ha készpénzbe mentik, akkor is megadóztatják, valamint akkor is, ha külföldre másik számlára utalják, mert az megint egy újabb tranzakció.
A kormány tudatában van annak, hogy az állam költségvetésének az üzemanyagárak emelkedése fogja megadni a kegyelemdöfést, ha nem vagdossák le azokat a bizonyos vadhajtásokat. Ezért beszüntetnek minden támogatást, ami nagyobb üzemanyagár-emelkedés esetén magasabb költségeket jelentene, és igyekeznek olyan téren bevételeket szerezni, ahol a bevétel növekszik az üzemanyagárak emelkedésével. A tömegközlekedés támogatásainak csökkentése jó példa erre, de az igazi profitot az energiaszolgáltatók jövedelemadójának növelése jelenti. Benzin és földgáz nélkül ma nincs energiatermelés. Még a megújuló források előállításához is benzint és földgázt használnak fel, vagyis akár atomerőműről van szó, akár más energiaforrásról, a karbantartási költségek növekedni fognak az üzemanyagárak növekedésével, amit a szolgáltatók ráterhelnek a fogyasztókra. Az üzemanyag-árrobbanással egyre nagyobb gázszámlák, egyre nagyobb villanyszámlák fognak érkezni, a kormány pedig megadóztatja. Ezek amolyan biztosítékok, amit a kormány egy kezdőlöketnek tartalékol arra az esetre, ha felgyorsulnak a folyamatok.
Az összeomlás szép lassan magával viszi a vállalatokat. Csökken a vásárlóerő, nőnek az üzemanyagköltségek, a beszerzés egyre drágább, emiatt az értékesített termék egyre drágább, amiből így egyre kevesebbet tudnak eladni és a vállalatok szép sorban csődbe mennek. Ezért a kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mindent megadóztasson, ami még a teljes gazdasági összeomlás előtti állapotban is működni fog. Pénzügyi tranzakciók mindig lesznek, ameddig van áram és vannak bankok, ezért a tranzakciós adó a teljes összeomlás esetén is bevételt jelent. Telefon mindig lesz, ameddig van áram, mert annyira mindennapossá vált a használata, hogy ha nem működnének a telefonok, elszabadulna a káosz. Ezért a távközlési szolgáltatási adó a teljes összeomlás esetén is bevételt jelent. Ha elszabadul a káosz, az emberek többet telefonálnak, mert a családok szétszóródva élnek, vagyis hatalmas bevételt jelent még a percenként és SMS-enként kivetett 2 forintos adó is. A bizonytalan gazdasági helyzet tökéletes piacot jelent a biztosítóknak, és minden eddiginél nagyobb bevételeket tesznek zsebre. A kormány ebbe is belenyúl az ágazati adók összevonásával, mert nem akar kimaradni egy olyan üzletből, ami az összeomlás közben egyre jobban felpörög. Az útdíjak állandó bevételt jelentenek, ameddig az emberek bejárnak dolgozni, és a kormány erre is nagy hangsúlyt fektet.
Csupa olyan bevételforrás, ami az államcsőd esetén is biztos bevételt jelent. Az állam bevételének felét az általános forgalmi adó, a személyi jövedelmi adó és a jövedéki adó jelenti. A munkanélküliség aránya egyre magasabb, a SZJA egyre kevesebb bevételt jelent. Csökken a vásárlóerő, az ÁFA és jövedéki adó az üzemanyagok áremelkedésével kiegyensúlyozza magát, de egy bizonyos szint után csökkenni fog, mert az élelmiszerárak is növekednek és bár tankolni lesz pénz, a felhasználással már spórolnak az emberek. A vállalkozásokon már így is túl sok a teher, és Magyarországon a vállalatok olyan gyorsasággal mennek csődbe (különösen majd az államcsőd bekövetkeztekor), hogy a kormány aligha támaszkodhat a vállalatokra mint biztos bevételi forrásra. A gazdaság zsugorodása az állam legfőbb bevételi forrásait vonja el. Ezeket lehetőségeikhez mérten államcsőd-álló forrásokkal igyekeznek ellensúlyozni. Átutalások, telefon, útdíj, biztosítók. Az államadósság törlesztésére talán elég lesz, de a gazdaság és a szociális szféra leépülése a maga némaságában is ki fogja jelenteni az államcsődöt.
Molnár István 

Minden állampolgár köteles lesz nyomkövetőt magánál hordani

Kedden adták át a Nemzeti Egységes Kártyarendszer első darabjait. A jelenleg érvényes diákigazolványok helyett mostantól aki újabb diákigazolványt igényel, már csippel ellátott igazolványt kap, és a jövőben már csak RFID-csippel ellátott igazolványokat fognak előállítani. Első körben a diákigazolványok esetében lép életbe az új rendszer, és bevezetik az oktatói, illetve kormánytisztviselő igazolványt.
A kormány tervei szerint a későbbiekben valamennyi személyazonossági okmányt RFID-csippel látnak el, majd az összes okmányt fel fogja váltani egyetlen kártya. Aki eddig homokba dugta a fejét és azt hangoztatta, hogy a társadalom feletti teljes ellenőrzés nem lehetséges - mi több, összeesküvés-elmélet - annak ideje elgondolkozni egy-két dolgon.
Az RFID a "Radio Frequency Identification" rövidítése, vagyis rádióhullámok segítségével drót nélküli adatátvitelt lehetővé tevő technológia. A lényege egy elektronikus kóddal beprogramozott mikrocsip, az ún. transzponder, amely egy miniáramkört és egy antennát tartalmaz, hogy egy azonosító jelet sugározzon ki. A kibocsátott kódot számítógéphez csatlakoztatott speciális olvasó berendezések, szkennerek segítségével lehet fogni.
Az RFID-csip feladatából adódóan kis mennyiségű adat tárolására alkalmas, egy újabb változata pedig lehetővé teszi a tárolt adatok felülírását. Mint azt az új diákigazolvány példája is mutatja, így a csip alkalmassá válik arra, hogy az iskolákban átvegye az ellenőrzők és a napló helyét. Az RFID-csipet régóta használják (leginkább nyugaton) az áruforgalomban, illetve beléptető rendszerekhez is, és a kormány tervei szerint az iskolákban, valamint a BKV járatain kötelezővé teszik majd az ilyen beléptető rendszerek bevezetését. A kormány szerint a közeljövőben a BKV rendszereit úgy alakítják át, hogy az RFID csip átvehesse a jegyek és bérletek helyét is.
Amit ez a hétköznapokban jelent: Első körben - valamennyi, iskolába járó diák ilyen diákigazolvánnyal fog rendelkezni. Mivel a BKV-t és az iskolákat bevonják az átalakításokba, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diáknak magával kell hordania az RFID csipet. Mindig magánál kell majd tartania, mert a BKV ellenőrnek ezt nyújtja majd oda jegy/bérlet helyett, iskolába érkezéskor ezzel tud bemenni a kapun, a tanórák után ezzel tud kimenni, majd hazafelé a BKV járatain megintcsak nála kell legyen. Az eszköz hatékonyságához nem fér kétség, így várhatóan a tömegközlekedés ennek megfelelően alakul majd minden városban. A tanároknak maguknál kell hordaniuk az RFID-csippel ellátott oktatói igazolványt, mert ezzel tudnak bemenni az iskola épületébe, és ezzel tudnak kimenni. A köztisztviselőknek, a kormányhivatalok alkalmazottainak már nem idegen ez a fajta beléptető rendszer, mert évtizedek óta ezt használják. Minisztériumokban általánosan használt eszköz a beléptető kártya, az új intézkedés csak egy újabb kártyát jelent, aminek már többféle felhasználása lehetséges. Olyan intézményekben, mint például az ország szétrablását lebonyolító vállalat utódszervezete, az MNV ZRt., az alkalmazottak minden egyes folyosó ajtaján csak úgy haladhatnak tovább, ha odatartják a beléptető kártyát, így a személyek mozgása ellenőrizhető. Ha valaki túl sokat tartózkodik a büfében, túl sokat van az épületen kívül, az mind regisztrált távollét, de bizalmas adatok kiszivárogtatásakor is egyszerűen visszavezethető a tárolás helye alapján, hogy melyik az a pár alkalmazott, akinek hozzáférése lehetett.
Első körben az intézmények alkalmazottai, tanulói - második körben a teljes társadalom. A Fidesz nyilatkozatai szerint ugyanis a későbbiekben a személyigazolványok és a vezetői engedélyek is RFID-csippel lesznek ellátva. Ha az első sorozat elkészül, már csak hónapok kérdése az új típusú személyigazolvány.
Mivel az RFID-csip egy adott kódot sugároz és minden állampolgár egyedi azonosító kóddal bír, ezért a magunknál hordott diákigazolvánnyal, személyigazolvánnyal és vezetői engedéllyel egyben visszakövethető a tartózkodási helyünk is. Ezek olyan dokumentumok, amit minden állampolgár köteles magánál tartani, így minden állampolgár köteles magánál tartani az RFID-csipet.
Az RFID-csip érzékelése a hétköznapokban nem lehetséges egy adott távolságon kívül, köszönhetően a beléptető rendszerekben használt alacsony érzékenységű készülékeknek. Ez lehetővé teszi, hogy a csipet csak egy adott helységben, ajtó előtt, stb. használjuk. Ha ezeknek a készülékeknek nem lenne gyengére állítva az érzékelése, abban az esetben pl. egyetlen BKV-jegy nyitva tartaná a közeljövőben Budapestre telepített összes BKV-s beléptetőt, vagy egyetlen diák beléptetője az összes diáknak nyitva tartaná az iskola kapuját. Vagyis az RFID-technológia rövidtávú volta nem azt jelenti, hogy csak egy adott távon belül érzékelhető csipet tesznek az igazolványokba, hanem logikus oknál fogva vannak/lesznek gyenge érzékenységű készülékek használatban.
Mivel az RFID-csip gyenge jelet bocsát ki, csak a vevő készülék érzékenysége fokozásának kérdése, hogy a jel távolabbról is érzékelhető legyen. Akár az összes egyszerre. Egy telefonközpont technikai háttere elegendő ahhoz, hogy kis átalakításokkal monitorozható és regisztrálható legyen a tízmillió állampolgár mozgása a nap 24 órájában. Nyilván nem véletlen egybeesés, hogy a kormány az új RFID-csipek bevezetésével párhuzamosan új állami telefonszolgáltatót hoz létre...
Nem nehéz mindebből észrevenni, hogy a Fidesznek köze nincsen a magyar érdekképviselethez (döbbenetes, de rengeteg embert még mindig megtéveszt), helyette szolgalelkűen a csak "New World Order" néven elterjedt szabadkőműves terror-rendszer lokális végrehajtója. Akinek még ez az intézkedés sem árulkodó, az várja csak meg, ameddig a gyerekének nem a diákigazolványába, hanem kötelezően a bőre alá ültetik az RFID-csipet, akár egy állatnak. Mi nem kérünk belőle.
Molnár István




Az utóbbi hetekben fény derült egy-két érdekes dologra a legújabb okos-telefonokkal kapcsolatban. Kiderült, hogy nem csak borzasztóan okosak, de mérhetetlenül kiváncsiak is. Az Apple iPhone-járól szivárgott ki először, hogy nem csak hogy folyamatosan figyeli, hogy éppen hol és merre jár tulajdonosa, de ezekből az adatokból utána adatbázist épít, amit később sem töröl le, ráadásul minden egyes másik gépre is átmásol, amivel a kütyüt később szinkronizálják. (cikket lásd itt)
Most biztosan azt mormolod magadban, hogy már megint teljesen megőrültem, hisz mindenki tudja, hogy a mobiltelefonok arra készültek, hogy a trolin ülve fel lehessen hívni az asszonyt, hogy lebbencslevest főzzön vacsorára, meg azért, hogy lehessen szavazni, hogy a héten melyik bohóc essen ki a villából.
Nos. Kedves barátaim, sajnálom, ha ki kell ábrándítsalak titeket, de ezek a készülékek nem ezért készülnek! Mint ahogy a kukac sem azért kerül a horogra, hogy egy kellemes eledellel ajándékozza meg a balatoni keszeget, és hogy merő jó szándékból csillapítsa éhségét. A gyártók persze igyekeznek ezeket a kütyüket érdekes (és néha egyébként egész hasznos) alkalmazásokkal ellátni, mert mégis csak kell valami, amivel rá lehet venni téged, hogy állandóan magaddal hordj egy személyi nyomkövető készüléket. Ha azt mondanák: Itt ez a nyomkövető készülék, lennél kedves mindenhová magaddal cipelni, hogy hallhassuk mit beszélsz, és tudjuk merre jársz? Akkor valószínűleg kevesebben kérnének belőle, mint így, hogy mindenféle hiper-szuper alkalmazásokkal próbálják eladni őket. (És tudja, és tudja!)
Úgyhogy csak annyit tudok mondani, hogy használjátok őket egészséggel, de egy pillanatra ne feledjétek, hogy a hatalmi elit szempontjából azért hordjátok ezeket magatokkal, hogy minden pillanatban lehessen tudni, hogy éppen mit csináltok!

A bankárok legfőbb vágya, hogy előbb vagy utóbb (de lehetőleg előbb) egy mikrochip-et ültethessenek be mindenkinek a bőre alá, ami persze a személyes nyomkövetés legkifinomultabb változata lenne, és egyúttal arra is jó, hogy a készpénzt felváltó digitális, virtuális pénzüket mindenki azon tárolhassa.
Mielőtt azonban erre sor kerülne - vagy akár ezzel párhuzamosan - az egyre okosabb telefonok egy csomó funkciót megvalósíthatnak mindebből. Ha például sikerülne elérni, hogy mindenkinél legyen állandó jelleggel egy mobiltelefon, akkor a chip-re végeredményben nem is lenne szükség. Az csak annyiban lenne jobb megoldás, hogy azt nem lehet "véletlenül" otthon felejteni, mindig garantáltan nálad lenne, hiszen teljesen beléd lenne operálva.
Ha nyitott szemmel jársz, egészen jól látszanak a törekvések arra, hogy minél kevésbé lehessen megkerülni, hogy legyen nálad mobiltelefon, és próbálnak rászoktatni arra is, hogy a pénzügyi tranzakcióidat is lehetőleg a mobiltelefonod segítségével végezd (parkolás, autópálya matrica, adakozás SMS-sel, stb). Mostanság a Google Youtube fiókom is egyre gyakrabban cseszeget, hogy adjam meg neki a mobiltelefonszámomat, amit természetesen nagyon nem szeretnék neki megadni, de már szinte látom magam előtt a napot, amikor nem fog többé engedni belépnem, ha nem kötöm az orrára a mobiltelefonszámomat. No, persze azt állítja, hogy ez igazából nekem lesz marha jó dolog, mert így ha netán nem tudnám fejben tartani a nyolcbetűs jelszómat, akkor azt el fogja majd tudni küldeni nekem akár SMS-ben is, de persze ez megint csak "bikaürülék", ahogy az angolszász fogalmaz, mert valójában azért kell neki, hogy megtudhassa a személyi azonosságomat és onnantól kezdve, bármikor, akár a pontos helyemet is meghatározhassa. A google mindent és mindenkit látni akar!
 
 
Minden bizonnyal vannak, akik még most is erősen kételkednek a szavaimban. Nekik a következő elmetornát javasolnám. Adjanak nekem választ a következő, igencsak egyszerűnek tűnő kérdésemre: Miért van minden mobiltelefonban kamera? Akinek van rá értelmes magyarázata, az kérem feltétlenül írja meg nekem, mondjuk ide, a megjegyzés rovatba. Figyelem! A válaszban azt kérem megindokolni, hogy miért van MINDEN telefonban kamera. Az nem helyes válasz, hogy: az egy nagyon hasznos dolog, mert ha van, akkor lehet a telefonnal MMS-t küldeni, mert az csak arra ad választ, hogy miért jó dolog az, ha egyes telefonokba raknak kamerát. Az én kérdésem inkább arra irányul, miért nem tudok olyan telefont venni, amiben nincs kamera? Olyat tudok venni, amiben nincs GPS, de olyat nem, amiben nincs kamera. Hiába mondanám, hogy nincs rá semmi szükségem, és adjanak egy olyat, ami mondjuk kétezer forinttal olcsóbb, de nincs benne kamera, meg hogy nem akarok olyasmiért fizetni, amire nincs szükségem.
Nos, amíg nem ad nekem erre valaki egy elfogadható választ, kénytelen vagyok feltételezni, hogy arra a kamerára sem elsősorban nekem van szükségem. Persze én is használhatom erre-arra, de elsősorban nem azért van ott, hogy az én számomra biztosítson funkciókat. Ha így lenne, akkor opcionális lenne, nem pedig kötelező.
Ezek után, ha eddig még nem tetted volna meg, mindenképpen töprengj el egy kicsit azon is, hogy mennyire érdekes egybeesés, hogy ha az iPhone szót kimondod angolul, az azt jelenti szem-telefon! Nem kezd egész érdekes lenni a dolog?
 
De nem ez az egyetlen "különös egybeesés". Ezen a képen a 2001: Űrodüsszeia című film két főszereplője látható: Dave, a legénység egyik tagja és HAL 9000, a szuper-intelligens számítógép, egy függőleges, téglalap alakú dolog a műszerfaluk közepén. A HAL 9000, Stanley Kubrick korszakalkotó sci-fi-jében, egy szuper-komputer, amelynek az az egyik dolga, hogy folyamatosan figyelje a legénység minden mozdulatát. Az a vörösesen világító lencse lenne a "szeme" neki. Amikor a film során rájön, hogy az asztronauták gyanakszanak rá, végül úgy dönt, hogy mindenkit elpusztít a fedélzeten. Hogy sikerül-e neki, azt most nem lövöm le, hátha megnézitek. (link)
Csak én látok erős hasonlatosságot a mobiltelefonom hátlapja, és a között, ahogyan Kubrick ábrázolja azt technológiai vívmányt, amely nyomon követi a fedélzeten tartózkodó emberek minden mozdulatát?
Szóval ez egy kis gondolkodni való nektek, amíg a legújabb SzeNyoK megjelenésére vártok (majd elfelejtettem, SzeNyoK = Személyi Nyomkövető Készülék, saját rövödítés). Aki átlát Kubrick metaforáin (mint pl. itt az űrutazás, ami természetesen egy metafora az emberiség "útjára") az nagyon mély dolgokat érthet meg a filmjeiből. Olyannyira, hogyutolsó filmje egyenesen az életébe került.

Az első lépés

Felháborodott baromfitartók: korlátozás nélkül engedi be a brazil csirkét az EU

Feláldozza a mezőgazdaságát és termelőinek piacait az Európai Unió (EU) a dél-amerikai Mercosur-országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezménnyel – írja a Magyar Hírlap. Brüsszel gyakorlatilag megkötések nélkül engedi az unió területére a brazil, argentin baromfi- és pulykahúst, cserébe pedig gépiparának, pénzügyi szolgáltatásainak meghonosítását várja a másik kontinens államaitól.

Szépen csendesen évről évre emelkednek az EU azon exportkvótái, amelyekkel a dél-amerikai, úgynevezett Mercosur-országoknak kedveskedik Brüsszel. (A Mercosur a dél-amerikai országok 1991-ben alapított kereskedelempolitikai szervezete.) Kiderült, hogy a korábbi kétoldalú megállapodásokat megfejelve a jelenlegi vámrendszert is teljesen lebontaná az EU, s ez beláthatatlan következményekkel járna a szakemberek szerint. A közösség ugyanis gyakorlatilag már most is szabadon, szinte megkötések nélkül engedi az unió területére a brazil vagy éppen argentin baromfi- és pulykahúst, cserébe pedig gépiparának, híradástechnikájának, pénzügyi szolgáltatásainak meghonosítását, banki szektorának letelepítését várja a másik kontinens államaitól.

„Az ipari és pénzügyi lobbi felülírja a józan észt. Értetlenül állunk az uniós döntés előtt” – kommentálta a lapnak az EU-termelők piacainak elvesztését jelentő „kebelbarátságot” Bárány László. A Baromfi Termék Tanács elnöke kifejtette: az unió­ba áramló brazil baromfihúsexport már tavaly átlépte az évi háromszázezer tonnát, s ez a mennyiség a teljes magyarországi termelést is meghaladja. „Miközben Brüsszel drákói szigorral ellenőrzi az uniós, így a magyar termelőket is, luxuskörülmények közötti tartást előíró állatjóléti intézkedéseket hoz, mindenféle kontroll nélkül, a közegészségügyi kockázatokat figyelmen kívül hagyva engedi a közösségi országok piacaira áramolni a tizenháromezer kilométerről érkező húst. Az európai baromfitartók és -termelők szervezete, az AVEC évek óta bombázza az Európai Bizottságot, hozzon előírásokat, állítson fel követelményeket a Dél-Amerikából érkező exportra, de a testület elengedi a füle mellett az aggályokat” – jelentette ki Bárány László. Hangsúlyozta, jól jellemzi az unió Janus-arcúságát és kettős mércéjét a húsvét előtti uniós tojásmizéria. „A ketreces tartás betiltása miatt tojáshiány alakult ki Euró­pában, ám ahelyett, hogy közösségen belül oldotta volna meg a kérdést Brüsszel, kedvezményes vámkvóta alkalmazásával Törökországból és az Egyesült Államokból hozott be tojást az unióba” – szemléltette az unió politikáját Bárány László.

A szakember kijelentette: a magyar termelők is nehéz helyzetbe kerülnek, és óriási a felháborodás. „Egyelőre még nettó exportőr a magyar baromfiszektor, miután évente 65-68 ezer tonna baromfihúst viszünk ki az unióba, miközben 13-15 ezer tonna uniós és 3-5 ezer tonna brazil import kerül a serpenyőbe. Pulykahúsból 28-32 ezer tonnát exportálunk évente, és 8-9 ezer tonna az import, de ennek a felét már a brazil pulykahús adja” – mondta Bárány László.