A kormány adókivetési jogot ad a fővárosnak

Az év elején az államcsőd-közeli helyzet miatt a kormány zárolta a főváros forrásainak egy részét, amit azonban továbbra sem akarnak visszaadni. Akkor a kormány az elvett pénzből hitelt adott a fővárosnak - pontosabban pénz helyett hitelt adott. Azóta több téren is ellentmondásos helyzet áll fenn, amit a kormány nemrég egy bejelentésével feloldott.

A kormány kifejezte ugyanis, hogy a fővárost nem menti ki a csőd-közeli állapotból (mivel az államcsőd kockázata is magas), helyette a főváros találja ki, honnan teremti elő a szükséges pénzeket, és ehhez a főváros minden segítséget megkap. De pénzt nem, mert nincs miből.

A főváros az újonnan kapott adókivetési jogát pedig egyből ki is használja, nemsokára jön a dugódíj, de több speciális adó kivetése miatt a jegyárak is emelkedni fognak.

Annak ellenére, hogy a Fidesz korábban adócsökkentéssel kampányolt, már szinte nincs olyan nap, amikor nem jelentenek be újabb adót, vagy nem szivárognak ki fél-információk egy újabb adó tervéről. Költői a kérdés: hova ez a nagy sietség?

Fenyvesi Áron

Patkányok a süllyedő hajón: Ahogyan a Fidesz túlélné az államcsődöt

 

A kormány intézkedései afelé mutatnak, hogy a Fidesznek már esze ágában nincs a gazdaság élénkítésébe, a helyzet javításába kezdeni, minden szempontból a túlélésre játszik. Miközben az állam már alapvető feladatait sem látja el, a Fidesz arra törekszik, hogy maximalizálja a bevételeket egy olyan állapotban, ami közvetlen az államcsőd után következik be. Ennek két irányvonala van: egyrészt igyekszenek levagdosni azokat a vadhajtásokat, melyek államcsőd esetén további terhelést jelentenének, másrészt arra törekszenek, hogy maradjanak bevételek akkor is, mikor a normál esetben főbb bevételi forrásoktól már nincs mit elvenni.

A folyamat előrehaladtával az állam szociális vállalásai a minimumra csökkennek. Tovább csökkennek a gyógyszertámogatások. Miközben az egészségügy ellátottsága tovább romlik, a gyógyszerek ára az egekbe szökik. A kórházak nem tudják fedezni saját kiadásaikat (mivel nem az a dolguk), viszont az állam szép lassan végleg kivonul az egészségügyből. Már most hónapokat kell várni az egyszerűbb műtétekre is, el lehet képzelni, mi fog történni, ha az egészségügy forrásai nem csak csökkennek, hanem az egészségügy tényleg pénz nélkül marad. Az orvosok hivatásuknak megfelelően akkor is életeket fognak menteni. Pénz híján érzéstelenítés nélküli műtétek, többször használt injekciós tűk - ha a kormány beszünteti a támogatást, marad a teljes káosz. Ez még a jövő, de a pénzcsapokat sorban zárják el. Általános tévedés, hogy a gyógyszerárak emelkedése főleg az idős magánszemélyeket érinti - alapjában fogja megrengetni az egészségügyet. Miközben nőnek a beszerzési költségek, pénz egyre kevesebb van.

A kormány kivonul a nagyvárosi tömegközlekedés mögül is. Csökkennek a támogatások, mert nagyon jól tudják, hogy ha fenntartják azt a sokirányú támogatást, amit jelenleg az állam biztosít az alapvetően veszteséges tömegközlekedési vállalatoknak, ez mekkora költségeket fog jelenteni a közeljövőben. 2008 óta duplájára emelkedett a benzin ára, és ez az irányvonal tartani fogja magát, ami a kormánynak is sokszoros költségeket jelent. Alapvető karbantartási feladatokra nincsen pénz. A felsővezetékeket még cserélik ha gond van, de olajozásra, hibás - de az alap működés szempontjából elhanyagolható fontosságú - alkatrészek cseréjére már rég nincsen pénz. A BKV-nál többszázas nagyságrendű meghibásodások vannak napi szinten, ezek mind olyan hibák, amik rendszeres karbantartás esetén nem jelentkeznének. A MÁV járatait hatodával csökkentették, szintén pénzhiány miatt. Egy ilyen helyzetben a kormány pedig tovább csökkenti a támogatásokat.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását végleg beszüntették. Erről csak annyit, hogy szimbolikus értékű, és így mérföldkőnek tekinthető. A kormány ezzel kijelentette: most olyan időszak van, amikor kutatásra, fejlesztésre nincsen pénz, örülünk ha azt fenn tudjuk tartani ami van.

Erőtlen próbálkozások vannak abba az irányba, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátási kötelezettségeit újrarendezzék. A kormány azonban tisztában van vele, hogy az állami tulajdonnal operálás nem vezet eredményre. Az elmúlt 22 évben mindent eladtak, ami állami tulajdonú és értéket jelent, így a Fidesz olyan helyzetben találta magát, hogy az államnak nincs elegendő gazdasági potenciálja a helyzet rendezéséhez. Szétloptak, elsikkasztottak mindent amit lehetett, és most ebben az állapotban az állam már nem gazdasági tényező a magánbefektetőkkel szemben.

Ez az állapot a kormányt alkalmazkodásra kényszeríti. Mivel a maradék állami tulajdon már nem hoz komolyabb bevételeket, így két dolgot tehetnek. Felvesznek egy jókora hitelt, hogy ami még alapszinten működik, az tovább vegetáljon. A másik út azt jelenti, hogy listázzák, mi az ami az államcsődöt követően is működni fog, és ezeket szép sorban megadóztatják.

Tehát mi az, amivel jól lehet keresni, ha megtörténik az államcsőd, és a gazdaság összeomlik? Először is, hatalmas pénzek fognak mozogni, főleg kifelé az országból. A vagyonkimentéseken a kormány jól fog keresni a frissen bevezetett pénzügyi tranzakciós adóval. A befektetések formájában tárolt vagyonokat megadóztatják, mikor kivételkor megérkeznek a bankszámlára. Ez egy tranzakció. Ideális esetben befizetik az adót, ami egy újabb tranzakció, vagyis a befizetett adó újra adóköteles. Ha készpénzbe mentik, akkor is megadóztatják, valamint akkor is, ha külföldre másik számlára utalják, mert az megint egy újabb tranzakció.

A kormány tudatában van annak, hogy az állam költségvetésének az üzemanyagárak emelkedése fogja megadni a kegyelemdöfést, ha nem vagdossák le azokat a bizonyos vadhajtásokat. Ezért beszüntetnek minden támogatást, ami nagyobb üzemanyagár-emelkedés esetén magasabb költségeket jelentene, és igyekeznek olyan téren bevételeket szerezni, ahol a bevétel növekszik az üzemanyagárak emelkedésével. A tömegközlekedés támogatásainak csökkentése jó példa erre, de az igazi profitot az energiaszolgáltatók jövedelemadójának növelése jelenti. Benzin és földgáz nélkül ma nincs energiatermelés. Még a megújuló források előállításához is benzint és földgázt használnak fel, vagyis akár atomerőműről van szó, akár más energiaforrásról, a karbantartási költségek növekedni fognak az üzemanyagárak növekedésével, amit a szolgáltatók ráterhelnek a fogyasztókra. Az üzemanyag-árrobbanással egyre nagyobb gázszámlák, egyre nagyobb villanyszámlák fognak érkezni, a kormány pedig megadóztatja. Ezek amolyan biztosítékok, amit a kormány egy kezdőlöketnek tartalékol arra az esetre, ha felgyorsulnak a folyamatok.

Az összeomlás szép lassan magával viszi a vállalatokat. Csökken a vásárlóerő, nőnek az üzemanyagköltségek, a beszerzés egyre drágább, emiatt az értékesített termék egyre drágább, amiből így egyre kevesebbet tudnak eladni és a vállalatok szép sorban csődbe mennek. Ezért a kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mindent megadóztasson, ami még a teljes gazdasági összeomlás előtti állapotban is működni fog. Pénzügyi tranzakciók mindig lesznek, ameddig van áram és vannak bankok, ezért a tranzakciós adó a teljes összeomlás esetén is bevételt jelent. Telefon mindig lesz, ameddig van áram, mert annyira mindennapossá vált a használata, hogy ha nem működnének a telefonok, elszabadulna a káosz. Ezért a távközlési szolgáltatási adó a teljes összeomlás esetén is bevételt jelent. Ha elszabadul a káosz, az emberek többet telefonálnak, mert a családok szétszóródva élnek, vagyis hatalmas bevételt jelent még a percenként és SMS-enként kivetett 2 forintos adó is. A bizonytalan gazdasági helyzet tökéletes piacot jelent a biztosítóknak, és minden eddiginél nagyobb bevételeket tesznek zsebre. A kormány ebbe is belenyúl az ágazati adók összevonásával, mert nem akar kimaradni egy olyan üzletből, ami az összeomlás közben egyre jobban felpörög. Az útdíjak állandó bevételt jelentenek, ameddig az emberek bejárnak dolgozni, és a kormány erre is nagy hangsúlyt fektet.

Csupa olyan bevételforrás, ami az államcsőd esetén is biztos bevételt jelent. Az állam bevételének felét az általános forgalmi adó, a személyi jövedelmi adó és a jövedéki adó jelenti. A munkanélküliség aránya egyre magasabb, a SZJA egyre kevesebb bevételt jelent. Csökken a vásárlóerő, az ÁFA és jövedéki adó az üzemanyagok áremelkedésével kiegyensúlyozza magát, de egy bizonyos szint után csökkenni fog, mert az élelmiszerárak is növekednek és bár tankolni lesz pénz, a felhasználással már spórolnak az emberek. A vállalkozásokon már így is túl sok a teher, és Magyarországon a vállalatok olyan gyorsasággal mennek csődbe (különösen majd az államcsőd bekövetkeztekor), hogy a kormány aligha támaszkodhat a vállalatokra mint biztos bevételi forrásra. A gazdaság zsugorodása az állam legfőbb bevételi forrásait vonja el. Ezeket lehetőségeikhez mérten államcsőd-álló forrásokkal igyekeznek ellensúlyozni. Átutalások, telefon, útdíj, biztosítók. Az államadósság törlesztésére talán elég lesz, de a gazdaság és a szociális szféra leépülése a maga némaságában is ki fogja jelenteni az államcsődöt.

Molnár István