Hozzák haza a magyar katonákat!

Befejezte tevékenységét a Magyar Honvédség jelenleg Afganisztánban szolgálatot teljesítő legnagyobb egysége, a több mint kétszáz katonából álló Kabuli Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingens. A kontingens katonái a táborba érkező több mint ezer gépjármű és több száz ember átvizsgálását végezték el naponta.

Májusban a NATO vezette afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) misszióban szolgáló újabb magyar egységek kerülnek kivonásra, melyek hazatértével mintegy felére csökken az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák száma. Továbbra is folytatja az ottani missziót a Magyar-amerikai Katonai Tanácsadó Csoport, a MH Mi-17 Légi Tanácsadó Csoport, a MH Különleges Műveleti Kontingens, a MH Logisztikai Iskola Magyar Mentorcsoport, valamint a MH Nemzeti Támogató Elem Afganisztán.

Korom Ferenc, a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnöke szerint a magyar katonák afganisztáni szerepvállalása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára megfelelően felszerelt és kiképzett afgán biztonsági erő állt fel, amely mintegy 350 ezer embert tud a soraiban. A hadműveleti csoportfőnök véleménye szerint a NATO erőinek kivonása után az új afgán hadsereg képes lesz önállóan garantálni Afganisztán biztonságát.

Korom Ferenc véleményével ellentétesen fogalmazott Hamid Karzai afgán elnök, aki bírálta a NATO-t. Kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetség 10 év alatt sem volt képes stabilitást biztosítania az országában. ”Biztonsági szempontból az egész NATO-művelet mérhetetlen szenvedést okozott Afganisztán számára, rengeteg életet követelve és semmilyen eredményt sem hozott, mivel az ország még mindig nem biztonságos” – mondta Karzai.

Elmondása szerint a NATO vezetői hibát követtek el azzal, hogy a fegyveresek keresésére koncentráltak az afgán falvakban és nem fordítottak figyelmet a tálibok menedékére Pakisztánban.

A mi véleményünk szerint pedig haza kell hozni az összes magyar katonát külföldről, mert asszonyaink gyermekeinek feladata a hon védelme és nem a cionista érdekek kiszolgálása.

Tölgyesi Péter

Harc a vízért

Azt szoktuk mondani, hogy a víz az élet forrása. A Föld lakossága nő, egyre több természeti készletet használ fel. Már akár a közeli időben is fenyegethet a globális vízhiány. Az ivóvíz már most drágább, mint a kőolaj. De idővel akár oka lehet a világ újrafelosztásának is.

Ismeretes, hogy Földünkön felmelegedés tapasztalható. A nemzetközi szakértők szerint száz év múlva akár 1,5-4 fokkal is nőhet a hőmérséklet. Egész sor ország, így Közép-Ázsia számára ez a katasztrófával egyenlő. Őket pusztító aszály fenyegeti. Alekszej Kokorin, a WWC Klíma és energetika c. programjának vezetője így látja a helyzetet.

Jó, hogy vannak korszerű hidrotechnikai berendezések. De ezek elég költségesek. Nagyon sok esetben számos országban igen régiek ezek az objektumok, és nem képesek funkcióikat teljesíteni. Az újabb gátak, töltések emelése nemzetközi viszályokat vált ki. Üzbegisztán nyíltan háborúval fenyegeti Tádzsikisztánt, amennyiben Dusanbe mégis felépítené a roguni vízierőművet a Vahs folyón, és ezzel lecsökkenne a folyásirányban a víz mennyisége.

Hasonló a helyzet Afrikában is. A Nílus folyó medencéjén számos ország osztozik, meg van határozva a kvóta a vízkészletek használatára. De még a gyarmati időktől kezdve a fő vízmennyiség Egyiptomé. Kairó mindeddig nemet mondott a régi egyezmények felülvizsgálatára irányuló próbálkozásokra, más országok kvótáinak növelésére. Csakhogy most Egyiptom belső válsággal küzd, és ezt a helyzetet megpróbálja kihasználni Etiópia, amelynek területén indul ki a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. Addisz-Abeba ott kezdte el a duzzasztómű építését. Etiópia azt állítja, hogy miután lehetőséget kap az öntözésre, le tud mondani a külső élelmiszer segélyről. Az egyiptomiak viszont ezen felháborodtak, és akár fegyverrel a kézben is készek jogaikat védeni.

A Föld lakosságának növekedése azt jelenti, hogy a természeti készletek felhasználása gyorsabb ütemű, mint a tartalékok megújulása. Az ENSZ adatai alapján, a jelenlegi felhasználási ütemet nézve a kőolaj 50 évre, a földgáz 60 évre elegendő. Az édesvíz éles hiánya már tíz év múlva sújthatja a világ lakosságának közel a felét. Akkor pedig elkerülhetetlen lesz a háború. Nyilván először az információs hadviselés, aztán majd kiderül, hogyan tovább. Oroszország a jelentős vízkészleteivel és a különleges Bajkál-tóval a támadás első célpontja lehet – mondja Oleg Matvejcsev politológus.

Az információs háború azt jelenti, hogy a világközösség értésére hozzák: a készletek közös kincsek. Így megpróbálják rákényszeríteni Oroszországot, hogy engedje a korlátlan hozzájutást a Bajkálhoz és általában az édesvízhez. Úgymond ugyanazt a levegőt szívjuk, így a vizet is így kell használni.

A víztartalékokért folyó küzdelmeket csak az ésszerű felhasználással lehet elkerülni. Takarékosság és korszerű technológiák: csak így lehet mentesülni az ökológiai katasztrófától, elkerülni azt, hogy a víz az élet forrásából a gyilkosság ürügye lehessen.

(Oroszország Hangja)

Bloomberg megjósolta a világgazdaság apokalipszisét

Az USA még mindig nem tudott dűlőre jutni a költségvetést illetően. Ez viszont érint egy másik nagyon fontos kérdést, mégpedig az államadósság plafonjának emelését. Az amerikai hírek hiányában pedig a világpiac kezd nyugtalanná válni.

A Bloomberg ügynökség egy globális apokalipszist jósol, ha az amerikai kongresszusban nem tudják megtalálni a kompromisszumot október 17-ig, amikor is az USA költségvetésében összesen 30 milliárd dollár marad, ami a legnagyobb gazdasági nagyhatalom fizetésképtelenségével egyenlő.

Az üzleti világ egyik legelismertebb ügynöksége, a Bloomberg a világgazdaság csődjét jósolja, amennyiben az USA bejelenti a fizetésképtelenséget. Az elemzők összehasonlítják a Lehman Brothers befektetési bank 2008-as csődjét az ország fizetőképtelenségével és azt állítják, hogy most minden rosszabb lesz. Akkor a Lehman Brothers csődje a nagy gazdasági világválság óta az USA legnagyobb recesszióját indította el és a globális pénzügyi válság kiindulópontjává vált, amelyet a világ még a mai napig nem hevert ki.

Amennyiben az USA nem fogja kifizetni a számláit, az a pénzpiacok destabilizációjához vezet Brazíliától egészen Zürichig, a dollár elértéktelenedik és a világgazdaságot a „világ végéhez” sodorja – vélik a Bloombergnél.

A Kongresszusnak az ország megmentésére 9 napja maradt. Ugyanakkor továbbra is ellentét van a republikánusok és a demokraták között. Sok elemző nem osztja a Bloomberg pesszimizmusát, amelyet korainak tartanak. Szerintük a fizetésképtelenségre nem kerül sor. A republikánusok és a demokraták előbb vagy utóbb megállapodnak a költségek lehetséges csökkentéséről és az államadósság plafonjának emeléséről is – feltételezi az Arbat Kapital cég elnöke, Alekszej Golubovics:

Az, hogy az államadóssági plafont nem tudják nem megemelni, egyértelmű a komoly közgazdászok és a pénzpiacok szakemberi számára, éppen ezért nem beszélhetünk az USA fizetőképtelenségéről. Amerikában megtalálják a módját, hogy megegyezzenek és folytassák az állami költségek kifizetését. A legjobb esetben a republikánusok nyomására faragnak egy kicsit a költségvetésen, a legrosszabb esetben pedig a republikánusok megadják magukat.

Abban, hogy az USA fizetőképtelensége kevéssé valószínű, nem kételkedik egy másik befolyásos hitelminősítő intézet, a Moody’s igazgató-helyettese, Raymond McDaniel sem. A fizetések leállítását fikciónak nevezi és a két évvel ezelőtti eseményekre hivatkozik. Akkor az államadósság plafonjának emelése szintén sokáig nem dőlt el a két párt szembenállása miatt, végül azonban megegyezés született.

(Oroszország Hangja)

Csődre készülnek az amerikai bankok – Lesz-e dominó hatás, mely a magyar bankokat is eldönti?

“Most bizonyosodik csak be fehéren és feketén, – hogy a nagy bankok végeredményben az államon élősködnek. – Az államon, vagyis magát az államot alkotó országon és népen.”

- Hír és vélemény -

“Vészforgatókönyveket készítenek a legnagyobb amerikai bankok és befektetők, hogy kezelni tudják az 5000 milliárd dolláros amerikai repópiac megingását, amennyiben az amerikai kormány felfüggeszti kifizetéseit a kincstárjegyek esetében ” – írja a Financial Times nyomán a Portfolio.hu.

“A repópiac a bankok egyik legfontosabb pénzpiaci finanszírozási területe. A bankok, pénzpiaci alapok, biztosítók és más befektetők itt rövid távú finanszírozási ügyleteik során kincstárjegyeket helyeznek el egymásnál fedezetként. Amennyiben az állami adósságplafont nem emelik meg, Washington felfüggesztheti a kifizetéseket ezekre az értékpapírokra, és a fedezetek értéküket vesztik.”

Hogy jobban megértsük a repópiaci kereskedelmet, némi definíció a repóról, a pénzügyi lexikonokból:

“A Repo, az értékpapír-kereskedés azon fajtája, mely során a szerződésben a jövőbeli visszavásárlást is rögzítik, tehát a rövid lejáratú futamidő végén újra a régi gazdájához kerül az értékapír.

A repo értékpapír-visszavásárlási megállapodás. Két ellentétes irányú adásvételi ügylet együttese, melynek keretében az eszköz (legtöbbször állampapír) a jelenben gazdát cserél, s egyúttal egy jövőbeli, ellentétes ügyletet is megkötnek meghatározott időpontra és ár mellett. Célja rövid futamidejű hitelnyújtás, illetve betételhelyezés.” (Wiki)

A befektetők fókuszába kezdetben az október 17-ét követő napokban lejáró kincstárjegyek kerültek (ekkor fogyhat el a költségvetés pénze), de a republikánusok csütörtöki javaslata után (amely átmenetileg megemelné az adósságplafont), egyre inkább a novemberben és decemberben lejáró kincstárjegyekre terelődött a figyelem.

Most bizonyosodik csak be fehéren és feketén, – hogy a nagy bankok végeredményben az államon élősködnek. – Az államon, vagyis magát az államot alkotó országon és népen.

Bár most már próbálnak más megoldást keresni, hiszen egy vezető bankár a brit lapnak elmondta: három nagy repóforgalmat bonyolító partnerbank is arra kérte társaságát (egy nagy amerikai befektetési bankot), hogy kezdjen el gondolkodni, miként módosíthatják repóügyleteiket, hogy a rövid lejáratú kincstárjegyeket valami mással helyettesítsék.

Csakhogy itt valószínűleg egy gond lesz: nem igazán fogják tudni mással helyettesíteni a repoügyleteket, – legalábbis nem olyan számukra jövedelmező és extraprofitot hozó ügyletekkel, – mint amilyenekeket a fejőstehénnek számító államról húztak le.

Ráadásul, a bankcsőd réme elidult Európába is. Az amerikai gazdasággal a legjobban egybeolvadt brit bankok is vészforgatókönyveket kezdtek el készíteni egy amerikai csődesemény esetére. – Azám, csakhogy a bankcsődök veszélye nem biztos, hogy megmarad a Brit-szigeteken. – Könnyen átléphet a kontinensre is, – hiszen a brit bankokhoz szorosan kapcsolódnak a németek, – azokhoz az osztrákok, – és hopp, – már el is érkeztünk Magyarország határaihoz.

És az idevezető utakat, meg a továbbiakat az országban, – akár a gyorsan dőlő dominósor, – elfeküdt bankok romjai szegélyezhetik majd.

Szabad Riport Tudósító Iroda

Világméretű katasztrófára figyelmeztet a Világbank elnöke

Jim Yong Kim fölszólította az amerikai kormányzatot és a republikánusokat, hogy sürgősen oldják meg az amerikai költségvetés körül kialakult patthelyzetet, különben világméretű gazdasági katasztrófát okoznak.

Az Egyesült Államok már csak néhány napra van attól, hogy világméretű gazdasági katasztrófát okozzon – mondta Jim Yong Kim újságíróknak Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgyűlésének végén. “Öt nap választ el bennünket egy nagyon veszélyes pillanattól” – fogalmazott a Világbank vezére.

Ha a Demokrata Párt és a republikánusok legkésőbb csütörtökön nem jutnak megállapodásra az amerikai államadósság törvényben rögzített maximális mértékének, az úgynevezett adósságplafonnak a megemeléséről, az Egyesült Államok technikai értelemben csődbe jut.
Ha ez bekövetkezik, szerte a világon kamatot fognak emelni a jegybankok, lelassul a globális gazdasági növekedés és csökkenésnek indulnak az üzleti bizalmi indexek – mondta Jim Yong Kim. Szavai szerint ez mindenekelőtt a feltörekvő országok számára jelentene katasztrófát, de a fejlett ipari államok is igencsak megéreznék.
A republikánusok és a demokraták október 17. fenyegető közelsége ellenére szombaton sem jutottak közelebb a megállapodáshoz.
(Hiradó)

Most, hogy a lebegőben van az USA (szerintünk valószínűtlen) BEISMERT csődje, talán érdemes utánanézni, hogy kiknek fájhat a feje az esetleges fizetésképtelenség miatt.

Az összesen 16.8 billió dollár értékű amerikai tartozom neked cetlik tulajdonosai:
(A négyzetek mérete arányos a befektetés mértékével.)

Házon belül (kék, illetve barna színnel jelölve)
- Az amerikai jegybank (FED): 2100 milliárd dollár
- Társadalombiztosítás: 2600 milliárd dollár
- Szövetségi és katonai nyugdíjalapok: több mint 1000 milliárd dollár
Magánszemélyek, biztosítók, brókercégek, bankok, takarékszövetkezetek, állami és önkormányzati nyugdíjalapok, magánnyugdíjpénztárak, államok és önkormányzatok, befektetési alapok nagyjából 5500 milliárd.
Az USA jelentősebb külföldi hitelezői (2013 júliusi adatok):

Az USA jelentősebb külföldi hitelezői

Kína- Japán- Brazília- Tajvan- Svájc- Belgium- Egyesült Királyság- Luxemburg- Oroszország- Hong Kong- Írország- Szingapúr- Norvégia- Kanada- Mexikó- India- Németország- Törökország-Dél-Korea-Franciaország-Thaiföld

Átverés is lehet a rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés igen jó hívó szó lett. Olyannyira, hogy egyes ajánlatokban vissza is élnek vele.

Amikor a vízcsapból is rezsicsökkentés folyik, az érzékeny témára mindenki odafigyel. Tudják ezt azok is, akik valamire próbálnak befűzni minket. Azonban az Azénpénzem.hu szerint nem árt óvatosnak lenni, ha „rezsicsökkentés” jeligére valamilyen kampányba botlunk.

10+8 százalék kedvezmény?

Egy fogyasztó például arról számolt be nekik, hogy áramszolgáltatója a rezsicsökkentés támogatására hivatkozva 10+8 százalék kedvezményt adna neki. Az ügyfél azonban észnél volt, és rögtön felmérte, hogy ezzel az ajánlattal valójában kevesebbet kap, mintha megvárja az őszi rezsicsökkentést, amivel együtt összesen 20 százaléknyival olvad a számlája. Az áramszolgáltató által ajánlott „kedvezmény” egyébként bebetonozott ár lett volna, amivel tulajdonképpen önként lemondott volna a kormány által garantált rezsicsökkentésről.

Ezenkívül azt is alá kellett volna írnia, hogy belép az úgynevezett „mérlegkörbe” amiről nem derült ki, mit is jelent. S igaz, hogy a havi díja az ajánlatban nulla forint volt, de azt bármikor megváltoztathatták volna. Ezért aztán nem is élt az ügyfél a szerződésmódosítási ajánlattal.

Esete alapján tehát érdemes gyanakvással fogadni, ha „rezsicsökkentés” jeligére bombáznak valamilyen ajánlattal.

Megemelt átalány?

Az átalánydíjnál sem árt résen lenni. Előfordult ugyanis, hogy egy vízszolgáltató minden különösebb indoklás nélkül háromszorosára emelte egy család havi átalánydíját. Ez azzal járt volna, hogy a család jóval többet fizetett volna év közben, mint amennyit a korábbi fogyasztása alapján kellett volna utalnia.

Az elszámoló számlánál persze visszakapták volna a pluszban befizetett összeget, de addig is a szolgáltató használta volna a pénzüket.

Valószínűleg likviditási problémáin próbált így enyhíteni a vizes cég, akárcsak azok a szolgáltatók, akik mostanában előrébb hozták a fizetési határidőket.

(Hír24)

Bal-Rad komm : Magyarok! El ne higgyük ezt a kampány húzást, a választásokhoz közeledve semmi másról nem szól a dolog, minthogy szavazz rájuk! Egy normális rendszerben az államnak nem volna szabad az energia szolgáltatást kiengednie a keze alól, kiszolgáltatva az embereket mindenféle önös érdeknek. Több mint két évtizede ki tudja hányszoros haszonnal kapjuk a vizet, gázt, villanyt, most pedig döngetik a mellüket, hogy a családoknak ennyit meg annyit takarítanak meg?! A kapitalista csak a saját profitját nézi, nem a köz érdekeit. Gondolkodjunk, a rezsi csökkentés helyett inkább egy rendszerváltás kellene, ahol mindenki mindenért annyit fizetne, amennyit az valójában ér!

43 millió embernek nincs elég ennivalója Európában

A Vöröskereszt adatai szerint a pénzügyi válság hatására 43 millió embernek nincs elég ennivalója Európában, ami az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb humanitárius válságának tekinthető.

Bekele Geleta, a Vöröskereszt Nemzetközi Szövetség és a Vörös Félhold Társaságok (IFRC) főtitkára csütörtökön nyújtotta be a gazdasági válság hatásairól szóló jelentését Genfben.

A jelentés rámutat, hogy hozzávetőleg 120 millió európait fenyeget az igazi szegénység kockázata és a pénzügyi problémák hatását továbbra is elszenvedő országokban ez még jó darabig tömegeket érint.

„Az emberek élete teljesen feje tetejére állt és az elszegényedés folyamatos. Milliók élnek egyik napról a másikra, megtakarítások, biztonsági tartalék nélkül,” mondja Geleta, hozzátéve, hogy „Európa az elmúlt hat évtized legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját éli.”

A felmérést a Vöröskereszt 22 különböző országban működő országos szervezetének bevonásával készítette, aminek eredményeként kiderült, hogy az euró válság miatt sokkal többen fordulnak segítségéért a szervezethez, legyen az anyagi, orvosi vagy egyéb jellegű mint korábbi években.

A jelentés szerint jelenleg 3,5 millió ember kap élelmiszersegélyt a szervezettől, ami 75 százalékos emelkedés a három évvel ezelőtti számokhoz képest.

„Bár megértjük, hogy a kormányok próbálják csökkenteni a kiadásokat, ugyanakkor nyomatékosan tanácsoljuk, hogy ezt ne a közegészségügyi és szociális támogatások csökkentésével tegyék, mert ez hosszú távon még sokba kerülhet az egyes országoknak,” figyelmeztetett Geleta.

A jelentésből az is kiderült, hogy a válság nemcsak az olyan országokat érint, mint például Lettország, ahol az élelmiszersegélyek megháromszorozódtak az elmúlt három évben, hanem gazdagabb országokat, például Franciaországot is.

2009 óta több mint 350.000 ember szegényedett el Franciaországban és a tendencia sajnos sok más európai országban is megfigyelhető, írja a jelentés.

A pénzügyi válság 2008 elején kezdődött Európában és a fizetésképtelenség jelenleg is számos országot fenyeget, köztük Görögországgal, Portugáliával, Olaszországgal, Írországgal és Spanyolországgal.

A II. Világháború befejezése óta első alkalommal a Vöröskereszt Nagy-Britanniában is elkezd ételt gyűjteni és osztani a rászorulóknak, mivel a szigetországban is jelentősen csökkentették a szociális támogatásokat és az ingyen konyháknál egyre hosszabb sorokban várakoznak az éhes emberek.

A helyzet romlása komoly megszorító intézkedések és gazdasági reformok bevezetésére kényszerítette az EU kormányait, amelyek széleskörű ellenállásba ütköztek több országban is.

Források:
PressTV.ir
Indendent.co.uk