Azt
szoktuk mondani, hogy a víz az élet forrása. A Föld lakossága nő, egyre
több természeti készletet használ fel. Már akár a közeli időben is
fenyegethet a globális vízhiány. Az ivóvíz már most drágább, mint a
kőolaj. De idővel akár oka lehet a világ újrafelosztásának is.
Ismeretes,
hogy Földünkön felmelegedés tapasztalható. A nemzetközi szakértők
szerint száz év múlva akár 1,5-4 fokkal is nőhet a hőmérséklet. Egész
sor ország, így Közép-Ázsia számára ez a katasztrófával egyenlő. Őket
pusztító aszály fenyegeti. Alekszej Kokorin, a WWC Klíma és energetika
c. programjának vezetője így látja a helyzetet.
Jó,
hogy vannak korszerű hidrotechnikai berendezések. De ezek elég
költségesek. Nagyon sok esetben számos országban igen régiek ezek az
objektumok, és nem képesek funkcióikat teljesíteni. Az újabb gátak,
töltések emelése nemzetközi viszályokat vált ki. Üzbegisztán nyíltan
háborúval fenyegeti Tádzsikisztánt, amennyiben Dusanbe mégis felépítené a
roguni vízierőművet a Vahs folyón, és ezzel lecsökkenne a
folyásirányban a víz mennyisége.
Hasonló
a helyzet Afrikában is. A Nílus folyó medencéjén számos ország
osztozik, meg van határozva a kvóta a vízkészletek használatára. De még a
gyarmati időktől kezdve a fő vízmennyiség Egyiptomé. Kairó mindeddig
nemet mondott a régi egyezmények felülvizsgálatára irányuló
próbálkozásokra, más országok kvótáinak növelésére. Csakhogy most
Egyiptom belső válsággal küzd, és ezt a helyzetet megpróbálja
kihasználni Etiópia, amelynek területén indul ki a Nílus egyik
forrásága, a Kék-Nílus. Addisz-Abeba ott kezdte el a duzzasztómű
építését. Etiópia azt állítja, hogy miután lehetőséget kap az öntözésre,
le tud mondani a külső élelmiszer segélyről. Az egyiptomiak viszont
ezen felháborodtak, és akár fegyverrel a kézben is készek jogaikat
védeni.
A
Föld lakosságának növekedése azt jelenti, hogy a természeti készletek
felhasználása gyorsabb ütemű, mint a tartalékok megújulása. Az ENSZ
adatai alapján, a jelenlegi felhasználási ütemet nézve a kőolaj 50 évre,
a földgáz 60 évre elegendő. Az édesvíz éles hiánya már tíz év múlva
sújthatja a világ lakosságának közel a felét. Akkor pedig
elkerülhetetlen lesz a háború. Nyilván először az információs
hadviselés, aztán majd kiderül, hogyan tovább. Oroszország a jelentős
vízkészleteivel és a különleges Bajkál-tóval a támadás első célpontja
lehet – mondja Oleg Matvejcsev politológus.
Az
információs háború azt jelenti, hogy a világközösség értésére hozzák: a
készletek közös kincsek. Így megpróbálják rákényszeríteni
Oroszországot, hogy engedje a korlátlan hozzájutást a Bajkálhoz és
általában az édesvízhez. Úgymond ugyanazt a levegőt szívjuk, így a vizet
is így kell használni.
A
víztartalékokért folyó küzdelmeket csak az ésszerű felhasználással
lehet elkerülni. Takarékosság és korszerű technológiák: csak így lehet
mentesülni az ökológiai katasztrófától, elkerülni azt, hogy a víz az
élet forrásából a gyilkosság ürügye lehessen.
(Oroszország Hangja)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése