2012. április 26., csütörtök

Terjed az abortuszturizmus Magyarországon

Hetente járnak Bécsbe magyar nők terhességmegszakításra, egyre intenzívebb a külföldre irányuló abortuszturizmus – írja a Hír24.
Egy bécsi klinikáról a hírportál tudósítása szerint azt jelezték: az év elején jelentősen megnőtt a hozzájuk forduló magyar nők aránya. Az utóbbi időben pedig átlagban hetente 3-4 magyar megy gyógyszeres terhességmegszakításra az osztrák fővárosba. Már magyar nyelvű honlapot is készíttettek, akkora az érdeklődés. Több környező országban ugyanis - Magyarországtól eltérően, ahogy a portál fogalmaz – „nincsenek jelentősebb adminisztratív akadályai” a művi terhességmegszakításnak. Egyedüli korlátozás az, hogy csak a várandósság 12 hetéig lehet elvégezni.
A páciens bejelentkezik az adott klinikán egy neki megfelelő időpontra, a beavatkozás után eltölt néhány órát a szobájában – orvosi megfigyelés alatt, akár hozzátartozói jelenlétében –, majd távozik. Nincs szükség orvosi beutalóra, illetve hatósági engedélyre és igazolásra sem. Az egyik szlovák egynapos sebészeti beavatkozásokra szakosodott magánklinikán például a beavatkozás díja, beleértve a tartózkodás árát is 367 euró. Ugyanez Ausztriában 490 euróba kerül.
Magyarországon minden esetben egy három-négy fős bizottság hallgatja meg a nőt, amely eldönti, hogy engedélyezi-e a terhességmegszakítást. A műtét csak akkor ingyenes, ha egészségügyi okból vagy bűncselekmény miatt kell elvenni a magzatot, egyébként 29 710 forintba kerül. Ennek kifizetéséhez szociális alapon lehet kedvezményt vagy mentességet kapni.
A terhességmegszakítások gyakoriságának csökkenése a 2008-as megtorpanást követően az elmúlt két évben tovább folytatódott. A születésszám mellett alacsonyabb lett a művi vetélések száma is. A 2010-es 40 500 beavatkozás csaknem 2700-zal, azaz 6,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenő irányzat a nők valamennyi korcsoportjában megfigyelhető, de a legjelentősebb mértékű a 30–39 évesek körében volt (7–8 százalék), míg a legkisebb változás a 40 év feletti és a 20 év alatti nők művi vetéléseinél észlelhető. Mivel a születések és művi vetélések száma hozzávetőlegesen azonos arányban csökkent, 2010-ben ezer élveszületésre 448 terhességmegszakítás jutott, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. 2011-ben pedig összesen 38 ezer abortuszt végeztek el a magyarországi kórházakban.
A Hír24 Spronz Júliát, a szélsőségesen abortuszpárti Patriarchátust Ellenzők Társaságának (PATENT) jogászát kérdezte a jelenségről, aki szerint az abortuszturizmus azért lendült fel, mert a terhességmegszakítást kérő nőket „emberi méltóságukban megsértik, felnőtt nő létükre azt éreztetik velük, hogy felelőtlen kis csitrik, akik bűnt, sőt, emberölést követnek el. Különböző módszerekkel sokkolják őket. Például direkt szívhangot hallgattatnak velük, egy szobában helyezik el őket a frissen szült kismamákkal, így keltve bennük bűntudatot vagy a műtőben megalázó megjegyzéseket tesznek rájuk”. 
A Patent Egyesület egyébként április 18-án indította el Abortuszvonal néven telefonos tanácsadó szolgálatát. A Patent Egyesület úgy gondolja, hogy a terhes nőnek van egyedül joga eldönteni, kívánja-e kihordani a terhességét vagy azt megszakíttatja. Következésképpen „a szolgáltatásnak nem célja sem a magzat megtartása, sem a terhesség megszakítása érdekében állást foglalni”. Az egyesület szerint az abortusz „mellékhatásairól” „tévhitek” keringenek, ilyen tévhit szerintük a pszichológiai hatás, mivel „az elmúlt két évtized legmagasabb színvonalon végzett kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy a legtöbb nőnek nem okoz pszichés megbetegedést az abortusz”.
A Kurír megkereste a hírrel kapcsolatban az Alfa Szövetséget, de egyelőre még nem értük el a szervezetet.
Magyar Kurír

A muszlimellenesség igen, a keresztényellenesség nem érdekli az Amnesty Internationalt

Közzétette az európai muszlimok diszkriminációjáról szóló jelentését az Amnesty International. Az európai keresztényellenességről szóló jelentés nem érdekelte az emberi jogvédő szervezetet.
A Szabad választás és előítélet: Muszlimok elleni diszkrimináció Európában című jelentés a valláson és hiten alapuló diszkriminációnak a muszlimok életére gyakorolt káros hatását mutatja be, különösképp a foglalkoztatás és az oktatás terén, valamint az imahelyek építésével kapcsolatban. A jelentés öt országra – Belgiumra, Franciaországra, Hollandiára, Spanyolországra és Svájcra – fókuszál, ahol az Amnesty International már korábban is szót emelt a teljes arcot takaró fátylak tiltása és az imahelyek létesítésének korlátozása ellen – olvasható a szervezet honlapján. Az AI arra szólítja fel az európai kormányokat, hogy tegyenek több erőfeszítést a muszlimok elleni diszkrimináció megakadályozására és megelőzésére. 
A Keresztények Elleni Európai Intolerancia és Diszkrimináció Figyelőközpontjának (OICDE) 2011-re vonatkozó, márciusban közzétett jelentése viszont, mint arról hírt adtunk, nem érdekelte az Amnesty Internationalt. A jelentést a Kurír összefoglalta, és interjút készített a központ egyik vezetőjével, Martin Kuglerrel is. Ezután megkerestünk három prominens magyar jogvédő szervezetet, a Társaság a Szabadságjogokért-t (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottságot és az Amnesty International magyarországi szervezetét. Elküldtük nekik a teljes jelentést pdf-ben, valamint összefoglaló cikkünk és az interjú linkjét. 
Eletronikus levelünkben azt kérdeztük: „miként értékelik a jelentést, és hogy milyen eszközökkel lehetne önök szerint a keresztények elleni diszkrimináció és intolerancia ellen tenni Európában. Továbbá miként látják megoldhatónak az olyan dilemmákat, amikor két jogot a két fél máshogy értékel, például az abortusz esetén, ahol az abortuszpártiak a nők jogait hangsúlyozzák, a keresztények viszont úgy látják, a magzat élethez való joga felülírja ezt; vagy épp a gyűlöletbeszéd-törvények és a vallásszabadság ütközésének esetén, amikor a homoszexualitásról szóló keresztény, egyházi tanítás puszta kifejtését vagy megvédését is homofóbiaként értékelik a melegjogi szervezetek, eközben viszont a keresztény tanítás kritizálása (helyesen) a szólásszabadsághoz tartozik. Ha nem lehet bírálni például a homoszexualitást, akkor nem az lenne-e az ezzel ekvivalens, hogy vallásokat, egyházakat sem lehet bírálni? Ha viszont lehet bírálni a vallásokat, lehessen bírálni a homoszexualitást is? Továbbá hogyan értékelik az agresszív szekularizmus terjedését, amely ki akarja szorítani az egyházakat és híveiket a közéletből?”
A három szervezet közül csak a TASZ válaszolt érdemben. Bár az ő reakciójuk is inkább csak általános volt, amelyben minden megkülönböztetést elítéltek, majd a jelentés egyes aspektusait kritizálták. A Helsinki Bizottság nem érezte magát kompetensnek. 
Az Amnesty International munkatársa kérdésünkre úgy tájékoztatott: a magyar részleg nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, de a nemzetközi szervezet több dokumentumban is vizsgálta a keresztényüldözést. A különböző jogi felfogások ütközésére vonatkozó kérdésünkre nem kívántak válaszolni, mivel ez „ingoványos terület”, amiben megállapításuk szerint a bírói gyakorlat sem egységes. Ugyanakkor leszögezték: kiállnak a vallásszabadság mellett, ahogy az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális) emberek jogai mellett is kiállnak. Leszögezték: elítélik a homofóbiát, a homoszexualitás elleni „előítéletek” pedig gyűlölethez vezethetnek. 
Az európai keresztényellenességről szóló jelentés az Amnesty honlapján sem található meg, nem is ismertetik, és a jogvédő szervezeteket összegyűjtő linkajánlójukban sem tüntetik fel az OICDE-t, ami egyébként az EU és az OECD által is elismert szervezet. 
A pápa és a francia püspökök is kinyilvánították, hogy nem értik, miért ne viselhetnének burkát a muszlim nők, ha szabadon teszik. A svájci püspökök a Vatikánnal együtt kiálltak a Svájci Néppárt minaretellenes népszavazása ellen, mivel azt a vallásszabadságra mért súlyos csapásként értékelték. 

SzG/Magyar Kurír

Argentína államosítja a spanyol olajvállalatot

Argentína államosítja az ország legnagyobb olajvállalatát. A YPF (Yacimientos Petrolíferos Fiscales) 1993-ban vált a privatizáció áldozatává, és 1999-ben a spanyol Repsol energetikai cég vásárolta fel. A visszaállamosítás nagy népszerűségnek örvend, és jelenleg az alsóháznál van az ügy, hogy véglegesítsék a döntést. Cristina Fernandez de Kirchner argentin elnök már kijelentette, hogy mindenféleképpen visszaveszik a céget, mivel Argentína az egyetlen dél-amerikai ország, amely nem gazdálkodhat szabadon saját erőforrásaival.
A YPF a spanyol energetikai cég bevételének 25, termelésének pedig 60%-át adja. A cég elnöke már be is jelentette, hogy jogi úton 10 milliárd dollár kárpótlást fog igényelni. Hogy ezt miként akarja elérni, és melyik az a szervezet, ami szerinte majd felülbírálja egy független állam vezetésének döntését, az még nem egyértelmű. Viszont az elképzelhető, hogy a már most is dúló diplomáciai háború tompítása végett Argentína önként kárpótlást fog adni a cégnek, ugyanis az államosított olajjal nem bevételt akar szerezni, hanem a kitermelt olajra lesz szüksége. A képet némileg árnyalja, hogy Argentína a privatizációs időszakot követően a befektetésekkel keresztülvitt pénzügyi manipulációval vádolja a Repsol-t, mondván hogy az így olcsóbban tudta felvásárolni a privatizált olajvállalatot.
A nyugati államok a szokványos reakciókat adták. "Számolni a következményekkel", "szankciók", a konkrétumokat már nem is érdemes említeni. Az argentin politika jó úton halad, a nyugati államok pedig megtanulhatnák végre, hogy vannak már térségek, ahol pénzzel nem mennek semmire.
Molnár István

Kirill pátriárka április 25-én az internetes önreklám és a beszélgetős tévéműsorokban szereplés befejezésére utasította a pópákat.

Az orosz ortodox egyházfő szerint az egyház szolgáinak nem kell a múló népszerűséget hajhászniuk a közösségi oldalakon, és nem kell a televíziós műsorokban sem szerepelniük.
„Ne adja Isten nekünk egyháziaknak, hogy a bloggokban vagy a sajtóban szégyenítsenek meg bennünket. Ha egyszer ezt tesszük, csapdába esünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtartsuk az elért népszerűséget. Milyen könnyű átlépni a határt és megfeledkezni pásztori felelősségünkről” – idézi Kirill sajtószolgálata a pátriárka figyelmeztetését.
Az ortodox egyházfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a talk-show feladata a szórakoztatás. Véleménye szerint a beszélgetős műsorokban részt vehetnének a laikusok, a keresztény erkölcsi álláspontot védelmezendő, mert helytelen lenne teljesen kivonulni a közéleti televíziós vitákból.
Kirill pátriárka szerint az ortodox egyházat nem a közvélemény, nem a kedvező vagy negatív visszhang, nem a „lájkolások” mennyisége vezérli, hanem az, amit Isten nyit meg számukra az ima során a lelki gyakorlatban.
Az utóbbi hetekben az orosz ortodox egyház és Kirill pátriárka többször került a sajtó érdeklődésének középpontjába, jelentős társadalmi visszhangot keltve.
Amint arról korábbi hírünkben is olvashattak: múlt vasárnap az egyház főtemplománál, a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyháznál a hit védelmére össztársadalmi imát tartottak, amelyen több mint 50 ezer ember vett részt.
MTI/Magyar Kurír