2013. május 6., hétfő

Perge Ottó: Ki nyeri a zsidóseggnyalási versenyt?

Nagy kérdés, ugyanis ahhoz, hogy bármely politikus is a posztján maradhasson a gyarmattá süllyesztett Magyarországon, csontig be kell nyalnia a felvásárlóknak. A verseny ezért meglehetősen kiélezett, és az úgynevezett politikusok egymást félrelökve igyekeznek a zsidó fenekekhez hozzáférni.
Természetesen az orális teljesítmény egy dolog, egy másik az, hogy a hazaáruló „elit” tagjai milyen mértékben vették ki részüket hazánk kiárusításából. Az alábbiakban - pusztán a szóbeli alakításra koncentrálva – közzétenném véleményemet arról, hogy áll jelenleg a roppant izgalmas verseny. Megjegyezném, hogy a holokauszttal kapcsolatos eltúlzott siránkozás és szörnyülködés immár nem lesz elegendő a győzelemhez. Tudják ezt jól az Orbán Viktorhoz hasonló csavaros eszű és gyakorlott nyalakodók. Győzelemre ebben a nagy versenyben immár csakis az számíthat, aki mindenféle áttétel, utalás nélkül, közvetlenül magasztalja az egekig a zsidókat. A gyarmatosítók kegyeiért folytatott küzdelem természetesen egyáltalán nincs lezárva, és további izgalmakat tartogat. Íme, az első hat, pontszerző helyezett:
1. Orbán Viktor miniszterelnök: „Azt magyarázom az embereknek, hogy nekünk tilos a zsidókra, mint veszélyre tekintenünk, inkább tekintsünk rájuk, mint Isten ajándékára.Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg, melynek részei a zsidók is". "
2. Németh Sándor, a Hitgyüli „vezető lelkésze”: „A keresztények számára alapvető cél, hogy az Izrael iránti szeretetüket konkrét cselekedetek formájában is kifejezzék.”
3. Fabiny Tamás evangélikus püspök: „Kereszténynek lenni és maradni azt jelenti, hogy vállunkon hordjuk a magyar zsidósággal '33 és '45 között történtek keresztjét, a mulasztás átöröklött terhét”. Ugyancsak Fabiny Tamás evangélikus püspök: „…nekem is, egyházunknak is és minden magyarnak adóznia szükséges a zsidó kultúra előtt.”
4. Bajnai Gordon, a lúdmillás: „A magyarországi zsidóság szellemiségének értékei - a szabadság iránti vágy, a haladásba vetett hit, az emberi méltóság tisztelete és a közösség vállalása - felemelték az egész nemzetet, és az ország történetének egyik legvirágzóbb korszakát eredményezték. Ezek nélkül gyengébb lenne a magyar nemzet.”
5. Káder János „magyar” államfő a Knesszetben: „A holokauszt semmi máshoz nem fogható szenvedéstörténet, a teremtett világ fokozhatatlan tragédiája.”
6. Szarházy Attila MSZP-elnök: „A 100 éve született Raoul Wallenbergre emlékezünk ma. Arra a svéd diplomatára, aki a bevagonírozott zsidóknak is 'életmentő papírokat' osztogatott élete kockáztatásával. Aki felmászott a vagonok tetejére, s onnan - miközben golyózápor zúdult rá - próbálta bejuttatni a dokumentumokat a vagonba a halálra szánt embereknek.”
Frissítés: Máris változás következett be az öldöklő zsidóseggnyalási verseny állásában. Bajnai Gordon egy 2009-ben tett nyilatkozatával előrerukkolt az előkelő negyedik helyre. Erdő Péternek viszont igyekeznie kell, mivel kiszorult a legjobb hat közül. Hajrá fiúk, a verseny még nyitott!
kuruc.info

A nemzet haldoklása?

Itt a vég? Fogyatkozik a magyar. Nincs gyermek vállalás, minden napos az abortusz, a cigány hordák lincselnek. Ki véd meg magyar? Az állam? Az az államvezetés, ami egy bűnszervezet? Igen, egy bűnszervezet. Betiltja a szerencsejáték automatákat, hogy majd a piacot újra osztva kioszthassa a későbbiekben csókosoknak. Az állami földek bérleti jogát szintén belső szinten osztotta szét, akárcsak a dohánykoncessziós jogokat... Újra oszt mindent, ami neki jól jövedelmező lehetőség. 
És a kormány irányítja a Belügyminisztériumot. A rendőrség büntet reggel, délben, este. Egy túrára készülő csoportot előállítanak (pécsi PHM túra). Közben Pécsett mehet a nemi erőszak, a gyilkosság, a kifosztás. Legutóbb a pécsi fideszes polgármester lányát bántalmazta brutálisan, fosztotta ki, és erőszakolta meg egy nem hiába született polgártársunk. Bár a nemi erőszak tényét tagadják, az egyik hotel biztonsági kameráján látható amint Nyerges és a polgármester lánya hat percig össze vannak tapadva... Üldözik a Gárdát, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet és mindent ami a közösségi védelmet szolgálná. Már a gumilövedékes, elöltöltős múzeális fegyver kategóriát is tiltani akarták ez év január 1-től, de későbbre halasztották a tiltást. Persze a cigány bűnöző autójában lehet vipera, macséta, szamuráj kard, fegyver hiszen a rendőrség nem akarja és/vagy nem meri ellenőrizni. A rendőrnek a cigánnyal szembeni intézkedés nyűg. A rendőrnek van civil élete, családja és félti azt jogosan. Ugyanakkor eljár az ellen, aki a cigányt megfékezni kívánja, hiszen egy gárdista, paxos vagy akárki, aki a nemzetért tenni kíván, nem fenyegeti a rendőr családját.
Nálunk itt a városban a cigány stricik ellen fellépni nem mernek és megmagyarázzák, ködösítenek. A rendőr sokszor jogos védelmi helyzetben magát sem képes megvédeni (kenderesi eset). 
Ki fog titeket megvédeni? Mit tesztek a nemzetért? Mit tesztek magatokért és a szeretteitekért? 
Nem várhattok arra, hogy majd jön a Gárda, Betyársereg vagy összeomlás esetén az MNA, és majd rendet tesz. Hibás logika. Ha magad nem akarod megvédeni, és ennek érdekében semmit nem teszel, mi jogon várod el, hogy bárki is érted tegyen valamit? Nem kell Rambónak lenni. Nem kell kalasnyikovval az utcán rohangálni. Sportolj, menj el valamilyen küzdősportra, tanulj harcművészetet. Vásárolj magadnak egy gázsprayt, és tanuld meg használni, szükség esetén előrántani. Vásárolj egy gázrevolvert vagy egy gumilövedékes fegyvert. Hordj magadnál egy maximum 8cm penge hosszúságú bicskát. Vagy egy maroktőrt. Tarts házőrző kutyát. Ne hunyászkodj meg, ha a cigány emberkedik az utcán. Légy határozott, és tervezd meg a családod védelmét. Kerüld el az áldozattá válást, ha pedig mégsem megy, hagyatkozz a testi erődre, és a nálad lévő önvédelmi eszközökre. Ha te ennyit nem teszel meg magadért, jogosan nem várhatod el, hogy bárki is melléd álljon. Tégy a hazádért, a nemzetért, családodért! Higgyél Istenben, és fordíts gondot a lelked ápolására is. Vállalj gyermeket, és tégy a nemzet haldoklása ellen. Legyél példás szülő, és segíts a feleségednek a gyermeked gondozásában. Légy férfi, és szeresd a nőt, aki életet ad gyermekeiteknek! 
Bár divat a buziskodás, a válás, az abortusz stb., de te utasítsd el ezeket a sátáni praktikákat! Mondj nemet a drogokra. Ne engedd, hogy az alkohol mámora és a dohányfüst hatalmába kerítsen. Lépj ki a konzumidióta, szürke tömegember, fogyasztói társadalom arctalan sokaságából. 
Tégy meg mindent a családod szintjén. Majd közösségi szinten a nemzet haldoklása ellen. 
Ha van hited, lelkileg erős vagy és elszánt, harcolj! 
Így vagy úgy, de mindig van egy kiút! 
Borulj le Isten elé, tárd ki a szíved neki, és ő majd erőt és kitartást ad neked a harcodhoz! 
Kalotaszegi Móc

Hende Csaba: Új fegyverek kellenek Magyarországnak

Erre a következtetésre jutott hadügyminiszterünk! Nahát! Valamilyen atomvillanás történt a nagy sötétségben. Sajnos több, mint 20 évnek kellet eltelnie, hogy valaki ezt ki merje jelenteni!
Ezzel nem Hende Csabát dicsérem, mert erre a feladatra teljesen alkalmatlan.A Honvédség fejlesztését, a rendszerváltás óta senki nem vette komolyan, még beszélni sem nagyon mertek róla. A 80 -as évek derekán, az igen komoly színvonalúnak mondható, közel 100000 főt számláló Honvédséget szinte teljesen szétverték, lenullázták.
A hadra fogható egységek elhanyagolhatóak, a haditechnika teljesen kiöregedett, kivéve azok az ajándékozott nyugati technikák, amelyeket ajándékba kaptunk a külföldi szerepvállalásaink miatt.
Ezeket abszolút nem nevezhetjük honvédelmi feladatoknak.
A legénységi felszerelés,ellátás, alul marad a professzionális hadseregek minőségi szintjéhez. Nincs katonai életpálya, és a hivatás megbecsülése hiányzik! A fizetés messze alul marad az európai követelményeknek.
Visszatérve a technikára! A gépjárműparkot, amit karban lehetett volna tartani, hagyták, hogy a rozsda egye meg! A páncélos egységeket szinte teljesen leszerelték (T-72 eladása és ócskavasként leadása). A MIG 29 repülőgépek leamortizálása, felelőtlen leszerelési döntés volt (Grippenek). A németektől kapott Mi-24 harci helikopterek elkótyavetyélése (pénz "biznisz"). Az AMD karabélyok ajándékozása (ingyen), USA barát kormányoknak, és még sorolhatnánk.
Vajon a kedves miniszter ú,r ezeken miért nem gondolkozott el, amikor kellett volna?
Most gyakorlatilag nincs semmink, és ilyenkor esik le a tantusz! Késő már szomorkodni és kapkodni. Ja és felelőtlen kijelentéseket tenni.
Mert mi is megkérdezzük, hogy miből? A nagy semmiből, mert már minden állami tuladont eladtunk. Csodákat tenni nem lehet, csak megint valami külföldi kölcsönt felvenni, amiért a magyarnak kell vért izzadni.
Jordán Mihály

Hazatérés (honfoglalás) - nem volt nagy besenyő támadás

Átalakul a múltunk… mondhatnánk így is, de a valóság az, hogy egyre többet tudunk róla. Gyermekeink tankönyveiben azonban még az évtizedekkel ezelőtti tudományos ismeretek szerepelnek.

Honfoglalás kori lovas vitéz (Nyári Zsolt rajza - forrás: mek.oszk.hu)

Csakhogy ma már több honfoglalás-kori sírt tártak fel a régészek, mint néhány évtizede, s a mai kormeghatározási, genetikai, s egyéb eszközökkel több információt csikarhatnak ki a leletekből, mint korabeli szaktársaik.

Ilyen alapon vitatják például régészek és hadtörténészek azt, hogy nagy, döntő vereséggel járó besenyő támadás érte volna a magyarságot az Etelközben, s ezért menekült volna - az asszonyok, gyerekek, öregek, jószágok javarészét a besenyők kezében hagyva - a Kárpát-medencébe.

A régész szerint a honfoglalás kori sírokban ugyanolyan rítussal eltemetett nők és férfiak nyugszanak. Sem a rítusban, sem a díszítőművészetben, sem a ruházatban nincs semmiféle jele annak, hogy az idejövő férfiak idegen asszonyokat választottak vagy raboltak volna maguknak. Egységes, azonos hitvilágú nép temetkezett itt.

A hadtörténész szerint logikátlan, a keletről jövő támadások eddigi feltételezése, azaz, hogy a Számánida birodalom által megvert úzok nyugatra mennek, megverik a besenyőket, a megvert besenyők nyugatra mennek, megverik a magyarokat, majd a megvert magyarok végigverik Európát… Ha egy nép elveszti a jószágait, az asszonyait, a gyermekeit, akkor a következő években nem vezethet nagyszabású győztes hadjáratokat. Gondoljunk végig csak egy elemet a lovas hadviselésből: egy magyar harcos 3-4 lóval ment csatába. Ezek kiképzett harci lovak voltak. Egy ló kiképzéséhez a megszületésétől kezdve 4-6 év szükséges. Egy lovas hadsereg ellátásához szükséges lóállomány évtized alatt fejlődik ki. Ehhez képest a magyarok meghódítják a Kárpát-medencét, majd 899-ben a brentai csatában tönkreverik Berengár itáliai király hadseregét, miközben egyes seregrészek itthon is helytállnak.

Valamelyes besenyő támadás persze lehetett, így kellett összevonni az eredetileg nyolc magyar törzsből kettőt. A Kürt és a Gyarmat törzs keleti szállásterületeit valószínűleg alaposan megtépázhatták a besenyők, de a magyarok a kor egyik nagyhatalmaként visszaverték őket, miközben tervszerűen végrehajtott diplomáciai, logisztikai és harcászati lépésekkel áttelepültek arra a területre, ahova évtizedek óta szerettek volna, s amelynek elfoglalására 895 körül jött el az idő: a Kárpát-medencébe.

Ideje lenne átvezetni mindezt a tankönyvekbe is…


Hol gyár állt, most hűlt helye! (Valahogy igy veszett el Magyarország)

Cukorgyár | A legendás gyár nem érte meg a 100. életévét, ma már a helye szinte sóval van bevetve. A lokálpatriotizmus hozta létre, a globalizmus szüntette meg. Az 1914-ben beindult szolnoki cukorgyár szinte dacból született a mindenható hazai cukorkartell fennhatóságával szemben. A világ más tájain jórészt maguk a répatermelők építettek cukorgyárakat, ezzel szemben nálunk ezen a területen a nagy hatalmú hatvani Deutsch család uralt mindent.
Ennek ellensúlyozására fogtak össze a helyi gazdák Horthy Szabolccsal, a később hősi halált halt főispánnal és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Gazdasági Egyesülettel, megszerezve az ügyben üzletet látó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatását is, aminek vezetője az a Weiss Fülöp volt, akinek neve a mai OTP árkádja alatti emléktáblán olvasható. Az egész gyártörténet felfogható valamiféle lázadásnak is, ahol több kevesebb sikerrel a munka próbált szembeszegülni a tőkével. A város ingyen telkén indult az építkezés, s 5500 holdnyi répaföldre a gazdákkal is megkötötték a szerződést. A gyárat a prágai Viktor Benes építette fel. Az új üzem átlagban 250 embert foglalkoztatott, ami répaidényben felment akár 1200-1400 főre is, sokat javítva a szolnoki munkalehetőségeken.
A nehéz indulást követően végül a szolnoki cukorgyár kisebb-nagyobb megrázkódtatásokkal gyakorlatilag folyamatosan működött a rendszerváltásnak nevezett talányos folyamat lezajlásáig, ami jószerivel az egész, rengeteg embernek kenyeret adó, az országnak tisztes bevételt hozó hazai cukoripar fölött megkondította a lélekharangot. Mára minderről néhány fotón, egy színdarabon, sokak személyes emlékein kívül csupán az a néhány épület beszél a mának, ami még elkerülte e szép múltú ipari emlékünket elsöprő pusztítást.
– Máig hiányzik annak a két kéménynek a látványa, amelyeket néhány éve robbantottak le – emlékszik vissza a Halász Lászlóné. – Nem is beszélve arról az illatról, amely bejárta a környéket, amikor készült a cukor. Az a finom cukorillat… Soha nem felejtem el. A családunk története részben összefonódik a gyárral. Édesapám fuvarosként dolgozott a gyárban kampány idején, valamikor a harmincas években. De jött a háború, és az megváltoztatott mindent. Emlékszem, miként alakult át a munkások lakta épülettömb a zsidók gyűjtőhelyévé. Édesanyámmal gyakran jártunk arra a rokonokhoz, láttam szerencsétleneket a kemény télben fagyoskodni a szabad ég alatt. Ekkor történt meg az a gyilkosság is, amelyet soha nem tudok kitörölni az emlékezetemből. Egy asszony megszökött, de nem jutott messzire, pár száz méter után elfogták az őrök. Nem kegyelmeztek neki, egy tiszt elővette a pisztolyát és a földön térdelő asszonyt főbe lőtte ott, mindenki előtt, példát statuálva ezzel. Ezt gyermekként megélni szörnyű volt – meséli.
Az egyik gyárkémény robbantása. Fotó: Mészáros János
Az egyik gyárkémény robbantása. Később családjával a gyár melletti utcák egyikében vásároltak telket és építettek házat. Férje a gyárban kezdett dolgozni gépkocsivezetőként. Később lányai is munkát vállaltak kampány idején, hiszen akkor mindig szükség volt munkaerőre.
– Az itteni házakban lakók szinte mind a Szolnoki Cukorgyárban dolgoztak, vagy a közeli papírgyárban – folytatja. – Igazi elővárosi élet volt itt, háztáji gazdálkodással. Mindenhol volt baromfi, disznó. Az évenkénti két-három disznóvágás alkalmával a munkahelyi barátok segítettek némi kóstolóért és az elengedhetetlen szíverősítőért. Egyébként nagyon sajnálom, hogy ez a fajta mentalitás kiveszett az emberekből. Akkor elég volt szólni, ha segítségre volt szüksége valakinek, és már jöttek is önként. Fizetséget soha nem fogadtak el, de egy jó ebédet, vagy pár üveg sör soha nem utasítottak vissza a fiúk – nosztalgiázik nevetve.
A Szolnoki Cukorgyár, amikor még létezett. Fotó: Csabai István
A Szolnoki Cukorgyár, amikor még létezett. Az igazi kisvárosi idill kialakításáért a gyár vezetősége is mindent megtett. Megépült a focipálya, amelynek egyik részén salak, másik része füvesítve volt. A betonpályán az öregfiúk vívtak rendszeresen ádáz csatát a házibajnokságokon, ami után a közeli strandfürdőben lehetett pihenést találni az egész családdal. Nem lett volna igazi gyár, ha nem lett volna a kijárat közelében egy kocsma. A mindenki által csak „Faházként” emlegetett bisztróban a műszakok után megtalálható volt mindenki, az egyszerű segédmunkástól kezdve az igazgatókig.
– Jól emlékszem, mennyire megviselt mindenkit, amikor az egyik utcabeli gyári munkást baleset érte – folytatja történetét az asszony. – Kora reggel történt az eset, egy műszaki hiba miatt forró cukorlé ömlött rá. Teljesen összeégett, hiába szállították fel azonnal a fővárosba, az életét már nem tudták megmenteni, ott halt meg. Sokan gyászolták – jegyezte meg szomorúan.
A majális is jó hangulatban telt, a vezetés együtt ünnepelt a munkásokkal. Libárdi Géza archívum
A majális is jó hangulatban telt, a vezetés együtt ünnepelt a munkásokkal Mint ahogy a szocializmus idején oly gyakran előfordult, nagyban ment a fusizás. Mindig lehetett tudni, kinek kell szólni, ha olcsón kellett beszerezni valamit, vagy mesteremberre volt szükség. Sok minden kikerült a gyár kerítésein kívülre, amelyből sokan bővítették a házukat, garázst, melléképületet építettek. A nyolcvanas években indult földgázosítási programban sok helyen sok jószívű barát és a gyár anyagkészletének segítségével sikerült „bevezetni a gázt a házakba.”
– Össze sem lehet hasonlítani azt a miliőt, ami abban az időben tapasztalható volt ott a gyárban – idézi fel emlékeit Libárdi Géza, aki középiskolásként került a gyár focicsapatához. – A cukorgyár, a többi akkori nagyvállalathoz hasonlóan egy baráti, már-már családi közösség volt. Engem kezdetben csak a sport kötött a cukorgyárhoz, majd a középiskola után a hőerőműben kaptam munkát.
Ott tartózkodásom felét itt töltöttem, később egy kisebb üzemegységben, az urebetin üzemben dolgoztam, amely a feldolgozott répaszeletből készített állati takarmányt. Így lettem ennek a közösségnek a tagja. Rendkívül sok közös program kovácsolta össze az ott dolgozó embereket, mondhatom szinte mindig volt valami, ha más nem, a közeli Faházban gyűltünk össze. Kirándultunk, amelyre ott volt a céges autóbusz, rendszeresen jártunk Diószegre, a testvér gyárba, ahol közös sport- és társasági életet éltünk – mondja.
A megyei első osztályban kiválóan teljesített a focicsapat. Volt, hogy százhúsz gólos különbséggel nyerték a bajnokságot a megyei zöld-fehérek. Nagy ellenfelek voltak a mezőgépesek, a tószegiek és a berényiek. Libárdi Géza a középpályán játszott ötös számmal.
– Sok pénz áldozott a gyár a minőségi sportra, a labdarúgás mellett a kerékpár és a sakk is kiemelkedő volt – folytatta. – Emellett az önkéntes tűzoltócsapat is sok támogatást kapott, amely egyrészt az üzem védelmét látta el, másrészt szabadidős tevékenység volt. A házi bajnokságok is rendszeresek voltak, főként a kispályán zajlottak ezek a derbik.
Libárdi Géza sok kedves barátjára emlékszik vissza, mint Korényi Kálmán, Sinda Géza, aki mellett a szakmát tanulta. Rajtuk kívül a régi csapattársak: Madarász Zoli, Géczi Laci, a Fenyvesi és Papp testvérek. És a becenevek. Volt olyan, akit csak becenevén emlegettek, még a főnökök is. Ők voltak például: Kispiusz, Kaktusz, Dugó, Lisztes, Pinás, Mityu, Szoki, Fenyő és még lehetne sorolni.
Libárdi Géza archívum
Amikor minden szép volt – Szívesen emlékszem vissza a reggelikre, hiszen bármit kértünk, a műhelyben dolgozó két takarítónő mindent elkészített – mondja nosztalgiával. – Mire beértünk az erőműből a műhelybe, már terített asztal várt ránk. Mi ezt azzal háláltuk meg nekik, hogy húsvétkor mindig meglátogattuk őket, úgy kollektíven.
(szoljon.hu)

Így ment össze a magyar állam: 3 ezer milliárdot vittek el a megszorítások

Alig több mint fél évtized alatt több mint 3 ezer milliárd forinttal csökkent az állami kiadások reálértéke. Az egészségügy finanszírozása 500 milliárd forinttal, az oktatásé 600 milliárd forinttal zsugorodott, ami azt jelenti, hogy mindkét terület harmadával kevesebb pénzből gazdálkodhatott 2012-ben, mint 2006-ban. A megszorítások eredményeképpen közelebb kerültünk a régiós átlaghoz, sőt egyes számítások szerint a kamatfizetések nélkül már kevesebbet költ a magyar állam, mint szomszédjai – milyen árat fizettünk ezért? Miután 2006 végén már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar költségvetési politika fenntarthatatlanná vált, a probléma egyre nagyobb teret kapott a közéleti diskurzusokban is. A gazdaságkutató műhelyek, elemző közgazdászok, pénzügyi vezetők által publikált diagnózisok és vélemények (egyik) közös pontja az volt, hogy a magyar állam túlságosan sokat költ, a költségvetési kiadások jelentős mérete önmagában is komoly versenyhátrányt jelent hazánk számára régiós összehasonlításban. A megszólalók által várt kiadáscsökkentés nagysága akkor néhány száz milliárd forinttól több ezer milliárdig terjedt. Azóta a költségvetési megszorítások sorozata mellett már másodjára süllyedt recesszióba az ország, ezért mindenképp érdemes újra áttekinteni, hogy mi változott azóta.
Az állami kiadások GDP-arányos nagysága 2006-ban 52,2 százalék volt, amelyet 2010-re sikerült 48,8 százalékra, 2012-re pedig 46,8 százalékra mérsékelni1.  A GDP-arányos mutató használatát a forintban kifejezett kiadási főösszeggel szemben általában a nemzetközi összehasonlítások esetében az indokolja, hogy ez utóbbi figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményét.
Ideális esetben ezt azt jelenti, hogy a gazdaság dinamikus bővülése mellett úgy emelkedhetnek az állami kiadások, hogy a GDP-arányos mutató nem változik. Válság(ok) idejében, azonban nem szerencsés, ha automatikus a bruttó hazai terméket használjuk nevezőként, a csökkenő kibocsátás mellett ugyanis sokkal nagyobb erőfeszítést igényel a GDP-arányos kiadási oldal leszorítása. Ez történt Magyarországon is.
Egy éves nyugdíjjal kevesebb
A már bemutatott, 2006 és 2012 között végrehajtott 5,4 százalékpontos mérséklés a 2010-es GDP-vel számolva nagyjából 1500 milliárd forintot jelent. A kiadás „haszonélvezői” szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy miként változott az állam gazdálkodása reálértéken: ebből az derül ki, hogy 2012-es árakon számítva az állam 3200 milliárd forinttal kevesebbet költött, mint hat évvel korábban, ami nagyjából az összes kiadás ötödének felel meg.
Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik kétévnyi teljes szja-bevétellel, az összes nyugdíjkiadással illetve ennyit költ egy év alatt egészségügyre és oktatásra együtt a magyar állam! A közgazdaságtani felosztás szerint a megtakarítás harmada a közszféra bérköltségeinek csökkentésére, 600 milliárd az állami beruházások visszafogására vezethető vissza, miközben félezer milliárddal csökkent a társadalmi transzferek reálértéke is.
1 A KSH által publikált, eredményszemléletű adatok alapján.
(privatbankar)

Kedden "lesöprik a bankokat a kibertérképről"

Május 7-ére tervezi az Anonymous nemzetközi hackercsoport az USA-hadművelet kivitelezését, amely egy globális, koordinált kibertámadás lesz az amerikai bankok és kormányzati szervek ellen. Biztonsági szakértők szerint az intézmények jobban teszik, ha felkészülnek - írja a bankinfosecurity.com.
Az Anonymous nemzetközi hackercsoport globális támadást tervez május hetedikére az amerikai pénzintézetek és kormányzati szervek ellen, az akciót USA-hadműveketnek (OperationUSA) nevezték el. Egy koordinált DDoS támadással próbálják majd megbénítani a kiberbűnözők az intézmények honlapjait, hogy ezzel hívják fel a figyelmet "az Egyesült Államok Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban és saját területén elkövetett háborús bűneire" - fogalmaz a csoport.

A retro-jellegű, viszonylag kevés szaktudással is kivitelezhető DDoS típusú támadások mellett az Anonymous tagok közleménye szerint kifinomultabb támadásokra is számítania kell a potenciális áldozatoknak. "Le fogunk söpörni titeket a kibertérképről" - fenyegeti a bankokat a hackercsoport.

Biztonsági szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az ügyintézőket fel kell készíteni az szolgáltatások akadozása miatt elégedetlen ügyfelek szakszerű tájékoztatására, illetve május 7-én az IT-részlegek egész napos készültségére is szükség lesz majd.
http://www.portfo...rtfoliobox