Így ment össze a magyar állam: 3 ezer milliárdot vittek el a megszorítások

Alig több mint fél évtized alatt több mint 3 ezer milliárd forinttal csökkent az állami kiadások reálértéke. Az egészségügy finanszírozása 500 milliárd forinttal, az oktatásé 600 milliárd forinttal zsugorodott, ami azt jelenti, hogy mindkét terület harmadával kevesebb pénzből gazdálkodhatott 2012-ben, mint 2006-ban. A megszorítások eredményeképpen közelebb kerültünk a régiós átlaghoz, sőt egyes számítások szerint a kamatfizetések nélkül már kevesebbet költ a magyar állam, mint szomszédjai – milyen árat fizettünk ezért? Miután 2006 végén már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar költségvetési politika fenntarthatatlanná vált, a probléma egyre nagyobb teret kapott a közéleti diskurzusokban is. A gazdaságkutató műhelyek, elemző közgazdászok, pénzügyi vezetők által publikált diagnózisok és vélemények (egyik) közös pontja az volt, hogy a magyar állam túlságosan sokat költ, a költségvetési kiadások jelentős mérete önmagában is komoly versenyhátrányt jelent hazánk számára régiós összehasonlításban. A megszólalók által várt kiadáscsökkentés nagysága akkor néhány száz milliárd forinttól több ezer milliárdig terjedt. Azóta a költségvetési megszorítások sorozata mellett már másodjára süllyedt recesszióba az ország, ezért mindenképp érdemes újra áttekinteni, hogy mi változott azóta.
Az állami kiadások GDP-arányos nagysága 2006-ban 52,2 százalék volt, amelyet 2010-re sikerült 48,8 százalékra, 2012-re pedig 46,8 százalékra mérsékelni1.  A GDP-arányos mutató használatát a forintban kifejezett kiadási főösszeggel szemben általában a nemzetközi összehasonlítások esetében az indokolja, hogy ez utóbbi figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményét.
Ideális esetben ezt azt jelenti, hogy a gazdaság dinamikus bővülése mellett úgy emelkedhetnek az állami kiadások, hogy a GDP-arányos mutató nem változik. Válság(ok) idejében, azonban nem szerencsés, ha automatikus a bruttó hazai terméket használjuk nevezőként, a csökkenő kibocsátás mellett ugyanis sokkal nagyobb erőfeszítést igényel a GDP-arányos kiadási oldal leszorítása. Ez történt Magyarországon is.
Egy éves nyugdíjjal kevesebb
A már bemutatott, 2006 és 2012 között végrehajtott 5,4 százalékpontos mérséklés a 2010-es GDP-vel számolva nagyjából 1500 milliárd forintot jelent. A kiadás „haszonélvezői” szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy miként változott az állam gazdálkodása reálértéken: ebből az derül ki, hogy 2012-es árakon számítva az állam 3200 milliárd forinttal kevesebbet költött, mint hat évvel korábban, ami nagyjából az összes kiadás ötödének felel meg.
Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik kétévnyi teljes szja-bevétellel, az összes nyugdíjkiadással illetve ennyit költ egy év alatt egészségügyre és oktatásra együtt a magyar állam! A közgazdaságtani felosztás szerint a megtakarítás harmada a közszféra bérköltségeinek csökkentésére, 600 milliárd az állami beruházások visszafogására vezethető vissza, miközben félezer milliárddal csökkent a társadalmi transzferek reálértéke is.
1 A KSH által publikált, eredményszemléletű adatok alapján.
(privatbankar)