Az európai álom ára

A Romániából érkező hírek egyre inkább a húsz évvel ezelőtti eseményeket idézik. Tömeges kormányellenes megmozdulások, vád az államfő ellen, hogy aláásta a gazdaságot. A szenvedélyek ugyanolyan izzása, mint két évtizeddel korábban.

Bukarestben és számos városban többen megsebesültek a zavargásokban. Így van ez Temesváron is, ahol 1989-ben rálőttek a tüntetőkre. A hírügynökségek megállapítják, hogy a fővárosban a tiltakozók koporsót vittek „Basescu- Ceausescu” felirattal. Le kellett rombolni a kommunista rendszert, belépni az Európai Unióba, hogy a hatalom megdöntésének szinte hasonló helyzetébe kerüljenek? „A románok az európai álomért fizetnek” – jelentette ki Szergej Markov, az orosz Politikai Kutatások Intézetének igazgatója.

- A romániai zavargásokra lehetett számítani. - Az EU-s országok a rendszerproblémái állnak a hátérben, miután nem a lehetőségeiknek megfelelően élnek. Ezért most az európaiaknak csökkenteniük kell a fogyasztást. Mégpedig különféle arányokban. Ha ez az arány Németország esetében 25 %, Franciaországnál pedig 35 %, akkor olyan országokban, mint Görögország és Románia 50-60 százalék. A görögök és románok esetében sok tekintetben hasonló a helyzet. Az emberek egyszerűen nem keresnek annyit, amennyi anyagi jólétük további biztosításához elég lenne.

A bukaresti hatóságok nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Románia az Unió egyik legszegényebb országa. A múlt évben meghozott gazdaságmentési intézkedéseket végre kell hajtani, ehhez a programhoz kaptak az IMF-től és az EU-tól hitelt. A szakszervezetek által felszított kedélyű emberek pedig „szociáális népirtásról” beszélnek, és „Le Basescuval!” jelszó jegyében vonulnak az utcákra. A demokratikusan megválasztott elnök miért válthat ki ilyen dühöt? Szergej Markov véleménye:

- A tüntetők Basescut az ördöghöz hasonlítják. De higgyék el, őt nem fenyegeti Ceausescu sorsa. Basescu soha nem alkalmaz tömeges formában fegyvert saját népe ellen. Jellemének van kalandor vonása. Csak példaként említhetjük, hogy területi igényei vannak Ukrajnával szemben. Igaz, a régiós szomszédok maguk is benyújthatnák „számláikat” a román elnöknek.

Az orosz politológus meg van győződve, hogy a romániai belpolitikai helyzeten semmit sem változtatni az elnök lemondása vagy az előrehozott parlamenti választás. Meg kell érteni: az Európai Unió nem „fejős tehén”, ingyen nincsen semmi. Be lehet verni a boltok vitrinjeit, fel lehet gyújtani autókat: mindenképpen igen kemény takarékossággal és a megszokott dolgokról való lemondással kell fizetni az egységes Európához való tartozás álmáért.

ruvr.ru

Az ehető mikrocsippel ellátott gyógyszerek szeptembertől kaphatóak

 

Már korábban is írtunk a mikrocsippel ellátott tabletták kifejlesztéséről, mára viszont úgy tűnik a fejlesztés valósággá vált. A gyógyszert és a beteget a gyógyszerszedésről emlékeztető tabletták hamarosan kaphatóak lesznek Nagy-Britanniában. A szóban forgó technológia lényege, hogy a beteg szokásos gyógyszereivel együtt egy apró ehető jeladóval ellátott tablettát is bevesz, ami információkat küld a bőrre kívülről felragasztott vevőnek.

A vevő rögzíti a gyógyszerek bevételének időpontját és a lenyelt adagot, azonkívül figyelemmel kíséri a beteg pulzusát és testhőmérsékletét és emlékezteti a következő gyógyszeradag bevételére. A készülék azt is ellenőrzi, hogy a páciens jól alszik-e és végez-e elég testmozgást.

A vevő a kapott információt egy számítógépre vagy okostelefonra továbbítja, amit a beteg és az orvos egyaránt elérhet.

Az idősebb betegek esetében gyakran előfordul, hogy öt vagy annál is több különféle gyógyszert szednek naponta több alkalommal. A betegek fele nem képes betartani a szedési utasításokat. A Helius rendszer keretében kifejlesztett okos-tabletták segítségével a beteg egyetlen csomagban kapja az egy időben beveendő gyógyszereket, ami a rizsszem nagyságú jeladóval ellátott Helius tablettát is tartalmazza.

A jeladó élelmiszeripari összetevőkből készül, melyek lenyelés után a gyomornedvekkel reakcióba lépve kapják meg a jeladáshoz szükséges energiát és öt percen keresztül jeleket továbbítanak a bőrön elhelyezett vevőnek a lenyelt gyógyszerekről. A rögzített információkat a beteg és az orvos is megtekintheti, hogy ellenőrizzék a gyógyszerek szedésének helyességét. Becslések szerint az angol állami egészségbiztosítónak (NHS) évi 400 millió fontjába kerülnek a soha be nem vett gyógyszerek. A Lloyds gyógyszertárak szerződést kötöttek az amerikai Proteus Biomedical digitális gyógyszeripari céggel a rendszer angliai bevezetésére. Szeptembertől kezdve a betegek havi 50 fontért juthatnak hozzá az új tablettákhoz (támogatás nélkül).

Nick Pickles, a Big Brother Watch emberjogi szervezettől elmondta, hogy „Bár a technológia nyilvánvaló előnyökkel jár az egészségügy számára, a módszer bevezetése sérti a betegek személyes adtainak védelmét.”

„A módszert alkalmazó betegeket és családjukat tájékoztatni kell erről és tudomásukra kell hozni, hogy ki és milyen adatokat érhet el a technológia segítségével.”

A rizsszem nagyságú mikrochip élelmiszeripari alapanyagokból készül

Steve Gray, a Lloydspharmacy egészségügyi szolgáltatások igazgatója a következőképpen nyilatkozott: „Mindenki, aki egynél több gyógyszert kénytelen bevenni egyszerre tisztában van vele, mennyire könnyű megfeledkezni arról, hogy az ember mit is vett már be és mit nem az adott napon. Ehhez adjuk még hozzá az olyan eseteket, amikor a család vagy az egészségügyi szolgálat látja el a beteget és felügyeli a gyógyszerek szedését és mindjárt jobban fogjuk értékelni a rendszer nyújtotta előnyöket.”

A chipet tartalmazó gyógyszerek szedésére számos klinikai kísérletet végeztek, de tudtunkkal ez lesz az első alkalom, hogy az a fogyasztók számára is elérhető lesz a gyógyszertárakban.

Forrás: Daily Mail

A Wikipédia 24 órás „sztrájkot” tart

2012 január 18-án a rendkívül közkedvelt Wikipédia nevű online enciklopédia angol nyelvű verziója 24 órás „sztrájkot” tart. Teszi ezt azért, mert ezen a napon az amerikai törvényhozás dönteni fog a SOPA és PIPA nevű törvénytervezetekről - és minden valószínűség szerint jóváhagyja majd őket.

A SOPA a „Stop Online Piracy Act”, vagyis az online „kalózkodás” elleni törvény, a PIPA pedig a „Protect Intellectual Property Act”, vagyis a szellemi tulajdont védő törvény rövidítése. A Wikipédia szerint mindkét törvény rosszul van megcsinálva, mert a kisebb web-oldalak védtelenül maradnak és ellehetetlenülnek, míg a nagy médiabirodalmak gyakorlatilag bekebelezhetik az egész online médiát. A SOPA alapján a főügyész az internetszolgáltatóknak előírhatja olyan oldalak blokkolását, sőt a keresőszolgálatokból való kivételét, amelyek szerinte megsértették a szerzői jogokat, és a letiltást a weboldal tulajdonosának csak igen nehézkesen és több lépcsőben sikerülhet megtámadnia - azt is úgy, hogy neki kell bizonyítania, hogy nem követett el jogtalanságot (röviden: az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme). A PIPA pedig hivatalosan tulajdonképpen a külföldi megosztó szerverek ellen lép fel elég drasztikusan, valamint olyan szerverek ellen, amelyek nem lokalizálhatóak - ezekre IP-szám alapján továbbra is el lehet majd jutni, azonban a „domain name serverek” - amelyek az IP számokhoz hozzárendelik a jóval könnyebben megjegyezhető domain nevet (pl. jovonk.info) már blokkolják ezeket a domain-neveket. Ez a törvény több nagy cég (Facebook, Google stb.) ellenkezését is kiváltotta, míg a „tartalom-biznisz”: filmgyárak és terjesztők, zenei kiadók stb. támogatják.

Mindkét törvény legnagyobb veszélye a bennük rejlő lehetőségekben van. Míg a SOPA közvetlenül is irányulhat a nem éppen kormánypárti oldalak ellen, a PIPA ennél árnyaltabb, de a lényege ugyanaz. Hiába próbálják ezeket a törvényeket is a megszokott demokratikus cukormázba csomagolni, teljesen egyértelmű, hogy elsősorban a szólás szabadsága ellen irányulnak, nagyjából a „terrorizmus elleni háború” metódusát követve. Egyelőre mindkét törvény csak az USA-ban lesz érvényes, de az internet ilyen jellegű cenzúrája könnyen felnyithatja Pandora szelencéjét és több diktatúra ill. a diktatúra felé haladó rendszer is a maga képére formálhatja.

Az EU pedig, mint tudjuk, ilyen...

Kürti Balázs

A következő öt adatbázis segíthet, ha a nap folyamán valami angol nyelvű keresgélnivalónk akad: Encyclopedia Britannica Online, Scholarpedia, Infoplease, Citizendium, The Free Dictionary Encyclopedia.