2014. január 22., szerda

Magyarország és Oroszország szembehelyezkedik a globális értékek diktátumával

Oroszország a mai magyar konzervatív politika tartós és fontos tényezője – jegyzete meg az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézete kelet-európai kutatások osztályának és visegrádi központjának vezetője, Ljubov Siselina, a közelmúltban aláírt orosz-magyar egyezményeket kommentálva. „Hasonló Oroszország és Magyarország világnézete a globális, egyetemes értékek diktátuma elleni küzdelem és a nemzeti-kulturális világfelfogás és önkifejezés lehetőségei fejlesztése terén” – véli a történész.
Ennélfogva nyilvánvaló, hogy a Fidesz nagyon is lehetséges győzelme a küszöbön álló parlamenti választásokon elő fogja segíteni a „keleti nyitás” politika térnyerését annak oroszországi dimenziójában – fogalmaz a szakértő.
Oroszország Hangja

A volt EKB vezető szerint az eurózóna újabb válságba zuhan az idén

xaxel_weber-34804324.jpg.pagespeed.ic.KAb6hNpGIu

A nemrég véget ért davosi fórumon a szakértők egyetértettek, hogy az európai válság végére vonatkozó állítások hamisak és arra figyelmeztettek, hogy az eurózóna adósságcsapdában vergődik.
Axel Weber, a német Bundesbank volt elnöke szerint még mindig káosz uralkodik a térségben és újabb piaci támadás várható idén.
„Európa veszélyben van. Még mindig nagyon aggódom. A piacok javultak, de a gazdasági helyzet a legtöbb országban nem javult,” mondta a fórumon.
Weber, aki jelenleg az UBS elnöke, azt mondta, hogy az Európai Központi Bank 2014 novemberére tervezett banki stressz teszt újabb adósságfélelmeket indított és a mediterrán országok válsága ismét előtérbe került.
„A piacok jelenleg nem veszik figyelembe a kockázatokat, különösen a periférián. Arra számítok, hogy egyes bankok a politikai nyomás ellenére sem fognak átmenni a teszten. Ahogy ez egyértelművé válik, a piacok reagálni fognak.”
Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora szerint az euró bevezetése „óriási történelmi hiba volt, amit túl elhamarkodottan léptek meg,” és ahhoz, hogy működőképes legyen, egy bizonyos fokú fiskális egységre és közös banki alapra lenne szükség, azonban a monetáris unió vezetői nem hajlandóak megtenni ezeket a lépéseket.
„Az emberek már nem beszélnek az euró széteséséről, pedig a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében szörnyűséges. Ezt nem hagyhatják megoldás nélkül további öt évig,” mondta.
Mr. Rogoff úgy gondolja, hogy Európa elpocsékolja a fiatalokban rejlő „ritka forrást”, hiszen nagyon nagy szükség van rájuk az öregedő társadalom megerősítése érdekében.
Axel Weber szerint az új „bail-in” (kimentés helyett „bementés”) stratégiák arra ösztönzik majd a befektetőket, hogy megelőző lépéseket tegyenek a nagy veszteségek elkerülése érdekében és ezért nem fogják megvárni az EKB stressz teszt eredményeit.
„Lehet, hogy a spekulánsok nem várnak novemberig, hanem előre fogadnak a nyertesekre és vesztesekre,” mondta.
A veszélyt abban látja, hogy a bankokra nehezedő pénzügyi nyomás ismét reflektorfénybe helyezheti azokat a szuverén államokat, akik nem egykönnyen tudnák feltőkésíteni bankjaikat. Bár nem említett neveket, az általános vélekedés szerint Spanyolország, Olaszország és Portugália vannak a legnagyobb veszélyben. A kockázat még Írországot is érintheti, ahol az államadósság GDP arányos mértéke 125%.
Weber arra figyelmeztette az EU vezetőit, hogy ne legyenek „veszélyes illúzióik” és ne tekintsenek indokolatlan derűlátással a kilábalásra.
„A helyzet jobbnak érződik a valóságosnál. A kilábalás azonban túl gyenge ahhoz, hogy munkahelyeket teremtsen. Nem az a lényeg, hogy javul-e a helyzet, mert a növekedés, a munkahelyek és a GDP is rosszabb, mint a válság előtt.”
Sir Martin Sorrell, a brit WPP vállalat vezetője szerint Európa a G2 (USA és Kína) által uralt és a BRICS országok által támogatott új világrendbe menekül a pályáról.
Forrás: telegraph.co.uk

Betiltanák a mágiát Oroszországban

Az Igazságos Oroszország párt képviselője az Állami Duma elé terjesztette a javaslatot, ami a magukat spirituális gyógyítóknak és jövendőmondóknak nevező csalók televízióból és internetről kiszorítását tenné lehetővé.
Mihail Szergyuk elmondása szerint nem kérdőjelezi meg a fizikai érzéken felüli érzékelés létezését, de mint az Invesztyija napilapban közölt interjújából is kiderül, az okkult áltudományokból hatalmas profitot szerző csalók száma megsokszorozódott az utóbbi években és elkerülhetetlenné vált, hogy a törvény erejével csapjanak le rájuk. Szergyuk külön kitért arra, hogy képviselőként rengeteg panaszt kapott már olyan emberektől, akik áldozataivá váltak egy-egy sarlatánnak.
A törvényjavaslat első körben betiltaná a spiritizmus és az okkult tudományok propagandáját. A szöveg szerint az információs teret megvédenék minden olyan okkult megnyilvánulástól, ami az emberek fizikai és mentális egészségére negatív befolyást gyakorolhat. Emellett betiltanák az önjelölt mágusok, boszorkányok, ezoterikusok reklámjait a tömegmédiában és az információs tér összes formájában.
A képviselő javaslata szerint ugyan nem tiltják be az okkultisták működését, de teljes tiltás alá helyeznék a tömegmédiában megjelenésüket, a tévében, rádióban és interneten reklámozást pedig kifejezetten büntetni fogják. A mágusok, asztrológusok, jövendőmondóknak pusztán a megemlítését is tiltaná a törvény, kivéve az ismeretterjesztő céllal leadott műsorok esetében. Szergyuk elmondása szerint ezzel nem korlátoznák azokat, akik valóban segíteni tudnak az embereken, viszont ellehetetlenítenék a pénzorientált csalók térnyerését.
Nem ez az első törvényjavaslat ebben a témában, tavaly novemberben az Igazságos Oroszország párt előterjesztett egy javaslatot, ami állami engedélyhez kötné a gyógyítók és mágusok működését, valamint őket felügyelő, képzett orvosokat rendelne ki melléjük.
2010-ben egy másik törvényjavaslat is útjára indult az okkultisták működésének korlátozására, de az okkult lobbitevékenység hatására a tervezet rejtélyes módon elfelejtődött. Azt követőn viszont tömegével érkeztek a bejelentések a témával foglalkozó politikusokhoz olyan személyektől, akik közvetlen áldozataivá váltak a sarlatánoknak. Novemberben a moszkvai rendőrség felszámolt egy okkultista csoportot, ami több mint 200 millió rubelt csalt ki az áldozataitól pusztán azzal, hogy telefonhívásokon keresztül a fizetségért cserébe azonnali gyógyulást ígértek.

http://www.hidfo.net/2014/01/22/betiltanak-magiat-oroszorszagban

Többszáz milliárdnyi adót csalt el a McDonald's

A francia pénzügyminisztérium szerint több mint kétmilliárd euró adót nem fizetett be a McDonald's gyorsétteremlánc francia hálózata. A multi ehelyett luxemburgi és svájci leányvállalatoknál rejtette el a profitot. 2009 óta összesen 2,2 milliárd euró (664 milliárd forint) adót csaltak el, és ennek csak kevesebb mint felét, egymilliárd eurót (302 milliárd forint) fizette be társasági adó formájában.
Október közepén az adóhatóság nyomozást rendelt el a multi Párizs melletti központjában, a nyomozás során dokumentumokat foglaltak le. Később a McDonald's ezt tagadta, azt állították, hogy rutinellenőrzés volt - mivel a rossz hír is drasztikusan ronthatja a bevételeket.
Franciaországban 33% a társaságiadó-kulcs, ami jóval magasabb más európai országokénál. Így a multicég egyszerűen úgy döntött, hogy adót csal. Nem elég, hogy bizonyítottan üres, mesterséges anyagokkal felfújt szemetet etetnek az emberekkel, azt is drágán teszik, a profitot pedig zsebre vágják. Ilyen a nyugati kultúra!

http://www.hidfo.net/2014/01/22/tobbszaz-milliardnyi-adot-csalt-el-mcdonalds

A magyarok Világhimnusza

Halló magyar! Hol vagy? Felelj!
Halló magyar! Hallasz? Felelj!
Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld
Zászlója még ma is piros-fehér-zöld!

Halló magyar! Kárpát felelj!
Halló magyar! Erdély felelj!
Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld
Szívedben megmaradsz piros-fehér-zöld!

De messze van Amerika!
Szegény magyar! Hol van "haza"?
Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld
Véredben megmaradsz piros-fehér-zöld!

Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld
Sírodig megmaradsz piros-fehér-zöld!

Délvidék, 1942 januárja-februárja – „Hideg napok”


Természetesen az ártatlan emberek kivégzése semmilyen indokkal nem magyarázható. Ebben a háborúban azonban milliószámra estek áldozatul ártatlanok, civilek, anélkül, hogy egyetlen nemzet is bűnbánatot gyakorolt volna bármilyen szerve rendellenes cselekedetéért. A Magyar Királyi Csendőrség viszont lefolytatott ilyen eljárást a bizonyított esetleges kihágásokkal szemben, és el is marasztalt, míg más esetekben/nemzetek szerveiben ilyenről nem tudunk, kedves népnyúzó/népirtó marxista liberális kétszínű köpönyegek ki- és tollforgatói. Márpedig a magyar honvédség és csendőrség adott helyi és időbeli reakciója helyénvaló volt.
A terrorisztikus atrocitásokat a szerb, bolsevik befolyás alatt álló, úgynevezett „partizánbandák” kezdték, indokolatlan orvtámadásaikkal, egyaránt a civil és katonai célpontok rovására. Az 1941 tavaszán jogosan visszacsatolt Délvidék nem nagyon rendelkezett közbiztonsággal azokban a hónapokban így elharapódzott a bűncselekmények száma illetve az illegális mozgalmak tevékenysége felerősödőben volt. Ezért a kommunista érzelmű szerb (szláv vérségi alapon szolidaritásból, nem meggyőződésből) lakosságtól támogatott erős etnikai partizántevékenység kezdett kibontakozni. Eleinte különböző szabotázsakciókat hajtottak végre vasutak, telefonhálózatok ellen, majd felégették a magyarok terméseit és az egyszerű békés őshonos nemzetiségi lakosokat egyre többször és intenzitással, bestiális brutalitással folyamatosan zaklatták. Ezek a terrorisztikus cselekmények egyre csak szaporodtak és súlyosbodtak a tűrhetetlenségig. Például Újvidéken történt, hogy Novákovics Béla altábornagynak, a katonai közigazgatás vezetőjének házára kézigránátot dobtak, felrobbantották a laktanyai gépjárműgarázst és az üzemanyagraktárat, majd orvul agyonlőtték a nyomozótiszteket. Aztán szintén itt a nyílt utcán hátulról agyonlőttek egy csendőrjárőrt, amiért egy Csirparov nevű szerb kommunista vállalta a felelősséget, ezért a „hőstettéért” még ma is ez a hely az ő nevét viseli. A tetteseket a csendőrségnek csak részben sikerült kézre kerítenie a nagyfokú népi támogatottság miatt és törvényes ítéleteket hozni. Ezek azonban nem tudták 100%-ig visszaállítani a megfelelő közbiztonságot, sőt inkább csak átmenetileg sikerült.
- 1941 karácsonyán a söregi csendőrőrsöt megtámadták és az állományt kegyetlenül lemészárolták. A felderítés során kiderült, hogy csetnikek szivárogtak át a befagyott Dunán és innen indították a merényletet.
- 1942. január 4.-én Zsablya határában tűzharc alakult ki a határvadászokkal megerősített csendőrség és a szerb bandák között. A fejvesztett partizánok Csurogó felé menekültek el. Alakulataink lezárták a Zsablya-Sajkásgyörgye-Sajkásszentiván-Dunagárdony körzetet, de nem sikerült elfogni a banditákat. Január 5.-én érkezett még erősítésnek több lövész és géppuskás század valamint egy páncélos üteg is, de így is jelentős veszteség érte a rajtaütést. Ezért még ezen a napon elrendelte vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes az egész vidék razziaszerű átfésülését. Ezzel Feketehalmy-Czeydner Ferenc hadtestparancsnokot bízta meg, aki január 6.-án át is vette és meg is kezdte a tisztogatás irányítását vitéz Deák László ezredessel. A főhadiszállás Csurogón volt és a házról házra történő átvizsgálás után a szerb nevű, magát igazolni nem tudó személyeket összegyűjtötték és rögtönítélő bíráskodás után kivégezték.
Január 7.-én és 12-én azt jelentették, hogy a még menekülő banditák Újvidékre húzódtak be. Szombathelyi, Bartha honvédelmi miniszter és Keresztes-Fischer belügyminiszter úgy határozott, hogy a razziát ki kell terjeszteni ezen területekre is, és felszámolni az ellenállást. Január 17-19.-én vitéz Grassy József v.k. ezredessel és dandárjával kiegészültek a kirendelt csapatok. 18.-án a szerb lakosság vezetői utasítva lettek, hogy csillapítsák le a kedélyeket és térjenek jobb belátásra, azonban erre a lakosság nem volt hajlandó. 20.-án megkezdődtek a várost körülzárások, ez azt jelentette, hogy csak az távozhatott el Újvidékről, aki igazolni tudta elutazását alapos indokkal. 21.-én hajnalban már hangosbemondók és plakátok hirdették ki a razzia menetét és az az alatti magatartási rendet. Kijárási tilalom, boltzár és egyebek. Aki nem tudta magát igazolni, azt a leventeotthonba kísérték és az ott felállított igazolóbizottság (!) egyaránt szerb (!) és magyar tagjai nem tudták az adott személyt igazolni, akkor azt halálra ítélték. Eddig törvényes volt minden, de 23.-án reggel már túlkapásokról érkeztek hírek. A nagy hidegben lélekmelegítőnek nagyobb mennyiségű rumot osztottak ki a kelleténél a szolgálatban lévőknek. Így a lerészegedett járőrök minden gyanúsnak vélt személyt nem az igazolóbizottság elé vitték, hanem a kivégző osztagokhoz egyenesen, illetve önkényeskedésről is beszámoltak szemtanúk. Még ezen az estén felsőbb utasításra Feketehalmy-Czeydner elrendelte a város és a térség egészére a razzia beszüntetését. Ennek ellenére még 25-26.-án is folytak helyenként kivégzések. Január 30.-án Szombathelyi a teljes működést felfüggesztette és kihelyezett csapatait békehelyőrségeikbe vonultatta vissza. Ez február 5.-én fejeződött be véglegesen. A szerb nemzetiségű lakosság köréből 3340 fő vesztette életét. Az áldozatok közül, hogy mennyi lehetett valós fegyveres partizán, az már nem állapítható meg manapság. Azonban bizonyos, hogy jelentős részük ezekhez a bandákhoz tartozott, de kétségtelen hogy ártatlan civilek is eshettek áldozatul. Hozzáteszem, hogy a dunaparti kivégzéseket nem a csendőrség tagjai követték el, hanem a Korompay Gusztáv főhajónagy vezette honvédség és folyamőrség tagjai.
Amit sokan már elfelejtenek hozzátenni a történeti kerekség kedvéért az, az, hogy a háború befejeztével Tito őrmester nyílt parancsának terhe mellett, helyettese Mojse Pijade 40-45 ezer ártatlan és valóban ártatlan magyart (nem fegyvereseket) gyilkoltatott le megtorlásként aljas banditái életéért. Ez a szám több, mint tízszerese a szerb halottakénak. Akik nem kutathatóak, nem újratemethetőek és csak az Eu-ba igyekvés kedvéért lehet ma egyáltalán Délvidéken szóba hozni vagy egy mécses mellett megemlékezni. Dörgölőznek, édesgetnek, de jó szemmel viszont nem nézik!
Míg ma is a nemzetidegen bolsevikcsökevényeknek a szerbek fájnak, addig számunkra ezek a magyarok az igazi vértanúk e jegesre dermedt rianásban! Az aljas tetteket mindkét fél részéről lojálisan elítélve. Nyugodjatok békében!

Várhegyi Kálmán

Propagandájában zöldülne a baloldal

Újabb érdekes ferdítésnek lehetünk tanúi a baloldalon, - a paksi atomerőmű bővítése ellen ugyanis összezártak a balliberális ellenzékiek, egy emberként követelik a megállapodás felfüggesztését és népszavazás kiírását.
Mivel a baloldal (radikális atlantizmus) az elmúlt két évtizedben teljesen lejáratta magát, most úgy hivatkozik a média a paksi atomerőmű kapcsán kirobbantott vitára, mint a "megújuló energiaforrások hívei" és az atomerőműért lobbizók közti ellentétre. Nevetséges! Méghogy megújuló energiaforrások hívei! Ezek a "megújuló energiaforrások hívei" ugyanúgy aláírnák a papírokat, ha ők lennének a pénzesbödön közelében! Szó nem lenne semmilyen megújuló energiáról, ha egy LMP-DK ülne a kormányban, ugyanúgy bővítenék az atomerőművet, csak odaadnák a befektetést a franciáknak.

Ő inkább a franciáknak adta volna. Népszavazás nélkül.
Megmondjuk, mivel van ezeknek baja. Nem az atomenergiával van itt a probléma, amiatt ellenzik olyan hevesen a paksi bővítést, mert ezzel hazánk Oroszországgal fűzi szorosabbra a kapcsolatokat, nem pedig az Egyesült Államokkal. Azzal van bajuk, hogy ez a transzatlanti integráció ellen való. Azzal van bajuk, hogy a Moszkvához közeledés az atlantizmus végét vetíti előre Magyarországon. Akkor pedig nem lesznek számukra amerikai dollármilliók, nem lesznek civilszervezetes-pályázatos pénzmosási műveletek, sőt, még az is lehet, hogy igen hamar külföldi ügynöknek lesznek nyilvánítva a nyugatról behozott támogatásaik miatt. Ezzel van problémájuk.
Méghogy "megújuló energiaforrások hívei". Hazudnak reggel, délben, meg este. Ezeknek akkor jelentene bármit a megújuló energiaforrásokra átállás, ha valaki milliárdos amellett lobbizna, és azért cserébe tömné a zsebüket dollármilliókkal. Magyarország hemzseg a köpönyegforgató politikusoktól. Ameddig ezek el nem lesznek takarítva, addig pénz beszél, a nemzeti érdek pedig el van felejtve.
Fenyvesi Áron



A Négyek Bandájának történelmi szerepe


Nagyon meglepődnénk, ha csak egyszer, egyetlen egyszer valami eredeti ötlettel állnának elő a cionliberálisok. A választási küzdelem végkifejlete előtt minden párt igyekszik lehetőségei szerint a legtöbbet kihozni az eléggé siralmasnak hevezhető helyzetből, és ez alól a cionliberálisok különböző érdekcsoportjai sem kivételek. A biztos vereség felelősségét közülük senki nem akarván egyedül vállalni, ezért egy kényszerszövetséget hoztak létre. Ha egyedül mérették volna meg magukat, akkor a felelősséget is minden érdekcsoport vezetőjének egyedül kellett volna vállalni, de így lehet majd a többiekre mutogatni. Így jött létre a Négyek Bandája (kínai licenc alapján). 
Egy bohóc, egy libás, egy félkegyelmű és egy másságos. Nem semmi! Különösen a teljes egyetértés elnevezésű bohózatuk ígérkezik látványosnak. Nem az a gond velük, hogy vannak, ez teljességgel természetes, hisz sokszínű, sokféle az emberi faj, nincsenek egyedül, mindenhol vannak ilyenek.  Nem is kevesen. De társadalmi érdekcsoportok vezetőiként ilyen szövetségben, az unikum, igazi hungaricum. Azonban errefelé még ez sem ördögtől való, voltak itt már furcsább dolgok is. 
Járták az országot annak idején vándorcirkuszosok, hát ez a Négyek Bandája ennek a modern változata. A bohócnak nincs kifogása a libás állatszámok előadója, a félkegyelmű grimaszkirály és az átváltozás figurája ellen, mint ahogy azok is elfogadják a ripacsszintű bohóc porondmesteri működését. Igazi műkedvelő társaság, mert nincsenek rászorulva erre a szereplésre, lévén mindegyik többszörös milliomos, sőt van közöttük még milliárdos is. Fő számuk a szocialista-liberalista kabaré, abban is az Internacionálé eléneklése. Igaz, hogy egyikük sem tudja a szöveget hibátlanul, de azt a részt, ahol a "fel, fel te éhes proletár"  a szöveg, mély átérzéssel éneklik. Hamisan ugyan, de ez kit érdekel?
A nézőközönséget, a "mélyen tisztel" publikumot, a tapsolókat annak ellenére, hogy nem tartjuk sokra, megértjük. A történelem kezdete óta a legalsó néprétegnek, az intelligencia nélküli ösztönlényeknek is kellett valamilyen szórakoztatást biztosítani, különben halomra ölték volna egymást. A "kenyeret és cirkuszt a népnek" elv ma is működik. De nem mindegy, milyen a cirkusz, mely nem is a szereplőket, hanem magát a lumpen réteget minősíti. Ahogy minden kultúra leromlását a cirkuszok műsorának a színvonala jellemezte, úgy ez napjainkra is igaz. Ismerjük az athéni tüzes bikák "bőgésének" nagy közönségsikerét épp úgy, mint a római cirkuszok óriási tömegmészárlásait, vagy az aztékok véres szertartásait, melyek a totális összeomlások előtt csúcsosodtak ki. De ismerős Victor Hugo Nevető emberének a története is, ahol szörnyeket faragtak kisgyermekekből csak azért, hogy a cirkuszi közönség igényeit kielégítsék. Ilyen az emberek egy része, mert nincs olyan erő, mely szakításra kényszerítené őket ezzel a primitív, gyalázatos szórakozással, és az emberalatti életvitellel a felemelkedésük érdekében. Még állatoknak sem lehet minősíteni őket, mert ilyesmiket az állatok nem cselekszenek. De a felelős mindig az a rendszer, melyben ilyen primitív lumpen-rétegek kialakulhatnak.
A Négyek Bandájának az a valódi történelmi szerepe, hogy nyilvánvaló tényként megjelenítse a társadalom állapotát, hogy bemutassa milyen a társadalom lumpenesedésének a mértéke. Nem csak a torz alakok sikeres szereplése, és azok tapsolása, hanem a hazugságaik elfogadása is a lumpenség egyik ismérve. Bambán hallgatni és elfogadni azt, amiből egyetlen szó sem igaz, a kritikai érzék teljes hiányára vall. Márpedig a kritikai érzék a magasabb szellemi működés egyik jellemzője. 
A hasonló a hasonlónak örül-elv a választások idején teljes valójában és össztársadalmi szinten bebizonyosodik. Nem kifogás az, hogy csak arra lehet szavazni, aki a pulpituson látható. Van olyan tömörülés is, mely az elmúlt 25 évben megőrizte becsületét. Akit nem támogat semmilyen pénzes háttértársaság, aki nem "mélyen tisztelt"  primitív bunkók sokaságának tekinti a népet, hanem munkásoknak, magyaroknak, a családjukért, a népükért áldozatvállalására is kész embereknek. Olyanoknak, akiknek nem a cirkusz, hanem az otthon és a munkahely a fontos, akik igazságra vágynak.
Április 6-án mindenki besorolhatja magát oda, ahova tartozónak érzi magát. Lehet primitív lumpen, vagy munkás hazafi. Lehet választani.
Kassai Ferenc



A Lét a Tét! VV Magyarországon

Tény vagy érzéki csalódás a középosztály sokat emlegetett lecsúszása? Miközben a kormány a rezsiköltségek radikális csökkentésével igyekszik növelni a tömegek elégedettségét, sokan mégis egyre bizonytalanabbnak érzik a megélhetésüket. A Fidesz újrateremtette a középosztály fogalmát, de az adatok mégsem azt mutatják, hogy kormányzása alatt ez a réteg szélesebbé vált volna. Arra keressük a választ, hogy kik alkotják a magyar középosztályt, és közülük ki az, akit valóban fenyeget az elszegényedés.

Az Eurostat tavaly decemberi adatai igazolják, hogy az utóbbi időben sokat emlegetett és talán saját bőrünkön is tapasztalt lecsúszás valódi: a magyar középosztály sérülékenysége nőtt az utóbbi években. Az EU 28 tagállama közül Magyarország a 6. legrosszabb helyzetben van a szegénység szempontjából: 2012-ben már a lakosság 32,4 százaléka volt kitéve szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, míg 2008-ban még 28,2 százalék volt ez az arány. Ha a mérés pontosságában lehetnek is kétségeink, a tendenciában semmiképp.
A régiónkban ezt figyelembe véve nincs ilyen kedvezőtlen helyzetben egyik ország sem. Lengyelországban az itthonival ellentétes tendencia figyelhető meg, ott stabilizálódik, erősödik a középosztály, Csehországban pedig annyira más a társadalom szerkezete, hogy az EU-tagállamok közül a legkisebb, mindössze 15 százalékos a szegénység és kirekesztettség fenyegetésében élők aránya.
Mégis mielőtt tényként kezeljük, hogy Magyarországon a középosztály egy része a szegénység felé sodródik, érdemes definiálni ezt a réteget, meghatározni, ki mindenki tartozhat bele. Bartha Attila, az MTA Társadalomtudományi Központjának kutatója szerint három kritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki a középosztályba sorolhassa magát.
Az első meghatározó elem magától értetődően az anyagi javak fogyasztása, illetve a jövedelmi- és vagyoni helyzet. Kérdéses, hogy az adott társadalom háztartási medián jövedelméhez vagy egy EU-s átlaghoz viszonyítjuk-e az anyagi helyzetet. (A medián jövedelem a legtipikusabb jövedelem, ugyanannyian keresnek az adott összeg fölött, mint amennyien alatta. A relatív szegénységi küszöböt ehhez mérten – a medián jövedelem 50-60 százalékában – szokták megadni – szerk.) A KSH 2011-es adatai szerint a háztartások fejenként átlagosan 990 ezer forintból éltek évente. A legszegényebb jövedelmi tized átlag 313 ezerből, a leggazdagabbak évi 2,3 millió forintból éltek bő két évvel ezelőtt.
A nettó átlagkereset, amely 2013 első három negyedévében a 150 ezer forintot közelítette a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, kevésbé ad képet a társadalom valós anyagi helyzetéről, mivel eleve feltételezi, hogy valakinek van munkája. Pedig a magyar családok jövedelmének markáns részét képezik a különböző szociális juttatások és a nyugdíj. Reálisabb képet adnak viszont a jövedelmi-vagyoni helyzetről az ún. deprivációs tényezők (lásd keretes írásunkat).
A második változó, amely meghatározza a középosztályhoz való tartozást, egyfajta életforma, illetve habitus – mondja Bartha Attila. A középosztályba tartozó emberről feltételezhető, hogy érdekli a közélet, a politika, esetleg valamilyen civil tevékenységben is részt vesz. A középosztályra jellemző társasági szokások követése, a kultúrafogyasztás is fontos mutató, ha valakinek a társadalomban elfoglalt helyét vizsgáljuk.
A harmadik kritérium a biztonságérzet: a középosztályba tartozó ember bizonyos mértékig hisz benne, hogy az anyagi helyzete nem fog valamilyen drámai külső hatás eredményeként hirtelen megváltozni. Tehát racionálisan optimista, bízik a jövőjében, uralja az életét: nem túlzó mértékben, de hiteleket is mer felvenni – véli Bartha Attila. Ez a biztonságérzet nem jellemző azokra, akik a középosztály alsó határán élnek, közülük sokan megtapasztalhatták, hogy munkahelyük elvesztése, betegség, válás vagy más sorscsapás miatt milyen könnyű a lecsúszók közé kerülni. A középosztálybeli létformához hozzátartozik az is, hogy van egyfajta kapcsolati háló az egyén körül, amely megtartó erejével képes a lecsúszás kockázatát enyhíteni…
…Amellett, hogy a második Orbán-kormány a retorikában a széles középréteg jólétét állította piedesztálra, az utóbbi évek szimbolikus politikai döntései – például az szja-rendszer átalakítása, a végtörlesztés vagy a családi adókedvezmény – a már meglévő jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését segítették elő. Az egykulcsos adórendszer melletti fő érv, hogy ne büntesse, aki többet keres, és többet dolgozik, hanem ösztönözzön munkára. Ám amikor a statisztikusok foglalkozási osztály alapján vizsgálják az egyenlőtlenségek alakulását, azt tapasztalják, hogy egy szakmunkás lehet akármilyen szorgalmas, a jövedelmi lehetőségei nem nagyon fognak változni.
A Tárki 2013-as adatai szerint, míg a legszegényebbek részesedése a társadalom összjövedelméből 3,1-ről 2,5 százalékra csökkent 2009 és 2012 között, a felső jövedelmi tizedbe tartozók részesedése kis mértékben nőtt. (A legfelső és a legalsó decilisek közötti szorzó 7,2-ről 9,0-ra emelkedett.) Ma másfélszer annyian élnek a 2005-ben meghatározott, a legalsó jövedelmi tized felső határánál kevesebb pénzből, mint 8 évvel ezelőtt.
Növekvő egyenlőtlenségek
Félreértés lenne azonban szimplán a Fidesz-kormány tehetőseket támogató intézkedéseivel magyarázni a társadalmi polarizálódást. A rendszerváltás idején erősödött meg az a tendencia, hogy eltűntek az egyenlőtlenségek alsó és felső korlátjai, amelyek a kádárizmusban még szilárdan álltak. 1990 után könnyebben lehetett lecsúszni, ahogy egy ideig egyszerűbbé vált a kiemelkedés is, ami azt is eredményezte, hogy a középen lévő tömeg csökkent. Bartha Attila szerint ugyanakkor a mobilitási csatornák a rendszerváltás után fokozatosan beszűkültek. Az oktatás, ami a késő Kádár-korban még segítette a feljebblépést, mára gyakorlatilag sokkal erősebben konzerválja a társadalmi hátrányokat, ahelyett, hogy oldaná.
Hazavágta a középosztályt a gazdasági válság is – ez a világszerte érzékelhető tendencia különböző mértékben éreztette hatását, Görögországban például tömeges elszegényedést hozott az elhúzódó válság, míg Lengyelországnak e nehéz időszakban is sikerült erősítenie a középosztályát. Ennek ellenére a középosztály stabilitása nem elsősorban a gazdaság teljesítményétől és méretétől, hanem a társadalom szerkezetétől, a belső egyenlőtlenségektől függ – figyelmeztet az MTA kutatója. A magyar társadalom igen sebezhető, a szociális juttatások szerepe jelentős a családok jövedelmében.
A megkérdezett, részben név nélkül nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy a státuszukat legjobban az utóbbi évtizedekben a politikusok egyik fő célcsoportját jelentő nyugdíjasok őrzik, köszönhetően az inflációkövető nyugdíjemelésnek és a 13. havi nyugdíj bevezetésének. A közalkalmazottak rétegéből viszont sokakat fenyeget a lecsúszás. E nagyszámú csoportnál a felsőfokú végzettség és a stabil munkahely sem biztosíték egzisztenciájuk fennmaradására. Kulcskérdés, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a változásokhoz, mernek-e váltani, esetleg külföldön szerencsét próbálni.
(HVG)

Először uszitanak,majd sajnálkoznak művük eredményein-másokat okolva-végül pedig fenyegetőznek a sakálok

Az Európai Bizottság elemezni fogja, milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben a tiltakozók elleni erőszakos rendőri fellépésről és tüntetők haláláról érkező jelentések miatt – közölte szerda déli sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Kollektív döntésre van szükség
Barroso kijelentette: megdöbbentették a tiltakozók haláláról érkező hírek, és a lehető legerőteljesebben elítéli az erő alkalmazását, minden felet felszólít, hogy tartózkodjon az erőszaktól, és tegyék meg a szükséges lépéseket a helyzet további súlyosbodásának megakadályozására.
Újságírói kérdésre a bizottság portugál elnöke kifejtette, hogy egyelőre korai volna szankciók lehetőségéről beszélni, véleményt mondani, hogy milyen következményekkel lehet az EU és Ukrajna viszonyára. Meg kell vizsgálni ezt a kérdést, de ez kollektív döntést igényel – fogalmazott Barroso, aki arra is rámutatott, azt szeretné, ha Ukrajna a pluralizmus és a demokrácia útján haladna tovább.
„A helyzet egy ideje folyamatosan romlik, és itt szeretném kifejezetten hangsúlyozni az ukrán hatóságok felelősségét, hogy lépéseket tegyenek a válság kezelésére, kezdjenek érdemi párbeszédet az ellenzékkel és a civil szférával arról, hogyan lehet véget vetni ennek a mély válsághelyzetnek” – húzta alá Barroso.
Aggasztó törvények

A bizottság elnöke a közelmúltban elfogadott törvénymódosítások miatt is aggodalmának adott hangot. Az ukrán parlament a múlt hét második felében több olyan jogszabályt szavazott meg rohamtempóban, kézfeltartással, amelyek korlátozzák a gyülekezés és a szólás szabadságát, és egyértelműen azt a cél szolgálták, hogy ellehetetlenítsék, törvényen kívülre helyezzék a hatalom ellen tiltakozókat.
Stefan Füle bővítési biztos a Twitteren közzétett rövid üzenetében osztotta Barroso megdöbbenését és aggodalmát. Az európai kiút a deeszkaláció és a párbeszéd – közölte Füle.
Pár órával korábban Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője is erőteljesen elítélte az ukrajnai események erőszakos eszkalációját, s aggodalmának adott hangot a tiltakozók halála miatt.
Guy Verhofstadt, az európai liberálisok európai parlamenti frakciójának vezetője és a párt jelöltje az ősszel felálló új bizottság élére, közleményében úgy vélte, hogy a tiltakozók elleni támadással Viktor Janukovics ukrán elnök elveszítette legitimitását. Verhofstadt egyúttal szorgalmazta, hogy fontolják meg szankciók bevezetését Kijevvel szemben.
“Rá kell döbbennie (Kijevnek), hogy az EU szabadkereskedelmi együttműködést és társulást ajánlott, (de) könnyen lehet, hogy épp az ellenkezője lesz az eredmény, vagyonbefagyasztás és büntetőintézkedések” – vélekedett Verhofstadt.
(hir 24)

Az Ukrán Belügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint 195 rendőr sérült meg eddig, ebből 84-et kellett kórházba szállítani.
Az orvosok a rendőri egységek tagjainál; – agyrázkódásokat, koponya zúzódásokat, koponya és végtag töréseket, – több fokozatú égési sérüléseket, – szúrt sebeket és ismeretlen vegyi anyagtól származó mérgezéses tüneteket diagnosztizáltak.
PM362image001PM126image002

Forrás: Ukrán Belügyminisztérium

Az EU szemmel láthatóan nehezen tud belenyugodni abba, hogy galiciai felforgatóik nem járnak sikerrel. Vadul csahognak Ukrajna törvényes kormányának intézkedései miatt-amely intézkedéseket pontosan a cionista (azaz az EU) rablókisérletek megfékezésére hozott meg Ukrajna parlamentje!
Az EU a polgárháború szélére sodorta Ukrajnát! A bekövetkezett halálesetek a mértékletességet nem ismerő ordas cionatlantista falka éhségének és hóditó vágyainak az eredményei.
Ők most sajnálkoznak-és fenyegetőznek!

PEDIG JOBBAN TENNÉK, HA LAPITANÁNAK!
Ukrajna tragédiájáért kiztárólag az EU a felelős!

http://balrad.wordpress.com/2014/01/22/vonyit-es-fenyegetozik-az-eu/

Rengeteg az eladó ház, nyaraló a Dunakanyarba

Több a hirdetés, mint a budai agglomeráció déli részén. Az egykor kedvelt vidék fokozatosan elnéptelenedik, egyre kevesebben bírják, hogy lakásuk mellett egy nyaralót is fenntartsanak. Mások a devizahitelüket próbálják rendezni azzal, hogy dobra verik a vagyonuk egy részét. Víkendház a Dunakanyarban – ez volt a Kádár-kor átlagembere álmainak netovábbja. Legalább is az 1980-as években milliók által játszott Takarékoskodj! társasjáték szerint, ahol a játékos a lakás, a gépkocsi megszerzése után szigorú feltételek mellett építhetett egy kétszobás nyaralót valahol a Budapest és Esztergom közötti Duna-parton.
Huszonöt évvel a rendszerváltás után ez az álom szertefoszlott. Pest megyében a települések lakosságarányához, ingatlanállományához képest ebben a térségben árusítják a legtöbb házat, telket, nyaralót. Van olyan utca, ahol minden második-harmadik házra ki van téve az Eladó tábla. Ráadásul a hvg.hu által megkeresett ingatlanközvetítők szerint itt rendszerint hosszú ideig kint van a hirdetés. Sok az eladó, kevés a vevő.
„A hétvégi ház luxus”
„Egyszer elhatároztam, hogy összeszámolom, hány ház eladó a főutcán. Feladtam, inkább azt számoltam, hány nem” – mesélte a főváros határától 12 kilométerre fekvő Leányfalun lakó Zoltán, mit tapasztalt az elmúlt másfél-két évben. A településen nemcsak a házak eladók, több panzió, hotel bezárt, több boltot is árusítanak.
Több mint három éve árulja az egyik házat egy család az északabbra fekvő Dunabogdányban. A szülőktől örökölték a gyerekek, felújítani nem tudják, ideköltözni nem akarnak. Az egyik örökösnek hitele van a saját lakásán, és bármennyire örülne egy hétvégi háznak a Dunakanyarban, inkább az adósságát csökkentené – mesélte a hétvégén a házat takarító egyik tulaj hvg.hu-nak. Ám hiába engedtek több mint 4 milliót az árból, vevő továbbra sem akad.
„Nyírni kell a füvet, fizetni kell a helyi adót, télen illik párszor kifűteni, ráadásul gyakori, hogy feltörik a nyaralókat. Több tulajdonosnak jelentős elmaradása van, ma egy hétvégi házat fenntartani luxus” – mondta a térség egyik ingatlanközvetítője. Kovács Csilla szerint egy kisebb nyaralót akár havi párezer forintból fenn lehet tartani, de sokaknak már ez is megterhelő. „Volt olyan tulajdonos, aki évek óta nem járt ki a fokozatosan leromló házához, nem költ rá” – beszélt a tapasztalatairól a közvetítő.
„A nyaralópiac mindenütt pang, a Balatonnál is egymást érik az Eladó táblák” – mondta Rutai Gábor. A Duna House elemzési vezetője szerint a Balatonnál tavaly mozdult be egy kicsit a piac, amikor megjelent egy kisvállalkozói hitel, melynek vissza nem térítendő részét ingatlanra költhették: iroda címen sokan hétvégi házat vettek. Korábban a 2011-2012 fordulóján zajló kötött árfolyamú végtörlesztés idején tapasztalták az ingatlanközvetítők, hogy az emberek eladták a vagyontárgyaikat, így az hitellel nem terhelt nyaralóikat, hogy meneküljenek a lakásukra felvett devizaadósságuktól. A Pilis-Dunakanyar Ingatlaniroda munkatársa, Pál Sándor szerint az egyes települések problémái eltérőek. Míg Szentendrén vagy Leányfalun főleg a tehetősebbek vettek házat, jobban bírják a törlesztőrészletek megugrását, Tahiban vagy Pócsmegyeren már sokkal többen küszködtek a hitelükkel.
Sufniból családi házak
„Egyik sufni jelent meg a másik után a ’60-as évektől kezdve, ahogy gazdagodott az ország” – beszélt az elmúlt 50 évről Fekete Jenő, akinek édesanyja 1960-ban vásárolt egy telket Surányban. Eleinte csak a nyarakat töltötték kint, majd felhúztak egy házat nyaralónak, és később végleg kiköltöztek Budapestről.
Fekete szerint legalább három felívelő korszaka volt a Dunakanyarnak. Amikor a Kádár-kor középosztálya megizmosodott, a panellakás, majd a Lada vagy a Trabant mellé megvették a hétvégi telket is. A tehetősebbek faházat húztak fel, mások kiszuperált buszokat vontattak a telekre. A rendszerváltás után a középosztály a zöldbe vágyott, megindult a kivándorlás az agglomerációba. Fekete szerint Surányban is ekkor kezdődött el a nyaralók átépítése, a sufnik elbontása. Az agglomerációs települések lakossága egyébként a magyar népesség természetes fogyása ellenére az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt, 551 ezerről 828 ezerre, bár ebbe a növekedésbe a Budapestről kiköltözők ma már egyre kevesebb szerepet játszanak.
A 2004-es uniós csatlakozás körül pedig megjelentek azok, akik beruházási céllal vásároltak a Dunakanyarban ingatlant. „Reménykedtek benne, hogy pár éven belül annyira felfutnak az árak, hogy szép nyereséggel adhatják tovább. Hát nem vált be a reményük” – ecsetelte Fekete. Mint mondta, az egyik szomszédja 5,9 millióért vett egy telket 2008 előtt. Építkezni akart, mert a telken megjelent egy kocsi sóder, ám ez elmaradt, sőt a sóder is eltűnt egy idő után. Most eladó a telek, 5,5 milliót kér érte, de nem akad vevője.
Több ingatlanügynök is azt mondta a hvg.hu-nak, a Dunakanyarban megjelent egy új jelenség is. Még ha nem is tömeges, az utóbbi időben tapasztalható, hogy elszegényedett emberek, családok költöznek az 1980-as években felhúzott, rossz komfortú nyaralókba. A hvg.hu a tavaszi árvíz idején azt tapasztalta, hogy a médiában a legnagyobb veszélyben lévő településként emlegetett Pilismaróton rendkívül nyugodtak voltak az emberek. Ugyanis a történelmi falurészt egyáltalán nem fenyegette az árvíz, csak a parton lévő üdülőövezetet. Akkor több pilismaróti is azt mondta a hvg.hu-nak, a faházak többsége már nem nyaralóként üzemel, főleg szegények költöztek beléjük.
Nem tűrték az adósságot
Az 1966-ban megjelent Gazdálkodj okosan!, illetve a nyomában született Takarékoskodj! nevű játék jól leképezte a Kádár-kori társadalom nézeteit és vágyait. Mint a játék fejlődését 1997-ben feldolgozó HVG írta: első variánsban a tízemeletes panelház lakásberendezése volt a teljesítmény netovábbja, s ekkor még a porszívót, a televíziót, sőt még a rádiót is kemény erőfeszítéssel lehetett megszerezni. A hetvenes években már lehetett szó családi házról, sőt egy garázsról is, a Takarékoskodj!-ban pedig megjelent a hőn áhított „víkendház” is a Dunakanyarban, a Pilisben vagy a Balatonon.
Ám a játék nevelt is közben: építkezni a telekre csak akkor lehetett, ha az illetőnek volt megtakarítása, készpénze, a luxus pedig kerülendő volt – legfeljebb két szobát engedtek felhúzni. Ha a telken még adósság volt, nem adhatta el bárkinek, csakis a banknak. Az eladósodott játékosoknak esélyük sem volt nyerni. A szabályok kikötötték, csak az győzhet, aki a játék indulásakor kapott 100 ezernyi pénzt takarékbetétben tartotta a végén. A rendszerváltás után kiadott Gazdálkodj okosan! minden egyes játékmezőjét eladták egy-egy szponzornak, így például a lakberendezést az IKEA-nál lehetett „beszerezni”.
(HVG)

Brutálisan meleg év volt 2013 is

Újabb bizonyítékot találtak a NASA tudósai a globális felmelegedés folytatódó trendjére, és a számításaik szerint 2013 a hetedik legmelegebb év volt 1880 óta. Az elmúlt 134 évben a tíz legmelegebb év - 1998 kivételével - mind 2000 után volt. A legforróbb 2010 és 2005 volt.
A New York-i központú NASA Goddard Intézet kedden adta ki a globális földfelszíni mérésekkel kapcsolatos legújabb jelentését, amelyben már a 2013-as adatok is benne vannak. A sajtóanyaghoz mellékelt videón jól látszik, hogy a Földön most sokkal melegebb van, mint több évtizeddel ezelőtt.
Az átlaghőmérséklet 2013-ban 14,6 Celsius-fok volt, ami 0,6 fokkal magasabb a huszadik század közepén mért értékeknél. Az új elemzések szerint 1880 óta 0,8 fok volt a globális átlaghőmérséklet növekedése.
Kihangsúlyozták a tudósok, hogy az időjárás miatt évről évre változik az átlaghőmérséklet, de a Föld légkörében felgyülemlő üvegházhatást okozó gázok hosszú távon növelik a globális hőmérsékletet. Tehát nem feltétlenül úgy történik a felmelegedés, hogy minden egyes év melegebb lesz az előzőnél, ugyanakkor a tudósok arra számítanak, hogy minden egymást követő évtized átlaga egyre melegebb lesz.
Mint azt számos vizsgálat egyértelműen bizonyítja, az emberiség által kibocsátott szén-dioxid nagymértékben hozzájárul a földi klíma átalakulásához, mivel csapdába ejti a hőt. Az emberi tevékenységnek hála a légköri szén-dioxid szintje magasabb, mint bármikor az elmúlt nyolcszázezer évben.
A vizsgálatok szerint 1880-ban 285 ppm (egység per millió) volt a légköri szén-dioxid szintje, ami 1960-ra 315 ppm-re nőtt, tavaly pedig meghaladta a 400 ppm-et.
(index)

Cigány-politika alakulása Európában a múlt század elejétől fogva

Magyarországon a cigánykérdés korántsem volt olyan horderejű tényezője a közbeszédnek, mint a zsidókérdés. Bár idénymunkásként, vándoriparosként, kereskedőként vagy éppen muzsikusként sok tízezer roma kapott fontos szerepet a helyi közösségek életében, a többségi társadalom egy része sokszor joggal, előítéletekkel viseltetett a cigányokkal szemben. A Horthy-korszak cigány-politikája sokban hasonlított a német helyzetre. A cigányügy Magyarországon is közbiztonsági kérdésnek számított, a politikai elit alig törődött vele. A rendészeti fellépés itt is az ún. "kóbor cigányokra", azaz vándorló, állandó munkával nem rendelkező cigányokra korlátozódott. A húszas években hazánkban is születtek új, cigányellenes rendeletek. 1928-tól évente kétszer előírt országos "cigány-razzia" keretében gyűjtötték össze a vándorcigányokat, majd kitoloncolták, vagy szigorított dologházakba zárták őket. 1931-ben megnehezítették számukra az iparengedélyek kiadását. Radikális javaslatokból Magyarországon sem volt hiány. A deportálásokat 1944-ben államtitkárként irányító Endre László a harmincas években még főszolgabíróként követelte, hogy a "bűnöző oláh cigányokat" zárják koncentrációs táborokba, a férfiakat pedig sterilizálják. Egy kollégája a német példára hivatkozva minden "élősdi" cigány családot munkatáborba akart záratni. Volt, aki javasolta, hogy a cigányokat "hat éves kortól, nemre való tekintet nélkül eltávolíthatatlan vegyszerrel megjelöljék". Orsós Ferenc akadémikus, a Magyar Orvosi Kamara későbbi elnöke, a harmincas években a helyszínen tanulmányozta dr. Ritterék adatbázisát. A harmadik zsidótörvénnyel kapcsolatos 1941-es felsőházi felszólalásában úgy vélte, hogy a vérkeveredés a cigányokat, "ezt az alacsonyabb rendű fajt is tönkreteszi". A német "cigány-kutatásokra" és a nürnbergi fajtörvényre hivatkozva Orsós javasolta a vegyes házasságok betiltását is. Ravasz László református püspök 1942. februári prédikációjában így fogalmazott: "Azt már világosan látjuk, hogy a magyar-cigány keveredés ártalmas, ennek megfelelő intézkedés még nincs." A faji radikalizálódás az 1938-1941 között visszaszerzett területeken élő zsidókat és cigányokat is sújtotta, sőt az első deportálási elképzelések is itt fogalmazódtak meg. 1941-ben a visszafoglalt Délvidéken egy tábornok a betelepedett szerbek és zsidók mellett a cigányokat is távozásra szólította fel. Kárpátalja kormányzói biztosa a 18 ezer "hontalan" zsidó mellett cigányokat is deportáltatott Galíciába.
 A kétségkívül létező hasonlóságok mellett a zsidók és cigányok sorsa jelentősen eltért. A zsidókkal ellentétben a cigányokat a háború alatt éppúgy besorozták katonának, mint a többi magyar állampolgárt. Míg Hitler többször követelte a magyar kormánytól a zsidók deportálását, addig a cigánykérdés napirendre sem került. A németek cigány-politikájának következetlenségét jól jellemzi, hogy az 1944-ben a "végső megoldást" Magyarországon levezénylő Eichmann, nem foglalkozott a körülbelül 200 ezer fős magyar cigánysággal. Bár kisebb cigány csoportok az internáló táborok deportálásakor már 1944 tavaszán Auschwitzba és Mauthausenbe kerültek munkaszolgálatra, a "cigánykérdés" igazából csak 1944 nyarán vált fontossá. Augusztusban elrendelték 50-60 cigány munkásszázad felállítását, de a kontingenseket nem töltötték fel teljesen. Az intézkedés ismét elsősorban a vándorcigányokat sújtotta. Míg tavasszal gyakran a cigánytelepeken állították fel a gettókat a zsidóknak, most tucatnyi helyen a romák kerültek cigány-gettókba. A Kárpátokban a honvédség létesített kényszermunkatáborokat a helyi cigány lakosságnak. Szálasi Ferenc nemzetvezetőnk hatalomátvétele után megkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése. Az orosz előrenyomulás miatt ez főleg a nyugat-dunántúli megyékre korlátozódott. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi ún. "Csillagerőd" volt, ahová több ezer cigányt telepítettek szintén munkaszolgálatra. Tehát a cigányellenes akció nem a cigányság fizikai megsemmisítésére irányult. A németek a császárságtól és a Weimari Köztársaságtól örökölték a "cigánykérdést". A német rendőri szervek a 20. század elején már rutinszerűen üldözték tovább a cigányokat a szomszéd városba vagy járásba. A "tudósok" már ekkor sürgették "a társadalomra veszélyes" cigányok elleni fokozott állami fellépést és a vegyes házasságok betiltását. 1926-ban Bajorországban megszületett "a cigányok, csavargók és munkakerülők" elleni törvény, majd a porosz kormányzat minősítette "bűnöző életmódúaknak", de nem általánosítva a cigányokat. Sok helyen szigorították a vándorkereskedelmi engedélyek kiadását. Ha a cigány gyermekek nem tudtak németül, akkor szellemi fogyatékosként intézetekbe kerültek, az állandó munkahellyel nem rendelkező felnőtteket munkatáborokba, dologházakba zárták. A német cigány-politika lényege 1933-ra adott volt: a cigányokat a hatóságok alsóbbrendű, bűnözésre hajlamos, a társadalomra veszélyes elemeknek látták. A németek valójában tehát csak azt folytatták, amit elődeik elkezdtek, és a későbbiek során azt valósították meg, amit a radikálisok már régóta követeltek. Bár tervezték, de végül nem készült önálló cigány-törvény. A német társadalomban túl kevesen voltak jelen, mintegy 28 ezren voltak, így főleg a zsidóellenes jogszabályok biztosították a jogalapot a cigányok üldözéséhez. Az öröklött betegségekben szenvedők utódnemzését betiltó új törvény alapján 1934-ben 500 cigányt sterilizáltak. Másokat "a közbiztonság veszélyeztetése" címén tartóztattak le. A hontalan cigányokat kiutasították az országból. Az 1935-ös nürnbergi fajtörvények alapján az "alacsonyabb rendű" cigányokat is eltiltották a vegyes-házasságoktól. A cigánykérdés közbiztonsági ügyként a Himmler SS-vezér alá tartozó rendőri szervek hatáskörébe került. 1936-ban a berlini olimpia előtt "bűnmegelőzés" jogcímén megkezdődött a renitens cigányokk módszeres letartóztatása. Az első ún. "cigány-tábort" a berlini külvárosban, Marzahnban állították fel. A szögesdróttal körülvett tábort kutyás rendőri őrjáratok őrizték. 1938-ban a bűnügyi rendőrség szervezetén belül felállították a Cigány Garázdaság Elleni Harc Birodalmi Központi Ügyosztályát. Hamarosan tucatnyi, a marzahnihoz hasonló lágert állítottak fel, ezekben a cigányok látogatót nem fogadhattak, szociális járandóságaikat megszüntették viszont munkájukért cserébe közellátásban részesültek. Az Anschluss után megkezdődött a 11 ezer osztrák cigány lajstromba vétele is. A gyermekeiket külön osztályokban képezték képességeiknek megfelelően az osztrák bentlakásos iskolákban, a családjaikat munkatáborokban illetve utak, hídak telepítésénél foglalkoztatták. Az európai cigányság sorsát jelentősen befolyásolta a német fajtudomány. Egyesek idegenvérű ázsiaiként, mások indiai eredetű, igazi árjaként azonosították őket. Himmler parancsára 1936-ban Dr. Robert Ritter vezetésével megkezdődött egy átfogó felmérés. 19 ezer cigányt vizsgáltak meg tudományosan. Az alanyokat faji tisztaság szempontjából több csoportba sorolták, a cigányok mintegy 90 százaléka a fajilag értéktelen keverék kategóriákba került. Ritter szerint ők "minden forma és jellem nélküli korcsok" voltak, ezért javasolta, hogy válasszák el őket a "tiszta vérű" cigányoktól. 1938 végétől a bűnügyi rendőrség kérésére a Ritter vezette Fajhigiéniai Kutatóintézet faji szempontból osztályozta a cigányokat. Hozzáteszem ma a zsidó professzorok is ezeket a kutatási eredményeket tekintik a cigánysággal kapcsolatban alapnak, mérvadónak, nem véletlenül, hisz ismerjük a német alaposságot és precizitást. A német fajtudósok egyáltalán nem arra tettek javaslatott, hogy minden általánosított káros populációt ki kell írtani, sem a cigány, sem a zsidókérdésben, hanem az adott populáció elkorcsosult részére vonatkoztak. Hiszen a fajkeveredés hozhat és hozott is végzetes hibalehetőségeket jellemben és az ebből fakadó tettekben egész Európa, de a világ számos részén egyaránt a mai napig. Sőt, ma csak ez az elkorcsosulás a meghatározó dominancia a gazdanemzetekre lassú, de egyre gyorsuló ütemű halálos kórságot hozva.

Dr. Madarasi Pál

A terep alkotóelemei

A terep jelentõsége a harcban
A terep a katonai tevékenységek legfontosabb közege, amelynek tulajdonságai
a csapatok minden mûveletére hatást gyakorolnak. Terep alatt a Föld felszínének
egy részét értjük a rajta lévõ természetes és mesterséges tereptárgyakkal
(folyók, erdõk, települések, utak stb.) együtt. A különbözõ mûveletekben a katonáknak
az ellenség mellett a tereppel is meg kell birkózniuk. Csakhogy a terep
mindig annak nyújt elõnyt, aki ismeri, és ki tudja használni kedvezõ és
kedvezõtlen hatásait.
Katonai szempontból a terepet elsõsorban járhatósága, a megfigyelés és a
rejtõzés feltételei, valamint tagoltsága alapján kell megvizsgálni. E vizsgálatok
során a terepet hét meghatározó terepelemre bontjuk:
• domborzat; • vizek;
• növényzet; • talaj;
• közlekedési hálózat; • települések;
• ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények.
Nézzük meg e terepelemek sajátosságait, fõbb jellemzõit részletesebben!
Domborzat
A domborzat a terep legállandóbb eleme. Alapvetõen meghatározza a katonák
terepi tevékenységét, elsõsorban a menetek és manõverek, valamint a megfigyelés
és a rejtõzés szempontjából. Domborzat alatt a terep kiemelkedéseinek és
mélyedéseinek összességét értjük.
A domborzati elemek három fõ csoportba sorolhatók:
• vízválasztó domborzati idomok;
• vízgyûjtõ domborzati idomok;
• részletidomok.
A vízválasztó idomok, nevükbõl eredõen, a domborzat azon elemei, ahol
a csapadékvíz eltérõ irányokban lefolyva a legrövidebb ideig tartózkodik. Ilyen
idomok jellemzõen a hegyhátak és a hegykúpok, a lejtõpihenõk és a nyergek,
valamint a lejtõkúp.
A vízgyûjtõ idomokon a csapadékvíz összegyûlik, és a vízgyûjtõ idomvonala
mentén folytatja útját, végállomása, a tavak, tengerek, óceánok irányában.
Jellemzõ vízgyûjtõ idomok a völgy, a völgyteknõ, a metszõdés és a vízmosás.
A részletidomok közé azokat a domborzati elemeket soroljuk, amelyekrõl
egyértelmûen nem dönthetõ el, hogy vízgyûjtõ vagy vízválasztó jellegûek-e.
Jellemzõ részletidom a tereplépcsõ, a hegyorr, a terepfok, a borda, a horhos,
a lyuk, a töbör, a zsomboly, a szikla és az omladék.
A vízválasztó idomok elsõsorban a megfigyeléshez, a tájékozódáshoz és
a felderítéshez nyújtanak kedvezõ feltételeket. A vízgyûjtõ idomok a rejtés és
álcázás, valamint a rejtett mozgás lehetõségeit segítik. A részletidomok általában
akadály jellegûek, azonban a rejtett megközelítésre, fedezésre, rejtésre is
alkalmat adnak.
A domborzati viszonyok megítélésénél hangsúlyos szerepet kapnak a lejtõk,
amelyek meredekségükkel, formájukkal alapvetõen befolyásolják a mozgást
és a terep mûszaki megmunkálását. A lejtõk
egyben a magaslatok, illetve a mélyedések
oldalfelületei is.
Vizek
A vizek terepelem-csoportjába a földfelszín folyó-
és állóvizei tartoznak, tekintet nélkül azok
természetes vagy mesterséges eredetére. Bizonyos
esetekben meg kell vizsgálni a föld alatti
vízkészletek jelenlétét is.
A felszíni vizek jelentõsen befolyásolják a szárazföldi
erõk terepi mozgását. Bizonyos területeken,
különösen átkelõhelyek hiányában, akadályozzák
a mozgást, míg máshol egyedüli közlekedési
útvonalat jelentenek.
A vizek akadályjellege függ:
• mélységüktõl;
• folyási irányuktól és sebességüktõl;
• szélességüktõl;
• medrük jellegétõl, anyagától;
• partjaik jellegétõl, állapotától.
A vízhálózat fontos részei a völgyzárógátak,
a duzzasztómûvek, a víz alatti gátak (sarkantyúk)
és kikötõk. Ezen létesítmények rombolása
jelentõs terepi változásokat (pl. áradásokat)
idézhet elõ.


NövényzetA növényzet alatt a természet vagy az ember
által létrehozott összefüggõ növénytakarót értjük.
A növényzet kiterjedése, állapota az éghajlattól,
az évszaki változásoktól, valamint
a domborzati és talajviszonyoktól függ. A növényzet
vizsgálatánál megkülönböztetünk:
• erdõket;
• mezõgazdasági kultúrnövényeket (pl. gyümölcsös,
szántó);
• kerteket és parkokat;
• egyéb növénytakarókat (bozót, nádas, rét stb.).
Katonai szempontból a legnagyobb jelentõséggel az erdõ bír. Erdõnek a legalább
4 m magas, fás szárú, kiterjedt növényzettakarót nevezzük. Magyarország
területének több mint egyötödét (2 millió hektár) borítja erdõ. E területnek
mindössze egyharmada áll természetes eredetû erdõbõl, a többi telepített
jellegû.
Az erdõ a katonai tevékenységekre sokoldalú hatást gyakorol: jelenthet rejtõzési
lehetõséget az elhelyezési körletek kialakításakor, akadályozhatja a mozgást,
megnehezíti a tájékozódást, ugyanakkor a terepszakaszok rejtett megközelítését
is biztosítja. E lehetõségek az erdõ meghatározó tulajdonságjegyeitõl
függnek, melyek az alábbiak:
• az erdõ kiterjedése, magassága;
• az erdõ jellege (telepített, természetes);
• az erdõ lombozata;
• az erdõ aljnövényzete;
• a faállomány sûrûsége;
• a nyiladékok (erdõvágások) és irtások sûrûsége;
• az erdei utak és ösvények állapota;
• az erdõtalaj és a terep domborzata.
Az erdõk lombozatuk szerint lehetnek:
• tûlevelûek (örökzöldek);
• lomblevelûek (lombhullatók, lombváltók);
• vegyes lombozatúak (részben lombhullatók, részben örökzöldek).
A faállomány sûrûsége szerint megkülönböztetünk:
• zárt erdõt (ha a fák koronái érintik egymást, és zárt lombsátrat képeznek);
• sûrû erdõt (a fák koronái közötti távolságok kisebbek, mint a koronák átmérõje);
• ritka erdõt (a fák koronái közötti távolságok nagyobbak, mint a koronák átmérõje).
Talaj
A talaj a földkéreg legfelsõ mállási rétege. A mállás és talajképzõdés a felsõ kõzetrétegek
fizikai, kémia bomlása, aprózódása, átalakulása, amely alapvetõen
az éghajlat és az élõvilág hatására jön létre. A talaj alapvetõ módon befolyásolja
a szárazföldi csapatok úton kívüli mozgását, manõvereit, a tûzeszközök hatásfokát,
a mûszaki munkálatokat.
A talaj fõbb jellemzõi közül ki kell emelni:
• fizikai állapotát (keménység, kötöttség);
• mechanikai tulajdonságait (szilárdság, állékonyság, portartalom);
• kölcsönhatását a vízzel (vízfelvevõ, megtartó és áteresztõképesség).
A fõbb talajtípusok és sajátosságaik:
• HOMOK Erõsen vízáteresztõ, száraz idõben nem kötött. Száraz állapotban nagy
porfejlõdés és mély keréknyomok jellemzik. Nedves idõben jobban járható.
• AGYAGOS HOMOK Szárazon sima, járható felszín. Részben kötött, részben vízáteresztõ.
Rövid esõzések után gyorsan szárad.
• HOMOKOS AGYAG Kötött és kismértékben vízáteresztõ. Nagyobb esõzésnél
megpuhul. A víz a mély keréknyomokban összegyûlik, kátyúkat hoz létre.
• AGYAG, VÁLYOG Nem vízáteresztõ és erõsen kötött. Esõzések, illetve hóolvadás
után nyúlós és tapadós, a járhatóságot gátolja. Szárazon jól járható, porfelverõdésre
hajlamos.
• KÖVES TALAJ Többnyire vízáteresztõ és szilárd. Minõsége a kõzet törmelékei
közötti hézagokat kitöltõ finomszemcséjû anyag jellegétõl is függ.
• SZIKLÁS TALAJ Nagykeménységû vulkanikus (gránit, bazalt, andezit), illetve
üledékes (mész- és homokkõ, dolomit) kõzetbõl álló felszín. Mûszaki munkálatokra
korlátozottan alkalmas.
Közlekedési hálózat
A közlekedési hálózat terepelemei közé tartozik a szárazföldi, vízi és légi közlekedés
valamennyi létesítménye, az utak, vasutak hálózata, az állomások, pályaudvarok,
repülõterek, kikötõk összessége és minden, a közlekedést kiszolgáló,
vagy ahhoz kapcsolódó építmény.
Egy adott térség közlekedési hálózatának fejlettsége nagyban befolyásolja a
menetek végrehajtását, a tartalékok elõrevonását és a mûveletekben részt vevõ
erõk utánpótlását.
A közúti úthálózatot fontossága, kiépítettsége, forgalomkapacitása alapján
osztályozzuk:
• AUTÓPÁLYA, AUTÓÚT Két, legalább 7 méter szélességû, elkülönített úttestbõl
álló fõközlekedési útvonal, jelentõs belföldi és nemzetközi forgalommal. Úttestburkolata
épített alapú, tartós. Anyaga beton, vagy aszfalt. Más utakkal,
vasúttal egy szintben nem keresztezõdik.
• KORSZERÛ MÛÚT Legalább 6 m széles burkolatú, szilárd alapú, két nyomsávval
rendelkezõ úttestbõl áll. Burkolata többnyire aszfalt.
• MÛÚT Épített alapú, két nyomsávú, beton, vagy aszfalt burkolatú, fõként településeket
összekötõ alacsonyabb rendû közlekedési útvonal.
• JAVÍTOTT TALAJÚT Alapozás nélküli, idõszakosan karbantartott talajút. Kátyúsodás
ellen töltésen vezetett, vagy út menti vízelvezetõ árkokkal ellátott, közepesen
terhelhetõ útvonal.
• TALAJÚT (FÖLDÚT) Burkolat nélküli, a talajfelszínen kerekes jármûvekkel jól
kijárt nyomvonal. Az év legnagyobb részében járható. Többnyire kisebb településeket
köt össze.
• MEZEI-ERDEI ÚT Fõként mezõgazdasági és erdõgazdálkodási célokra használt
egyenetlen felszínû, nem karbantartott útvonal. Terepjáró gépkocsival többnyire
járható.
• GYALOGÚT Jármûvel nem járható, gyalogosan kijárt nyomvonal. Elsõsorban
erdõs-hegyes terepen van jelentõsége.
Az úthálózat áteresztõképessége a kiépítettség mellett egyéb közlekedési
mûtárgyaktól (pl. hidak, alagutak, komp) is függ. A hidak lehetõvé teszik két
vagy több közlekedési útnak eltérõ magasságban való keresztezését (felüljáró,
aluljáró), átívelhetnek jelentõs mélyedéseket (völgyhíd, viadukt), vízi akadályokat
(folyó, csatorna). A hidak fontos mûszaki jellemzõje a hosszúság, a szélesség,
a hídnyílás magassága, a hídszerkezet típusa és teherbíró képessége.
A szárazföldi közlekedési hálózat másik meghatározó eleme a vasút, amely
lehet:
• széles-, normál- és keskenyvágányú vasút;
• fogaskerekû vasút;
• villamos, illetve elõvárosi vasút (HÉV);
• földalatti vasút;
• ipari vasút;
• függõvasút.
A fõ közlekedési vasútvonalak esetében figyelembe vesszük a vágányok
számát és állapotát, valamint a vasútvonal villamosítottságát. Vasúti pályaudvaroknál
a vágányok elrendezését, illetve a rakodási lehetõségeket kell figyelembe
venni.
A repülõtereknél elsõsorban a kifutópályák hosszát, terhelhetõségét, a gépek
indítására és fogadására szolgáló, illetve a repülés biztonságát és a gépek
karbantartását szolgáló létesítményeket vizsgáljuk. A jelentõsebb repterek beton
kifutóval (fel- és leszállópályával), a kisebbek füves pályával rendelkeznek.
A reptereket csak a pálya teherbírásának és hosszának megfelelõ repülõgéptípusok
használhatják.
A tengeri és folyami kikötõk külön jelentõségét a közlekedési hálózathoz
való csatlakozásuk, javítóbázisuk, valamint rakodási és tárolókapacitásuk adja.

Települések
A települések erõteljesen befolyásolják a katonai erõk valamennyi mûveletét.
Megnehezítik a mozgást, az összeköttetést, a tüzek és a beomló épületek révén
növelik a tûzhatást, ugyanakkor fedezéket és álcázási lehetõséget is nyújtanak,
valamint megkönnyítik a mûszaki zárak építését.
A településeket nagyságuk, lakosságuk száma és közigazgatási besorolásuk,
valamint kiépítettségük szerint osztjuk fel:
• nagyvárosokra;
• kisvárosokra;
• elõvárosokra (agglomeráció);
• villaszerû, nyaraló jellegû településekre;
• falusi jellegû településekre;
• rendszertelen építésû településekre (tanyák, tanyacsoportok).
A települések és településrészek beépítésének módja szerint lehetnek:
• zárt beépítésûek, szorosan egymás mellé épült házakkal, amelyek az utcák
mentén zárt homlokzatot képeznek;
• laza beépítésûek, az épületek között nagyobb térközökkel;
• nyílt beépítésûek, kertekkel körülvett, egyesével álló, egy vagy kétszintes
épületekkel.
Ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények
Az ipari és mezõgazdasági üzemeket, a szolgáltató és kulturális létesítményeket
az elõállított fõtermék, a termelési kapacitás, valamint a szolgáltatások jellege
szerint értékeljük. E létesítmények több szempontból lehetnek fontosak:
• segíthetik a tájékozódást (gyárkémények, víztornyok, adótornyok stb.);
• létfontosságú szolgáltatásokat nyújthatnak (üzemanyag, ivóvíz, elsõsegélyhely,
javítóbázis stb.);
• mûszaki munkálatok nyersanyagbázisaként szolgálhatnak (külszíni és tárnaaknás
bányák, fejtések);
• sebesültek és evakuáltak elhelyezését teszik lehetõvé (kórházak, iskolák,
kollégiumok stb.).
FELADATOK
1. Foglaljátok össze, hogy mit értenek a katonák a terep fogalma alatt!
2. Mely elemekre bontható a terep?
3. Ismertessétek az egyes terepelemek meghatározó tulajdonságjegyeit!
4. Hatfõs csoport tagjaiként válasszatok egy-egy terepelemet, mint elfoglalt területet,
és próbáljátok meg a legkedvezõtlenebb helyzetet leírni a járhatóság, a megfigyelés és a
rejtõzés szempontjából. Keressetek kedvezõtlen hatásokat kiküszöbölõ megoldásokat!
ÖSSZEFOGLALÁS
A terep a katonai tevékenységek egyik legfontosabb helyszíne.
A terep elõnyeit csak azok a katonai erõk tudják kihasználni, amelyek kellõ ismerettel
rendelkeznek a mûveletekre gyakorolt hatásairól.
A tereptárgyak sokfélesége miatt a terepet fõ sajátosságai és a vizsgálati szempontok
alapján terepelemekre bontjuk.

Katona Mátyás
Forrás: Zrínyi kiadó: Katonai alapismeretek

Szíria: Félelem és reszketés Aleppoban

A vég elkezdődött az Aleppoban rekedt terroristák számára. A kormányerők körbezárták a várost, a harcok már a külterületekben folynak. az élelemhiánnyal küszködö terroristák végső elkeseredésükben már saját elesett társaik holttestét zabálják fel. Teljesen elvesztették az irányítást az FSA (=Free Syrian Army, a nyugat által pénzelt terroristák parancsnoksága) báb vezetői az Aleppóban zajló események felett, a terrorista osztagok már egymással is harcban állnak, ez eleinte csak ideológiai súrlódásokra korlátozódott, ám amikor a hadsereg bezárta a város körül a gyűrűt, pánik lett úrrá rajtuk, az ítéletük immáron biztos. Ezt minden eszközzel meg kívánják akadályozni, nem riadva vissza semmi embertelenségtől, annak a jegyében, ha rájuk már a biztos halál vár, akkor a lehető legnagyobb kárt okozzák még fennmaradt perceikben.
Hídfő.net | Féleme és reszketés AleppobanRejtett fénykép a saját halotaaik közül "ebédet" válogató terroristákról Aleppoban.
A terrorista sejtek legmocskosabbika, az ISIS (Iraq és Sham Iszlám Állam, angolul Islamic State of Iraq and Sham) felállította vélhetően utolsó főhadiszálását az Qaadhi ‘Askar negyedben található gyerkmekkórházban. Elképzelni se tudjuk, hogy milyen őrült emberellenes bűntettek folyhatnak még a háború számukra már biztosan utolsó napjaiban szerencsétlen védtelen gyerekek közelében.
Qaadhi ‘Askar negyed, Aleppo, jelenleg a felhők rejtekében
Őszintén reméljük, hogy beteges haláltáncukat a rajtuk űtő Szír Hadsereg megfelelően jutalmazza majd. Most jött a hír, hogy a Szír Hadsereg egy teljes páncélozott alakulata, a 3. Páncélos Hadosztály érkezett meg az aleppoi Központi Börtön környékére. Ez ebben a műveletben 12,000 gyalogost és 600 darab T-72-es tankot jelent.
Nagy Kálmán

Százezer aktivistát vár a Fidesz a kampánycsapatába, őket a rezsifórumokon kezdték el verbuválni. A cél, hogy minden háztartásba eljusson a párt.


A Fidesz aktivistáinak minden háztartásba el kell jutniuk február 15., a hivatalos kampánystart után – mondta a Magyar Hírlapnak Gyürk András, a párt kampányfőnöke. “Egyéni jelöltjeinknek fejenként legalább ötszáz ajánlást kell összeszedniük az induláshoz, ám nekünk még ennél is nagyobb célunk van, mindenkihez el akarunk jutni, ehhez pedig motivált aktivisták kellenek” – mondta a kampányfőnök a lap szerdai számában. Hozzátette, ezért küldtek levelet Kubatov Gábor pártigazgatóval közösen a Fidesz tagjainak, miután Áder János köztársasági elnök kihirdette az országgyűlési választások április 6-i időpontját. A levélről a Magyar Nemzet számolt be.
Gyürk András szerint rezsigyűléseiken személyesen lehet jelentkezni Fidesz-aktivistának. Hangsúlyozta, a napokban bejelentett huszonhétezres kampánycsapatuk még bővül, a cél százezer aktivista mozgósítása – írja az újság.
(Origo)

Nagy-Britanniában eladnák a lakosság egészségügyi adatait. (Már régen eladták)

Az NHS brit egészségügyi hivatal összegyűjtené, majd értékesítené a szigetország összes lakójának egészségügyi információit. Az adatokat biztosítótársaságok és gyógyszergyártó cégek vásárolhatják majd meg. Az elképzelésről a The Guardian számolt be és óriási felzúdulást váltott ki, néhány óra alatt 900 felhasználó bírálta a javaslatot. Az ötlet lényege, hogy az NHS létrehozna egy anonim online adatbázist, ahol az emberek különböző betegségekkel és egészségügyi kockázatokkal (pszichés problémák, rák, ivási és dohányzási szokások stb.) kapcsolatos adatait gyűjtenék össze a háziorvosok és a kórházak aktáiból, melyeket digitalizálnának majd eladnának. Korábban még soha nem történt olyan, hogy egy nemzet összes lakosának teljes kórtörténetét egy helyen tárolták volna.

A program támogatói azzal érvelnek, hogy az új platform felgyorsíthatja a gyógyászat fejlődését, könnyebben kiszűrhetők a mellékhatások, és ezáltal életeket menthet, az adatvédelmi szakemberek ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a túlzott és átfogó adatgyűjtés miatt. A kritikák között van, hogy senki sem tudja majd, kik férhetnek hozzá a személyes információihoz és azokat miként használják fel. Az adatbázis a tervek alapján már a nyáron elérhető lesz a világhálón és az ott tárolt fájlokhoz hozzáférést szerezhetnek az egyetemi kutatóintézetek, a biztosítótársaságok és a gyógyszergyártók. Az egészségügyi adatlap tartalmazza majd az illető egészségügyi azonosítóját, születési időpontját, irányítószámát, etnikumát és nemét, mindezekhez egy hamis nevet rendelnek.

A nyilvántartás működését a HSCIC nevű brit központ fogja felügyelni. A szervezet közölte, hogy csupán egy kicsi, elméleti kockázata van a projektnek, annak, hogy egyes betegek azonosíthatók lesznek. Ennek oka, hogy a biztosítótársaságok és a gyógyszergyártók már most is rendelkeznek egészségügyi adatokkal, így ezeket összekapcsolhatják a betegek aktáival. "Rengeteg adat birtokában lehetséges lehet az egyes emberek azonosítása, ez csupán attól függ hogyan használják az adatokat. De véleményem szerint ez apró, teoretikus kockázat" - nyilatkozta Mark Davies igazgató.


A közvélemény megnyugtatására az NHS England 26 millió háztartásnak küldött tájékoztatót "Better Information Means Better Care", azaz a több információ jobb kezelést jelent címmel, melyben leírják, hogy az adatbázist megosztják külső kutatókkal és egyéb szervezetekkel, kivétel, ha az emberek nem jelzik ennek ellenkezőjét saját háziorvosuknál. Vezető kormányzati és egyetemi tanácsadók szerint azonban egy ilyesfajta szabályozás egyértelmű adatvédelmi irányelvek nélkül súlyos kérdéseket hagy nyitva és a bizalmat alapjaiban rombolja.

Az NHS tanácsadócsapatában ülő Julia Hippisley-Cox professzor szerint a megoldásnak ugyan vannak előnyei, de a pácienseknek le kell tudniuk kérdezni, hogy ki és milyen célból kezeli az adataikat, illetve létre kell hozni egy egyszerű rendszert, ahol a megosztásról rendelkezhetnek. Az ezt ellenző Davies szerint viszont nincs szükség független ellenőrzésre, attól tart, hogy 50 millió auditor nézne át folyamatosan a válla fölött, ezzel Anglia teljes lakosságára utalva. Véleménye szerint a betegek érdeke az adatbázis megnyitása a kereskedelmi cégek számára, és már most is vannak magánkórházak és egyéb vállalatok (pl. a Virgin), melyek betegadatokat vásárolnak az NHS-től. Szerinte a trend folytatódni fog mindaddig, amíg ebből a betegellátásnak előnye származik, de elfogadja, hogy vitát kell nyitni a kérdésről.

Egy vizsgálat szerint már most komoly adatkiadások történtek, például Wales kormányzata 11 000 rákos beteg személyes adatait biztosította a kezelés módja és várakozási idők megállapításához, és ezek között volt a nevük, címük és születésük ideje is. Egy másik esetben több ezer, az NHS kórházaiban szülő nő adatait használták fel egy anyasági adatbázis létrehozásához. A páciensek neve és címe most is kikérhető, a kutatóknak ennek lekérésére további információkérés miatt van lehetőségük.

Az emberek közül sokan attól tartanak, hogy az egészségügyi és más adataik miatt hátrányos helyzetbe kerülnek a munkahelyeiken vagy egy életbiztosítási szerződés megkötésekor. Phil Booth, a betegeket képviselő medConfidential koordinátora szerint csak idő kérdése egy katasztrófa bekövetkezte. Véleménye szerint az adatlekérés öt indoka túl széles kört ölel át; ezek a gyógyítás javítása, egészségügyi intelligencia, auditálás, egészségügyi kutatás és a szolgáltatások jobb tervezhetősége. "A hivatalnokok bizonygatják, hogy mindezt kutatási célból és a kezelés javítására teszik, de már az első adatok feltöltése előtt nyilvánvaló a nem-orvosi, nem kutatási célú felhasználás." Szerinte ennek az óriási, minden orvosi bejegyzést tartalmazó központosított adatbázisnak potenciálisan korlátlan a felhasználási területe.

Az NHS még a héten közzéteszi saját értékelését a titoktartási kockázatokról és kiemelik, hogy az adatbázis célja "gazdasági növekedés elérése azáltal, hogy Anglia az egészségügyi kutatások világszinten vezető országává válik". Kiemelik, hogy az ezzel kapcsolatos vitának tényeken kell alapulnia, a különböző adatok kezelésével kapcsolatos bonyolult módszer alapos megértésével.
SG

Nyugat-Kurdisztán kinyilvánította függetlenségét

A szíriai kurdok kedden kinyilvánították függetlenségüket az ország északi területein, annak hírére, hogy a GENF 2 békekonferenciára nem kaptak meghívást és nem jelenhet meg hivatalos képviseletük.
A területet - melyet Nyugat-Kurdisztánnak neveztek el - egy helyhatósági intézmény fogja irányítani, saját elnökkel és minisztériumokkal, beleértve a külügyet, az igazságügyet, az oktatást és a védelmi ügyeket. Minden minisztérium élére arab, szír és kurd vezetőt is neveznek ki, hogy valamennyi etnikum képviseltetve legyen a vezetői testületben.

A népi milíciáknak köszönhetően a nyugati felforgatás ellenére is fennáll a rend
Szíria felforgatásának hatására a hadsereg egyre szélesebb körű önrendelkezést engedett át a népi milíciáknak, mostanra a térséget teljes egészében a kurd fegyveres erők tartják ellenőrzés alatt. A terület domináns politikai ereje a Demokratikus Unió Párt, ami szoros együttműködésben van a Kurdisztán Munkáspártja katonai szárnyával, és elutasítják a szír helyzet rendezésére hirdetett békekonferenciát, mivel a kurdoknak így két rossz közül kellene választaniuk.

http://www.hidfo.net/2014/01/22/nyugat-kurdisztan-kinyilvanitotta-fuggetlenseget

“Szélsőségesek” házi bombája robbant a bankfióknál?

Tanúvédelem alá helyezték a merénylet 64 éves szemtanúját, a nap 24 órájában vigyáz rá a rendőrség. A nyomozók egyre kevésbé hiszik, hogy a pénzt akarta a robbantó.
Helyszínelés a bankfiókn...
Helyszínelés a bankfióknál
Tanúvédelem alá helyezte a rendőrség és a nap 24 órájában személyi testőrrel védi azt a 64 éves budapesti férfit, aki január 13-án hajnalban találkozott és beszélgetett is azzal a 180-185 centi magas férfival, aki percekkel később egy nagy erejű pokolgépet hozott működésbe a CIB Banknak a XIII. kerületi Lehel úton lévő fiókja előterében – írja a ma utcára kerülő Zsaru Magazin. A robbantásban senki nem sérült meg, de a bankfióknak is otthont adó épületben több tízmillió forint kár keletkezett.
A robbantó sötét bukósisakot és sötét, katonai ruházatot viselt. A rendőrség hivatalos lapja szerint a cross-enduro „jellegű”, rendszám nélküli motorját azonban még mindig nem sikerült azonosítani. A nyomozó hatóság által felkért szakértők ugyanis egymásnak ellentmondó véleményeket adtak a 125-150 köbcentisre becsült motorkerékpárról, így további szakértők bevonása, illetve a már elkészült szakvélemények kiegészítése, pontosítása vált szükségessé. A Népszabadság úgy tudja, a rendőrség és a szakértők is figyelik ugyanakkor a különböző motorozással, motorsporttal és általában a motorokkal foglalkozó portálokat és közösségi oldalakat, amelyeken a robbantó motorjáról közzétett gyenge minőségű fotó alapján is heves vita alakult ki a jármű típusát, lehetséges évjáratát illetően. A nyomozók a „civil szakértők” véleményét is felhasználják a típus meghatározásához.
A rendőrség – mint arról lapunk már korábban beszámolt – azonosította a robbantáshoz használt robbanóanyagot, és rekonstruálta, hogy miképpen hozhatta működésbe azt a robbantó. A támadó a bankfiók előterében, az ATM mellett helyezte el a borítékban vagy kis csomagban odavitt robbanószerkezetet. Lapunk névtelenséget kérő rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy azt gyújtózsinórral hozta működésbe. Ezt az értesülésünket eddig hivatalosan nem erősítették meg. Korábban csak annyit közöltek, hogy nem klasszikus értelemben vett időzítő szerkezettel hozták működésbe a pokolgépet.
A Zsaru Magazin szerint házi készítésű bomba robbant a Lehel úti bankfiók előtt, további részleteket a szerkezetről azonban a lappal sem közölt a rendőrség. Mint ahogy nyomozati érdekekre és a tanú személyi biztonságára hivatkozva az elkövető elfogásáig arról sem hoznak nyilvánosságra semmit, hogy miről beszélgetett a robbantó a tanúval rövid találkozásuk során.
Korábban a rendőrség tagadta, hogy hajléktalanokkal találkozott volna a robbantó, akiket a robbantás előtt figyelmeztetett, hogy jobban teszik, ha jó messzire elmennek onnan, mert „itt hamarosan nagy bumm lesz”. Cáfolta azokat a híreket is, hogy hajléktalan szemtanúkat keresnének. Érdeklődésünkre ezt azzal indokolták, hogy az eddig ismert egyetlen tanú sem hajléktalan – van lakása, Budapesten.
A Nemzeti Nyomozó Irodán 135 fős nyomozócsoport alakult a robbantó elfogására (ez azt jelenti, hogy az NNI teljes létszámának valamivel több, mint harmada ezen az ügyön dolgozik), de volt már olyan nap, amikor országosan több mint félezren végeztek tanúkutatást és adatgyűjtést. A vasárnapi ürömi akcióban, amikor is egy, a rendőrség zöld számára érkezett bejelentés ellenőrzésére szinte az összes házba becsöngettek a rendőrök, 140-en vettek részt.
Az országos rendőrfőkapitány bruttó 10 millió forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek.
Bár a rendőrség az első napokban konokul hajtogatta, hogy a robbantó az ATM-ben tárolt pénzt akarta megszerezni, miután azonosították a robbanóanyagot és kihallgatták a szemtanút, már a nyomozók is egyre kevésbé hisznek ebben a verzióban. Bár a hivatalos álláspont most az, hogy legalább két tucat verziót kell vizsgálniuk ebben az ügyben, és ők minden lehetséges okot és indítékot ellenőriznek, a nyomozók mindinkább a bankellenes mozgalmakra és csoportokra, általában a „szélsőséges elemekre” fókuszálnak.
Emlékeztetőül: röviddel a robbantás után a „Nem adom a házamat” Facebook-csoport oldalán többen éltették és követendő példaként beszéltek a robbantó tettéről. Majd néhányan létrehozták a 3 millióan a bankrobbantásokért nevű csoportot, amelynek aktivistái szintén a „bátor robbantó” követésére buzdítottak.
(A totalbike.hu szerzőjének például sikerült alaposan leszűkíteni a lehetséges típusok körét.)
(NOL)

Bal-Rad komm: “Szélsőségesek” robbantottak? BIZTOSAN!
De kiket neveznek “hatóságaink” szélsőségeseknek?
Azokat a rendszer által tönkretett, kifosztott, nyomorba és kilátástalanságba döntött milliókat, akiknek országát ellopták-szétrabolták a “demokraták”?
Azon magyarok milliói a “szélsőségesek”-akik végső eleseredésükben bankot robbantanak? Mert tenni akarnak az iszonyatos-ellenük-ellenünk-elkövetett bűnök ellen? És tesznek is? (Más kérdés, hogy talán ROSSZ HELYEN és ROSSZ IDŐBEN robbantott ez a derék ember!)
A hatalmat immár 24 éve birtokló, és az országot és népet ugyanennyi idő alatt kifosztó demokraták hatmillió magyart tartanak ezek szerint “szélsőségesnek”!