2014. január 22., szerda

A terep alkotóelemei

A terep jelentõsége a harcban
A terep a katonai tevékenységek legfontosabb közege, amelynek tulajdonságai
a csapatok minden mûveletére hatást gyakorolnak. Terep alatt a Föld felszínének
egy részét értjük a rajta lévõ természetes és mesterséges tereptárgyakkal
(folyók, erdõk, települések, utak stb.) együtt. A különbözõ mûveletekben a katonáknak
az ellenség mellett a tereppel is meg kell birkózniuk. Csakhogy a terep
mindig annak nyújt elõnyt, aki ismeri, és ki tudja használni kedvezõ és
kedvezõtlen hatásait.
Katonai szempontból a terepet elsõsorban járhatósága, a megfigyelés és a
rejtõzés feltételei, valamint tagoltsága alapján kell megvizsgálni. E vizsgálatok
során a terepet hét meghatározó terepelemre bontjuk:
• domborzat; • vizek;
• növényzet; • talaj;
• közlekedési hálózat; • települések;
• ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények.
Nézzük meg e terepelemek sajátosságait, fõbb jellemzõit részletesebben!
Domborzat
A domborzat a terep legállandóbb eleme. Alapvetõen meghatározza a katonák
terepi tevékenységét, elsõsorban a menetek és manõverek, valamint a megfigyelés
és a rejtõzés szempontjából. Domborzat alatt a terep kiemelkedéseinek és
mélyedéseinek összességét értjük.
A domborzati elemek három fõ csoportba sorolhatók:
• vízválasztó domborzati idomok;
• vízgyûjtõ domborzati idomok;
• részletidomok.
A vízválasztó idomok, nevükbõl eredõen, a domborzat azon elemei, ahol
a csapadékvíz eltérõ irányokban lefolyva a legrövidebb ideig tartózkodik. Ilyen
idomok jellemzõen a hegyhátak és a hegykúpok, a lejtõpihenõk és a nyergek,
valamint a lejtõkúp.
A vízgyûjtõ idomokon a csapadékvíz összegyûlik, és a vízgyûjtõ idomvonala
mentén folytatja útját, végállomása, a tavak, tengerek, óceánok irányában.
Jellemzõ vízgyûjtõ idomok a völgy, a völgyteknõ, a metszõdés és a vízmosás.
A részletidomok közé azokat a domborzati elemeket soroljuk, amelyekrõl
egyértelmûen nem dönthetõ el, hogy vízgyûjtõ vagy vízválasztó jellegûek-e.
Jellemzõ részletidom a tereplépcsõ, a hegyorr, a terepfok, a borda, a horhos,
a lyuk, a töbör, a zsomboly, a szikla és az omladék.
A vízválasztó idomok elsõsorban a megfigyeléshez, a tájékozódáshoz és
a felderítéshez nyújtanak kedvezõ feltételeket. A vízgyûjtõ idomok a rejtés és
álcázás, valamint a rejtett mozgás lehetõségeit segítik. A részletidomok általában
akadály jellegûek, azonban a rejtett megközelítésre, fedezésre, rejtésre is
alkalmat adnak.
A domborzati viszonyok megítélésénél hangsúlyos szerepet kapnak a lejtõk,
amelyek meredekségükkel, formájukkal alapvetõen befolyásolják a mozgást
és a terep mûszaki megmunkálását. A lejtõk
egyben a magaslatok, illetve a mélyedések
oldalfelületei is.
Vizek
A vizek terepelem-csoportjába a földfelszín folyó-
és állóvizei tartoznak, tekintet nélkül azok
természetes vagy mesterséges eredetére. Bizonyos
esetekben meg kell vizsgálni a föld alatti
vízkészletek jelenlétét is.
A felszíni vizek jelentõsen befolyásolják a szárazföldi
erõk terepi mozgását. Bizonyos területeken,
különösen átkelõhelyek hiányában, akadályozzák
a mozgást, míg máshol egyedüli közlekedési
útvonalat jelentenek.
A vizek akadályjellege függ:
• mélységüktõl;
• folyási irányuktól és sebességüktõl;
• szélességüktõl;
• medrük jellegétõl, anyagától;
• partjaik jellegétõl, állapotától.
A vízhálózat fontos részei a völgyzárógátak,
a duzzasztómûvek, a víz alatti gátak (sarkantyúk)
és kikötõk. Ezen létesítmények rombolása
jelentõs terepi változásokat (pl. áradásokat)
idézhet elõ.


NövényzetA növényzet alatt a természet vagy az ember
által létrehozott összefüggõ növénytakarót értjük.
A növényzet kiterjedése, állapota az éghajlattól,
az évszaki változásoktól, valamint
a domborzati és talajviszonyoktól függ. A növényzet
vizsgálatánál megkülönböztetünk:
• erdõket;
• mezõgazdasági kultúrnövényeket (pl. gyümölcsös,
szántó);
• kerteket és parkokat;
• egyéb növénytakarókat (bozót, nádas, rét stb.).
Katonai szempontból a legnagyobb jelentõséggel az erdõ bír. Erdõnek a legalább
4 m magas, fás szárú, kiterjedt növényzettakarót nevezzük. Magyarország
területének több mint egyötödét (2 millió hektár) borítja erdõ. E területnek
mindössze egyharmada áll természetes eredetû erdõbõl, a többi telepített
jellegû.
Az erdõ a katonai tevékenységekre sokoldalú hatást gyakorol: jelenthet rejtõzési
lehetõséget az elhelyezési körletek kialakításakor, akadályozhatja a mozgást,
megnehezíti a tájékozódást, ugyanakkor a terepszakaszok rejtett megközelítését
is biztosítja. E lehetõségek az erdõ meghatározó tulajdonságjegyeitõl
függnek, melyek az alábbiak:
• az erdõ kiterjedése, magassága;
• az erdõ jellege (telepített, természetes);
• az erdõ lombozata;
• az erdõ aljnövényzete;
• a faállomány sûrûsége;
• a nyiladékok (erdõvágások) és irtások sûrûsége;
• az erdei utak és ösvények állapota;
• az erdõtalaj és a terep domborzata.
Az erdõk lombozatuk szerint lehetnek:
• tûlevelûek (örökzöldek);
• lomblevelûek (lombhullatók, lombváltók);
• vegyes lombozatúak (részben lombhullatók, részben örökzöldek).
A faállomány sûrûsége szerint megkülönböztetünk:
• zárt erdõt (ha a fák koronái érintik egymást, és zárt lombsátrat képeznek);
• sûrû erdõt (a fák koronái közötti távolságok kisebbek, mint a koronák átmérõje);
• ritka erdõt (a fák koronái közötti távolságok nagyobbak, mint a koronák átmérõje).
Talaj
A talaj a földkéreg legfelsõ mállási rétege. A mállás és talajképzõdés a felsõ kõzetrétegek
fizikai, kémia bomlása, aprózódása, átalakulása, amely alapvetõen
az éghajlat és az élõvilág hatására jön létre. A talaj alapvetõ módon befolyásolja
a szárazföldi csapatok úton kívüli mozgását, manõvereit, a tûzeszközök hatásfokát,
a mûszaki munkálatokat.
A talaj fõbb jellemzõi közül ki kell emelni:
• fizikai állapotát (keménység, kötöttség);
• mechanikai tulajdonságait (szilárdság, állékonyság, portartalom);
• kölcsönhatását a vízzel (vízfelvevõ, megtartó és áteresztõképesség).
A fõbb talajtípusok és sajátosságaik:
• HOMOK Erõsen vízáteresztõ, száraz idõben nem kötött. Száraz állapotban nagy
porfejlõdés és mély keréknyomok jellemzik. Nedves idõben jobban járható.
• AGYAGOS HOMOK Szárazon sima, járható felszín. Részben kötött, részben vízáteresztõ.
Rövid esõzések után gyorsan szárad.
• HOMOKOS AGYAG Kötött és kismértékben vízáteresztõ. Nagyobb esõzésnél
megpuhul. A víz a mély keréknyomokban összegyûlik, kátyúkat hoz létre.
• AGYAG, VÁLYOG Nem vízáteresztõ és erõsen kötött. Esõzések, illetve hóolvadás
után nyúlós és tapadós, a járhatóságot gátolja. Szárazon jól járható, porfelverõdésre
hajlamos.
• KÖVES TALAJ Többnyire vízáteresztõ és szilárd. Minõsége a kõzet törmelékei
közötti hézagokat kitöltõ finomszemcséjû anyag jellegétõl is függ.
• SZIKLÁS TALAJ Nagykeménységû vulkanikus (gránit, bazalt, andezit), illetve
üledékes (mész- és homokkõ, dolomit) kõzetbõl álló felszín. Mûszaki munkálatokra
korlátozottan alkalmas.
Közlekedési hálózat
A közlekedési hálózat terepelemei közé tartozik a szárazföldi, vízi és légi közlekedés
valamennyi létesítménye, az utak, vasutak hálózata, az állomások, pályaudvarok,
repülõterek, kikötõk összessége és minden, a közlekedést kiszolgáló,
vagy ahhoz kapcsolódó építmény.
Egy adott térség közlekedési hálózatának fejlettsége nagyban befolyásolja a
menetek végrehajtását, a tartalékok elõrevonását és a mûveletekben részt vevõ
erõk utánpótlását.
A közúti úthálózatot fontossága, kiépítettsége, forgalomkapacitása alapján
osztályozzuk:
• AUTÓPÁLYA, AUTÓÚT Két, legalább 7 méter szélességû, elkülönített úttestbõl
álló fõközlekedési útvonal, jelentõs belföldi és nemzetközi forgalommal. Úttestburkolata
épített alapú, tartós. Anyaga beton, vagy aszfalt. Más utakkal,
vasúttal egy szintben nem keresztezõdik.
• KORSZERÛ MÛÚT Legalább 6 m széles burkolatú, szilárd alapú, két nyomsávval
rendelkezõ úttestbõl áll. Burkolata többnyire aszfalt.
• MÛÚT Épített alapú, két nyomsávú, beton, vagy aszfalt burkolatú, fõként településeket
összekötõ alacsonyabb rendû közlekedési útvonal.
• JAVÍTOTT TALAJÚT Alapozás nélküli, idõszakosan karbantartott talajút. Kátyúsodás
ellen töltésen vezetett, vagy út menti vízelvezetõ árkokkal ellátott, közepesen
terhelhetõ útvonal.
• TALAJÚT (FÖLDÚT) Burkolat nélküli, a talajfelszínen kerekes jármûvekkel jól
kijárt nyomvonal. Az év legnagyobb részében járható. Többnyire kisebb településeket
köt össze.
• MEZEI-ERDEI ÚT Fõként mezõgazdasági és erdõgazdálkodási célokra használt
egyenetlen felszínû, nem karbantartott útvonal. Terepjáró gépkocsival többnyire
járható.
• GYALOGÚT Jármûvel nem járható, gyalogosan kijárt nyomvonal. Elsõsorban
erdõs-hegyes terepen van jelentõsége.
Az úthálózat áteresztõképessége a kiépítettség mellett egyéb közlekedési
mûtárgyaktól (pl. hidak, alagutak, komp) is függ. A hidak lehetõvé teszik két
vagy több közlekedési útnak eltérõ magasságban való keresztezését (felüljáró,
aluljáró), átívelhetnek jelentõs mélyedéseket (völgyhíd, viadukt), vízi akadályokat
(folyó, csatorna). A hidak fontos mûszaki jellemzõje a hosszúság, a szélesség,
a hídnyílás magassága, a hídszerkezet típusa és teherbíró képessége.
A szárazföldi közlekedési hálózat másik meghatározó eleme a vasút, amely
lehet:
• széles-, normál- és keskenyvágányú vasút;
• fogaskerekû vasút;
• villamos, illetve elõvárosi vasút (HÉV);
• földalatti vasút;
• ipari vasút;
• függõvasút.
A fõ közlekedési vasútvonalak esetében figyelembe vesszük a vágányok
számát és állapotát, valamint a vasútvonal villamosítottságát. Vasúti pályaudvaroknál
a vágányok elrendezését, illetve a rakodási lehetõségeket kell figyelembe
venni.
A repülõtereknél elsõsorban a kifutópályák hosszát, terhelhetõségét, a gépek
indítására és fogadására szolgáló, illetve a repülés biztonságát és a gépek
karbantartását szolgáló létesítményeket vizsgáljuk. A jelentõsebb repterek beton
kifutóval (fel- és leszállópályával), a kisebbek füves pályával rendelkeznek.
A reptereket csak a pálya teherbírásának és hosszának megfelelõ repülõgéptípusok
használhatják.
A tengeri és folyami kikötõk külön jelentõségét a közlekedési hálózathoz
való csatlakozásuk, javítóbázisuk, valamint rakodási és tárolókapacitásuk adja.

Települések
A települések erõteljesen befolyásolják a katonai erõk valamennyi mûveletét.
Megnehezítik a mozgást, az összeköttetést, a tüzek és a beomló épületek révén
növelik a tûzhatást, ugyanakkor fedezéket és álcázási lehetõséget is nyújtanak,
valamint megkönnyítik a mûszaki zárak építését.
A településeket nagyságuk, lakosságuk száma és közigazgatási besorolásuk,
valamint kiépítettségük szerint osztjuk fel:
• nagyvárosokra;
• kisvárosokra;
• elõvárosokra (agglomeráció);
• villaszerû, nyaraló jellegû településekre;
• falusi jellegû településekre;
• rendszertelen építésû településekre (tanyák, tanyacsoportok).
A települések és településrészek beépítésének módja szerint lehetnek:
• zárt beépítésûek, szorosan egymás mellé épült házakkal, amelyek az utcák
mentén zárt homlokzatot képeznek;
• laza beépítésûek, az épületek között nagyobb térközökkel;
• nyílt beépítésûek, kertekkel körülvett, egyesével álló, egy vagy kétszintes
épületekkel.
Ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények
Az ipari és mezõgazdasági üzemeket, a szolgáltató és kulturális létesítményeket
az elõállított fõtermék, a termelési kapacitás, valamint a szolgáltatások jellege
szerint értékeljük. E létesítmények több szempontból lehetnek fontosak:
• segíthetik a tájékozódást (gyárkémények, víztornyok, adótornyok stb.);
• létfontosságú szolgáltatásokat nyújthatnak (üzemanyag, ivóvíz, elsõsegélyhely,
javítóbázis stb.);
• mûszaki munkálatok nyersanyagbázisaként szolgálhatnak (külszíni és tárnaaknás
bányák, fejtések);
• sebesültek és evakuáltak elhelyezését teszik lehetõvé (kórházak, iskolák,
kollégiumok stb.).
FELADATOK
1. Foglaljátok össze, hogy mit értenek a katonák a terep fogalma alatt!
2. Mely elemekre bontható a terep?
3. Ismertessétek az egyes terepelemek meghatározó tulajdonságjegyeit!
4. Hatfõs csoport tagjaiként válasszatok egy-egy terepelemet, mint elfoglalt területet,
és próbáljátok meg a legkedvezõtlenebb helyzetet leírni a járhatóság, a megfigyelés és a
rejtõzés szempontjából. Keressetek kedvezõtlen hatásokat kiküszöbölõ megoldásokat!
ÖSSZEFOGLALÁS
A terep a katonai tevékenységek egyik legfontosabb helyszíne.
A terep elõnyeit csak azok a katonai erõk tudják kihasználni, amelyek kellõ ismerettel
rendelkeznek a mûveletekre gyakorolt hatásairól.
A tereptárgyak sokfélesége miatt a terepet fõ sajátosságai és a vizsgálati szempontok
alapján terepelemekre bontjuk.

Katona Mátyás
Forrás: Zrínyi kiadó: Katonai alapismeretek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése