2014. február 8., szombat

OBAMA KÉZFOGÁSAI ÁRULKODÓAK






























CIONBÉRENC ÁLLAMFŐKTŐL AZ ELLENSÉGEKIG
A Huffpost amerikai oldal pár napja egy sorozatot közölt azokról az államfőkről, akikkel Obama elnök az utóbbi években kezet fogott. A képek igen beszédesek, mert sokszor elárulják az adott ország viszonyát Amerikához, de vannak köztük humoros jelenetek is, mint pl. Merkel kancelláré. A kubai elnőké a legfrissebb és a sorozatban az oldal Chavez képét hozta el utolsónak. Csak az országneveket közöljük, mert elnökök és miniszterelnökök vegyesen vannak. A sorozat első felében az Amerika-bérenc országok vannak.
1angol 2francia 3szaud arábia 4románia 5svéd 6lengyel 8jordán 9katar 10kolumbia 11chile 12délkorea 13ausztrália 14mexikó 15olasz 16kína 17szingapúr 18thai -19costa rica - 20fülöpszigetek 21japán 22afgán 23török 24brazil 25argentin 26kuba 27orosz 28német 29venezuela

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/obama-k%C3%A9zfog%C3%A1sai-%C3%A1rulkod%C3%B3ak

A zsidók mint más fajok megsemmisítői, rabszolga- és leánykereskedői - lapszemle 1944-ből

Rádiófigyelő, bizalmas!
1944. február 9., 21:45
A Donau 20:15 órai magyar adásából:
Dr. Bakosi-Párkány Zoltán előadása
A zsidók nincsenek tudatában a mi fogalmaink szerinti aljas dolgoknak, ők csak a Talmud tanai szerint járnak el, amikor a gojt az utolsó csepp véréig kiszipolyozzák és megsemmisítik.
Az indiánokat Amerikában a zsidók szoktatták hozzá ingyenes rum- és pálinkakóstolókkal az alkoholfogyasztáshoz és tették őket tönkre mind anyagilag, mind erkölcsileg. Kínában szintén a zsidók terjesztették el az ópiumfogyasztást. Az amerikai munkáshiány is jó üzlet volt a zsidóknak arra, hogy Afrikában a néger törzsfőnököket leitassák, majd ital fejében törzsük javának rabszolgasorba juttatását kikényszerítsék. Évenként körülbelül egymillió fekete rabszolga hagyta el Afrikát és került át, mint rabszolga, Amerikába.
A leánykereskedelmet is majdnem kizárólag zsidók folytatják. Távol áll tőlük az a gondolat, hogy aljas üzelmeiket bűnnek tekintsék. A lembergi törvényszék előtt 1905-ben egy zsidó leánykereskedő azt mondta, hogy a leánykereskedelemben nem talál semmi kivetnivalót, az éppen olyan üzlet, mint minden más. Az egyik gyümölccsel, a másik leánnyal kereskedik.
1931-ben Argentínában nagyarányú leánykereskedelmi szervezetről rántották le a leplet, és az 556 személy közül 512 zsidó volt. A lefoglalt iratokból kitűnt, hogy Argentínában ennek a bandának 987 nyilvánosháza volt, 3185 utcai leánynak kellett rendszeresen részt leadnia jövedelméből. A szervezet bevétele 1929-ben 102 millió pezót, 1930-ban már 108 millió pezót eredményezett. A Talmud szerint a nemzsidó nő: állat, amelyet a zsidó tetszése szerint szégyeníthet meg és tárgyként eladhat.
(MTI)
KurucInfo

Jó dolguk van a disznóknak! 8,5 milliárd forintra emelkedik a SERTÉS ÁLLATJÓLÉTI támogatás

Jelentősen, 8,5 milliárd forintra emelkedik a sertés állatjóléti támogatás keretösszege az idén – jelentette be Czerván György a VII. Mangalica Fesztivál hivatalos megnyitóján, szombaton Budapesten. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára az eseményen emlékeztetett: a sertés állatjóléti támogatásra 2010-ben mindössze 6 milliárd forint volt felhasználható. Ezt az összeget a szaktárca az aszályos időjárásra tekintettel, nemzeti hatáskörben, 2012-ben 20 százalékkal, 7,2 milliárd forintra emelte. Hozzáfűzte: a Vidékfejlesztési Minisztérium a 2014-es költségvetés tárgyalásakor sikeresen képviselte álláspontját, ennek eredményeként vált lehetővé, hogy a sertés állatjóléti támogatásra fordítható keretösszeg ismét emelkedjen.

Sikerként könyvelhető el az is, hogy a minisztérium erőfeszítéseinek köszönhetően az Európai Bizottság engedélyezte Magyarország számára a sertés állatjóléti támogatás 2018 december végéig történő fenntartását – mondta az államtitkár. Czerván György kiemelte: a sertés állatjóléti támogatás megemelése lehetővé teszi az idei támogatási igények teljes mértékű kifizetését. Tájékoztatott arról is, hogy az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 2010-ben 4,5 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből az ágazat 3 milliárd forinttal részesedett.
Ez évre a VM a keretösszeget 7,5 milliárd forintra emelte, amelyből mintegy 5,5 milliárd forintot használhat fel a sertéságazat. Az állati hulla ártalmatlanítására 2014-ben 3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg a 2010-es 1 milliárd forintos támogatási szinthez képest szintén jelentős emelkedés – mondta. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az állattartó telepek korszerűsítését támogató, az unió által társfinanszírozott pályázatot több alkalommal is meghirdette a szaktárca. 2012-ben 73 milliárd forint összértékű támogatási kérelmet bíráltak el pozitívan, a múlt évben 35 milliárd forint volt a keretösszeg erre a pályázati jogcímre – közölte.
A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtott támogatás igénybevételének lehetőségét szintén több alkalommal hirdették meg. A jogcímet legutóbb tavaly nyitották meg újra 25 milliárd forintos keretösszeggel. Czerván György hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések – ahogyan az élő és félsertés általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése is – a sertésstratégia céljainak megvalósítását szolgálják, azt, hogy a jelenlegi mintegy 3 milliós sertésállomány 6 millióra nőjön. Az államtitkár kiemelte: a szaktárca a mangalicatartókat a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatáson keresztül segíti.
A VM 2014-ig közel 400 millió forinttal támogatott 118 mangalicatartót az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból. Emlékeztetett arra, hogy a múlt évben a minisztérium megállapodást kötött a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével. Ennek keretében a sertésstratégia 1,6 milliárd forintos keretösszegéből mintegy 110 millió forinttal támogatta a mangalicából készült termékek népszerűsítését itthon és külföldön, továbbá a mangalica eredetigazolási és minőségbiztosítási programjának kidolgozását. Ezekre célokra az idén is hasonló nagyságrendű összeget biztosít a szaktárca az egyesület számára.
A mangalica fajtát a kihalás széléről sikerült visszahozni – mondta Czerván György. A törzskönyvezett mangalica kocák száma ma már megközelíti a 8500-at az országban. A hízóké pedig mintegy 60 ezer, ez a magyar sertésállomány mintegy 2 százaléka. A VII. Mangalica Fesztivál vasárnapig tart Budapesten, a belvárosban, a Szabadság téren.
(profitline)

Amikor Döbrögi sunnyog!

A héten megszavazták a Paksi Atomerőmű bővítését. A szavazás kulcsfontosságú volt az ország jövőjére nézve, a miniszterelnök mégsem vett részt rajta. Nem ez az első, hogy Orbán Viktor távol marad, kérdés, hogy miért?
A második Orbán-kormány megalakulása óta számtalan, nagy jelentőséggel bíró ügyről szavazott a parlament, melyek közül volt néhány nehezen vállalható is. Orbán Viktor nem vett részt ezeken a voksolásokon.
Magánnyugdíjpénztári törvény

Az első nagyobb ügy a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása volt. Orbán Viktor 2010 októberében jelentette be, hogy ki fogják dolgozni a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból az államiba. Nem sokkal később már szavaztak is, a döntéssel pedig megalapozták a magánnyugdíj államosítását: kormány 3 ezer milliárd forintra tette rá a kezét, ami azóta eltűnt. A miniszterelnök távol maradt a szavazásról.
Orbán Viktor ezen a napon Moldovában volt, ahol Vlad Filattal tárgyalt. A látogatást Filat kezdeményezte, ő hívta meg a magyar miniszterelnököt.
Választási törvény, iskolák államosítása
A következő, igazán nagy jelentőségű törvény a választási törvény volt, amit 2012 november 26-án fogadott el a parlament. A jogszabály teljesen átírta az eddig szabályokat, kétfordulósról egyfordulósra csökkentette a voksolást, emellett bevezette a választási regisztrációt is, amit később visszavontak.
Ugyanezen a napon fogadták el a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt is. A szabálynak hála az oktatási intézmények dolgozóikkal és vagyonukkal együtt beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba.
E két törvény elfogadásánál sem volt jelen Orbán Viktor. A miniszterelnök épp ekkor tett egynapos látogatást Szlovéniába, ahol megbeszélést folytatott Janez Jansa szlovén kormányfővel.
Földtörvény

Míg e két voksoláskor a kormányfő külföldön volt, addig a harmadik, ugyancsak nagy jelentőségű szavazást már úgy hagyta ki, hogy Budapesten tartózkodott. A földtörvényről van szó, amit Ángyán József kritizált többször, mert szerinte a törvény hozzásegít ahhoz, hogy a családi gazdaságok helyett oligarchák kezébe kerüljön a föld.
A törvényről 2013 június 21-én szavaztak, Orbán Viktor ezen a napon az UniCredit bankcsoport vezérigazgatójával tárgyalt Budapesten, illetve megbeszélést folytatott Bernadette Ségollal, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával.
Takarékszövetkezetek államosítása 2013 június 27-én szavazott a parlament a takarékszövetkezetek államosításáról, amiből szintén botrány volt. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség közölte, a jogszabály súlyosan sérti a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket, illetve súlyosan beavatkozik polgári jogi jogviszonyba is.
A parlament információs rendszere szerint a miniszterelnök nem szavazott. Orbán Viktor ezen a napon Brüsszelben volt az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján.
Paks II
Ugyancsak érdekes volt, hogy épp a miniszterelnök nem vett részt a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szavazáson, hiszen amellett, hogy a megállapodást ő hozta alá Vlagyimir Putyin elnökkel. A miniszterelnök ezen a napon a szegedi lézeres kutatóközpont ünnepélyes alapkőletételén volt.
Megkerestük Havasi Bertalant, a miniszterelnök szóvivőjét, hogy véletlen-e hogy Orbán Viktor épp ezekről a szavazásokról maradt távol, illetve, hogy a fent említett találkozókat nem lehetett volna más napra tenni (természetesen nem az EU-csúcsra gondoltunk), ám a szóvivő kitérő választ adott. Mint mondta: “tegnap például a szegedi lézerközpont alapkő-letételi ünnepségén vett részt a miniszterelnök, a parlamenti szavazás idején”.
(hir24)