Amikor Döbrögi sunnyog!
A
héten megszavazták a Paksi Atomerőmű bővítését. A szavazás
kulcsfontosságú volt az ország jövőjére nézve, a miniszterelnök mégsem
vett részt rajta. Nem ez az első, hogy Orbán Viktor távol marad, kérdés,
hogy miért?
A
második Orbán-kormány megalakulása óta számtalan, nagy jelentőséggel
bíró ügyről szavazott a parlament, melyek közül volt néhány nehezen
vállalható is. Orbán Viktor nem vett részt ezeken a voksolásokon.
Magánnyugdíjpénztári törvény
Az
első nagyobb ügy a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása volt. Orbán
Viktor 2010 októberében jelentette be, hogy ki fogják dolgozni a
törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból
az államiba. Nem sokkal később már szavaztak is, a döntéssel pedig
megalapozták a magánnyugdíj államosítását: kormány 3 ezer milliárd
forintra tette rá a kezét, ami azóta eltűnt. A miniszterelnök távol
maradt a szavazásról.
Orbán
Viktor ezen a napon Moldovában volt, ahol Vlad Filattal tárgyalt. A
látogatást Filat kezdeményezte, ő hívta meg a magyar miniszterelnököt.
Választási törvény, iskolák államosítása
A
következő, igazán nagy jelentőségű törvény a választási törvény volt,
amit 2012 november 26-án fogadott el a parlament. A jogszabály teljesen
átírta az eddig szabályokat, kétfordulósról egyfordulósra csökkentette a
voksolást, emellett bevezette a választási regisztrációt is, amit
később visszavontak.
Ugyanezen
a napon fogadták el a köznevelési intézmények állami fenntartásba
vételét szabályozó törvényt is. A szabálynak hála az oktatási
intézmények dolgozóikkal és vagyonukkal együtt beolvadtak a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központba.
E
két törvény elfogadásánál sem volt jelen Orbán Viktor. A miniszterelnök
épp ekkor tett egynapos látogatást Szlovéniába, ahol megbeszélést
folytatott Janez Jansa szlovén kormányfővel.
Földtörvény
Míg
e két voksoláskor a kormányfő külföldön volt, addig a harmadik,
ugyancsak nagy jelentőségű szavazást már úgy hagyta ki, hogy Budapesten
tartózkodott. A földtörvényről van szó, amit Ángyán József kritizált
többször, mert szerinte a törvény hozzásegít ahhoz, hogy a családi
gazdaságok helyett oligarchák kezébe kerüljön a föld.
A
törvényről 2013 június 21-én szavaztak, Orbán Viktor ezen a napon az
UniCredit bankcsoport vezérigazgatójával tárgyalt Budapesten, illetve
megbeszélést folytatott Bernadette Ségollal, az Európai Szakszervezeti
Szövetség főtitkárával.
Takarékszövetkezetek államosítása 2013
június 27-én szavazott a parlament a takarékszövetkezetek
államosításáról, amiből szintén botrány volt. Az Országos
Takarékszövetkezeti Szövetség közölte, a jogszabály súlyosan sérti a
Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket,
illetve súlyosan beavatkozik polgári jogi jogviszonyba is.
A
parlament információs rendszere szerint a miniszterelnök nem szavazott.
Orbán Viktor ezen a napon Brüsszelben volt az Európai Unió állam- és
kormányfőinek csúcstalálkozóján.
Paks II
Ugyancsak
érdekes volt, hogy épp a miniszterelnök nem vett részt a Paksi
Atomerőmű bővítéséről szóló szavazáson, hiszen amellett, hogy a
megállapodást ő hozta alá Vlagyimir Putyin elnökkel. A miniszterelnök
ezen a napon a szegedi lézeres kutatóközpont ünnepélyes alapkőletételén
volt.
Megkerestük
Havasi Bertalant, a miniszterelnök szóvivőjét, hogy véletlen-e hogy
Orbán Viktor épp ezekről a szavazásokról maradt távol, illetve, hogy a
fent említett találkozókat nem lehetett volna más napra tenni
(természetesen nem az EU-csúcsra gondoltunk), ám a szóvivő kitérő
választ adott. Mint mondta: “tegnap például a szegedi lézerközpont
alapkő-letételi ünnepségén vett részt a miniszterelnök, a parlamenti
szavazás idején”.
(hir24)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése