Belorusszia a következő célpont?

Az Európai Unió felszólította Belorussziát, hogy engedje szabadon a "politikai foglyokat", valamint aggodalmát fejezte ki az "emberi jogok helyzete" miatt. Az EU külügyi tanácsa hétfőn határozott arról, hogy fokozott figyelmet fordítanak majd Belorussziára, és szisztematikusan elítélik majd a kormány minden intézkedését, ami "sérti az emberi jogokat", különösen a "homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok, transzszexuálisok és interszexuálisok emberi jogait".

Az EU különösen aggódik a halálbüntetés alkalmazása miatt, ami elrettentő hatása okán fokozottan nehézzé teszi, hogy a nyugati országok Belorusszia destabilizálását is megkezdjék.

Az import aktivisták többszörös pénzért sem "vállalnák be" Belorussziát

Egy gyenge kéz által vezetett országban pillanatok alatt fel lehet sorakoztatni néhány száz patkánylelkű "tüntetőt", aki kukákat gyújtogat és/vagy minden ellen tiltakozik, amit az Európai Unió kifogásol. Csakhogy senki nem fogja az életét kockáztatni néhány száz dollárért, különösen ez a patkány lelkületű célréteg nem, emiatt Belorussziát az EU aligha tudja kikezdeni.

Az azonban jelzés értékű, hogy az EU külügyérei "fokozott figyelemmel" fordulnak Belorusszia felé. Azt jelenti, hogy a nyugati tömb fel akar forgatni egy újabb országot az orosz érdekszférában, hogy így ellehetetlenítse az ukrán helyzet stabilizálását. Az Európai Unió ezzel bejelentette, hogy Belorusszia az egyik következő célpont. Nem lepődnénk meg, ha nemsokára ott is EU-párti tüntetők követelnék az elnök lemondását, majd a nemzetközi média a "rendőri agressziótól" lenne hangos.

http://www.hidfo.net/2014/02/11/belorusszia-kovetkezo-celpont

Magyarország: Szél a jövőnk energiája?

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) adatai szerint 2012-höz képest csökkent az újonnan telepített szélenergia-kapacitás 2013-ban.

A legtöbb szélerőművet tavaly is Németországban kapcsolták a hálózatra, így Németország hegemóniája továbbra is megkérdőjelezhetetlen - olvasható a Portfolio.hu felmérései alapján. Magyarországon csakúgy mint 2012-ben 2013-ban sem került telepítésre új szélerőművi kapacitás. Ráadásul míg az utóbbi több mint egy évtizedben az EU számos tagállama láthatóan az alternatív energiák felé mozdult el, itthon a paksi bővítéssel az atomenergia súlya tovább növekedhet. Az Európai Szélenergia Szövetség tavalyi várakozásának megfelelően 2013-ban 2012-höz képest csökkent az újonnan telepített szélenergiai-kapacitás mennyisége az Európai Unióban. A szervezet adatai szerint az előző évben 11,2 GW-nyi új kapacitást kapcsoltak hálózatra, ami 2012-höz képest 7,8 százalékos csökkenést jelent. A bázisnál gyengébb év elsősorban a szabályozói környezet kedvezőtlen változásának és a politikai bizonytalanságnak a számlájára írható. Az EWEA adatai szerint a beruházók tavaly 13-18 milliárd eurót fordítottak új kapacitások kiépítésére, míg 2012-ben 12,8-17,2 milliárd eurót fordítottak erre a célra. Tavaly immár hetedik éve nőtt a tengeri szélerőművek súlya az újonnan telepített kapacitások tekintetében. 2013-ban 1 567 MW off-shore szélerőművet kapcsoltak hálózatra, ami 34,4 százalékos növekedést, és 4,6-6,4 milliárd eurós befektetést jelent. Ezzel szemben az újonnan beépített szárazföldi kapacitás 9 592 MW volt, ami 2012-höz képest 12,3 százalékos visszaesés. Magyarországon tavaly sem fektettek a jövő energiájába. A legtöbb új szélerőművet 2012-höz hasonlóan most is Németországban helyezték üzembe (3238 MW), ami a teljes újonnan telepített kapacitás 29 százaléka. A második helyen most is az Egyesült Királyság végzett 1883 MW új kapacitással, míg a dobogó harmadik helyére ezúttal Lengyelország léphetett fel, 894 MW új kapacitással. A listán az utóbbi években előkelő helyen szereplő Spanyolország és Olaszország jelentősen visszacsúszott, előbbi a 14. utóbbi a 8. helyet szerezte meg. Magyarországon tavaly sem fektettek a jövő energiájába. 2013-ban öt olyan ország volt, melyben egyetlen MW-nyi szélerőművet sem állítottak üzembe: Máltán és Szlovákiában már évek óta nem telepítettek új szélerőművet, de a ciprusi és a luxemburgi piac is rossz évet zárt tavaly, sőt ebben a csoportban szerepel Magyarország is, ahol már második éve nem telepítettek új szélerőművet.

A beépített kapacitást tekintve Németország vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, összesen 33,7 GW-nyi szélerőművel rendelkezett tavaly év végén. A sorban következő két helyezett is megőrizte tavalyi pozícióját: Spanyolország 23 GW, míg az Egyesült Királyság 10,5 GW szélerőművel rendelkezik. Magyarország sajnos e tekintetben is a mezőny második felében található, sőt egy helyet hátralépve a 18. helyre csúszott vissza.

Portfolio

BBC propaganda: „Miért akarok mikrocsip beültetést”

Amal Graafstra kezeiről készült röntgenfelvételek. Photo: MCT

Szeretnél RFID chipet a bőröd alá? Én személy szerint soha nem engedném, de sokan vannak, főleg a fiatalok körében, akik semmi rosszat nem látnak ebben. Az RFID chipeket és a többi testen vagy testben hordható technológiát egyre több, magát „fejleszteni” kívánó fiatal tartja trendinek. A tömegmédia persze teljes vállszélességgel kiáll ezekért a „technológiai újításokért”.

A BBC például a „Miért akarok mikrocsip beültetést” című cikkében leírja, hogy ezek a chipek mennyi társadalmi problémára adhatnának választ. Például megakadályozná a személyazonosság lopásokat, a hitelkártyacsalásokat és hasonló bűncselekményeket, megvédené a gyerekeket az emberrablástól és feleslegessé tenné a jelszavakat és PIN kódokat, amiknek megjegyezhetetlenségéről kiszámítható rendszerességgel hallhatunk és olvashatunk a médiában, nehogy megfeledkezzünk arról, micsoda „komoly” problémát is jelentenek egyesek számára. Szóval a cikk ecseteli, mennyivel jobb lehetne az életünk az ilyen technológiák bevezetésével.

De valóban ez a helyzet?

Ahogy társadalmunk egyre integráltabbá válik digitálisan, a technológia népszerűsítői elmondják, hogy a hordható eszközök térnyerése elkerülhetetlen és hamarosan olyan hétköznapiak lesznek, mint ma a mobiltelefonok. A szóban forgó BBC cikk szerzője alig várja a napot:

A lényeg, hogy a mikrochip beültetésnek köszönhetően a test olvashatóvá válik a gépek számára. Jelenleg nem létezik egységes szabvány a gépekkel való kommunikációra, legyen szó beléptető rendszerekről vagy bankkiadó automatákról, így az azonosító rendszerek hihetetlen számú variációja létezik. Ilyen a mágnesszalag, a jelszó, a PIN kód, a biztonsági kérdések vagy a hardver kulcs. Ezek mind a digitális és fizikai azonosítás közötti rést próbálják áthidalni, és ha valaki elveszíti őket, egyszer csak nem tud hozzáférni a bankszámlájához, nem tud belépni az edzőterembe, hazautazni, igazolni magát, stb. Egy beültetett chip ezzel szemben univerzális azonosító tokenként szolgálhat, amivel ebben a gépek által szabályozott világban navigálhatunk.

Egyesek számára ez a nap már elérkezett. Némelyik technológiai konferencia résztvevői sorban állnak, hogy megcsippeljék őket.

A januári Transhuman Visions konferencián Amal Graafstra egy „beültető állomást” állított fel a résztvevőknek, akik 50 dolláros alkalmi áron kaphattak csipbeültetést. Graafstra a háziállatok megcsippelésére használt nagyméretű tűvel juttatta be az üvegborítású, rizsszem nagyságú RFID címkét az önként jelentkezőkbe. A nap végére Graafstra 15 új kiborgot hozott létre.

Hogy tetszik?

Új fejlemény, hogy a kutatók olyan akkumulátort fejlesztettek ki, amit maga az emberi test lát el energiával, így állandó áramforrásként szolgálhat a beültethető eszközök számára.

Amerikai és kínai kutatók csoportja bemutatta azt a rendkívül apró beültethető akkumulátort, amit eddig egy pészméker áramellátására használtak.
Az eszköz a különböző szervek, mint például a szív, a tüdő vagy a rekeszizom mozgását alakítja energiává.
A vékony és rugalmas mechanikus energiagyűjtőt eddig teheneken tesztelték. A tervek szerint a jövőben egy egész sor kütyüt lehetne ezzel a módszerrel működtetni. Nem kell sokat várni, hogy az iPhone-odat a saját testedhez kelljen csatlakoztatni a feltöltéshez.

Az RFID chipek persze beültetés nélkül is alkalmazhatók. Az Egyesült Államokban egyre több iskolában használják őket az iskolások folyamatos nyomonkövetésére:

A George Miller óvodában a gyerekek egy RFID csipes nyomkövető mellénybe bújva kezdik a napot. Az épületben elhelyezett szenzorok folyamatosan figyelik a gyerekek mozgását és rögzítik, hogy ki mikor melyik foglalkozáson van. Az intézmény vezetői szerint csak azokat az információkat rögzítik, ami a Headstart program résztvevőinek nyújtott állami támogatás elnyeréséhez előírt számukra.

Az Egyesült Királyságban lassan már egész nap nyomonkövetik a gyerekeket:

Akik szerint az NSA adatgyűjtése a legtolakodóbb, kukkantson be Aiden és Foster, két 11 éves kisfiú egyik napjába, amint péntek délutánjukat tervezik. Aiden szeretné áthívni barátját játszani, és szüleik SMS-ben hozzájárulnak az ötlethez.
A buszon utazva Foster telefonja és a karján lévő érzékelő riasztja az iskolát és a gyerek szüleit, hogy a fiú eltért a szokásos útvonaltól. Az iskola értesítést kap, hogy Aiden háza felé tartanak, így nem riasztják a rendőrséget.
A házba belépve az integrált biztonsági rendszer felismeri Aidan-t és pinget küld a szülőknek, akik mindketten dolgoznak, értesítve őket a tényről a telefonjukon és a táblagépükön is.

Fénysebességgel haladunk egy olyan disztópikus jövő felé, ahol a 24 órás megfigyelés lesz a „normális”. A legtöbben valószínűleg örülnek majd a változásnak, nem látva, hogy ezzel az államhatalmi visszaélések egész hada előtt nyitnak utat.

A testen hordható technológia egy másik új vívmánya az „okostetoválás”. A Gizmodo a következőket írta erről:

A neurológiától a bio-hekkelésig sok területen kerül átgondolásra a tetoválás fogalma. A megfelelő technológia alkalmazásával a tetoválás a magukat szépíteni vágyók vagy lázadók eszközénél sokkal többre képes manapság. Olyan összetett digitális eszközökké válhatnak, mint a zsebünkben lapuló mobil. Egyesek számára ez futurista elképzelésnek tűnhet, pedig a technológia már létezik.

Az MC10 nevű cég által fejlesztett okos tetoválások számos ilyen elképzelést valósítanak meg:

John Rogers anyagkutató számos hihetetlen fejlesztésen dolgozik a rugalmas eszközök terén, amik levehető tetoválásként tapadnak a bőrre. Ezek az úgynevezett „epidurális elektronikai eszközök” sok mindenre képesek. Például képesek megfigyelni a test létfontosságú funkcióit vagy figyelmeztethetnek, ha fennáll a leégés veszélye a napon. Rogers és cége jelenleg azon dolgozik, hogy a tetoválások más eszközökkel, például okostelefonokkal is tudjanak kommunikálni, hogy elkezdhessék az alkalmazások fejlesztését.

A Motorola már szabadalmaztatott egy olyan tetoválást, amit a nyakra helyezve a telefon irányítására használhatnak:

Olyan tetoválásra gondoltak, amit a hangszálak fölé helyeznek külsőleg, így képes lesz a finom hangutasítások értelmezésére, vagy akár a ki nem mondott parancsok teljesítésére, legyen az mondjuk egy belső suttogás, ami nem mozdítja meg a hangszálakat, amikor erre az agy nem ad utasítást. Az ember azt gondolhatja, hogy nem is egy okosbőrt, hanem egyenesen a lélekből érkező kommunikációt szabadalmaztattak.

Ezeket a technológiákat „hordható számítástechnikának” nevezik és ma még csak a jéghegy csúcsát látjuk.

A Computer World ezt írta néhány napja:

Képzeljünk el egy olyan jövőt, amiben bármi, amit tudni szeretnénk, egyszerűen csak megjelenik számunkra, anélkül, hogy ezért tennünk kéne valamit. Például miközben egy étteremben vacsorázol a Google szemüveg közölné, hogy éppen ott ülsz, ahol az édesapád megkérte az édesanyád kezét. Vagy, hogy a barátod késni fog, mert dugóba került és a lazac, amit eszel, nem kapott túl jó értékelést a neten, a parkolójegyed 20 perc múlva lejár és az étterem mellékhelyiségét a bár melletti lépcső tetején találod. Képzeld el, hogy mindezek az információk egyszerűen megjelennének a szemed előtt, éppen akkor, amikor szükséged van rájuk.
Errefelé halad a hordható számítástechnika.

Ez bizonyára sokak számára tűnik menő iránynak, de mi történik, ha egy nap kötelezővé válik valamiféle személyazonosító elektromos tetoválás viselése?

Mi történik, ha egy elnyomó kormány arra használja ezt a technológiát, hogy a nap 24 órájában megfigyelje, nyomonkövesse és irányítsa állampolgárait?

Mi történik, ha e nélkül nem kaphatsz többé munkát, nem lehet bankszámlád vagy nem vásárolhatsz?

A technológia egy kétélű fegyver. Sok hasznos dologra képes, de éppen ennyi gonoszra is.

Forrás: The Truth Wins

http://idokjelei.hu/2014/02/bbc-propaganda-miert-akarok-mikrocsip-beultetest/

Csodás égi jelenséget fotóztak Salgótarján fölött

Halo volt látható hétfőn este a Hold körül a Nógrád megyei településen. A gyűrű alakú fényjelenséget 8-12 kilométer magasban elhelyezkedő felhőkben lévő jégkristályokon visszaverődött és megtört fénysugarak okozzák.

A Wikipedia leírása szerint a halo egy a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség. Több típusa létezik, azonban mindet a 8-12 kilométer magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában.

Fotók: MTI/Komka Péter

A kristályok alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt halo típusáért. A fénysugarak visszaverődnek és megtörnek, valamint szóródhatnak, mint a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövid - pár másodperces - vagy tarthat több órán át.

A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is.


MTI

SNOWDEN JELÖLÉSÉT IS ELHALLGATJÁK A HÍREKBEN

Legalább nyolc jelölést kapott a Nobel-békedíjra Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési programját kiszivárogtató informatikus - írta az International Business Times amerikai üzleti hírportál.Snowdent elsőként Stefan Svallfors szociológus, a svéd Umea Egyetem tanára jelölte a díjra még tavaly nyáron az emberi jogokért való "hősi és nagy személyes áldozatot követelő" kiállásáért, és erről szóló levelét az internetre is feltöltötte. Később két másik egyetemi tanár - egy svéd-chilei nyugdíjazott orvosprofesszor és a Stockholmi Egyetem számítástudományi tanszékének vezetője -, valamint számos politikus is csatlakozott hozzá. A február elsejei határidőig nyilvánosan jelölte az amerikai informatikust a 2014-es békedíjra még két norvég parlamenti képviselő, a német Baloldal (Die Linke) párt, az Európai Zöldek európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja, valamint egy közös levélben az izlandi Kalózpárt három parlamenti- és a svéd kalózpárt két EP-képviselője, továbbá a brazil elnököt is lehallgató NSA tevékenységét vizsgáló brazíliai parlamenti bizottság vezetője is. A Nobel-békedíjra parlamentek, kormányok vagy nemzetközi bíróságok tagjai, egyetemi rektorok és a társadalomtudományokat oktató egyetemi tanárok, békekutató és külpolitikai intézetek vezetői, korábbi Nobel-békedíjasok és a norvég Nobel-bizottság egykori és jelenlegi tagjai terjeszthetnek fel jelölteket, de a végső döntést illetően az ötfős bizottságnak szabad keze van.Snowdent számos jogvédő hősnek tartja, amiért lerántotta a leplet a szerintük jogszerűtlen és a magánszférát súlyosan sértő megfigyelési programról. (stop, részlet)

SIKERES IRÁNI RAKÉTA

IZRAEL NYUGTALAN A RAKÉTA MIATT

Irán egy nagy pusztító erejű, radarelkerülő ballisztikus rakétával és egy lézer irányítású, földről és a levegőből is indítható, földi célpontok elleni rakétával hajtott végre sikeres tesztet. Az Irna nem pontosította, hogy új fejlesztésű vagy továbbfejlesztett rakétákról van szó. Haszan Róháni elnök gratulált az iráni népnek és Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb katonai és politikai vezetőjének a "sikeres próbához". A miniszter hozzátette, hogy a Bina (Láthatatlan) nevet viselő, lézerrel irányított rakéta nagy pontossággal képes csapást mérni hidakra, harckocsikra és egyéb katonai eszközökre. Irán az utóbbi években nagyszabású ballisztikusrakéta-programot folytatott, ami nyugtalanítja a nyugati országokat és Izraelt. (MH, részlet)

A jehuda lap nem írja, hogy az MTI a PressTV-ből vette át a hírt. Kép: Presstv