Politikai arcképcsarnokunk tipikus képviselőinek egyike Dr. Semjén Zsolt.
A mondás úgy tartja, akinek vaj van fején, ne menjen a napra.
Vagyis Semjén Zsolt is jobban tette volna, ha ma meg sem szólal, a 24-i
Vasárnapi újság című műsorban, vagy a La Meridien hotelben az általa
„szemkinyitó hatású”-nak nevezett könyv bemutatóján.
Semjén demagóg és uszító kijelentései
Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a mai magyarországi keresztény
egyházak elsöprő többsége a judeokereszténységet hirdeti, akkor nem
meglepő az a demagógia, mely valójában agresszív uszítás, mellyel Semjén
és a maga a szerző, Gereben Ágnes „Megtorlások a Szovjetunióban” című
könyvét magyarázza.
Sajnálatos, de nem meglepő, hogy a KDNP is ezzel a judeókereszténységgel és ezzel a demagógiával azonosul.
Sajnálatos továbbá az is, hogy ebbe az ideológiába nem fér bele a
szociális érzékenység épp úgy, ahogyan a dolgozók, a védtelen rokkantak,
nyugdíjasok és gyermekek életének, egészségének, vagy akár
létbiztonságának védelme sem.
Nem meglepő, mert elegendő egyetlen pillantás vetnünk a kdnp.hu oldalra, ahol az illuminátusok jelmondata az irányadó
A
könyv kapcsán Semjén kijelentette, hogy „a politikai baloldal a
szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget hirdeti, miközben 1917
óta a legádázabb ellenfele ezeknek az eszményeknek. Nem szabad
különbséget tenni a náci bűnök és a kommunista bűnök között, hiszen az
áldozatok mindkét diktatúrától egyformán szenvedtek.”
Rendkívül
ismerős az a típusos magyarázkodás, ahogyan egy történelmi tényt a
valós környezetéből kiragadva tálalja saját politikai céljainak
legalizálására. Valamint jól illeszkedik ez az uszító maszatolás abba az
orosz ellenességet szító Fidesz-KDNP politikai ideológiába, amit
évtizedek óta próbálnak erővel lenyomni a magyar emberek torkán. Sajnos
olykor sikerrel.
Elkendőzi,
mintegy lényegtelen tényt, hogy a különböző politikai berendezkedések,
mint a kapitalista -, a kommunista – (mely hazánkban nem volt sosem), a
szocialista -, „demokráciának” titulált diktatúrák mindegyike hosszabb
–rövidebb szakaszában alkalmazott, olyan eszközöket, módszereket, melyek
finoman szólva is túlkapásnak nevezhetők. Tényszerűen brutális és ember
ellenes, illetve természetes emberi jogokat sértő eljárásokat. Mégsem a
politikai berendezkedés, a bűnös, hanem ezek irányítói. Minden rendszer
olyan amilyenné a vezetői teszik, függetlenül attól hogyan nevezik.
A maszatolás abban áll, hogy Semjén – és persze sokan mások is – ezeket
nem egységesen elítélően kezeli, hanem politikai érdekeinek megfelelően
kiragadja belőle a –kommunista és náci bűnöket.
Ma
Magyarországon tombol a kapitalizmus és a „demokrácia”, melyek ugye nem
szerepeltek a semjéni felsorolásban. S mit tapasztalunk? Ez a politika –
amúgy párt függetlenül – köp a szabadságra, az egyenlőségre és a
testvériségre. Valójában legádázabb ellenfele ezeknek. Lábbal tiporja a
nemzeti elkötelezettséget, pénzért árulja a hazát akárcsak az
állampolgárságot.
Ráadásul a jelenleg dúló cionista vezérletű
kapitalizmus és „demokrácia” a lehető legaljasabb és legsunyibb módon
bánik el azokkal az emberekkel, egész nemzetekkel, akikre nincs
szüksége, akiket kifoszt, akiktől fél.
Megjegyezzük
az igen szomorú tényt, hogy a fenti módszer nem Fidesz-KDNP sajátosság,
hanem minden a 90-es évek óta itthon a hatalom közelbe került pártra,
és az őket támogató politikai vagy más köntösben megjelent formációra
egyformán elmondható. Igaz, globális szinten sincs másként.
Amit elhallgatunk az nincs is?
Ezen kívül még néhány igen fontos tényt is elkendőz, hogy pl. hogy az
említett és elhallgatott bűnöket, népirtó forgatókönyveket elsöprő
többséggel azok eszelték ki és hajtották végre, akik – politikai
ideológiától függetlenül – maguk is cionista zsidók voltak, vagy akiket a
cionista zsidó bosszúvágy hajtott, vagy befolyásolt. Ilyen a Semjén
által említett Trockij is.
Amúgy
a kényszermunka, a munkatáborok és még sok más „kellék” nem a sztálini
kommunisták vagy a német nemzeti szocialisták találmánya, de ezek a
tények nem férnek be a kettős mércébe.
Megfeledkezik arról is, hogy
rémuralomért nem a politikai berendezkedés fajtája a felelős, hanem az
abban aktívan ténykedők, az ezeket a módszereket, ideológiákat és
forgatókönyveket kidolgozó és végrehajtó személyek. Csakhogy a kettős
mérce meggátolja, hogy ezeket felelősségre vonják.
Nem
egyedi, hogy a kettős mércét emlegető Semjén maga is kettős mércével
mér. A judeo kereszténység, melyben az erkölcs tiszteletét a pénzimádat
váltotta fel, megteremtette az alapot az ordas eszmék elterjedésére,
elterjesztésére, de egyúttal alapot ad az efféle burkolt uszításra is.
Magyarázkodásában összemossa, keveri a tényeket és a fikciókat is.
Tudatlanság és tudatosság
Amikor kijelenti, hogy „a Nyilas, ÁVH, egyre megy. – A kommunista
legalább akkora bűnös, mint a fasiszta.” akkor valójában egyes
személyekről, végrehajtókról és diktátorok van szó. A semjéni sarkítás
szerint a sok millió, ilyen-olyan okkal vagy ürüggyel deportáltat egy
kalap alá veszi ahogyan a kommunistákat és a fasisztákat is. (a
Hungarista és a Kommunista pártra utalva) Mintha az elkövetők kizárólag
kommunisták és fasiszták lettek volna, és az elszenvedők kizárólag
zsidók és antikommunisták.
A
semjén-féle pozíciókban szélesebb és főként nem egyoldalú történelmi
ismeret igen hasznos lenne, (egyéb hiányosságokról nem is beszélve) már
ha ilyen megosztó, uszító kijelentésekre ragadtatja magát.
Semjén,
mint miniszterelnök helyettes, egyenlőség jelet tesz a Gulág és a
holokauszt közé, ráadásul mindenki mást is erre biztat. Vagyis
ellenségképet próbál betuszakolni a közönség fejébe, célzottan az általa
baloldalnak nevezettekébe is. (hogy mit jelent valójában az általa
baloldalnak aposztrofált oldal, az persze igen kérdéses, mert manapság
már bárkit náci-fasiszta-kommunista stb. jelzővel illetnek a tény és
fikció összemosásaként).
Semjén más tudathasadásos víziói már –már
megmosolyogtatóak. Például, amikor holokauszttagadó iparágat és
Gulag-iparágat emleget, holott eddig csak a holokauszt iparágról
tudtunk. Vagy ilyen a kissé ellentmondásosnak tűnő két kijelentése,
miszerint egyfelől a Gulag célja bizonyos etnikai, vallási, politikai
csoportok, osztályok megsemmisítése volt, majd ezután ennek ellenkezője
miszerint a megtorlás a társadalom minden rétegét elérte, nem is voltak
privilegizált osztályok, sőt voltak akiket eleve a Gulagra szántak.
A
könyvbemutató alkalmával elhangzott Gereben Ágnes átka: „Kívánom, hogy
az országnak ilyen politikai vezetői legyenek, akik észrevétlenül és
önzetlenül igyekeznek utat adni a jónak.”
Semjén
hiteltelességén, szociális érzékenységén, „judeokeresztényi erkölcs”-én
elgondolkodhat, aki még emlékszik korábbi megnyilvánulásaira, tetteire
is, valamint tipikus életútjára.
Semjén, az afrikai vadász
2011. januárjában kezdett el lobbizni a védett állatok
vadászhatóságáért Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternél a
miniszterelnök helyettese.
„Keresztény
értékrend: Semjén lövetné a védett madarakat” címmel olvashattunk
arról, hogy a civilizáció egyfajta szellemi-erkölcsi válsága miatt
aggódó, afrikai vadásztúráiról elhíresült Semjén Zsolt, mint az Országos
Magyar Vadászati Védegylet elnöke több védett madár- és emlősfaj
vadászhatóvá tételét kéri Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek
írt levelében.
Az interneten nyilvánosságra került javaslatcsomag a
nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt, fenyőrigó, a vadgerle
és a fürj vadászhatóvá tételét és az erdei szalonka tavaszi
vadászatának visszaállítását tanácsolja. Támogatja az egerészölyv, héja,
barna rétihéja és holló állomány gyérítését.
Egy természetvédő
szerint a miniszterelnök-helyettes ezzel valójában csak az énekesmadarak
kilövését kedvelő külföldi vadászokat, főként olasz vadászokat szeretné
az országba csábítani. Bár ő arra hivatkozott, hogy a “vadászat
méltóságának helyreállítását és a vadászokat érő méltánytalanságok
megszüntetését” tartja szem előtt.
Javaslata
valójában a főként olasz vadászok által pusztított és kamionokban
kiszállított énekes madarak illegális lelövését és kivitelét próbálta
legalizálni.
Semjén Zsoltnak láthatóan fogalma sincs a hazai
vadállomány helyzetéről – mondta a Hírszerzőnek Gera Pál. –
hozzátesszük, erről SINCS fogalma.
Semjén 2012 augusztusában rész sikert ért el, ugyanis a nyári lúdra már engedélyezték a vadászatot.
2011-ben egy másik javaslata nyomán a Btk. módosításával hivatalos személlyé váltak az erdészek és a vadászok.
Semjén lóháton
Lóháton érkezett péntek délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
Kézdivásárhelyen
az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulóját
ünneplő felső-háromszékiek közé. Magyarország köszöntését, megbecsülését
és szeretetét hoztam Székelyföldre – mondta.
Mondhatnánk mi ezzel a gond? Horthy is lovon vonult be. Nos, a gond az időzítéssel volt.
Ez volt az a meteorológiailag példa nélküli nap, amikor emberek ezrei
estek a hó fogságába, étlen- szomjan fagyoskodva hosszú órákon át, és a
kormány sms-észosztásán és a katasztrófavédelem vezetői által generált
káoszon kívül csak magyar embertársaikra számíthattak, és az osztrák
hókotrókra.
„A nemzetegyesítés kovásza”
(néhány érdekesség a HÍR24 nagy interjújából) Semjén egy joly-joker, mint láttuk sok mindenhez ért, vagy legalábbis úgy tesz.
Megtudtuk tőle, hogy az avantgárd nemzetpolitikailag is fontos terület, ennek menedzselése is az ő feladata. (hm…)
„Fontos annak demonstrálása, hogy a politikai konzervativizmus jól
megfér a legmodernebb művészetekkel. Ráadásul a környező országok –
leginkább Románia – óriási összeget költenek fiatal művészei
menedzselésére, külföldi galériákban történő megjelenésére. Ilyen
nemzetpropaganda eszközre nekünk is szükségünk van.”
Ért ön a kortárs képzőművészethez?
„Egy modern kép értékének megbecsülése bonyolult dolog. Az persze
megmondható, hogy bóvlit vagy nem bóvlit lát az ember, de hogy a nem
bóvli kategóriába sorolható alkotás egy egységet ér vagy ezret, ez
gyakorlatilag attól függ, melyik galéria és milyen árcédulával teszi ki a
falára.”
Eredetileg azért ültünk le, hogy a pár napja zárult tusványosi szabadegyetemről beszéljünk.
Fontos téma, a magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd szempontjából is.
Mindkét
szempontból kudarc az idei Tusványos. Az RMDSZ bojkottálta a
rendezvényt, miután egyik képviselőjüket a tanácskozás szervezői
törölték az előadók közül. És a román politikusok is el maradtak, annak
ellenére, hogy a korábbi években még bukaresti államfő is képviseltette
magát.
Minden mindennel összefügg: a román politikusoknak
ürügyül szolgált az RMDSZ-esek döntése. Valóban nem szerencsés
szituáció. Különben a két meghatározó székelyföldi RMDSZ-es a kérésemre
mégis részt vett az Orbán-beszéden: Antal Árpád a jobbomon, a Tamás
Sándor a balomon ült. És Orbán Viktor társaságában Kelemen Hunorral és
szinte az összes fontos határon túli magyar vezetővel találkoztunk
Tusnádfürdőn.
A román külügyi államtitkár szerint a tusnádfürdői szabadegyetem mára „olyan, mintha a magyar kormány Romániában ülésezne”.
Derék külügyér… Megjegyzem, uniós polgárként az EU-n belül oda megyünk,
ahová akarunk, függetlenül a helyi politikusok tetszésétől,
nemtetszésétől. Mehetünk magánemberként, és mehetünk politikusként is.
Ez úton jelzem, hogy a román kormány, a román ellenzék, a román politika
bármely szegmense akkor és úgy tart rendezvényt Magyarországon, ahogy
és amikor jónak látja, szeretettel fogadjuk őket. És ha megtisztelnek
azzal, hogy meghívnak, ott leszek. Államtitkár úr téved abban is, hogy a
regionalizáció, vagy az autonómia kérdése Románia belügye lenne.
Semjén a szerény és „hozzáértő” politikus
Tanulmányai alapján teológus (1990), szociológus. (1992) ám tanult
szakmájában sosem dolgozott, ahogyan a közösségért, vagy az elesettekért
sem.
Természetesen
ő is azok közé a megélhetési politikusok közé sorolható, akik valójában
sosem mérették meg magukat, akikre a kutya sem szavazott, azaz a két
alább részletezett kivételtől eltekintve mindig valamelyik párt országos
listáján jutott képviselői székhez.
Nem volt válogatós, a KDNP
alapító tagjaként, hol beült az MDF-be, hol meg a Fidesz frakcióba. A
képviselői mandátumokat és munkaköreit elnézve, nem a politikai
meggyőződés vezérelte.
1989-ben Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapító tagja
1994-1997 az MDF képviselői között találjuk.
1994-98 között egyetlen párt sem indította a listáján
2002-ben a Fidesz országos listáján került be (Fidesz-MDF közös listát
említ a Wikipédia, valamint egy helyettes államtitkári posztot)
2006-ban a menet közben fenyegetőzés miatt hirtelen visszaléptetett (addig Kalocsán élő) Bagó Zoltán
helyett indította a Fidesz a nulla kalocsai kötődésű Semjént. Bagó
megelőzően biztos szavazókkal rendelkező országgyűlési képviselője volt a
körzetnek. Semjén úgymond „beleült a biztos készbe” (hmm… ej de
ismerős) majd 2010-ben is őt jelölte a Fidesz.
Újabb érv az egyfordulós és közvetlen választások mellett.
Bár
sem a közösségért, sem az emberekért vagy a társadalom elesettjeiért
nem tett semmit, ellene inkább, azért hagyott maradandó emléket maga
után, például az ő áldásos tevékenységének köszönhetjük a Reagan
szobrot.
Semjén Zsolt kezdeményezésére, 2011. június 29-én avatták
fel Budapest belvárosában, a Szabadság téren Ronald Reagan amerikai
elnök szobrát. A Ronald Reagan Elnöki Alapítvány Ronald Reagan
Nemzetközi Szabadság díjjal tüntette ki.
Politikusi
képzettségét 1990-1994 között, az Országgyűlés Hivatalának
alkalmazottjaként, a KDNP-frakció hivatalvezetője majd
frakciótitkáraként szerezte, valamint 1993 és 1994 között szóvivője is
volt. Később alelnök, elnök.
Jelenleg egy olyan választó kerület
országgyűlési képviselője, melyhez semmilyen szálak nem fűzik, melynek
életéről problémáiról szintén nincs fogalma, – ez párhuzamban áll
politikai hozzáértésével.
E párhuzam felfedezhető a szakmai hozzáértése tekintetében is.
A miniszterelnök-helyettes 1991-es, a Pázmány Péter Hittudományi
Akadémián (PPKE HTK) megvédett teológiai témájú laureatus doktori
disszertációja jelentős mennyiségű szövegazonos átvételt, illetve szó
szerinti fordítást tartalmaz korábban megjelent művekből, idézőjelek
megfelelő használata nélkül.
Továbbá
jelentős átfedéseket találtak Semjén Zsolt 1992-es, az Eötvös Loránd
Tudományegyetem (ELTE) Szociológia Tanszékére beadott szakdolgozata és a
doktori disszertáció között.
A kormány politikai provokációnak és hamisnak ítélte a vádat, és nyilvánosan elérhetővé tette a dolgozatokat.
A PPKE nem indított vizsgálatot az ügyben.
Az ELTE viszont vizsgálatot indított, és december 7-én elkészült
jelentésében megállapította a jelentős szövegazonosságot, és kimondta,
hogy Semjén Zsolt súlyos szakmai-etikai vétséget követett el. Ugyanakkor
dr. Tausz Katalin szerint sem az ELTE 1992-es tanulmányi és
vizsgaszabályzata, sem az 1992-es, sem a 2012-es magyar törvények nem
adnak lehetőséget, hogy bármilyen hivatalos eljárás induljon a
megalapozatlanul kiállított egyetemi oklevél ügyében, így eljárásrend
hiányában az egyetem részéről semmilyen következménye nincs az ügynek.
(hm… íme ismét egy különbség a jog- és az igazságszolgáltatás között. )
De mint látható a judeo keresztény erkölcsébe bőven belefér, hogy
ilyenkor lemondás és beismerés és bocsánatkérés helyett ismét
maszatolás, vádaskodás a válasza:
„Családi, személyes, privát
életbeli vagy akár egy húszéves dolgozat ürügye mögé bújva politikai
harcot folytatni tisztességtelen”- jelentette ki Semjén Zsolt, aki
ugyanakkor azt mondta: elviseli, mert életcélja és küldetése a magyar
nemzet újraegyesítésének szolgálata. Úgy fogalmazott: „Évi 150 ezer új
magyar állampolgár, akikért mindent elviselek.”
„Azt gondolom, szerénytelenség nélkül, hogy a szakmai kompetenciám és a hozzáértésem, az nem kérdőjelezhető meg”
A mondás ez esetben is igaznak bizonyul: Ahol véget ér az erkölcs, ott kezdődik a politikus.
Audie – Szabad Riport Tudósító Iroda
források: mindennapi.hu/ Hírszerző/ Index /HÍR24