Itt az újabb világméretű botrány – Mit manipulálnak még?

A Libor, a devizaárfolyamok és a jelzálogpiaci manipulációk után egy újabb világméretű pénzügyi botrány rengetheti meg a pénzintézeteket: a jelek szerint manipulálhatják az arany árfolyamát is. A londoni fixing benchmarkok az arany derivatív pénzügyi termékeinek árazásában számítanak viszonyítási alapnak, ezeket manipulálhatták a piacokon. Az egyik brit pénzügyi felügyelet, az FCA, és az amerikai határidős piaci felügyelet is vizsgálódik az ügyben. A piacmozgató amerikai makroadatok idő előtti kiszivárgására utaló jelek is meglátszanak a grafikonokon, az FBI erről készített jelentése is meglepő eredményekkel záródott. Sőt, a fontos adatokat a New York Post szerint már a kormányzati hivatalokban, a közzétételük előtt is meghamisítják. A Libor, a devizaárfolyamok és a jelzálogpiaci manipulációk után egy újabb világméretű pénzügyi botrány rengetheti meg a pénzintézeteket: a jelek szerint manipulálhatják az arany árfolyamát is. A londoni fixing benchmarkok az arany derivatív pénzügyi termékeinek árazásában számítanak viszonyítási alapnak, ezeket manipulálhatták a piacokon. Az egyik brit pénzügyi felügyelet, az FCA, és az amerikai határidős piaci felügyelet is vizsgálódik az ügyben. A piacmozgató amerikai makroadatok idő előtti kiszivárgására utaló jelek is meglátszanak a grafikonokon, az FBI erről készített jelentése is meglepő eredményekkel záródott. Sőt, a fontos adatokat a New York Post szerint már a kormányzati hivatalokban, a közzétételük előtt is meghamisítják.
Fekete lyuk a fekete dobozokon
Amerikában az FBI hónapokkal ezelőtt, már augusztusban közölte, hogy hatalmas lyukakat fedezett fel azon a rendszeren, amely a piacmozgató gazdasági adatok idő előtti kiszivárgását hivatott megakadályozni. Ennek ellenére továbbra is úgy tűnik, hogy nem tettek érdemi lépéseket a szabályozók az adatok kiszivárgása ellen.
Mi is az a fekete doboz?
Az Egyesült Államokban a fontos makroadatokat közlő minisztériumok egy úgynevezett fekete doboz használatát írják elő abból a célból, hogy a szenzitív információk csak akkor kerüljenek nyilvánosságra, amikor lejár a kiküldésükre vonatkozó tilalom. Ezek a fekete dobozok összeköttetésben állnak egyrészt az adatokat küldő helyi számítógépekkel és az internetre is kapcsolódnak. Egyfajta adatgátként szolgálnak, amelyen a zsilip csak egy előre meghatározott időpontban nyílhat ki. A fekete dobozok a minisztériumokban egy külön erre a célra kialakított szobában kerülnek elhelyezésre, ahova a médiavállalatok tudósítói csak papírt és tollat vihetnek be (fémdetektoros ellenőrzésen is átesnek). Fél óra áll rendelkezésükre ezután, hogy cikket, vagy jelentést írjanak arról az adatról, amelyet csak az embargó után közölhetnek.
Az FBI arra figyelt fel, hogy néhány másodperccel a friss adatok publikus megjelenése előtt már több esetben heves árfolyammozgás következett be a piacokon. Ez az FBI szerint arra utal, hogy az információk röviddel az embargó lejárta előtt kiszivárognak, vagyis egyes kereskedők bennfentes információkhoz jutnak. A sok esetben csak néhány másodperces előny kevésnek tűnhet, azonban a kereskedési robotoknak éppen elég arra, hogy az adat alapján pozíciót nyissanak vagy zárjanak. A hatóság ezért vizsgálatot indított az ügyben azzal a céllal, hogy felderítsék: miként kerülhetik meg az adatokat továbbító médiavállalatok a biztonsági eszközöket.
Így kerülik meg a szigorú szabályokat
Az FBI vizsgálatának előzménye, hogy a Bloomberg 2012 májusában telepítette a kormányzat által rendelkezésükre bocsátott új fekete dobozokat az Amerikai Kereskedelmi Minisztériumban, amelyek a korábbinál gyorsabb adatközlést tesznek lehetővé. A kormányzat által finanszírozott belső tesztjei során azonban a hírügynökség úgy találta, hogy több módon is át lehet verni az új eszközöket, ezt jelentették a hatóságoknak, és nem is kezdték el használni az új eszközöket.
A nyomozás döbbenetes eredménnyel zárult, az erről készült tanulmányban a fekete dobozok megkerülésének több módjára is fény derült. Az adatközlők először is egyszerűen ki tudják kapcsolni a fekete dobozokat, ha éppen nem állnak megfigyelés alatt. Másodszor fű alatt is kicsempészhetik az adatokat úgy, hogy egy tikos vezeték nélküli hálózatot, kábelt, vagy akár csak egy telefonvonalat használnak, ami megkerüli a fekete dobozt. Ugyanakkor bár konkrét szabályszegésről nem esik szó a tanulmányban, az FBI szerint ezek a módszerek valószínűleg jelenleg is használatban állnak.
A hivatalos adatokat is meghamisíthatták
A 2012-es elnökválasztás idején ősszel meghamisították a munkanélküliségi adatokat az Egyesült Államokban – írta a New York Post egy bennfentestől szerzett információkra hivatkozva szerdán. A hivatalos jelentés szerint akkor az augusztusi 8,1 százalékról 7,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, a lap forrása szerint azonban az adatokat manipulálták. A Munkaügyi Minisztérium által meghatározott szabályok szerint a népszámlálási hivatalnak a kiválasztott háztartások 90 százalékát kellett volna megkérdeznie, azonban ezt az arányt nem sikerült elérni, ezért hamis adatokkal pótolták a hiányt. A hivatal cáfolta a híreket, szerintük nem volt széleskörű statisztikai csalás Amerikában.
Meglátszik a chartokon az adatszivárgás
Legutóbb október 22-én, a fontos amerikai munakerőpiaci adatok publikálása előtt volt látható adatszivárgásra utaló gyanús kereskedési tevékenység az arany piacán. Akkor a vártnál kedvezőtlenebb adatok láttak napvilágot az Egyesült Államokban, a foglalkoztatottak száma a várt 185 ezer helyett 148 ezerrel nőtt, a munkanélküliség pedig – a munkaerőpiacot tömegével elhagyók miatt – 7,2 százalékra csökkent.
A hírre az arany iránt megugrott a kereslet, mivel az adat fényében a kereskedők arra számítottak, hogy nagyobb az esélye, hogy a Fed akár tavaszig is teljes ütemmel fenntartja az eszközvásárlási programját. Azonban ahogyan az alábbi grafikonon is látszik, már 10 perccel a makroadat megjelenése előtt elkezdték nagy tételben vásárolni a nemesfémet, feljebb tolva ezzel az árfolyamát. Ezután a makroadat nyilvánossá válásakor további körülbelül 10 dollárral drágult a nemesfém, a 10 perccel korábban vásárlók profitját hízlalva.

A zerohedge.com is gyakran foglalkozik azzal a témával, hogy a fontos amerikai makroadatok előtti percekben és másodpercekben gyanús kereskedési tevékenység folyik. Sokszor úgy tűnik, hogy az algoritmus alapján kereskedő robotok már a publikus információk megjelenése előtt “megrángatják” az árfolyamokat.
Az amerikai non-farm adat előtti piacmozgatás egyik régebbi példája az az augusztus 2-ai eset, amikor a 10 és 30 éves amerikai állampapírok hozamának különbségére köthető határidős ügyleteket kezdtek el nagy tételben venni “valakik vagy valamik” (kereskedési robotok) 3 másodperccel a munkaügyi minisztérium legfontosabb munkapiaci adatközlése előtt. Június 7-én is hasonló eset történt, akkor 4,85 másodperccel a non-farm adat közlése előtt volt megfigyelhető a gyanús kereskedési tevékenység.
Mi az a high frequency trading?
A high frequency trading (HFT) olyan számítógépes kereskedést jelent, amely során programozott számítógépek emberi beavatkozás nélkül automatikusan kötnek ügyleteket, helyeznek el-, és törölnek megbízásokat óriási adathalmok feldolgozása alapján. Villámkereskedőknek azért hívják a robotokat, mert a felvett pozíciókat sokszor a másodperc töredéke alatt le is zárják. Egy-egy ügyleten elért nyereségük minimális (tipikusan részvényenként kevesebb mint 1 cent), és a jó ügyletek száma alig haladja meg a rosszakat, azonban olyan volumenben kereskednek, hogy a tőkéhez viszonyítva így is komoly profitokat érhetnek el. Bár a HFT 5 éve még szinte ismeretlen fogalom volt, napjainkban egyes piacokon a forgalom akár felét is adhatják.
Az arany benchmarkot is manipulálhatják
A grafikonok alapján, és az FBI véleménye szerint is elképzelhető tehát, hogy a piacmozgató adatokat bennfentesek már előbb megkapják, de nem csak az adatközlések előtti időszakokban viselkednek furcsán az árfolyamok. Az aranyhoz kapcsolódó derivatív ügyleteknél (opciók, határidős ügyletek) benchmarkként szolgáló londoni fixing árfolyamot is több esetben gyanús kereskedési megbízásokkal manipulálhatták, erre ezen a héten szerdán, október 11-én és szeptember 12-én is sor kerülhetett.
A londoni arany fixing benchmark
Londoni idő szerint minden munkanapon magyar idő szerint 10:30-kor és 15:00-kor számítják a derivatív ügyleteknél viszonyítási alapul szolgáló London AM és PM fix árfolyamokat. Ezt 5 pénzintézet számítja ki az arany aktuális (spot) árfolyamát, és az ügyfeleik (legtöbb esetben limit áras) megbízásait figyelembe véve. Az öt bank mindegyike tagja a London Bullion Market szövetségnek. Ezek a Scotia-Mocatta, a Barclays Capital, a Deutsche Bank, az HSBC és a Societe Generale.
Egy-egy hatalmas értékű eladási megbízással bénították meg az arany piacát a fent említett három napon közvetlenül a London fixing benchmarkok számítása előtt. Szerdán például helyi idő szerint 12 óra 26 perc, 40 másodperckor 2000 határidős eladási ügyletre adtak be megbízást, amelynek következtében 20 másodpercre leállt a kereskedés a decemberi szállítású határidős aranykontraktusokban. Ennek következtében körülbelül 10 dollárt esett a sárga nemesfém árfolyama úgy, hogy ezt semmilyen makroadat vagy hír nem indokolná. A benchmark így 12 óra 30 perckor 10 dollárral alacsonyabb szintre került, mint ha nem adták volna be a hatalmas megbízást. Ha ezt a 10 dolláros mozgást az arany ellen fogadva más termékekkel megjátszották a megbízás beadói, akkor nagy profitot tehettek zsebre.

Az október 11-ei és szeptember 12-ei esetben a délutáni (London PM) fixet mozdította el egy ehhez hasonló gigaeladás.

Ilyen piacmozgató megbízásoknál egy automatikus mechanizmus 5-20 másodpercig tartó szünetet generál a kereskedésben, ezen idő alatt van lehetősége a piacnak összeszednie magát, ami azt jelenti, hogy újra likviddé válhat. A gigantikus eladási megbízás ugyanis felszívja az összes vételi ajánlatot. Ezt a szünetet az úgynevezett circuit braker automatikus kereskedés-felfüggesztő rendszer rendeli el, amelyet a flash crash-hez hasonló esetek megfékezésére vezettek be például a CME csoport kereskedési rendszerében. A szünet alatt egy tájékoztató jellegű nyitóárat (Indicative Opening Price) közöl a tőzsde, ezt alapul véve adhatnak be új vételi megbízásokat a vevők. Erre azért van szükség, mert máskülönben az egyre alacsonyabb szintekre beállított stop megbízások dominó szerűen bekapcsolva mélybe ránthatnák az árfolyamokat, pánikot okozva ezzel, és egy-egy termék vagy részvény durván leértékelődhetne.
A szabályozók már vizsgálódnak az ügyben
A devizapiaci, kamatláb és jelzálogpiaci botrányok után a szabályozók már az arany piacának esetleges manipulációját is vizsgálják. Az egyik brit pénzügyi felügyelő hatóság, az FCA (Financial Conduct Authority) előzetes nyomozást indított az aranypiaci benchmarkok manipulációja kapcsán – értesült a Bloomberg egy meg nem nevezett forrásból a héten. A Wall Street Journal értesülése szerint pedig az amerikai határidős piaci felügyelete (CFTC) is fontolóra vette hasonló vizsgálat elindítását.
(portfolio )