Üzenet folytatása: Önkezű karaktergyilkos

2013. november 25., hétfő

Önkezű karaktergyilkos – Semjén Zsolt

Politikai arcképcsarnokunk tipikus képviselőinek egyike Dr. Semjén Zsolt.
A mondás úgy tartja, akinek vaj van fején, ne menjen a napra.
Vagyis Semjén Zsolt is jobban tette volna, ha ma meg sem szólal, a 24-i Vasárnapi újság című műsorban, vagy a La Meridien hotelben az általa „szemkinyitó hatású”-nak nevezett könyv bemutatóján.

Semjén demagóg és uszító kijelentései
Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a mai magyarországi keresztény egyházak elsöprő többsége a judeokereszténységet hirdeti, akkor nem meglepő az a demagógia, mely valójában agresszív uszítás, mellyel Semjén és a maga a szerző, Gereben Ágnes „Megtorlások a Szovjetunióban” című könyvét magyarázza.
Sajnálatos, de nem meglepő, hogy a KDNP is ezzel a judeókereszténységgel és ezzel a demagógiával azonosul.
Sajnálatos továbbá az is, hogy ebbe az ideológiába nem fér bele a szociális érzékenység épp úgy, ahogyan a dolgozók, a védtelen rokkantak, nyugdíjasok és gyermekek életének, egészségének, vagy akár létbiztonságának védelme sem.
Nem meglepő, mert elegendő egyetlen pillantás vetnünk a kdnp.hu oldalra, ahol az illuminátusok jelmondata az irányadó

A könyv kapcsán Semjén kijelentette, hogy „a politikai baloldal a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget hirdeti, miközben 1917 óta a legádázabb ellenfele ezeknek az eszményeknek. Nem szabad különbséget tenni a náci bűnök és a kommunista bűnök között, hiszen az áldozatok mindkét diktatúrától egyformán szenvedtek.”

Rendkívül ismerős az a típusos magyarázkodás, ahogyan egy történelmi tényt a valós környezetéből kiragadva tálalja saját politikai céljainak legalizálására. Valamint jól illeszkedik ez az uszító maszatolás abba az orosz ellenességet szító Fidesz-KDNP politikai ideológiába, amit évtizedek óta próbálnak erővel lenyomni a magyar emberek torkán. Sajnos olykor sikerrel.

Elkendőzi, mintegy lényegtelen tényt, hogy a különböző politikai berendezkedések, mint a kapitalista -, a kommunista – (mely hazánkban nem volt sosem), a szocialista -, „demokráciának” titulált diktatúrák mindegyike hosszabb –rövidebb szakaszában alkalmazott, olyan eszközöket, módszereket, melyek finoman szólva is túlkapásnak nevezhetők. Tényszerűen brutális és ember ellenes, illetve természetes emberi jogokat sértő eljárásokat. Mégsem a politikai berendezkedés, a bűnös, hanem ezek irányítói. Minden rendszer olyan amilyenné a vezetői teszik, függetlenül attól hogyan nevezik.
A maszatolás abban áll, hogy Semjén – és persze sokan mások is – ezeket nem egységesen elítélően kezeli, hanem politikai érdekeinek megfelelően kiragadja belőle a –kommunista és náci bűnöket.

Ma Magyarországon tombol a kapitalizmus és a „demokrácia”, melyek ugye nem szerepeltek a semjéni felsorolásban. S mit tapasztalunk? Ez a politika – amúgy párt függetlenül – köp a szabadságra, az egyenlőségre és a testvériségre. Valójában legádázabb ellenfele ezeknek. Lábbal tiporja a nemzeti elkötelezettséget, pénzért árulja a hazát akárcsak az állampolgárságot.
Ráadásul a jelenleg dúló cionista vezérletű kapitalizmus és „demokrácia” a lehető legaljasabb és legsunyibb módon bánik el azokkal az emberekkel, egész nemzetekkel, akikre nincs szüksége, akiket kifoszt, akiktől fél.

Megjegyezzük az igen szomorú tényt, hogy a fenti módszer nem Fidesz-KDNP sajátosság, hanem minden a 90-es évek óta itthon a hatalom közelbe került pártra, és az őket támogató politikai vagy más köntösben megjelent formációra egyformán elmondható. Igaz, globális szinten sincs másként.

Amit elhallgatunk az nincs is?
Ezen kívül még néhány igen fontos tényt is elkendőz, hogy pl. hogy az említett és elhallgatott bűnöket, népirtó forgatókönyveket elsöprő többséggel azok eszelték ki és hajtották végre, akik – politikai ideológiától függetlenül – maguk is cionista zsidók voltak, vagy akiket a cionista zsidó bosszúvágy hajtott, vagy befolyásolt. Ilyen a Semjén által említett Trockij is.

Amúgy a kényszermunka, a munkatáborok és még sok más „kellék” nem a sztálini kommunisták vagy a német nemzeti szocialisták találmánya, de ezek a tények nem férnek be a kettős mércébe.
Megfeledkezik arról is, hogy rémuralomért nem a politikai berendezkedés fajtája a felelős, hanem az abban aktívan ténykedők, az ezeket a módszereket, ideológiákat és forgatókönyveket kidolgozó és végrehajtó személyek. Csakhogy a kettős mérce meggátolja, hogy ezeket felelősségre vonják.

Nem egyedi, hogy a kettős mércét emlegető Semjén maga is kettős mércével mér. A judeo kereszténység, melyben az erkölcs tiszteletét a pénzimádat váltotta fel, megteremtette az alapot az ordas eszmék elterjedésére, elterjesztésére, de egyúttal alapot ad az efféle burkolt uszításra is.
Magyarázkodásában összemossa, keveri a tényeket és a fikciókat is.

Tudatlanság és tudatosság
Amikor kijelenti, hogy „a Nyilas, ÁVH, egyre megy. – A kommunista legalább akkora bűnös, mint a fasiszta.” akkor valójában egyes személyekről, végrehajtókról és diktátorok van szó. A semjéni sarkítás szerint a sok millió, ilyen-olyan okkal vagy ürüggyel deportáltat egy kalap alá veszi ahogyan a kommunistákat és a fasisztákat is. (a Hungarista és a Kommunista pártra utalva) Mintha az elkövetők kizárólag kommunisták és fasiszták lettek volna, és az elszenvedők kizárólag zsidók és antikommunisták.

A semjén-féle pozíciókban szélesebb és főként nem egyoldalú történelmi ismeret igen hasznos lenne, (egyéb hiányosságokról nem is beszélve) már ha ilyen megosztó, uszító kijelentésekre ragadtatja magát.
Semjén, mint miniszterelnök helyettes, egyenlőség jelet tesz a Gulág és a holokauszt közé, ráadásul mindenki mást is erre biztat. Vagyis ellenségképet próbál betuszakolni a közönség fejébe, célzottan az általa baloldalnak nevezettekébe is. (hogy mit jelent valójában az általa baloldalnak aposztrofált oldal, az persze igen kérdéses, mert manapság már bárkit náci-fasiszta-kommunista stb. jelzővel illetnek a tény és fikció összemosásaként).
Semjén más tudathasadásos víziói már –már megmosolyogtatóak. Például, amikor holokauszttagadó iparágat és Gulag-iparágat emleget, holott eddig csak a holokauszt iparágról tudtunk. Vagy ilyen a kissé ellentmondásosnak tűnő két kijelentése, miszerint egyfelől a Gulag célja bizonyos etnikai, vallási, politikai csoportok, osztályok megsemmisítése volt, majd ezután ennek ellenkezője miszerint a megtorlás a társadalom minden rétegét elérte, nem is voltak privilegizált osztályok, sőt voltak akiket eleve a Gulagra szántak.
A könyvbemutató alkalmával elhangzott Gereben Ágnes átka: „Kívánom, hogy az országnak ilyen politikai vezetői legyenek, akik észrevétlenül és önzetlenül igyekeznek utat adni a jónak.”

Semjén hiteltelességén, szociális érzékenységén, „judeokeresztényi erkölcs”-én elgondolkodhat, aki még emlékszik korábbi megnyilvánulásaira, tetteire is, valamint tipikus életútjára.

Semjén, az afrikai vadász
2011. januárjában kezdett el lobbizni a védett állatok vadászhatóságáért Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternél a miniszterelnök helyettese.

„Keresztény értékrend: Semjén lövetné a védett madarakat” címmel olvashattunk arról, hogy a civilizáció egyfajta szellemi-erkölcsi válsága miatt aggódó, afrikai vadásztúráiról elhíresült Semjén Zsolt, mint az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke több védett madár- és emlősfaj vadászhatóvá tételét kéri Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek írt levelében.
Az interneten nyilvánosságra került javaslatcsomag a nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt, fenyőrigó, a vadgerle és a fürj vadászhatóvá tételét és az erdei szalonka tavaszi vadászatának visszaállítását tanácsolja. Támogatja az egerészölyv, héja, barna rétihéja és holló állomány gyérítését.
Egy természetvédő szerint a miniszterelnök-helyettes ezzel valójában csak az énekesmadarak kilövését kedvelő külföldi vadászokat, főként olasz vadászokat szeretné az országba csábítani. Bár ő arra hivatkozott, hogy a “vadászat méltóságának helyreállítását és a vadászokat érő méltánytalanságok megszüntetését” tartja szem előtt.

Javaslata valójában a főként olasz vadászok által pusztított és kamionokban kiszállított énekes madarak illegális lelövését és kivitelét próbálta legalizálni.
Semjén Zsoltnak láthatóan fogalma sincs a hazai vadállomány helyzetéről – mondta a Hírszerzőnek Gera Pál. – hozzátesszük, erről SINCS fogalma.
Semjén 2012 augusztusában rész sikert ért el, ugyanis a nyári lúdra már engedélyezték a vadászatot.
2011-ben egy másik javaslata nyomán a Btk. módosításával hivatalos személlyé váltak az erdészek és a vadászok.

Semjén lóháton
Lóháton érkezett péntek délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes

Kézdivásárhelyen az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé. Magyarország köszöntését, megbecsülését és szeretetét hoztam Székelyföldre – mondta.
Mondhatnánk mi ezzel a gond? Horthy is lovon vonult be. Nos, a gond az időzítéssel volt.
Ez volt az a meteorológiailag példa nélküli nap, amikor emberek ezrei estek a hó fogságába, étlen- szomjan fagyoskodva hosszú órákon át, és a kormány sms-észosztásán és a katasztrófavédelem vezetői által generált káoszon kívül csak magyar embertársaikra számíthattak, és az osztrák hókotrókra.

„A nemzetegyesítés kovásza”
(néhány érdekesség a HÍR24 nagy interjújából) Semjén egy joly-joker, mint láttuk sok mindenhez ért, vagy legalábbis úgy tesz.
Megtudtuk tőle, hogy az avantgárd nemzetpolitikailag is fontos terület, ennek menedzselése is az ő feladata. (hm…)
„Fontos annak demonstrálása, hogy a politikai konzervativizmus jól megfér a legmodernebb művészetekkel. Ráadásul a környező országok – leginkább Románia – óriási összeget költenek fiatal művészei menedzselésére, külföldi galériákban történő megjelenésére. Ilyen nemzetpropaganda eszközre nekünk is szükségünk van.”
Ért ön a kortárs képzőművészethez?
„Egy modern kép értékének megbecsülése bonyolult dolog. Az persze megmondható, hogy bóvlit vagy nem bóvlit lát az ember, de hogy a nem bóvli kategóriába sorolható alkotás egy egységet ér vagy ezret, ez gyakorlatilag attól függ, melyik galéria és milyen árcédulával teszi ki a falára.”

Eredetileg azért ültünk le, hogy a pár napja zárult tusványosi szabadegyetemről beszéljünk.
Fontos téma, a magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd szempontjából is.

Mindkét szempontból kudarc az idei Tusványos. Az RMDSZ bojkottálta a rendezvényt, miután egyik képviselőjüket a tanácskozás szervezői törölték az előadók közül. És a román politikusok is el maradtak, annak ellenére, hogy a korábbi években még bukaresti államfő is képviseltette magát.
Minden mindennel összefügg: a román politikusoknak ürügyül szolgált az RMDSZ-esek döntése. Valóban nem szerencsés szituáció. Különben a két meghatározó székelyföldi RMDSZ-es a kérésemre mégis részt vett az Orbán-beszéden: Antal Árpád a jobbomon, a Tamás Sándor a balomon ült. És Orbán Viktor társaságában Kelemen Hunorral és szinte az összes fontos határon túli magyar vezetővel találkoztunk Tusnádfürdőn.

A román külügyi államtitkár szerint a tusnádfürdői szabadegyetem mára „olyan, mintha a magyar kormány Romániában ülésezne”.
Derék külügyér… Megjegyzem, uniós polgárként az EU-n belül oda megyünk, ahová akarunk, függetlenül a helyi politikusok tetszésétől, nemtetszésétől. Mehetünk magánemberként, és mehetünk politikusként is. Ez úton jelzem, hogy a román kormány, a román ellenzék, a román politika bármely szegmense akkor és úgy tart rendezvényt Magyarországon, ahogy és amikor jónak látja, szeretettel fogadjuk őket. És ha megtisztelnek azzal, hogy meghívnak, ott leszek. Államtitkár úr téved abban is, hogy a regionalizáció, vagy az autonómia kérdése Románia belügye lenne.

Semjén a szerény és „hozzáértő” politikus
Tanulmányai alapján teológus (1990), szociológus. (1992) ám tanult szakmájában sosem dolgozott, ahogyan a közösségért, vagy az elesettekért sem.

Természetesen ő is azok közé a megélhetési politikusok közé sorolható, akik valójában sosem mérették meg magukat, akikre a kutya sem szavazott, azaz a két alább részletezett kivételtől eltekintve mindig valamelyik párt országos listáján jutott képviselői székhez.
Nem volt válogatós, a KDNP alapító tagjaként, hol beült az MDF-be, hol meg a Fidesz frakcióba. A képviselői mandátumokat és munkaköreit elnézve, nem a politikai meggyőződés vezérelte.
1989-ben Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapító tagja
1994-1997 az MDF képviselői között találjuk.
1994-98 között egyetlen párt sem indította a listáján
2002-ben a Fidesz országos listáján került be (Fidesz-MDF közös listát említ a Wikipédia, valamint egy helyettes államtitkári posztot)
2006-ban a menet közben fenyegetőzés miatt hirtelen visszaléptetett (addig Kalocsán élő) Bagó Zoltán helyett indította a Fidesz a nulla kalocsai kötődésű Semjént. Bagó megelőzően biztos szavazókkal rendelkező országgyűlési képviselője volt a körzetnek. Semjén úgymond „beleült a biztos készbe” (hmm… ej de ismerős) majd 2010-ben is őt jelölte a Fidesz.
Újabb érv az egyfordulós és közvetlen választások mellett.

Bár sem a közösségért, sem az emberekért vagy a társadalom elesettjeiért nem tett semmit, ellene inkább, azért hagyott maradandó emléket maga után, például az ő áldásos tevékenységének köszönhetjük a Reagan szobrot.
Semjén Zsolt kezdeményezésére, 2011. június 29-én avatták fel Budapest belvárosában, a Szabadság téren Ronald Reagan amerikai elnök szobrát. A Ronald Reagan Elnöki Alapítvány Ronald Reagan Nemzetközi Szabadság díjjal tüntette ki.

Politikusi képzettségét 1990-1994 között, az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottjaként, a KDNP-frakció hivatalvezetője majd frakciótitkáraként szerezte, valamint 1993 és 1994 között szóvivője is volt. Később alelnök, elnök.
Jelenleg egy olyan választó kerület országgyűlési képviselője, melyhez semmilyen szálak nem fűzik, melynek életéről problémáiról szintén nincs fogalma, – ez párhuzamban áll politikai hozzáértésével.

E párhuzam felfedezhető a szakmai hozzáértése tekintetében is.
A miniszterelnök-helyettes 1991-es, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián (PPKE HTK) megvédett teológiai témájú laureatus doktori disszertációja jelentős mennyiségű szövegazonos átvételt, illetve szó szerinti fordítást tartalmaz korábban megjelent művekből, idézőjelek megfelelő használata nélkül.

Továbbá jelentős átfedéseket találtak Semjén Zsolt 1992-es, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szociológia Tanszékére beadott szakdolgozata és a doktori disszertáció között.
A kormány politikai provokációnak és hamisnak ítélte a vádat, és nyilvánosan elérhetővé tette a dolgozatokat.
A PPKE nem indított vizsgálatot az ügyben.
Az ELTE viszont vizsgálatot indított, és december 7-én elkészült jelentésében megállapította a jelentős szövegazonosságot, és kimondta, hogy Semjén Zsolt súlyos szakmai-etikai vétséget követett el. Ugyanakkor dr. Tausz Katalin szerint sem az ELTE 1992-es tanulmányi és vizsgaszabályzata, sem az 1992-es, sem a 2012-es magyar törvények nem adnak lehetőséget, hogy bármilyen hivatalos eljárás induljon a megalapozatlanul kiállított egyetemi oklevél ügyében, így eljárásrend hiányában az egyetem részéről semmilyen következménye nincs az ügynek. (hm… íme ismét egy különbség a jog- és az igazságszolgáltatás között. ) De mint látható a judeo keresztény erkölcsébe bőven belefér, hogy ilyenkor lemondás és beismerés és bocsánatkérés helyett ismét maszatolás, vádaskodás a válasza:
„Családi, személyes, privát életbeli vagy akár egy húszéves dolgozat ürügye mögé bújva politikai harcot folytatni tisztességtelen”- jelentette ki Semjén Zsolt, aki ugyanakkor azt mondta: elviseli, mert életcélja és küldetése a magyar nemzet újraegyesítésének szolgálata. Úgy fogalmazott: „Évi 150 ezer új magyar állampolgár, akikért mindent elviselek.”
„Azt gondolom, szerénytelenség nélkül, hogy a szakmai kompetenciám és a hozzáértésem, az nem kérdőjelezhető meg”

A mondás ez esetben is igaznak bizonyul: Ahol véget ér az erkölcs, ott kezdődik a politikus.