A
főpolgármester szerint a műemlékvédelmi területek mellett aluljárókból,
felüljárókról, lépcsőkről és játszóterekből fogják kitiltani a
hajléktalan embereket.
A
főpolgármester szerint novemberre elkészülhet az új rendelet, amely a
szabálysértési törvény módosítása nyomán meghatározza azokat a
területeket, ahol tilos lesz életvitelszerűen tartózkodni.
Tarlós
szerint a tervezetben felsoroltak bizonyos területeket, amelyeken tilos
lesz életvitelszerűen tartózkodni, idetartozik egyebek mellett 29
kiemelt aluljáró, hidak, felüljárók, az azokhoz vezető utak, lépcsők, de
a lista a kerületek véleménye alapján változhat. Ezek mellett
gyermekjóléti, köznevelési feladatokkal összefüggő területeken,
játszótereken tiltanák meg az életvitelszerű tartózkodást.
A
főpolgármester a parlament által a múlt héten elfogadott szabálysértési
törvénymódosítással kapcsolatban kiemelte, hogy az nem csak a
hajléktalanokra vonatkozik, és hozzátette: nem biztos, hogy ez
“tökéletesen” megoldja a kérdést, de Budapest helyzetét megkönnyítette,
mivel olyan világörökségi területeket jelöl meg, amelyeken törvényileg
tiltják az életvitelszerű tartózkodást, és ebbe beletartoznak Budapest
egyes részei is.
Hozzátette,
hogy a fővárosi rendelet ezt egészíti ki. Szabálysértést akkor követ el
valaki, ha az életvitelszerűség vélelmezhetősége mellett védett
területen tartózkodik és onnan hatósági személy felkérésére nem távozik.
Nem adna lakást a hajléktalanoknak
A
főpolgármester kitért a 2010 őszén elindított hajléktalanprogramra,
ezzel kapcsolatban megjegyezte: e szerint a hajléktalanokról gondoskodni
kell; az nem humánus, hanem álságos álláspont, hogy hagyják őket
szenvedni, ezzel egyetlen emberen nem segítenek.
Az
azonnali lakáshoz juttatás Tarlós István szerint kezelhetetlen
felvetés, mivel sokan olyan mentális helyzetbe kerültek, hogy nem
kezelhetők úgy, mint egy “konszolidált” életet élő ember. Ha
ingyenlakást adnának mindenkinek, akkor felvetődik a kérdés, hogy pár
hónap után ki fogja fizetni a lakás költségeit – mondta.
Tarlós
István hangsúlyozta, hogy a város lehetőségeihez mérten javítani kell
az ellátás volumenét és minőségét. Kitért arra, hogy korábban hétszáz új
férőhelyet adtak át, hajléktalankórházat, valamint egy konzorciumot
hoztak létre, amelyet a főváros módszertani szociális központja és
intézményei, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány
alkot. Kiemelte, hogy a fővárosi közműcégek közmunkaprogram keretében
több száz nehéz helyzetben lévő embernek biztosítanak munkát, akik közül
többen hajléktalanok.
Bal-Rad komm
: Jellemző! Nem lepődünk meg az ilyen húzásokon, tipikusan a mai
rendszer sajátossága az ilyen megoldás, seperjük a szőnyeg alá a
problémát ! A felelősség vállalása természetesen eszükbe sem jut, nagyon
jól tudjuk minek a következménye a hajléktalan tömegek jelensége,
elvégre sikerült egy országot gazdaságilag, morálisan és még
sorolhatnánk milyen módon tönkre tenni. Egy valódi szocialista, a
nemzetért működő rendszer természetesen nem tüneti kezelésekkel
orvosolná a kérdést, hanem a dolgokat a gyökerüknél ragadná meg !
A Város Mindenkié szerint a október 15-én a magyar állam végérvényesen kiírta magát a demokratikus társadalmak sorából.
2013.
október 15-ével lépett életbe a szabálysértési törvény módosítása,
amely már alaptörvényi felhatalmazással bünteti a szegénység egyik
legszélsőségesebb megnyilvánulását, a hajléktalanságot – emlékeztet a
hajléktalanok jogaiért, a hajléktalanság felszámolásáért küzdő csoport,
amely szerint a törvény egy korábbi, a mostanival tartalmilag lényegében
megegyező változatát az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A
szabályozást élesen bírálta a magyar és a nemzetközi szociális szakma,
elítélte az ENSZ és az EU több képviselője, a Fidesz-KDNP 240
képviselője mégis igent mondott “az embertelen szabályozásra”.

50 ezres büntetés
Az
új törvény értelmében az, aki kimeríti az „életvitelszerűen megvalósuló
közterületi tartózkodás” definícióját, és ezzel rendőri felszólításra
sem hagy fel, szabálysértést követ el, amiért közérdekű munkára
büntethetik. Ha ezt nem végzi el (például rossz egészségi állapota miatt
vagy azért, mert nincs olyan lakcíme, ahol biztosan megkapná a bírósági
határozatot), akkor pénzbírságot szabhatnak ki rá. „Ha ezt az akár
50.000 forintos összeget nem tudja kifizetni (miből is tudná?), akkor
börtönbe kerülhet. Ha pedig valakit fél éven belül harmadszor kap rajta a
rendőr, hogy az utcán él, elzárással is büntethetik.”
Nem hisznek Pintérnek
A
törvény jelen változatának szerzője – Pintér Sándor belügyminiszter –
azzal próbálta elvenni a kritikák élét, hogy formailag „csak”
meghatározott indoklással és bizonyos területeken engedi tiltani a
hajléktalanságot. A lehetséges indoklások köre azonban túl széles („a
közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek
védelme”), a tiltott területek köre még ennél is tágabb: minden
világörökségi terület (tehát például Budapest és Pécs szinte teljes
belvárosa) automatikusan ilyen területnek minősül, amit az
önkormányzatok tovább bővíthetnek. Budapesten csak a fővárosi
önkormányzat alkothat ilyen tiltó rendeletet, de a kerületek által
megjelölt zónákat a rendeletalkotáskor köteles figyelembe venni.
Több ezer törvénysértő
Az
utcán alvás büntetésén kívül a törvény elzárással büntethető
szabálysértési tényállássá nyilvánította az engedély nélküli építmények
építését közterületen. Ennek célja egyértelműen az, hogy megteremtse az
alapját a saját építésű kunyhóban élő emberek hatósági üldözésének.
Ezzel a törvénnyel az a több ezer ember válik törvénysértővé, aki az
állami lakáspolitika szinte teljes hiánya mellett saját erőből, külső
segítség nélkül teremti meg nagyon szerény, de számára annál fontosabb
otthonát és méltóságát – emlékeztet a Város Mindenkié.
Kegyetlen törvény

A
törvény – noha jogilag végtelenül kidolgozott – különösen kegyetlen.
Egyértelműen azt nyilvánítja szabálysértésnek, ha valakinek nincsen hol
laknia, a mások által otthon végzett dolgokat ő az utcán kénytelen
megtenni. Ezzel a törvény egy olyan állapotot büntet, ami nem rendészeti
kérdés, hanem rendszerszintű gazdasági, politikai folyamatok
következménye. Ez önmagában is súlyos jogfosztottságot jelent. A
törvény nemcsak a hajléktalanok életét sodorja veszélybe azzal, hogy
száműzi őket a látható, központi területekről – ahol a segítség is
könnyebben éri el őket –, hanem a magyar demokráciát is súlyosan
károsítja: úgy rekeszt ki felnőtt polgárokat a politikai közösségből,
hogy ők semmilyen, a társadalomra veszélyes tettet nem követtek el. Ez
pedig egy demokráciában elfogadhatatlan – írta Facebook-oldalán a
csoport.
Jönnek a tiltott zónák
A
főváros a szabálysértési törvény módosítása alapján meghatározza azokat
a területeket, ahol tilos lesz életvitelszerűen tartózkodni. A
főpolgármester azt szeretné, ha a rendelet még idén hatályba lépne.
Tiltott zóna lenne 29 kiemelt aluljáró, hidak, felüljárók, az azokhoz
vezető utak, lépcsők. Ezek mellett gyermekjóléti, köznevelési
feladatokkal összefüggő területeken, játszótereken tiltanák meg az
életvitelszerű tartózkodást. A lista a kerületek véleménye alapján
változhat. Tarlós István azt mondta: a törvénymódosítás nem biztos, hogy
“tökéletesen” megoldja a kérdést, de Budapest helyzetét megkönnyítette,
mivel olyan világörökségi területeket jelöl meg, amelyeken törvényileg
tiltják az életvitelszerű tartózkodást, és ebbe beletartoznak Budapest
egyes részei is.
(hir24)