1.
Bár különböző vegyi fegyvereket (mérgezett nyilak, arzénfüst stb.) már
évezredek óta használnak háborús célokra, a modern vegyi hadviselés
kezdete az első világháború időszakára tehető.
2.
A peloponnészoszi háborúban (i. e. 431-404) a spártaiak Athén ostroma
során szurok, kén és fa keverékének elégetésével próbálták a falak mögül
előcsalogatni a védőket.
3.
Egy, az i. e. 2. században keletkezett kínai dokumentum szerint, az
ostromló sereget leghatékonyabban mustár és más mérgező növény
elégetésével lehetett távol tartani a falaktól.
4.
A harci gáz tömeges alkalmazásának ötlete az első világháború
kitörésekor a német hadügyminisztérium vezető tisztségviselőjeként
dolgozó Fritz Haber német kémikustól ered, aki 1918-ban kémiai
Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért.
5.
Fritz Haber felesége, a vegyi fegyverek bevetését ellenző Clara nem
bírta elviselni a férje segítségével véghezvitt pusztítást, és 1915-ben
öngyilkos lett.
6.
Amíg az antantcsapatok katonái 1915 júniusában nem kapták meg
kezdetleges gázmaszkjaikat, vizelettel átitatott rongyokat tartottak az
arcuk elé. A vizelet ammóniatartalma ugyanis valamelyest véd a klórral
szemben.
7.
1918 októberében egy gáztámadás következtében Adolf Hitler ideiglenesen
megvakult. Többek között ennek is köszönhető, hogy a második
világháborúban megtiltotta a vegyi fegyverek katonai alkalmazását.
8.
Bár a hadviselő felek felkészültek a gáztámadásra, a második
világháború során – félve a beláthatatlan következményektől – egyedül
Japán vetett be vegyi fegyvereket a kínaiak ellen.
9.
Az amerikaiak a 60-as években egy Agent Orange nevű gyomirtót
permeteztek a vietnami növényzetre, amelynek közvetett hatásaitól több
százezren halhattak meg, és sokak szerint a szer félmillió torz gyermek
születéséért is felelős.
10.
A hidegháború idején a Szovjetunió és az USA birtokában lévő
vegyianyag-mennyiség szinte a teljes földi élővilág elpusztításához
elegendő lett volna.
(mult-kor.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése